A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról az alábbi rendeletet alkotja:

1. §[1]

Adókötelezettség

Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység-végzés kivételével az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység)

[2]2. §

Adóalany

(1) A helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó.

(2) A rendelet alkalmazásában vállalkozó a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.[3]

3. §

Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

(1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

[4](2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) [5]

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

4. §[6]

5. §

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése

(1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó.

6. §

Az adó alapja

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

7. §

Az adó mértéke

[7] [8](1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1 százaléka.

[9](2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege:

            a)[10]

            b) 3.§ (2) bekezdés b)-c)  pontja szerinti tevékenység végzés után 5000 Ft/nap. (3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

8. §[11]

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

9. §[12]

Az első fokú adóhatóság méltányossági jogkörének gyakorlása

10.§

Az iparűzési adó felhasználása

1. A képviselő-testület az adók összegéről évente köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

(2)[13]

11.§

Egyéb rendelkezések[14]

A rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

12. §

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2001. év január 1-jén lép hatályba.