Mesteri Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2014. (XII.9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2021. 10. 22- 2022. 02. 16Mesteri Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2014. (XII.9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Mesteri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mesteri Község Önkormányzata. Az Önkormányzat székhelye: 9551 Mesteri, Kossuth u. 49.
(2) Hatályon kívül helyezve.
2. § Hatályon Kívül helyezve.
2. A Képviselő-testület munkaterve
3. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület decemberi ülése elé.
(2) A munkaterv-tervezet összeállításához a jegyző javaslatot kér a települési képviselőktől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,
d) a napirend előkészítésének határidejét.
(4) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.
(5) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
3. A képviselő-testületi ülés összehívása
4. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését levélben hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.
(2) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Rendkívüli ülés tartása esetén az ülés 24 órán túli időpontra összehívható.
(3) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.
(4) A képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal – elektronikus levélben- meg kell hívni:
a) a jegyzőt, aljegyzőt,
b) a napirend előterjesztőjét,
c) a napirend tárgya szerinti illetékeseket.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell, amit az önkormányzat hivatalos honlapján tesz közzé.
4. A Képviselő-testület ülése
5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az ülésvezető
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,
f) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
g) az ülést berekeszti.
(3) A testület ülésének napirendjére és azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a testület állapítja meg.
(4) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A napirendek tárgyalásának sorrendje felcserélhető, amelyre az ülés vezetője tesz javaslatot, amennyiben a napirendi pont cseréjével bármely képviselő nem ért egyet abban az esetben a cseréről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló és a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.
(6) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(7) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(8) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezheti, és az ügyet újratárgyalhatja.
(9) A képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.
(10) A képviselő-testület ülésén az Mesterii székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.
(11) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.
Az előterjesztés
6. § (1) Az előterjesztés két fő részből áll, az előterjesztő részből és a határozati javaslatból.
Sürgősségi indítvány
7. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, de az önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel halasztást nem tűrő tárgyalást igényel. A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
a) a polgármester
b) az alpolgármester
c) a bizottság elnöke
d) a képviselők
e) a jegyző.
(3) A sürgősségi indítványt - rövid indoklással - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 órájáig kell a polgármesternek távollétében a jegyzőnek írásban benyújtani, vagy szóban az ülésen előterjeszteni.
(4) A polgármester ismerteti az írásban benyújtott indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására. Szóbeli előterjesztés esetén az indítványozó ismerteti az indítványt.
(5) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
(6) Amennyiben elfogadja az indítvány tárgyalását a képviselő-testület, akkor azt felveszi a napirendbe.
8. § (1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendről történő levételét.
(2) Ha az előterjesztő úgy határoz, hogy a napirendet visszavonja, javaslatára a testület ebben az esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(5) A kérdésekre az előadó köteles választ adni.
(6) A válaszadás után a hozzászólások következnek. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(7) A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.
(8) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponthoz másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás idejét korlátozhatja.
(9) Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(10) A polgármester kivételes esetben az ülésen jelenlévő állampolgárnak csak a napirendhez kapcsolódóan, maximum 2 perces időtartamban engedélyezhet felszólalást.
(11) A vita lezárására a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet.
(12) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(13) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(14) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze.
(15) A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(16) A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő, ill. a napirend előadója javasolhatja a téma napirendről történő levételét.
(17) A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül határoz.
(18) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(19) A megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata /minősített többség/ szükséges a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl:
a) kitűntetés, díszpolgári cím adományozásához,
b) a képviselő-testület munkaprogramjának, gazdasági programjának elfogadásához,
c) az önkormányzati vagyon értékesítéséhez,
d) hitelfelvételhez,
e) testületi hatáskörök átruházásához, a hatáskör visszavonásához,
f) helyi népszavazás kiírásához.
9. § (1) A képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa ABC sorrendben a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak. Szavazatukat aláírásukkal hitelesítik.
10. § (1) A titkos szavazáshoz a képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.
(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
11. § A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
12. § (1) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések, megalkotott rendeletek egy példányát és a jelenléti ívet.
(2) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti. (3)A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.
6. Közmeghallgatás
13. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.
(2) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.
(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama öt perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.
(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább tíz nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.
6/A. Falugyűlés
13/A. § (1) Falugyűlést kell tartani a település életére, fejlődésére jelentős hatással bíró döntésekkel kapcsolatban, amennyiben falugyűlés tartását
a) önkormányzati képviselő,
b) a településen székhellyel rendelkező civil szervezet,
c) legalább 30 fő, a településen állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgár
d) legalább 30 fő, a településen üdülőtulajdonnal rendelkező nagykorú állampolgár kezdeményezi.
(2) A falugyűlés tartására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a falugyűlést a kezdeményezés átvételétől számított 8 napon belül köteles összehívni oly módon, hogy a meghívót a falugyűlés időpontja előtt legalább 8, legfeljebb 15 nappal ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára.
(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.
(4) A falugyűlésen szót kell adni a településen állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárnak, a településen üdülőtulajdonnal rendelkező nagykorú állampolgárnak, továbbá a településen székhellyel rendelkező civil szervezet képviselőjének.
7. A Képviselő-testület bizottsága
14. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi és Jogi Bizottság, melynek létszáma 3 fő képviselő.
(2) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök hívja össze.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.
(4) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(5) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választanak.
(6) Az ülést a bizottság elnöke a rendelet 4. § (2) bekezdésekben meghatározottak szerint hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával kézhez kapják.
(7) A bizottság tagja a bizottsági üléseken köteles részt venni. A bizottság tagja az ülés megkezdése előtt 24 órával köteles a bizottság elnökét, vagy a közös hivatal titkárságát értesíteni, amennyiben a bizottság ülésén nem tud részt venni.
(8) A bizottsági ülések időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt 3 nappal korábban értesíteni kell.
(9) A bizottsági üléseken, lehetőség szerint részt vesz a polgármester vagy az alpolgármester, valamint a jegyző vagy az aljegyző, illetve az általuk megbízott irodavezető, vagy szakreferens.
(10) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat azokban az esetekben, amelyekben azt a Mötv. a képviselő-testület részére kötelezővé teszi, illetve megengedi.
(11) A zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(12) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
Ügyrendi és Jogi Bizottság
15. § (1) figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat hatályosulását, indokolt esetben indítványozza módosítását, vagy kiegészítését,
(2) előkészíti a képviselőtestület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket
(3) figyelemmel kíséri és elősegíti a képviselőtestület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségeit teljesítését, a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
(4) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait,
(5) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a képviselő-testület elé terjeszti
10. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
16. § (1) Mesteri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) A polgármester és az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi irodavezető látja el.
11. A közös önkormányzati hivatal
17. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 9500 Celldömölk, Városháza tér 1.
12. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
18. § (1)1 A képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit:
a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése,
b) a szabad pénzeszközök terhére banki lekötések jóváhagyása,
c) közterület használat engedélyezése.
d) a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2021. (VII.6.) önkormányzati rendelet 3. §-ában meghatározottakat.
e)2 a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. 8. §-ában meghatározottakat.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll.
13. Az Önkormányzat kormányzati funkciói
19. § Az önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
14. Az önkormányzati rendelet és határozat
20. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a képviselő,
b) a bizottság,
c) a polgármester vagy
d) a jegyző.
(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.
(4) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán vagy az Önkormányzat honlapján közszemlére teheti.
(5) A rendelet kihirdetése – a megalkotását követő első munkanapon -az önkormányzat 9551 Mesteri, Kossuth u. 49. szám alatti hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Gondoskodni kell azonban a rendeletnek Községi Honlapon történő közzétételéről is
(6) A képviselő-testület indokolt esetben a rendelet kihirdetésének időpontjául az (5) bekezdésben meghatározottól eltérő időpont is megjelölhet.
(7) A rendeletet záradékkal kell ellátni, amely tartalmazza a kihirdetés idejét.
(8) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.
21. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni.
(2) A határozat első részében tartalmazza a képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét.
(3) A határozatokról tárgymutatós nyilvántartást kell vezetni.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.
15. A vagyonnyilatkozatok kezelése
22. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben az Önkormányzati Hivatal Mesterii hivatali helyiségében tekinthető meg.
(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökéhez. A bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az Ügyrendi és Jogi Bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.
16. A képviselői kötelezettségszegés következményei
23. § (1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a két egymást követő igazolatlan távollét a képviselő-testületi ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.
(4) A tiszteletdíj-csökkentésről és annak mértékéről a polgármester vagy bármely képviselő tehet javaslatot, arról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
17. Társulások
24. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
a) Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás, melynek feladata a szociális, gyermekjóléti és egészségügyi feladatokat ellátó Népjóléti Szolgálat fenntartása, valamint az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás megszervezése,
b) Celldömölk és Környéke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, melynek feladata a Celldömölki Város Óvoda fenntartása, a teljeskörű óvodai nevelő tevékenység biztosítása a hatályos jogszabályok és nevelési programok alapján.
(2) A társulási tanácsokba Mesteri Község Önkormányzatát a polgármester képviseli.
(3) Akadályoztatása esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésre jogosult személyt.
18. Záró rendelkezések
25. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Mesteri Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III.30.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.
1. melléklet
A 18. § (1) bekezdése a Mesteri Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2021. (VII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés e) pontját a Mesteri Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (X. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.