Pecöl község képviselő testületének 4/2015 (III.11..) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Pecöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Pecöl Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

1. Az önkormányzat székhelye: 9754 Pecöl, Széchenyi u.11.

1. Az önkormányzat illetékességi területe: Pecöl község közigazgatási területe.

1. Az önkormányzat címere, zászlója, pecsétje használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

1. Az önkormányzat által adományozható kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

1. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.

2. Az átruházott hatáskörben eljáró a következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

1. A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 ülést tart.

1. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

2. A képviselő-testület

1. rendes és rendkívüli üléseit – a b.) és c.) pont kivételével - a Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos helyiségében vagy a Művelődési Ház tanácskozó termében,

2. közmeghallgatásait a Művelődési Ház tanácskozó termében,

3. együttes képviselő-testületi üléseit az Ikervári Batthyány Lajos Művelődési Ház tanácskozó termében tartja.

1. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

1. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre telefonon történő értesítési mód is igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

1. A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal az önkormányzat hirdető tábláján elhelyezett hirdetménnyel értesíteni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

1. A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A település lakosságát a közmeghallgatás időpontjáról a meghívók lakóházankénti kiküldésével is értesíteni kell.

1. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) tanácskozási joggal a jegyzőt, aljegyzőt

c) napirendi pont előadóját,

d)a napirend tárgya szerint illetékeseket.

1. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

2. Az ülésvezető a testületi-ülés vezetése során:

3. megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

4. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

5. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

6. előterjeszti az ülés napirendjét;

7. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket.

8. A képviselő-testület határozatképtelensége miatt a polgármester az ülést köteles 8 napon belül újra összehívni.

9. A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között - vita nélkül - tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

10. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

11. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

12. Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

13. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

14. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

15. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

16. A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik.

17. A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

18. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

19. rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

20. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

21. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

22. Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

23. Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén az ülésvezető azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadhatja.

24. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát lezárja.

25. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

26. A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

27. A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

28. Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

29. Szavazategyenlőség esetén az ülésvezető szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztést az előterjesztőnek vissza kell adni átdolgozásra. Ismételt döntésre a következő testületi ülésen kerülhet sor. Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a tartózkodó képviselők száma miatt – nem kapja meg sem a többségi igent, sem a többségi nemet, érvényes döntés nem született.

30. A képviselő-testület tagjai igen vagy nem szavazattal, illetve tartózkodnak a szavazásnál. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

31. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény előírja,

b) azt a képviselők több mint fele indítványozza.

1. Név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsornak megfelelően felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét. A jelenlévő tagok nevük elhangzásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. Bármely települési képviselő élhet tartózkodási jogával. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat tartalmazó névsort aláírásával látja el és átadja az ülésvezető. Az ülésvezető a név szerinti szavazás eredményét kihirdeti. A név szerinti szavazásokat tartalmazó névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

1. Név szerinti szavazást kell tartani:

1. a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,

2. ha azt törvény előírja

3. a költségvetés 10 %-át meghaladó hitelfelvételről

4. intézmény alapításáról, átszervezéséről

5. a település státuszát illető kérdésekben.

1. A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv.46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

1. A titkos szavazás lebonyolítása a képviselő-testület tagjaiból eseti jelleggel létrehozott háromtagú szavazatszedő bizottság feladata.

1. A szavazatszedő bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg.

1. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapokon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.

1. Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

1. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

- annak megjelölését, hogy milyen ügyben történik a szavazás,

- a szavazatszedő bizottság elnökének és tagjainak nevét,

- a szavazatszedő bizottság szavazás során tett intézkedéseit, döntéseit,

- a szavazás eredményét

1. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság elnöke és tagjai aláírják. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

1. A szavazás eredményéről a szavazatszedő bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz.

1. Az önkormányzati képviselő amennyiben elmulasztja a Mötv.49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő jelzi a döntést követő 6 hónapon belül, a képviselő-testület dönt az önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az érintett önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben meghozott döntését hatályon kívül helyezi és az ügyet újratárgyalja.

1. A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett vagy utólag javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. Előterjesztés benyújtására jogosult:

3. a polgármester;

4. az alpolgármester,

5. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke;

6. a képviselő-testület tagja;

7. a jegyző.

8. A képviselő-testületi ülésre szóbeli és írásbeli előterjesztést lehet benyújtani.

9. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőzően, legalább 10 nappal előbb kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben az ülésvezető engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

10. Szóbeli előterjesztést a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.

A sürgősségi indítvány

- a polgármester,

- az alpolgármester,

- a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,

- a képviselő-testület tagja,

- a jegyző

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

1. A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztést, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

2. A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, amelyeket a Közös Önkormányzati Hivatalban kell tárolni.

3. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv megtekinthető a jegyzőnél, ügyfélfogadási időben.

4. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell kezelni.

5. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

Az önkormányzati rendeletalkotás és határozathozatal

A képviselő-testület bizottságai

1. A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság, melynek tagjai 3 fő települési képviselő.

1. A bizottság feladatait a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A polgármester

Az alpolgármester

A jegyző, aljegyző

Közös Önkormányzati Hivatal

1. Pecöl Község Önkormányzata, Ikervár Község Önkormányzata, Csénye Önkormányzata, Megyehíd Község Önkormányzata és Kenéz Község Önkormányzata 2015.január 1. napjától Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

2. A Hivatal megnevezése: Ikervári Közös Önkormányzati Hivatal

A Hivatal székhelye: 9756 Ikervár, Kossuth u.47.

A Hivatal kirendeltségei: Csényei Kirendeltség 9611 Csénye, Ady u.42.

Pecöli Kirendeltség 9754 Pecöl, Széchenyi u.11.

Közmeghallgatás

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal;

1. A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

1. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása

1. Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

2. A társulási megállapodások felsorolását az 1.számú függelék tartalmazza.

Záró rendelkezések

1. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Pecöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007. (VII.10.) önkormányzati rendelete.