Ikervár község képviselő testületének 9/1992 (XII.17..) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről

Hatályos: 2020. 10. 22- 2023. 08. 31

Ikervár község képviselő testületének 9/1992 (XII.17..) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzati vagyon hasznosításának, használatának és forgalmának rendjéről

2020.10.22.

Ikervár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Öt. 80. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – figyelemmel az Öt. 1. §.(6). bekezdés b./ pontjában foglaltakra – a következő rendeletet alkotja:

1. §

Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja.

1. A község fejlődésének elősegítése, a jelenleg hasznosítatlan ingatlanok gazdaságos hasznosítása, a saját bevételek növelése és a foglalkoztatási gondok enyhítése.
2. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, melyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásoknak a mértékét. Ezek a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság.
3. Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak az ellátását nem veszélyezteti.

2. §

Az önkormányzat vagyona

(1)
a. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó, forgalomképtelen, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
b. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.”
(2) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyontárgyakat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.”
3. E rendelet nem rendelkezik az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról, valamint a lakásépítési célú telekvagyonról.

3. §

Az intézmények használatában lévő vagyon hasznosítása.

1. E rendelet 2. számú mellékletében szereplő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon használati jogát azon intézmények gyakorolják, amelyek e rendelet kihirdetésének napján is az intézmény használatában vannak és az adott ingatlanban közszolgáltatást teljesítenek.
2. A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott ingó és ingatlan vagyont önállóan csak bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. E hasznosítás az intézmény alapfeladatainak az ellátását nem korlátozhatja.
3. A használati jogot gyakorló intézmény, a rábízott vagyont vállalkozásba csak a képviselő-testület hozzájárulásával fektetheti be, és a befektetés feltételeiről is a képviselő-testület dönt.
4. E rendelet hatályba lépést követően az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonában és az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek. Kivételes esetben a képviselő-testület ettől eltérően dönthet.
5. Hatályát vesztette.

4. §

Az önkormányzati vagyon hasznosításának formái

1. Az önkormányzat önállóan vállalkozhat, valamint korlátolt felelősségű társaságban, illetve részvénytársaságba tagként beléphet, fogalomképes és korlátozottan forgalomképes ingatlanait
- Tulajdonba
- Bérbe
- Használatba
adhatja.
2. Az önkormányzati ingatlanok alapvetően öt csoportba sorolhatók:
1. Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok
2. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek
3. Nem lakás építésére szolgáló telek.
4. Lakások
5. Lakás építésére szolgáló telek.
A lakásokra és a lakásépítés céljára szolgáló telekvagyonra vonatkozó rendelkezéseket és ezek hasznosítására vonatkozó szabályokat, később megalkotásra kerülő lakásügyi rendelet tartalmazza.

5. §

Vállalkozói vagyon hasznosítása

1. Az önkormányzati vállalkozás főbb területei:
- Létesítmények, ingatlanok értékesítése, bérbeadása, használatra történő átengedése, (Koncesszióba adása)
- Befektetések gazdasági társaságokba.
- Pénzeszközök tartós befektetése ( 1 éven túli)
- A beépített belterületi földterületek vállalkozók részére használatra történő átengedése.
- Ingó vagyon értékesítése, bérbeadása.
2. Az üzleti vagyon elidegenítéséről, biztosítékul adásáról, vagy más módon történő megterheléséről, a képviselő- testület minősített többségű szavazattal dönt.
3. A képviselő-testület minősített többségű egyetértő szavazata szükséges az elővásárlási joggal való élés, és az arról való lemondás kérdésében is.
4. A képviselő-testület döntését a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság és az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő.
5. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok a következők:
1. Vállalkozók keresése, velük való tárgyalás, versenyeztetésről való gondoskodás, előterjesztés előkészítése.
2. Célszerűségi gazdasági számítások végzése.
Ezen belül:
- A vállalkozásban résztvevő szervek referenciáinak a vizsgálata
- Az üzleti vagyon értékének megállapítása szakértő bevonásával.
- Megtérülési mutatók, kamat és osztalék kondíciók vizsgálata
- Összehasonlító elemzések a különböző megoldások, lehetőségek között.
6. A képviselő-testület döntését követően, a megállapodások előkészítése, a vállalkozás menedzselése, a vállalkozókkal való kapcsolattartás, valamint a testület folyamatos tájékoztatása az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal feladata.

6. §

Mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosítása

1. A mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok hasznosításával kapcsolatos feladatok előkészítése és a képviselő-testületi döntés végrehajtása az Ikervári közös Önkormányzati Hivatal feladata.
2. A mezőgazdasági ingatlan hasznosításának formája, adás-vétel, csere és haszonbérlet lehet.
3. A haszonbérbe adható mezőgazdasági művelésű ingatlanok jegyzékét az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláin folyamatosan közszemlére kell tenni. A jegyzéknek tartalmaznia kell, a föld helyrajzi számát fekvését, művelési ágát, jellemzőit és a bérbeadásra vonatkozó speciális kikötéseket.
4. A bérleti szerződéseket a bérlővel az Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal köti meg. A képviselő-testületnek a haszonbérletek alakulásáról a jegyző évente köteles beszámolni.
5. A haszonbérleti díj mértéke:
1. belterületi ingatlan esetén 2 Forint/m²/év
2. külterületi ingatlan esetén - a termőföld minőségi osztálya, aranykorona értéke függvényében - legalább 30.000,-Ft/ha/év, legfeljebb 50.000- Ft/ha/év.
6. A mezőgazdasági művelésű ingatlan elidegenítését a képviselő-testület többségi szavazattal engedélyezheti. A minimális vételárra vonatkozóan forgalmi értékbecslést kell készíttetni.
7. Az eladásra meghirdetett ingatlan értékesítési feltételeit hirdető táblákon és egy megyei napilapban meg kell hirdetni. A jelentkezési határidő lejárta után az ingatlant, a legmagasabb vételi ajánlatot tévő személy szerezheti meg.
8. Az önkormányzat a telek céljára hasznosítható belterületi ingatlanok, külterületi földdel való cseréjének lehetőségét biztosítja. A cserearányok mértékét a képviselő-testület a csereszerződés megkötésekor határozza meg.

7. § Hatályát vesztette.

Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.