Nagysimonyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 8/2014 (XII. 3.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagysimonyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagysimonyi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 9561 Nagysimonyi, Kossuth L. u. 12., E-mail címe: nsimonyi@airplanet.hu 

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Nagysimonyi község közigazgatási területe.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet Nagysimonyi község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete hivatalának elnevezése: Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal)

2. §

A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

3. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.nagysimonyi.hu.

(2) Nagysimonyi község hivatalos lapja a „Nagysimonyi Hírmondó”, mely negyedévente jelenik meg. A kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja az Önkormányzat.

     4. §

(1) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

5. §

Nagysimonyi Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

6. §

1. A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
2. A polgármesterre átruházott hatásköröket a jelen rendelet 3. sz. melléklete határozza meg.
3. A képviselő-testület bizottságra nem ruház át hatáskört.

7. §

Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

7.1. §

Az Önkormányzat kormányzati funkcióit jelen rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

8. §

A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

9. §

 Évente legalább 6 alkalommal rendes ülést kell tartani.

10. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség. Ebben az esetben – az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés kivételével – az írásbeli meghívótól el lehet tekinteni, de az ülésről készült jegyzőkönyvben a rendkívüli összehívás okát rögzíteni kell.

(3) A közmeghallgatás helyét, időpontját az ülés előtt legalább 8 nappal nyilvánosságra kell hozni.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

11. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök képviselő hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

12. §

13. §

A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

14. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Hatályon kívül helyezve

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző gondoskodik valamennyi anyag érintettek részére elektronikus úton való kiküldéséről. A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat Nagysimonyi, Kossuth Lajos u. 12. szám alatti épületének hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a nem állandó meghívottaknak

d) az előterjesztőknek és

e) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(8) A (7) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

15. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) hatályon kívül helyezve

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 14. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.

16. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg – tevékenységi körükben - a helyi önszerveződő közösségek képviselőit, valamint az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

17. §

A képviselő-testület ülésének vezetése során az ülés vezetője az alábbi feladatokat köteles teljesíteni:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

e) a rend fenntartása,

f) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

g) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

i) az ülés bezárása,

j) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

18. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

19. §

(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

20. §

(1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A testületi ülést levezető személynek a napirend közlésével egyidejűleg hivatkoznia kell a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. Fel kell hívnia az ülés résztvevőinek figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas jellegére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

21. §

1. A napirendekre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.
2. Írásban kell benyújtani az önkormányzati rendelet tervezetet.

(3) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(4) Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

22. §

1. A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

1. az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet,
2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(3) A vita lezárása után, a szavazást megelőzően a jegyzőnek (aljegyzőnek) szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

23. §

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként a módosító és kiegészítő indítványokról – az elhangzás sorrendjében – dönt a testület, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatról.

(2) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

24. §

A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

25. §

(1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének - legalább 3 képviselő - egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

4. A képviselőtestület döntései

26. §

(1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

27. §

(1) A képviselő-testület 26.§-ban meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a jegyző az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

28. §

(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről az ügyrendi bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el és újabb szavazást rendel el.

29. §

Az ülés vezetője a 26-28. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

30. §

1. A képviselő-testület – 29. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Nagysimonyi Község Önkormányzat ...../..... (..... .....) számú képviselő-testületi határozata.

31. §

A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

32. §

A rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján (9561 Nagysimonyi, Kossuth Lajos u. 12.) kell kihirdetni.”

33. §

(1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 10%-kal csökkenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.

34. §

(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat vitatni, visszautasítani nem lehet.

(3) Az ülés rendjét megzavaró képviselővel szemben a képviselőtestület a 33. § szerinti szankciót alkalmazhatja. Az ülés rendjét megzavaró más személyt az ülés vezetője első ízben figyelmezteti, ismételt esetben felszólítja az ülésterem elhagyására és megteszi az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket. 

35. §

(1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről.

(3) A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

36. §

Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

5. A jegyzőkönyv

37. §

(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

38. §

 (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példányt meg kell küldeni a kormányhivatalnak,

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

(8) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(9) Hatályon kívül helyezve

(10) Az együttes testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre az (1) – (7) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvek sorszámának az adott képviselő-testület soron következő ülésének sorszámát kell tartalmaznia.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek

39. §

 (1) A képviselőtestület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

 (2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

40. §

A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

41. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

42. §

Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

43. §

A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

44. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tart.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

45. §

1. Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az önszerveződő közösségek képviselőit.
2. A rendelet megalkotásának időpontjában Nagysimonyi Községben önszerveződő közösségek:
   

Civil egyesület Nagysimonyiért

Nagysimonyi Torna Club

Patrona Regni-Hungariae Alapítvány

V. Fejezet

A települési képviselő

46. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén írásbeli előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.

(3) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

47. §

(1) A települési képviselők járandóságairól az önkormányzat képviselő-testülete az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 1 hónapi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

48. §

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.

6. A polgármester és az alpolgármester

49. §

(1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

50. §

A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

51. §

(1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

52. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

53. §

(1) A képviselőtestület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint.

7. A képviselő-testület bizottságai

54. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.

55. §

A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság.

56. §

(1) Az ügyrendi bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.

(3) Az ügyrendi bizottság feladatköre:

a) az önkormányzati választásokat követően gondoskodik a Szervezeti és Működési Szabályzat kidolgozásáról, továbbá egyes rendelet tervezetek tárgyalása, véleményezése;

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a szabályzat érvényesülését, szükség szerint kezdeményezi annak módosítását;

c) közreműködik a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi ügyek döntésre való előkészítésében;

d) lebonyolítja a titkos szavazást;

e) döntésre előkészíti a képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit;

f) a  polgármester, illetve az önkormányzati képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatai:

- átveszi és nyilvántartásba veszi a vagyonnyilatkozatokat,

- biztosítja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát, megtekinthetőségét,

- kezdeményezés esetén lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást. Az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet;

g) a polgármester felett egyéb munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványok gyakorlása;

h) a polgármester jutalmazásával kapcsolatos javaslat megtétele.

(4) A vagyonnyilatkozatba az Ügyrendi Bizottság két tagjának jelenlétében a hivatalban bárki betekinthet. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata, továbbá a nem képviselő bizottsági tag és hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(5) A képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe rendeli a Nagysimonyi Hírmondó kiadói jogát. A kiadó neve és címe: Nagysimonyi Község Önkormányzatának ügyrendi bizottsága 9561 Nagysimonyi, Kossuth L. u. 12.

 (6) Az ügyrendi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.

57 §

(1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

58. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést.

(2) A Bizottság az üléseit Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatalban tartja.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a  bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.

(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.

(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.

 (11) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.

(12) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

58/A. §

Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás

(1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(2) A kijelölt bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.

(3) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.

(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.

(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

(7) A kijelölt bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(8) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(9) Ha a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(10) A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.

(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

8. A jegyző

59. §

A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

60. §

(1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel.

(2) A jegyző gondoskodik a rendelet közzétételéről a Nemzeti Jogszabálytár Önkormányzati Rendeletek felületére történő feltöltéssel.

(3) A határozatok nyilvántartása sorszám szerint történik.

(4) A rendeletek nyilvántartása sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással történik.

61. §

(1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző besorolású ügyintézője látja el.

62. §

Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

9. A Közös Önkormányzati Hivatal

63. §

(1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Nagysimonyi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz.    A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

10. Társulás

64. §

A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás

A Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás feladatai:

-  a társult tagok részére a gyermekjóléti-gyermekvédelmi feladatok, az orvosi ügyelet ellátásával kapcsolatos feladatok ellátása, egyes szociális ellátások biztosítása;

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

65. §

 (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

66. §

Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

67. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nagysimonyi Község Önkormányzati Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (III. 22.) képviselő-testületi rendelet.

Kelt: Nagysimonyi, 2014.12.02.

........................................................                                       ........................................................

                  polgármester                                                                               jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Kelt: Nagysimonyi, 2014.12.03.

                                                                                               ........................................................

                                                                                                                      jegyző

1. sz. melléklet

A képviselő-testület az alábbi  hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:

1. Közérdekű foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;
2. Dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben;
3. Dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt települési támogatási és egyéb szociális ellátási ügyekben;
4. Dönt a közterület-használatáról és a településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben;
5. Nyilatkozik a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal kapcsolatban;
6. Nyilatkozik a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzése kapcsán az önkormányzati érdekek sérelme tárgykörében;
7. Tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben;
8. Dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján, a tulajdonosi, a közút kezelőjének hozzájárulása, a közút nem közlekedési célú igénybevétele iránt beadott kérelmekről;
9. Gyakorolja a közterület filmforgatási célú használatával kapcsolatos hatáskört;

2. számú melléklet

Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130             Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320             Köztemető-fenntartás és működtetés

013350             Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231             Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041233             Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

066020             Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

074031             Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

082044             Könyvtári szolgáltatások

082091             Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

107051             Szociális étkeztetés

045160             Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

041237             Közfoglalkoztatási mintaprogram

066010             Zöldterület kezelés