Csénye község képviselő testületének 7/2018 (X.19..) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 24Csénye község képviselő testületének 7/2018 (X.19..) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Csénye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Vas Megyei Kormányhivatal állami főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).
b) cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla
c) címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
d) harsány színezés: olyan színhasználat, mely során a színezés a környezet színvilágából kirívó, ahhoz képest túlságosan feltűnő.
A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
2. A helyi védelem célja és feladata
2. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében, Csénye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a közigazgatási területén található, Csénye szempontjából kiemelkedő és országos szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának kötelessége.
(3) A helyi építészeti értékek védelmének feladata különösen:
a) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.
3. A helyi védelem fajtái
3. § A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely:
a) utcaképre,
b) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
d) ab)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.
4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az Önkormányzathoz írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerül sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét vagy helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását,
b) a védendő érték rövid leírását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
d) a védettség megszüntetését megalapozó, 1 évnél nem régebbi értékvizsgálatot.
(4) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érintettnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(5) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról
a) írásban értesíteni kell a (4) bekezdésben meghatározott érintetteket,
b) tájékoztatni kell az illetékes építésügyi hatóságot és örökségvédelmi szervet.
5. Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok
5. § (1) A helyi védettség alá helyezésre, módosításra vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról, a főépítész bevonásával, a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó – főépítész által készített – kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érintettek észrevételeinek.
(3) Az elkészült értékvizsgálat nyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről
a) írásban értesíteni kell a 4. § (4) bekezdésben meghatározott érintetteket,
b) tájékoztatni kell az illetékes építésügyi hatóságot és örökségvédelmi szervet.
6. A helyi értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
6. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését, elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.
(4) A védett értékek eredeti külső megjelenését
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően, az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.
(5) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, mai kortárs építészeti elemekkel kell átépíteni.
(6) Védett érték felújítása során az épület új, kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
7. § (1) A védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amely nyilvános.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester, az általa megbízott szakember, vagy a főépítész gondoskodik.
8. A védettséggel kapcsolatos támogatás
8. § (1) A helyi védelem tárgyát képező építészeti örökség, védett értékek fennmaradásának és értékéhez méltó felújításának támogatásáról az Önkormányzat – pénzügyi lehetőségei függvényében – az éves költségvetési rendeletében dönt. Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.
(2) A támogatás igénybevételének szándékát a tulajdonos írásban jelenti be az Önkormányzat felé, melyben részletezi az elvégezni tervezett munkálatokat. Az Önkormányzat – a döntését követően, a támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról – a kedvezményezettel támogatási szerződést köt.
(3) A helyi védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adó jogszabályok keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(4) A helyi védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybevétele céljából – kérelemre a polgármester igazolja.
(5) A védett értékek felújításakor az építési munkák idejére fizetendő közterület-használati díjat külön kérelemre az Önkormányzat részben, vagy egészben elengedheti.
(6) Az Önkormányzat a település szépítése,kulturális, épített és természeti értékeinek megőrzése érdekében végzett tevékenység elismeréseként díjat alapít és plakettet adományoz. Az elismerés adományozásának feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása
9. § Az Önkormányzat, a településkép szempontjából meghatározó területként, az 1. mellékletben feltüntetett, alábbi területeket jelöli ki:
a) Történelmi(XX. század előtti) beépítés a településközponttal
aa) Ady Endre utca
ab) Petőfi Sándor utca
ac) Damjanich János utca
b) Mikszáth Kálmán utca keleti oldali beépítés („Tizenegy ház”)
c) Füztő
d) Deák Ferenc utca a stációsorral és kápolnával
10. Építmények kialakítására és anyaghasználatára vonatkozó, általános építészeti követelmények
10. § (1) Utcafronti kerítés teljes nyersbeton felülettel nem építhető, lábazati anyagként való alkalmazása megengedett.
(2) Főépület tetőfedésére, bitumenes- és egyéb hullámlemez, azbesztpala, alumínium vagy acél trapézlemez és kék színű tetőhéjazat alkalmazása nem megengedett.
(3) Lakóépületek, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően, vakolt homlokzati megjelenéssel alakíthatók ki.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
11. § (1) Kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) A telkek utcai határán maximum 1,8 méter magasságú lehet.
b) Útcsatlakozásoknál, a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
c) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(2) Az épületet az alábbiak alapján kell kialakítani, átalakítani:
a) Az utcai főépület tetőformája hagyományos, oromfalas vagy lekontyolt nyeregtetős lehet.
b) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
c) A szomszédos épületeknek építménymagasságukkal, tömegformálásukkal és színvilágukkal illeszkedniük kell egymáshoz.
d) Az épületek homlokzati felületeinél világos, telítetlen színek alkalmazása szükséges. A nyílászárók, ereszek, lábazatok és egyéb építészeti elemek színezése ettől eltérhet, de harsány színezés azokon sem alkalmazható.
e) Gépészeti berendezések közül: 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, szélkereket utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni. Napelemet kizárólag abban az esetben, ha az épület sajátos tájolásából és beépítési módjából adódóan, egyéb homlokzati oldalra nem tehető. Klímaberendezés kültéri egysége csak építészeti elem takarásával helyezhető az utcafronti homlokzatra.
f) Épülethomlokzaton elhelyezendő egyedi árnyékoló-berendezésnek, a homlokzatfelület tagolásához, színéhez és nyílászáróihoz megjelenésében illeszkednie, azokkal harmonizálnia kell.
g) Meglévő épületek nyílászáróinak felújítása, cseréje esetén, a történelmileg kialakult hagyomány szerinti ajtók-ablakok arányát és számát elsődlegesen meg kell őrizni.
12. § (1) A lakótelkek előtti közterületi sávokon önkormányzati hozzájárulással ültethető növényzet,a közművek védőtávolságának betartásával.
(2) A lakóterületek előírt zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.
12. A településképi szempontból meghatározó, történelmi településrész területére vonatkozó, egyedi építészeti követelmények
13. § A történelmi település területén, épületeket, az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:
a) Új épületet közterülettel való homlokzati kapcsolattal kell építeni, előkert kialakítása nélkül, vagy a Szabályozási Tervben meghatározott előkert-mérettel, oly módon, hogy az oda telepített növények ne takarják el a főhomlokzatot.
b) A magastető meredekségének 40° és 45° között kell lennie.
c) Az utcafronton áttört kerítés létesíthető, legfeljebb 50 cm magasságú lábazat felett, fém, illetve léckerítés készüljön.
d) Meglévő épületek tornácának beépítése tilos.
e) Nyílászárók felújításakor, cseréjekor az új nyílászáró a meglévővel azonos méretű és osztású lehet, kivéve az épület teljes felújítása esetén.
f) Az utcafronti főépület tetőfedése vörös és barnás árnyalatú lehet.
13. A településképi szempontból meghatározó, falusias területekre vonatkozó, egyedi építészeti követelmények
14. § A falusias területeken, épületeket, az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:
a) A magastető meredekségének 30° és 45° között kell lennie.
b) Előkert a szabályozási terv alapján alakítható ki.
EGYÉB TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
15. § (1) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop nem létesíthető.
(2) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.
(3) Gáznyomás-szabályzók csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető, utcai homlokzatra nem.
(4) Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon az épületek utcai homlokzatán takart módon helyezhető el.
(5) Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolságnak kell lennie.
(7) Homlokzati napelemeket - az építmény településen belüli fekvéséből, védettségéből következő egyedi építészeti követelmények betartása mellett - úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.
(8) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
15. Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés tilos.
(2) Településképileg meghatározó területen, helyi egyedi védett épület homlokzatán, az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, az adott épülethez megtervezett és elkészített, homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású cégér helyezhető el.
(3) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(4)1 Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(5)2 Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 5%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla.
(6)3
17. § (1) Reklámvilágítással, térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ezáltal ingatlanhasználatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg, fehér színű fényforrások használhatók.
(3)4
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzletkirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5)5
(6)6 Molinó kizárólag időszakos rendezvény népszerűsítésére, szabadtéri, időszaki kiállítás prezentálására használható.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
16. Szakmai konzultáció
18. § (1)7 A szakmai konzultációt az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester folytatja le a tervezés kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában, amennyiben nincs tervezés úgy a kivitelezést megelőzően.
(2)8 A szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltak a településképi és kötelezési eljárás során a feleket köti.
(4)9 Az emlékeztetőt az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi.
(5)10 Amennyiben az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tehet, ebben az esetben az építtető és a tervező új szakmai konzultációt kezdeményez.
(6) Az építtetőköteles szakmai konzultációt kérni Csénye polgármesterétől
a) műemléki-, illetve természeti védelem alatt álló területeken megvalósuló építkezések megkezdését,
b) lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló beruházások egyszerű bejelentését,
c) helyi védett épületek külső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási munkálatainak, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munkák megkezdését
megelőzően, Csénye teljes közigazgatási területén.
17. Településképi bejelentési eljárás
19. §11
(1)12 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
b) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legalább 30 napig fennálló
ba) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
bb) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
bc) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
bd) ideiglenes fedett lovarda,
be) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építményépítése,
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,
d) településképet meghatározó területeken az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített 1 m2 területet meghaladó hirdető berendezés, kirakat elhelyezése esetén;
e) a helyi védett területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítés kapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, hirdető berendezés elhelyezése,
f) helyi védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése esetén.
(2)13
18. Településképi kötelezések
20. § (1)14 Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2)15 Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlantulajdonost - önkormányzati hatósági döntéssel – új határidő meghatározásával a jogsértés megszüntetésére, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi, melynek összege 100.000 Ft-tól természetes személy esetén 200.000 Ft-ig, jogi személy esetén 1.000.000 Ft-ig terjed. A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
(3)16 Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása során mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét.
(4)17 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
(5)18
(6)19
(7)20
VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Hatályba léptető rendelkezések
21. § (1) E rendelet 2019. január 1. napján lép hatályba. Hatályát veszti Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 1/2018. (I.19.) önkormányzati rendelete.
A 16. § (4) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (6) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (3) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (5) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (6) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. §-t a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (1) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (2) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (1) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (6) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (7) bekezdését a Csénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 23.) önkormányzati rendelete 6. § f) pontja hatályon kívül helyezte.