A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata mindennapos, elkerülhetetlen dolog, azonban ezt jogilag szabályozott keretek közé kell illeszteni.

A rendelet főszabályként rögzíti a közterület rendeltetéstől eltérő használatának engedélyhez kötöttségét (2.-3. §). Ez a főszabály, ami alól két irányban is kivételt tesz a rendelet: egyrészt taxatíve felsorolja azokat az eseteket, tevékenységi köröket, amelyekre engedély sem adható ki, tehát feltétlen tilalmi listát állít fel (4. §), illetve rögzíti azon esetköröket, amikor – bizonyos mértékig - engedély nélkül is használható a közterület rendeltetésétől eltérő célra (5. §).

Külön alcím szabályozza az engedélyezési eljárást (3. alcím, 6. §).

Az Önkormányzat a felelős vagyongazdálkodás körében jogosult az általa fenntartott közterületek rendeletetéstől eltérő használatáért díjat szedni. Főszabályként ezt a szemléletet tükrözi a rendelet, 4.alcím, 7. §, és 2. melléklet), illetve ebbe a körbe illeszkedik a rendeltetéstől eltérő jogszerű használat időtartamának a meghatározása is (8. §).

Az engedély visszavonásának a feltételeit a 9. és 10. §, az engedélyezés egy speciális, sürgős, halaszthatatlan esetét a 11. § szabályozza.

A rendelet 2. fejezete szabályozza a közterület védelmére vonatkozó szabályokat. Az erre vonatkozó általános rendelékezéseken (16. §) túlmenően, speciális esetként a hirdetmények, falragaszok elhelyezését és a leginkább gyakorlati problémát jelentő gépkocsitárolás, és a közterület adott esetben szükséges bontásának szabályait. (6.,7.,8.,9 alcímek).

A záró rendelkezéseket (11. alcím) megelőzően a rendelet a közterület használatának ezen rendeletben foglalt előírások be nem tartása melletti használatának a következményeit szabályozza (10.alcím, 16. §).