Ikervár község képviselő testületének 2/2019 (III.13.) önkormányzati rendelete
Ikervár község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 04. 26Ikervár község képviselő testületének 2/2019 (III.13.) önkormányzati rendelete
Ikervár község településképének védelméről
Ikervár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)
3.1 Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
2. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Ikervár Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését,
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész),
d) a védendő érték rövid dokumentálását,
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A helyi védelem alá helyezésről, és annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt,
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) az illetékes földhivatalt bejegyzés céljából,
e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
f) az építmények esetében az illetékes örökségvédelmi hatóságot, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.
(4) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület és érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
3. Az Önkormányzat helyi védelemmel összefüggő feladatai
3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) védettségi kategóriát,
b) fotót,
c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.
4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról és fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.
(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás csak a védettség törlése után végezhető.
(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Lakóterületi településrész
b) Gazdasági településrész
c) Különleges sport, szabadidős településrész
d) Zöldterületi településrész
e) Mezőgazdasági településrész
f) Erdős településrész
g) Vízfolyás, vízfelület.
(2) A meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. A lakóterületi településrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
6. § (1) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.
(2) A telek utcavonalán áttört és tömör kerítés létesíthető. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
7. § Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.
8. § (1) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
(2) A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon parabola, klimaberendezés, hírközlés átjátszó berendezése nem helyezhető el.
(3) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, fémlemezburkolás nem alkalmazható.
7. Gazdasági településrészre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények
9. § Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
8. Mezőgazdasági településrészek területi- és egyedi építészeti követelmények
10. § Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
11. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell a tömbben, utcában, szűkebb környezetben és tájban kialakult megoldásokhoz.
(2) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.
(3) Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.
9. Zöldterületi településrészre, közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:
a) terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban kell megoldani,
b) a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten, megfelelő ritmusban kerüljön kialakításra,
c) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani.
(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
(3) A régi és új utcáknál legalább egyoldali fásítás biztosítandó, ahol a szélesség rendelkezésre áll.
(4) A közterületeken az utcabútorok, berendezések és reklám- és információs táblák elhelyezését, forma és színvilágát egy-egy községrészre, vagy a település egészére egységesen kell meghatározni.
(5) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a védett épületektől legalább 25 m-re lehet kialakítani.
10. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén
a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,
b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült és műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,
c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.
(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:
a) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.
b) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait és közterületről nem látható, de védett homlokzatát eredeti formájukban kell megőrizni és szakszerű munkával helyreállítani. Ha az udvari homlokzat is védett, akkor az udvari oldal felőli homlokzat megőrzéséről és helyreállításáról gondoskodni kell.
c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
d) épületgépészeti berendezések az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.
(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:
a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,
b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval szabad megbontani.
c) az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.
(4) Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén a telepítés utcára merőleges tetőgerinccel, nyeregtetővel, az illeszkedés szabályai és a tradicionális utcára oromfalas építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése
14. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(2) Új közműkiépítéseknél lehetőség szerint a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.
(3) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(4) Az 1. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.
12. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(2)2
(3)3
(4) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.
(5)4
(6)5
(7)6
(8)7
(9) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha a településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
(10)8
(11)9
13. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének, kialakításának azonosnak kell lenniük.
(2) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(3) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.
(4)10 Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes hirdető-berendezésen helyezhető el.
17. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,
c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.
(2) A rendelet alapján helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében lehatárolt műemléki területen és azon álló épületeken, – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, vagy alakítható ki:
a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,
b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,
bb) fa, festett gipsz, kerámia,
bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,
bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban és földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
ca) homlokzatra festett kivitelben,
cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,
da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.
(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
15. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. § (1) Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 2. mellékletben szereplő kérelem alapján.
(2)11 A konzultációt az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester végzi el.
(3) A konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
b) a felvetett javaslatok;
c) a települési főépítész vagy polgármester lényegi nyilatkozata.
(4) Az emlékeztetőt a bejelentéshez vagy a kérelemhez mellékelni kell.
(5) Az önkormányzatot az említett eljárások során az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe kell venni.
16. A településképi bejelentési eljárás
20. § (1)12 Településképi bejelentési eljárást folytat le átruházott hatáskörben eljárva a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 22. §-ában meghatározott esetekben.
(2)13 Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.
(1) Az eljárást e célra rendszeresített, a 3. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.
(4) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
c) illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
d) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek.
(5) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c)14 reklám, reklámhordozó és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig.
21. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében
ba) alaprajzok,
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
d) a bejelentés tárgyától függően
da) színezett modellkép,
db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
dc) helyszínre illesztett látványterv
e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata
22. § (1)15 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatása, továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(2)16 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területen vagy az alább felsorolt területeken helyezkedik el:
a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában
b) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen, tájképvédelmi övezet beépítésre nem szánt területén található,
c) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.
17. A településképi kötelezési eljárás
23. § (1)17 Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2)18 A településképi rendelkezések (1) bekezdés szerinti megsértése esetén, átruházott hatáskörben a polgármester az eljárás alá vontat a jogsértés megszüntetésére hívja fel határidő megjelölésével.
(3)19 Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, új határidő megjelölést tartalmazó kötelezés kibocsájtásával egyidejűleg a polgármester átruházott hatáskörben településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000-200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 Ft, de természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legalább 100 000 Ft, de természetes személy esetén legfeljebb 200.000,- Ft, jogi személy esetén legfeljebb 1 000 000 forint.
(4)20 Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
(5) Az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, és a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
24. § (1) E rendelet 2019.április 15. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi építészeti örökség védelméről szóló 9/2008. (XI.13.) önkormányzati rendelet.
(3) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 1/2018. (I.18.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § 3. pontja az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (3) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (5) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (6) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (7) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (8) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (10) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (11) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (4) bekezdését az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 19. § (2) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdés c) pontja az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (2) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (2) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Ikervár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.