3. § A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(1) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor. A belterületbe vonandó telkek helyrajzi számait a 3. sz. melléklet tartalmazza, mely telkekre az önkormányzat elővásárlási jogot terjeszt ki.

4. § A község területének tagolása építési használati szempontból:

(1)

(2) A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

(3) A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint

5. § (1) A szabályozási terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a telek mérete, beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, a közművesítettség mértéke, a zöldterület nagysága, a környezetterhelési határértékek, korlátozások, tilalmak, feltételek figyelembevételével építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe sorolja.

(2)

(3) A község területén az OTÉK 42. §-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezési lehetőségét az 1. sz. mellékletben meghatározott mértékben az építmény telkén kell biztosítani. Ahol a melléklet az OTÉK 42. §-ban előírt gépkocsi parkoló mennyiség biztosítását az építmény telkén nem, vagy csak részben írja elő, a hiányzó mennyiség elhelyezését a szabályozási terven jelölt helyeken, közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen kell biztosítani. A közterületen, vagy közforgalomnak átadott magánterületen biztosított parkolók létesítésének, fenntartásának és használatának szabályait helyi parkolási rendeletben kell rögzíteni.

(4) Terepszint alatti személygépkocsi parkoló, vagy garázs a beépítésre szánt területen az építési övezetben megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértékéig, a belterület beépítésre nem szánt területein az erdőterület kivételével legfeljebb 0,3 szintterület sűrűség mértékig minden övezetben létesíthető.

(5) Ahol a kialakult, ill. építési engedéllyel rendelkező állapot az előírt parkolószám biztosítását telken belül nem teszi lehetővé, az OTÉK előírásai szerint számított közterületi parkoló-használatot megszerzett jognak lehet tekinteni. Új épület építésére, átalakításra, használati mód-változásra, bővítésre engedély csak úgy adható, ha az OTÉK szerint számított megnövekedett parkolómennyiségnek a szabályozási előírásokban meghatározott százaléka saját telken biztosítható.

6. § Általános előírások:

(1)

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett rendeltetés személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető. Az ingatlanok közútcsatlakozásainak kialakítása csak a vonatkozó ágazati szabályozások és az útkezelők előírásainak figyelembe vételével történhet.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(4) Korlátozások, tilalmak a szabályozási terv jelölése szerint az övezet egészére, vagy részletére vonatkozhatnak.

(5) A település területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezésére, vagy helyiség kialakítására az 1. melléklet szerint kerülhet sor.

(6) A telekre előírt zöldterület kialakításának, növényzet telepítésének, véderdő telepítésének, lakóépület kivételével a használatba vételig el kell készülnie.

(7) Belterületen országos közút mellett elhelyezkedő beépítésre szánt területek bővítése csak a közvilágítás és a gyalogos járda elkészülte után történhet.

7. § (1) .

(2) Telekalakítás során nyeles telek nem alakítható ki.

(3) Beépítésre szánt területen az épületek használatbavételéhez előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok - külön települési önkormányzati rendelet szerint - gondoskodnak.

(4)⁴ Amennyiben a telekalakításra a szabályozási vonal mentén a közlekedési terület kialakítása céljából kerül sor, úgy a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a szabályozási vonal miatt visszamaradó telek - minimális telekméretre vonatkozó - paraméterei az építési övezet és övezeti előírásoktól eltérnek.

(5)⁵ Az építési övezeti előírásban szereplő minimális telekméretnél kisebb, kialakult, beépített telkek építési teleknek minősülnek és továbbra is beépíthetőek.

9. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet vagy sávot határoz meg, az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai szabályozási vonallal párhuzamos vonalat vagy sávot építési vonalnak kell tekinteni. Több utcával határolt telek esetén, az előző mondatban meghatározott vonalat egy utcában építési vonalnak, a többi utcában minimális előkert méretnek kell tekinteni.

(2) A telken az elsődleges célt szolgáló épületet legalább egy pontjával az építési vonalon vagy sávban kell elhelyezni.

(3) Ahol az övezeti előírás az előkertre minimum méretet határoz meg, az nem építési vonal.

(4)

(5)

(6) Az elsődleges célt szolgáló és további épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerinti, építésre kijelölt helyen kell elhelyezni.

(7)

(8) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felőli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(9)

(10)

(11) Az övezetre megengedett legmagasabb szintterület sűrűségi érték építési telkekre is vonatkozik.

(12) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(13) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magastetős épület építhető, 25-45° közötti tető hajlásszöggel. Tetőtérbeépítés esetén az álló tetőablakok fedése 0-45° lehet. A magastetőből kiugró toronyszerű tömegek fedése ettől eltérő is lehet.

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)

(19) A szabályozási terven feltüntetett adótorony és átjátszási csatornák védőtávolságán belül a terepszinttől mért 40 m magasságot épület vagy építmény nem haladhatja meg.

(20)¹¹ Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani

10. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen laza beépítésű, lakóépületek, mező és erdőgazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0.5

(4) A belterületbe vonandó lakóterületek beépítését a belterületi tervlapokon látható sorrendben, ütemezve kell végezni. Az egyes ütemek belterületbe vonását csak a megelőző ütem telekalakítása, közmű- és úthálózatának elkészülte után szabad megkezdeni.

(5)

12. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen sűrű beépítésű, lakóépület, településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és sportolási célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

13. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a TV-001 - TV-004 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezetre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 2. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezet területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

14. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) Az övezet területén található telepek bővítése és új épület használatba vétele csak a területükön kijelölt növénysávok telepítése után engedélyezhető.

(4) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

15. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a KSZG-001 - KSZG-004 jelű építési övezetekbe sorolja.

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 3. sz. táblázata tartalmazza

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4) A KSZG-002 jelű övezetben a telekosztási tervet az övezetre kiterjedően el kell készíteni. Az övezetben a Kossuth Lajos utca mellett 15,0 m előkertet kell biztosítani. Az övezetben a 14. §-ban felsoroltakon kívül üzemanyagtöltő létesíthető.

(5) A KSZG-004 jelű építési övezetben az előkert mérete legalább 0m, az oldalkert mérete legalább 3 m, a hátsókert mérete 6 m.

16. § Általános előírások:

(1) Alacsony környezetterheléssel járó ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) Az IEG jelű építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

(4) A Gip jelű építési övezetben önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

17. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A szabályozási terv a területfelhasználási egységet a Gip, valamint IEG-001 és IEG-004 jelű építési övezetbe sorolja.

(2) Az övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

(3) Az IEG jelű építési övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési minta-lapok együttes alkalmazásával helyezhetők el. Gip jelű építési övezet esetén a gyűjtőúttól legalább 15 m előkert, kiszolgáló úttól legalább 8 m előkert és legalább 10 m oldalkert megtartásával kell kijelölni.

(4)

(5) A Gip jelű építési övezetben a legnagyobb építménymagasság 20 m, azonban technológiához kötött speciális építmények, különösen tornyok, szárítók, tárolók, stb.. esetén legfeljebb 40 m.

(6) A Söpte község területén megvalósítandó út- és közműépítés a terület tulajdonosának feladata és a költségeit a terület tulajdonosa viseli.

18. § Általános előírások:

(1) Rendeltetésük, védelmük, vagy az elhelyezhető építmények alapján különleges szabályozást igénylő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

19. § (1)¹² A szabályozási terv a területfelhasználási egységeket tervezett, vagy meglevő hasznosítás figyelembevételével:

(2) Övezeti tagolást a beépítésre szánt terület szabályozási terve, az övezetekre vonatkozó előírásokat az 1. sz. melléklet, 4. sz. táblázata tartalmazza.

(3) Az övezetek telkein építmények szabadonálló beépítési móddal, a szabályozási előírások alkalmazásával helyezhetők el.

(4) A KÜ-001 jelű övezet a temető területének övezete. Területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el. A temető bővítése csak az OTÉK 38. § (8) bekezdésben előírt fásított védőterület telepítése után engedélyezhető.

(5)

(6) A KÜ-003 jelű övezet a Csontos kúria területe. A területen római vagy kelta eredetű földvár található, így a terület az 1996. évi LIII. tv. 23. § (2) alapján természetvédelmi területnek minősül. A területen építési tevékenység során csak a már meglévő, helyi védelemre javasolt kúria, valamint a hozzá tartozó gazdasági épület felújítása illetve rekonstrukciója engedélyezhető. A területen a meglévő épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(7)¹³ Kü-Me jelű különleges megújuló energia hasznosításának céljára szolgáló építési övezetben elhelyezhetők megújuló energiaforrások felhasználására és a terület kiszolgálására szolgáló építmények legfeljebb 6,0 m építménymagasággal.

20. § Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékéig, akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(2)

(3)

(4) Közterületen építmény a 21. § és a 24. § előírásai szerint helyezhető el.

(5) A község területén áthaladó mikrohullámú átjátszósáv védőterületén belül a toronyépítmények és egyéb műtárgyak max. 40,0 m magassággal építhetők.

22. § Közlekedési területek rendeltetés szerinti övezeti besorolása:

(1) KÁ-001 jelű övezet az országos közúthálózatba tartozó fő- és mellékutak elhelyezésére kijelölt területek bel- és külterületen. Új út építésénél, vagy meglevő út átépítésénél elválasztott pályás kerékpárút számára területet kell biztosítani. Az övezetbe tartoznak:

23. § (1) Telekalakítás során az egyes közlekedési területekhez legalább az alábbi szabályozási szélességet kell biztosítani:

(2) Az OTÉK 26. § (2)–ben előírt szabályozási szélességektől való eltérésekből eredő károkért az útkezelő felé kártérítési igény nem érvényesíthető.

25. § (1) ZKP-001 jelű övezetek játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek.

(2) ZKP-002 jelű övezetek pihenőpark, díszpark céljára kijelölt területek.

(3) ZKP-003 jelű övezetek sport, szabadidő eltöltés céljára kijelölt területek.

(4) ZKP-004 jelű övezetek játszótér, pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú területek. Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) és a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2%-os beépítésével. Az övezetben kétszintes növényállományt kell kialakítani.

(5)¹⁵ A ZKk-001 jelű közkert övezetben pihenőpark, díszpark céljára kijelölt, vegyes funkciójú terület. Az övezetben szabadonálló módon, legfeljebb 4,0 m építménymagasággal legfeljebb 2%-os beépítéssel lehet építményt elhelyezni. Az övezetben legalább kétszintes növényállományt kell kialakítani. A meglévő fehér gólya fészek megőrzéséről és védelméről gondoskodni kell.

26. § Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2)¹⁶ Az erdőterületeket a szabályozási terv elsődleges rendeltetésük szerint ERV-001 - ERV-003 jelű védelmi és ERG-001 és ERG-002 jelű gazdasági célú erdő övezetekbe sorolja.

(3) Védelmi célú erdőterületek építési területen vagy területen keletkező káros hatások elleni védelem, vagy településkép védelem célját szolgáló területek. Az övezetek területén épület építése tilos.

(4) Gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek. Amennyiben az övezeti előírás megengedi, és a terület nagysága a 100.000 m²–t meghaladja, az övezetben

(5)

(6) Épületek a telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, az építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 10 m-t nem haladhatja meg.

(7) Pince csak épület alatt létesíthető.

(8)¹⁷

27. § Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:

(1) Az ERV-001 jelű övezetek a jelenlegi tsz és a tervezett iparterület körül keletkező zaj és porhatás ellen védi a szomszédos lovarda területét.

(2) Az ERV-002 jelű övezet a települést a közlekedési és gazdasági területeitől elválasztó, az ERV-003 jelű övezet a település mikroklímáját javító, a szélhatás ellen védő erdőterület.

(3) A véderdők telepítésére és fenntartására kötelezettek:

28. § Gazdasági rendeltetésű erdőterületek övezeti besorolása:

(1) Az ERG-001 jelű övezetek gazdasági célú erdők területe.

(2) Az ERG-002 jelű övezet a korábbi dögkert területe. A területen erdő telepítése kötelező. Az erdő telepítése és fenntartása a telek tulajdonosának a feladata.

29. § Általános előírások

(1) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági területek a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt területek és telkek.

(2) Mezőgazdasági területek elsődlegesen növénytermesztés, állattenyésztés, termékfeldolgozás és tárolás, valamint ezt a célt szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(3) A szabályozási terv a mezőgazdasági területeket azok használata és a területükön elhelyezhető építmények alapján MÁ-001 és MÁ-002 jelű övezetekbe sorolja.

(4)

(5) Épületek szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el.

(6) Különálló pince beépített területnek számítandó.

(7) Építménymagasság a tárolótornyok, silók és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m lehet.

(8) A lakóterületektől 200 m-en belül birtokközpont nem alakítható ki.

(9) A település levegőtisztasága érdekében a mezőgazdasági területeken lehetőség szerint fasorok és a rosszabb minőségű talajokon erdőterületek kialakítása javasolt.

30. § Mezőgazdasági területek övezeti besorolása:

(1) Az MÁ-001 jelű általános mezőgazdasági övezet növénytermesztés, állattenyésztés és halászat céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe a 6.000 m²-t meghaladja

(2) Az MÁ-002 jelű általános mezőgazdasági övezet növénytermesztés és állattenyésztés céljára kijelölt terület. Az övezet területén, amennyiben a telek területe az 50.000 m²-t meghaladja

31. § Általános előírások:

(1) Az övezetbe a folyóvizek medre és partja, a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a védett vízbázisok és kijelölt védőterületeik tartoznak.

(2) A területeket a szabályozási terv, rendeltetésük szerint, V-001 – V-002 jelű övezetekbe sorolja.

(3) Az övezetek területén kizárólag a rendeltetést szolgáló, a vízgazdálkodással, vízkár elhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, az övezetek kialakítását, használatát a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletszabályozza.

(4)

32. § Területfelhasználási egység övezeti tagolása:

(1) V-001 jelű övezet a folyók, mellékágak, partjuk, árvízvédő töltésrendszerek céljára kijelölt terület.

(2) V-002 jelű övezet a közcélú vízárkok céljára kijelölt területek

36. § Az élővilág védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1)

(2)

(3) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani, és folyamatosan fenntartani.

(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

37. § A táj védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1) A 238 helyrajzi számú telken római vagy kelta eredetű sáncvár maradványai találhatók. A területen bármilyen földmunkával járó tevékenység esetén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) Meglévő értékes fa és növényállomány kivágására engedély alapján csak akkor kerülhet sor, ha az a környezetére veszélyt jelent.

38. § A települési környezet védelméhez kapcsolódó építési és létesítési szabályok

(1)

(2)

(3)

(4) Lakás, élelmiszer feldolgozó, kezelő, forgalmazó létesítmény az állattartó épületektől 400 m távolságon belül nem létesíthető.

(5) A déli elkerülő út új szakaszán a meglévő lakóépület telke mellett hangvédő falat kell létesíteni.

(6)

40. § E rendelet vonatkozásában:

(1) Elsődleges célt szolgáló épület: a telek fekvése szerinti építési övezet és övezet sajátos építési használatának meghatározásánál elsődlegesen megjelölt célt szolgáló rendeltetési egységek elhelyezésére szolgáló legnagyobb beépített térfogatú épület.

(2) További épületek: építési telken, az elsődleges célt szolgáló épületen túl megvalósuló minden más épület.

(3) Telek zöldfelülete: A teleknek növénnyel beültetett felülete. Lakótelken az előírt zöld-felület 60%-a “aktív zöldfelület” (lásd OTÉK 1. sz. melléklet 73. pont) legyen.

(4) Telek burkolt felülete: Az utak, járdák, teraszok, térburkolatok, medencék, stb. ténylegesen burkolt teljes felülete, a burkolat anyagától függetlenül Mindenképpen burkoltnak kell tekinteni a közterülettől a főépület és melléképületek valamennyi bejáratához vezető 1,0 m széles gyalogjárdát, az előírt számú gépkocsi-parkoló felületét kocsinként 2,4 x 4,8 m mérettel, a parkolóhely megközelítésére szolgáló utat 2,5 m szélességgel, a parkolóhelyre beálláshoz és megforduláshoz szükséges területet.

(5) Lakásegység: a telken elhelyezendő gépkocsi-mennyiség meghatározásánál minden lakás céljára szolgáló rendeltetési egység legfeljebb 4 szobával és 1 fürdőszobával, minden további fürdőszoba és szoba együtt, vendégszoba egységnek tekintendő.

(6) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység: minden vállalkozásnak a közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas (iparcikkek, vegyi áruk, barkács anyagok és eszközök, élelmiszerek, húsáruk, italok, gyógyszerek, stb.) árucikkek kizárólag kiskereskedelmi forgalmazását szolgáló helyiségcsoportja, a jármű és üzemanyag kereskedelem kivételével. Egy kereskedelmi egység nettó alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(7) A helyi lakosság ellátását szolgáló vendéglátó egység: minden, nyilvános működésű, ételek, italok felszolgálására és azok helyben fogyasztására alkalmas (étterem, espresso, pizzéria, büfé, italbolt, salátabár, lángossütő, pecsenyesütő, cukrászda, stb.) helyiségcsoport. Egy vendéglátó egység alapterülete a 150 m²-t, illetve befogadóképessége az 50 férőhelyet (a szabadtéri terasz, kerthelyiség területtel együtt) nem haladhatja meg.

(8) A helyi lakosság ellátását szolgáló szolgáltató egység: mindazon szolgáltatások nyújtásához szükséges helyiségcsoport melyek közvetlenül a helyi lakosság személyi igényeivel és személyi vagyontárgyainak állagmegóvásával kapcsolatba hozható, a kereskedelem, a közúti járműjavítás, vendéglátás kivételével. A szolgáltatás nyújtásával veszélyes sugárzás nem keletkezhet, bűzös vagy veszélyes anyag a környezetbe nem kerülhet, a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelésnek a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt kell maradni. Egy szolgáltató egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(9) Nem zavaró hatású kézműipari egység: minden olyan termék előállító és bérmunka tevékenység végzésére szolgáló helyiségcsoport, amelyben egyszerű szerszámokkal, egyedi eljárásokkal történik a munkavégzés és annak következményeként zavaró, vagy veszélyes sugárzás nem keletkezik. Bűzös vagy veszélyes anyagot csak olyan mennyiségben használnak, illetve olyan technológiát alkalmaznak, hogy a légszennyezés illetve a tevékenységből származó zaj és rezgésterhelés a vonatkozó szabványokban és rendeletekben előírt határérték alatt marad. Egy kézműipari egység alapterülete a 150 m²-t nem haladhatja meg.

(10) Jellegzetes területhasználat: a terep, növényzet, beépítési mód és rendeltetés értékes együttese.

(11) Kereskedelmi szálláshely: minden üdülés céljára szolgáló épület, vagy épületrész, amely 6, vagy több lakó + vendégszoba egységet tartalmaz.

(12) Irányadó szabályozási vonal: Az irányadó szabályozási vonallal meghatározott utak nem településszerkezeti jelentőségőek, ezért megvalósulásuk az érintett tulajdonosok telekméret-igénye szerint megvalósítható vagy elhagyható.

42. § (1)

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Söpte Községi Közös Tanács 3/1987 (XI.26.) számú rendelete a közös tanácshoz tartozó községek összevont rendezési tervéről.

(3)²¹ E rendelet mellékletei:

(4) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) Új lakóterületeket csak a szabályozási terven jelölt ütemezéssel szabad belterületbe bevonni. Az egyes ütemek belterületbe vonásának előkészítését csak az előző ütem telekalakításának végrehajtása, valamint a közművek kiépítése és a szilárd burkolatú utak elkészülte után szabad megkezdeni.

(6) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik