1. A község fejlődésének elősegítése, a jelenleg hasznosítatlan ingatlanok gazdaságos hasznosítása, a saját bevételek növelése és a foglalkoztatási gondok enyhítése.

2. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásoknak a mértékét. Ezek a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.

3. Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak az ellátását nem veszélyezteti.

(1)

a. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó, forgalomképtelen, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

b. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.”

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyontárgyakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.”

3. E rendelet nem rendelkezik az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról, valamint a lakásépítési célú telekvagyonról.

1. E rendelet 2. számú mellékletében szereplő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon használati jogát azon intézmények gyakorolják, amelyek e rendelet kihirdetésének napján is az intézmény használatában vannak és az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesítenek.

2. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott ingó és ingatlan vagyont önállóan csak bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. E hasznosítás az intézmény alapfeladatainak az ellátását nem korlátozhatja.

3. A használati jogot gyakorló intézmény, a rábízott vagyont vállalkozásba csak a képviselő-testület hozzájárulásával fektetheti be, és a befektetés feltételeiről is a képviselő-testület dönt.

4. E rendelet hatályba lépést követően az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonában és az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek. Kivételes esetben a képviselő-testület ettől eltérően dönthet.

5. Hatályát vesztette.

1. Az önkormányzat önállóan vállalkozhat, valamint korlátolt felelősségű társaságban, illetve részvénytársaságba tagként beléphet, fogalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanait

- Tulajdonba

- Bérbe

- Használatba

adhatja.

2. Az önkormányzati ingatlanok alapvetően öt csoportba sorolhatók:

1. Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok

2. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek

3. Nem lakás építésére szolgáló telek.

4. Lakások

5. Lakás építésére szolgáló telek.

A lakásokra és a lakásépítés céljára szolgáló telekvagyonra vonatkozó rendelkezéseket és ezek hasznosítására vonatkozó szabályokat, később megalkotásra kerülő lakásügyi rendelet tartalmazza.

1. Az önkormányzati vállalkozás főbb területei:

- Létesítmények, ingatlanok értékesítése, bérbeadása, használatra történő átengedése, (Koncesszióba adása)

- Befektetések gazdasági társaságokba.

- Pénzeszközök tartós befektetése ( 1 éven túli)

- A beépített belterületi földterületek vállalkozók részére használatra történő átengedése.

- Ingó vagyon értékesítése, bérbeadása.

2. Az üzleti vagyon elidegenítéséről, biztosítékul adásáról, vagy más módon történő megterheléséről, a képviselő- testület minősített többségű szavazattal dönt.

3. A képviselő-testület minősített többségű egyetértő szavazata szükséges az elővásárlási joggal való élés, és az arról való lemondás kérdésében is.

4. A képviselő-testület döntését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság és az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.

5. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok a következők:

1. Vállalkozók keresése, velük való tárgyalás, versenyeztetésről való gondoskodás, előterjesztés előkészítése.

2. Célszerűségi gazdasági számítások végzése.

Ezen belül:

- A vállalkozásban résztvevő szervek referenciáinak a vizsgálata

- Az üzleti vagyon értékének megállapítása szakértő bevonásával.

- Megtérülési mutatók, kamat és osztalék kondíciók vizsgálata

- Összehasonlító elemzések a különböző megoldások, lehetőségek között.

6. A képviselő-testület döntését követően, a megállapodások előkészítése, a vállalkozás menedzselése, a vállalkozókkal való kapcsolattartás, valamint a testület folyamatos tájékoztatása az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

1. A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosításával kapcsolatos feladatok előkészítése és a képviselő-testületi döntés végrehajtása az Ikervári közös Önkormányzati Hivatal feladata.

2. A mezőgazdasági ingatlan hasznosításának formája, adás-vétel, csere és haszonbérlet lehet.

3. A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláin folyamatosan közszemlére kell tenni. A jegyzéknek tartalmaznia kell, a föld helyrajzi számát fekvését, művelési ágát, jellemzőit és a bérbeadásra vonatkozó speciális kikötéseket.

4. A bérleti szerződéseket a bérlővel az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal köti meg. A képviselő-testületnek a haszonbérletek alakulásáról a jegyző évente köteles beszámolni.

5. A haszonbérleti díj mértéke:

1. belterületi ingatlan esetén 2 Forint/m²/év

2. külterületi ingatlan esetén - a termőföld minőségi osztálya, aranykorona értéke függvényében - legalább 30.000,-Ft/ha/év, legfeljebb 50.000- Ft/ha/év.

6. A mezőgazdasági művelésű ingatlan elidegenítését a képviselő-testület többségi szavazattal engedélyezheti. A minimális vételárra vonatkozóan forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

7. Az eladásra meghirdetett ingatlan értékesítési feltételeit hirdető táblákon és egy megyei napilapban meg kell hirdetni. A jelentkezési határidő lejárta után az ingatlant, a legmagasabb vételi ajánlatot tévő személy szerezheti meg.

8. Az önkormányzat a telek céljára hasznosítható belterületi ingatlanok, külterületi földdel való cseréjének lehetőségét biztosítja. A cserearányok mértékét a képviselő-testület a csereszerződés megkötésekor határozza meg.