Mesteri Község Képviselő Testülete a módosított épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LX XV III. törvényben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8.§. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A 253/1997. (XII.20.) kormányrendelettel megállapított országos településrendezési és építési követelményekkel (a továbbiakban OTÉK) összhangban készített Mesteri község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) megállapítja, a község Szabályozási Tervét jóváhagyja és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban:HÉSZ) az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával, beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a  telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket rögzíti.

(3) A HÉSZ alkalmazásánál a fentieken túl (a tervezés, a kivitelezés, az építés, a felújítás, az átalakítás, korszerűsítés, bővítés és elbontás, mindezek engedélyezése) a telek.használat során a szomszéd jogos érdekeit is figyelembe kell venni.

(6) Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen növényzetet (pl.:nem honos örökzöldet) telepíteni tilos.

(7) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a tulajdonosköteles gondoskodni.

Levegőtísztaság-védelem

(8) A község igazgatási területét levegőtisztaság-védelmi szempontból a 21/2001.(11.14.) Korm .rendelet, 14/ 2002.(V .9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001.(IV.19.) és a 17/ 2001.(VIII. 3.)KöM rendelet alapján kell meghatározni.

(9) A légszennyező anyag-kibocsátás az adott területen a kiemelten védett kategóriának megfelelő határértéket nem lépheti túl.

Zaj- és rezgés-védelem

(10) A zaj és rezgés elleni védelem területeire a közlekedési zaj - 8/ 2002 (III.22.) KöM­ EüM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

(11) Abban az esetben, ha az egyedi övezeti táblázat relatív zajvédelmi értéket határoz meg, akkor az adott övezet zajkibocsátása a szomszédos lakó- vagy üdülő építési övezet ténylegesen mérhető zajkibocsátását akkor is csak a megengedett értékkel lépheti túl, ha egyébként a maximális zajkibocsátási értéken belül marad.

Hulladékártalmatlanítás

(12) A rendelet hatálya alá eső területen bármely  (veszélyes, termelési és kommunális szilárd) hulladék gyűjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet. Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható.

(13) A fenti hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyűjthetők, tárolhatók és kezelhetők. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet.

(14) A közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetek kiválasztása, elhelyezési módjának, környezetének kialakítása a 4.§(2) bekezdésben előírt kertépítészeti terv vagy -szakvélemény részét kell, hogy képezze.

Földvédelem

(15) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes hatású anyag - az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével - csak zárt térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.

(16) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő tern1őföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell. Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vona tkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(17) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.) építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.

(18) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(19) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

Élővizek védelme

(20) A Cinca-patak 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is elhelyezhető a patak használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, stb. építmény. Magánterületen eredő patak közhasználatát a tulajdonos biztosítani köteles.

(21) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(22) A talaj és a felszíni, ill.felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(23) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.

(24) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető, annak kiépítéséig zárt tárolóban gyűjthető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz a VÍZIG és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását be kell szerezni.

Az állattartás szabályai

(25) A település teljes igazgatási területén állattartó építmény elhelyezése csak az állattartás szabályozásáról  szóló rendelet, a jelen előírások és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(26) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

5.§

A közművek  elhelyezésének általános előírásai

(1) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új  vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Törekedni kell a közművek olyan vonalvezetésére, hogy azok a burkolatlan területeket vegyék igénybe. Amennyiben a hely szűkössége folytán a közművek egy rész útburkolat alá kerül, azok építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

6.§

Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

Ivóvízellátás

(1) Lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú és szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.

(2) A felszíni víz védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Szennyvízkezelés, elllelyezés

(3) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.

(4) Szennyvízcsatorna és tisztítórendszer létesítése esetén a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága és technológiája a környezetvédelmi és terület-fejlesztési miniszter 8001/1994. (K.Ép .Ért.11.) KTM tájékoztatójában  előírtaknak feleljen meg. A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága a technológia függvényében határozandó meg.

(5) Ipari tevékenység során keletkező szennyvizeket a közcsatomákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

(6) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.

(7) Élővízfolyásba ipari eredetű tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok által előírt kezelést követően engedhető be.

(8) A  közcsatornába     vezetett  szennyvizek  minőségének  meg  kell  felelnie  a 204 / 2001.(X .26.)Korm .rendeletben előírtaknak.

Árvíz-, és belvízvédelem

(8) Vízfolyások mentén mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(9) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlásá t csak a vízügyi hatóság engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztabú.

(10) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvédelmi töltéseinek lábától 10-10 m, a társulati kezelésű vízfolyások partélétól 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, árkok partélétól 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A nyílt árkok karbantartására  az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1,0m sáv biztosítandó karbantartási célra.

Villamosenergia-ellátás

(11) A villamos művek biztonsági övezetét a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban  levő áramvezetótól vízszintesen kell mérni. Azokon a helyeken, ahol a belterület felett nagyfeszültségű légvezeték helyezkedik el, azok áthelyezéséről gondoskodni kell. Ez alól az előírás alól a belterületi 240 hrsz-ú ingatlan felett átívelő 120 KV-os légvezeték - az áthelyezés rendkívüli költségvonzata miatt -kivételt képez.

(12) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság :

- 20 kV-ig:                                                                   15 -15 m;

- 20 kV felett:                                                              30 - 30 m.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén:           6-6 m.

(13) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon:

- 35 kV-ig                                                                     1-1m;

- 35 kV-120 kV között                                                1,5-1,5 m.

A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesíbnény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 20 m-es sáv.

(14) Turizmusfejlesztési szempontból:

Az Ü (üdülő), K (különleges), Mt (turizmusfejlesztést is szolgáló mezőgazdasági terület, SZTl tervlapon jelzett területek), valamint az Mk (Ság-hegy szőlő, kert, gyümölcsös mezőgazdasági terület) övezeteken belül a villamos közép­ kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

Ezen övezeteken belül, illetve azok 100 méteres körzetében trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

(15) Falukép védelmi szempontból:

Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatok a (14) bekezdésben nem említett övezeteken belül is földalatti elhelyezéssel valósuljanak meg. A.mennyiben ez - finanszírozási vagy más technikai okból -nem biztosítható, úgy a kábeleket közös oszlopsorra kell elhelyezni.

Földgáz-ellátás

(16) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesíbnény telkétől vízszintesen mért 15 m, az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt terület. A nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték falsíkjától mért 23-23 m.

(17) Középnyomású  gázelosztó vezetékek védőtávolsága keresztmetszettől függetlenül 4-4 m.

Középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben, lehetőleg a telekhatártól mért 1m-en belül kell elhelyezni.

(18) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Hírközlés

(19) Turizmusfejlesztési szempontból:

Az Üh(hétvégiházas üdülőterület), Üü(üdülőházas  üdülőterület), K  (különleges), Mt (turizmusfejlesztést is szolgáló mezőgazdasági terület), valamint az Mk (Ság­ hegy szőlő, kert, gyümölcsös mezőgazdasági terület) övezeteken belül a távközlési hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.

(20) Falukép védel mi szempontból:

Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a távközlési hálózatoka t a (19) bekezdésben nem említett övezeteken belül is a földalatti elhelyezéssel valósuljanak meg. Amennyiben ez - finanszírozási vagy más technikai okból - nem biztosítható, úgy a kábeleket közös oszlopsorra kell elhelyezni.

7.§

Reklámfelületek  kialakítása

(1) Mesteri területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges. Létesítésük építési engedély köteles tevékenység.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

Reklám csak:  -kerítés,

                      -kapuzat,

                      -épület/ építmény

homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(4) Amennyiben a  község  helyi  értékvédelemról  alkotott  rendelete  a  reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

8. §

Tűzvédelem

(1) A  tűzoltási  és műszaki  mentési  feladatok  ellátását  a  működési  körzet  szerinti (celldömölki) hivatásos önkormányzati tűzoltóság látja el.

(2) Az éjjel-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomásokról biztosított.

(3) Az újonnan parcellázott területeken a tűzivíz-nyerésről az önkormányzat gondoskodik.

(4) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.

(5) Az új építési  területeken biztosítani  kell  a túzoltógépjárművek  számára, az akadálytalan közlekedést.

IlI. RÉSZ

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

9. § Általános előírások

A beépítésre szánt területek építési övezeteinek leltatárolása, beépítlzetósége

(1) Mesteri beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. Beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2) A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.

Az építési telken épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni az OTÉK 33.§-ban előírt feltételek teljesítésével lehet. Fenti feltételek megteremtésére külterületen az önkormányzat nem kötelezhető.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ), valamint az érvényben lévő ágazati jogszabályokat együtteskell alkalmazni.

(3) Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és építési övezeteket elválasztó határvonallal (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul meg. Az SZTl szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/ árnyalata, valamint az "építési övezet jele" hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

(4) Ha az egyedi építési telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 100%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a beépítettség számításánál a 100% feletti területtöbbletet figyelmen kívül kell hagyni. Az ettől való eltérést az Önkormányzat a települési főépítész szakmai véleményével alátámasztva engedélyezheti.

(5) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

Az építési hely

(6) Az egyes építési övezeteken belül építési hely határvonallal lehatárolt ún. építési lzelyek lettek kijelölve. Az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési helyként figyelembe.

(7) Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZT1 tervlap szerint rögzített. Elhelyezkedésük, méretük - hasonlóan a többi 1. rendű szabályozási eleméhez - csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttesmódosításával változtatható meg.

(8) Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övezetekben, ahol ezt jelen rendelet 10. §-ának egyedi előírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is. Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat  ír elő, a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésű épületek, építmények az illeszkedés szabályát is figyelembevéve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és más vonatkozó jogszabályok egyidejű betartásával.

Az egyes építési övezeteken belül az oldalkert minimális mérete:

-oldalatáros beépítés esetén.           6,0 m;

-szabadonálló  beépítésesetén:      3,0 m.

Az előkert mérete az SZT-1tervlap  szerint rögzített.

(9) Az oldalhatáros beépítésű építési övezeteken belül az "építési hely határa" oldalhatárra eső vonala egyben kötelező építési vonal is. Az épület egyes részeinek eltávolodása ettől a vonaltól legfeljebb 2,95 méterig lehetséges.

(10) Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az építési ltely határa vonalra vagy az építési helyen belülre kerül, sem az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott elő- oldal- és hátsókert területe sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

(11) Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport- és játszóeszközök, kerti pavilonok, szabadtéri medencék, stb. szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35. §- 36. §­ ban előírtak betartása mellett. Az építmények elhelyezése a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem sértheti.

(12) Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó,  trágyatároló,  komposztáló,  siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképíhnény - a terepszint alatti fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(13) Az építmények közötti legkisebb távolság:

- sem az OTÉK 36.§rendelkezéseinél,

- sem a 35/1996(XII.29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat érintett előírásainál,

- sem az érvényben lévő ágazati normáknál kisebb nem lehet.

Az épített környezet értékvédelme

(14) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(15) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTEK 40-45.§-ban foglaltak az irányadók.

Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei  az alábbi kikötésekkel  létesíthetők:

a) magastető esetén 35°-45° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;

b) alacsony  hajlásszögű      tető-  vagy,  dongaboltozat:  zöldtető,  üveg-  vagy polikarbonát lemez, vagy titán-cink héjalás.

Az egyes építési övezetekhez tartozó kerítéstípust (áttört vagy tömör kerítés, stb.) jelen rendelet 10.§-ának táblázata tartalmazza.

Ettől    való  eltérés  az  építésügyi      hatóság  javasla tára     az  Önkormányza t engedélyezheti.

(16) A lakó- (L), vegyes- (V), üdülő- {Ü), különleges (K) területeken, a mezőgazdasági kert-szőlő-gyümölcsös (Mk) területeken és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon  kívül):

- önálló építményként létesíthető,

- a közúti megközelítést biztosítani kell,

- létesítését a  terepadottságok  kihasználásával,  tájba  illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(17) Az építési övezetek zöldfelületei esetében az egyes övezetekben előírt telekterületre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása már megtörtént.

10. §

AZ EGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI • TÁBLÁZAT

IV. RÉSZ

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

11.§

A beépítésre nem szánt területek övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége

(1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az övezetek egymástól való leghatárolása) történt. Az SZT1 szabályozási terven az övezeteket ezen határvonalakon tűi az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és színe

/ árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.

A természetben ezek a határok általában élóvízfolyás, közút, valamint közforgalom előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.

Általános közlekedési és közmilteriilet

(2) Az általános közlekedési és közmúterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:

(4) Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak esetén kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(5) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZT2 rajzszámú tervlap tartalmazza . A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26.§(2) bekezdése előírásait kell alkalmazni .

(6) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közí1t létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26.§ (1) és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988.évi 1. tv. 42/ A.§ (1) és annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak megf elelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(7) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem  haladhatja  meg. Útmenti  kápolna,  emlékhely  magassági korlátozás  nélkül építhető.

(8) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m szabályozási szélességű vagy nagyobb kereszbnetszet esetén jelen rendelet 4. §(1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

A zöldterület

(9) Mesteri község zöldterületi övezetei - közpark, illetve sportpálya rendeltetésű területek.

Rendeltetésük szerint:

- közpark területe:                                               (Zk);

- sportpálya  területe:                                          (Zs);

- közpark egyedi épületelhelyezési lehetőséggel:  (Zé).

(10) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

(11) A sportpálya területén emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) pontban foglalt építmény helyezhető el. Épület elhelyezése az övezetben tilos.

(12) Az golf adogatópálya területén az OTÉK 27. § (4) pontban foglalt épület és építmény helyezhető el.

(13) A (Zé) jelű közpark területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. §(4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Az övezetben jelenleg meglévő, köztulajdonban lévő épületek (így a műemléktemplom, jlletve a volt tejbegyűjtő épülete) fenntarthatók és közcéllal tovább üzemeltethetők.Uj épület elhelyezése az övezeten belül tilos.

Az erdőterület

(4) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK 28. §-nak előírásai szerint történhet.

Rendeltetésük szerint:

- gazdasági erdőterület:                                     (E)

- védelmi(védő) erdőterület:                               (Ev)

- oktatási-kutatási (rehabilitációs) erdőterület:     (Eo).

(15) Az oktatási-kutatási erdőterület a területen honos ökoszisztémát rehabilitáló, az ehhez szükséges erdőkezelési módokat feltáró tevékenység kutatására, megvalósítására és oktatására szolgáló terület .

Az övezetben a fatermesztő parcellákat természetes erdősülést elősegítő üzemterv alapján szálalásos művelésű, vegyes kor- és fajtatösszetételű erdőkre kell kiváltani (Pro Silva-módszer). A teljes gyep-, cserje- és koronaszint helyreállítása mellett az állatvilág igényeire is tekintettel kell lenni. A vadállomány létszámvizsgálatának függvényében vadvédelmi kerítést kell létesíteni a lékekben feljövő csemeték védelmére.

A területen épület nem helyezhető el.

(16) Az erdőterületen elhelyezett építmények magassága - a kilátótorony kivételével - a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a természeti környezetbe illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell előnyben részesíteni.

Mezőgazdasági terület

(17) Általánosmezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növény termesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében - elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:

a) 10.000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal  határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b) 10.000 m2-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5% beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3% lehet.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(18) Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermeszté s és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükségesépület, építmény nem létesíthető.

Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(19) Mezőgazdasági szőlő, gyümölcsös kert terület (Mk.)

a) Jellemzően  szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú  terület. Az övezeten  belül erdőt telepíteni tilos, jelen  rendelet hatályba  lépése  előtt  már  beerdósült területeket a szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása  érdekében ki kell termelni és azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Mivel a szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa csak a pince (présház) környezetében abban az esetben és úgy, hogy az a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos édekeit ne sértse.

b) Vissza kell állítani a telekhasználat eredeti beosztását:

A megközelítésre szolgáló út felőli telekrészt (legalább 10 és legfeljebb 30 m mélységben) kaszáló-gyümölcsös gyepterületként kell fenntartani. A többi területet a beépített területek kivételével szőlővel művelés alá kell vonni.

Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő terület határán létesíthető (a telken belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető. Az így kialakított közös kerítés áttört léckerítés lehet, drótfonatot csak növénytakarás által elrejtett módon lehet alkalmazni. A növénytakarás sövényszerúen nyírt örökzöld nem lehet, a helyben honos cserjéket kell előtérbe helyezni (orgona, rózsa, galagonya, bodza, som, stb.).

c) A telekaprózódás megakadályozása érdekében e rendelet hatálybalépésétől kezdve telekalakítás, -osztás, -határrendezés csak akkor engedélyezhető, ha a keletkezett (módosult) telkek mindegyikének szélessége 12 m-nél, mélysége 50 m-nél nem kisebb és területe legalább 720 m2•

A telken csak a művelést, gazdálkodást szolgáló építményt szabad elhelyezni. Meglévő telekosztás esetén a 600 m2-nél kisebb területű telek nem beépíthető. Új telekalakítás esetén a telek beépítésének feltétele a min. 1000 m2-es telekméret.

d) Telkenként egy épület helyezhető el oldalhatáron álló - vagy két ingatlantulajdonos együttes engedélyezési eljárás kérelme esetén: ikres - beépítésmellett.

e) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármú elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.

f) A telek beépítettsége nem haladhatja meg sem a telek terülének 53-át, sm a 40 m2-es bruttó területet.

Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló, hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos ingatlanokon álló  (vagy  a  későbbiekben  jogosan   elhelyezhető)   al-  és felépíbnények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-ig létesíthető.

g) Az épület rendezett tereptől mért  gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg. Az elhelyezendő épületnek tervezésekor a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára (tömegarány, anyaghasználat, színezés) különös gondot kell fordítani. Az engedélyezési eljárás során az 1. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/ vagy helyben szokásos módon azt a községben közzétenni.

h) A mezőgazdasági szőlő, gyümölcsös, kert terület (Mk) beépítésének általános előfeltételeként a telek eredeti művelési ági besorolásából a megközelítésre szolgáló utat, burkolt gépjármű parkoló területet, illetve az épíbnény vagy épület elhelyezésére szolgáló területet "kivett" területté kell minősíteni. A telek kivett része az eljárás lefolytatását követően beépíthetővé válik, míg a fennmaradó rész művelését az eredeti művelési ágnak megfelelően a tulajdonos folytatni köteles.

i) Amennyiben az Mk övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell.

(20) Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt)

A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál.

A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el.

Az övezetben a turizmust szolgáló, bemu tatógazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek:

a) rideg álattartást bemutató gazdaság:

tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos  tanfolyamok  megtartására  is alkalmas épület és létesítmények, stb.;

b) lótenyésztés:

tarkarmányfeldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó  épület;

c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet:

terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfol yamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;

d) egyéb, nagykitetjedésú zöldterületet igénylő létesítmény :

magyar őshonos gazdaságiállatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, minigolfpálya és létesítményei - szálló- ésvendéglátó épületek;

e) amennyiben  az Mt  övezeten  belüli  telekre  ivóvízzel  ellátott  épület  kerül elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvív zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.

f) ezen övezetben csak a helyi  állattartáshoz  vagy terményfeldolgozáshoz kapcsolódó helyi igény kielégítésénél nem nagyobb takarmányfeldolgozó, tároló stb., építmények helyezhetők el.

Az a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 15%-a, de egy épülettörnegben max.:1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 5,0 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő- oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.

Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani. Az engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/ vagy helyben szokásos módon azt a községben közzétenni.

Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29.§-ban foglalt előírásokat -a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépítettségének kivételével - együttesen kell alkalmazni.

A beültetési kötelezettségként előírt növénykiültetésnek az övezetben létesített (mindenfajta) épület és építmény használatbavételi eljárása megkezdéséig meg kell valósulnia.

Az övezetben tartható állatok fajta- és mennyiségi korlátait az önkormányzat állattartási rendelete szabályozza, 41/1997.(V.28.) FM rendelet figyelembevételével.

(21) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalm as terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

(22) Mezőgazdasági ligetes-cserljés, legeltetett terület (Ml)

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési és tájrehabilitációt célt szolgál. Területén törekedni kell a vizes rét- és láprétekre jellemző, fűz- égerfa, stb ligetes és cserjés fedettség kialakítására és fenntartására. Ennek érdekében fokozni kell az övezeten belül vagy annak határán található patakok, árkok vízmegtartó képességét (meanderes kialakítás, többszintes puhafa ligeterdós partfenntartás), biztosítani kell a rétek időszakos elárasztását.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

Egyéb rendeltetésű terület

(23) Folyóvizek medre éspartja (Vf)

a) Az  övezetben  csak  az  OTÉK  30.  §.  (1),  (3)-(4),  (6)  bekezdés  szerinti területhasználat engedélyezhető .

b) Az övezetben elhelyezhető épület:

-által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,

-építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

(24) Állóvizek medre és partja (Vá)

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (2), (6) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület

-által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,

-építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.

(25) Ivóvízbázis, vízműterület  (Vv)

a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (S) bekezdés szerinti területhasználat engedélyezhető.

b) Az övezetben elhelyezhető épület, építmény magassága az építési engedélyezési tervdokumentáció technológiai tervfejezetében meghatározott szükséges mértéket nem haladhatja meg.

V. RÉSZ

A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI

12. §

Országos objektum és területi védelem

(1) Mesteri közigazgatási területén belül nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

- "Egyes halmi dűlő I."(koord. GKSz.:352-140;474-410)

- "Egyes halmi dűlő II."(koord. GKSz.:351-500,474-420)

- "Egyes halmi dűlő III."(koord. GKSz.:352-230,474-120)

- "Egyes halmi dúló IV."(koord. GKSz.:352-000, 473-900)

- "Egyes halmi dűlő V."(koord. GKSz.:351-720, 474-500)

- "Mesteri -Intapuszta, Sós-kút dűlő, (koord. GKSz.:351-600, 475-550)

- Alsómesteri Ny-i házsorának a kertjeiben É-D-i irányú római út töltése

- Felsőmesteriben, Ság-hegy felé vezető úttól D-re eső szántóföld K-i része

(2)     Mesteri közigazgatási területén belül nyilvántartott műemlék:

- R.k. templom, Mesteri-Felsőmesteri, Dózsa Gy. u. MTSz: 8667 hrsz.:171

Műemlékikömyezet helyrajziszámai SZT1 tervlap szerint:

169/1, 168, 170/ 4, 167, 166, 165, 164/ 2, 172, 081/3, 081/4, 170/ 3, 174/ 2

- volt Felsőmesteri Batthyány-kastély, Mesteri. Intaháza MTSZ.:7949 hrsz.:0176

Műemlékikömyezettel  érintett ingatlanok helyrajziszáma:

0176, 0175/ 2, 0166/ 2, 0165, 0139/4, 0149, 0178.

Helyi objektum védelem

(3) A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes előírásokat, a védelem- és a költségviselés mértékét a község helyi értékvédelemről szóló rendelete határozza meg.

(4) Helyi objektumvédelem az alábbi ingatlanokat érinti:

Külterületen:

-058/ 6, 081/ 3 hrsz.

Belterületen:

-20, 24, 37, 39/ 2, 42/ 2, 48/2, 60, 61, 83, 105, 122, 168, 185, 224, 235 hrsz.

A helyi értékvédelemről szóló rendelet ezt a felsorolást bővítheti.

Helyi védelemben részesülő természeti értékek

(5) Az természeti értékek védelme érdekében a község értékvédelmi rendeletének helyi táj- és természet védelméről szóló fejezetében előírtakat kell alkalmazni.

VI. RÉSZ

A KIALAKULT ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ELŐRÁSOK

13.§

(1) Az építési övezeti,  övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

(A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

(3) Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani .

(4) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók .

Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

(5) Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.

(6) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően  kiadott érvényes építési engedély alapján megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.

VII. RÉSZ

14. §

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I.fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejleg az 1/1990. (V.9.) számú ÖRT-ról szóló KkT., valamint a 4/2003. (11.28.) számú Ör. (a község területén belüli építési tevékenység ábneneti szabályozásáról) hatályát veszti.