Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 19.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2018. 06. 20

Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 19.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

2018.06.20.

Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Apátistvánfalva község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

(2) E rendeletet kell alkalmazni:

a) a települési szilárd hulladékkal, a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékkal, azok kezelésével és ártalmatlanításával, a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal összefüggő tevékenységre,

b) a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz-elvezetés, zöldterület fenntartása és karbantartása) és

c) a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira (zajvédelem).

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek-, valamint a közterületek tisztántartása;

b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá a község közhasználatú zöldterülete;

c) háztartási hulladék: a 2012. évi CLXXXV. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott hulladék – különösen is ideértve pl. a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, a söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, stb.

d) köztisztasági szolgáltató: megbízás, illetve megrendelés alapján a közterületek tisztántartását, a települési szilárd hulladék kezelését, valamint a hulladék ártalmatlanítását és hasznosítását végző szervezet;

e) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

f) zajvédelem fogalomkörébe tartozó alapfogalmak:

ga) mobil szabadtéri üzemeltetés (vagy műsorszórás): olyan üzemeltetés, amelynek során a hangsugárzó berendezés változtatja a helyét;

gb) hangsugárzó berendezés: bármilyen műszaki megoldású berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki;

gc) hangsugárzó berendezés üzemeltetése: a hangosító berendezéssel történő műsorszórás, illetve műsorszolgáltatás;

gd) különleges zajokozás: minden olyan tevékenység, amely szabadtéren valósul meg, hallható hangtartományba eső hanghullámokat eredményez, és ez a hangkibocsátás mások nyugalmát zavarhatja, de nem minősül hangsugárzó berendezésnek. Különleges zajokozásnak minősülnek különösen: a szabadtéri sport, kulturális, egyéb (pl. politikai, szórakoztató stb.) rendezvények (különösen bemutatók, térzenék, ünnepségek, felvonulások, tüntetések, cirkusz, vidámpark stb.);

ge) műsorszórás: hangsugárzó berendezéssel a környezetbe történő bármilyen célú hangkibocsátás;

gf) szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabadtéren, vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett;

gg) műsorzaj: a műsorszórás következtében a környezetben létrejövő hangnyomásszint;

h) szelektív hulladékgyűjtő pont: a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas papír, műanyag és fém háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló szabványosított edényzet;

i) zöldterület: az állandóan növényzettel fedett, illetve eredeti rendeltetésének megfelelően növényzettel beültetett közterület.

II. Fejezet

Köztisztasági feladatok

1. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, az ingatlan használója (haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó) köteles gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanán a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.

(3) A közterülettel határos gondozatlan területek vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását Apátistvánfalva Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) az ingatlan tulajdonosa terhére elvégzi.

(4) Az Önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül elszállítani.

(5) A háztartási hulladék elszállításáról a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által megbízott közszolgáltató gondoskodik.

(6) A nem háztartási hulladékok elszállításáról az arra jogosult közszolgáltató révén az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(7) Bármilyen hulladék elhelyezése csak arra kijelölt, hatóságilag engedélyezett hulladéklerakóban történhet.

(8) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodnia. A végleges lerakással történő ártalmatlanítás csak a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett lerakóhelyen lehetséges.

4. § A szelektív hulladékgyűjtő pontok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. Ezek működtetése, rendszeres ürítése, tisztántartása és tartalmának elszállítása a mindenkori köztisztasági szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) feladata.

5. § [Szolgáltatás szüneteltetése]

(1) Mindazon természetes személyek, akikre az 1. § (1) bekezdése szerint e rendelet hatálya kiterjed, a 30 napnál hosszabb folyamatos távollét esetén a távollét tényét a szolgáltatónál írásban bejelenthetik, és egyúttal kérhetik a szolgáltatás szüneteltetését. A folyamatos távollétet legkésőbb annak első napját megelőző 15. napon kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a távollét várható időtartamát.

(2) A szolgáltató a bejelentés alapján a szolgáltatást szüneteltetheti. Ehhez a szüneteltetésről megállapodást köteles aláírni a bejelentővel. A szolgáltató a bejelentést követően, de még a megállapodás megkötése előtt megvizsgálja, hogy a bejelentő távozását követően az ingatlant várhatóan valóban nem használja senki. A szolgáltató a szüneteltetésről szóló megállapodás megkötését megtagadja, ha a bejelentő ingatlanát továbbra is bármilyen jogcímen használják. A szolgáltató a bejelentés elfogadására és a szüneteltetésről szóló megállapodás megkötésére akkor köteles, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy az ingatlannak nem lesz használója. A szüneteltetésről szóló megállapodást határozott időre, a bejelentő által megjelölt időtartamra kell kötni.

(3) A szolgáltató a megkötött megállapodás időtartama alatt ellenőrizheti a bejelentővel kötött megállapodásban foglaltakat, a megállapodás megszegése esetén jogosult attól elállni.

(4) A bejelentő köteles jelezni, ha a távollétéből visszatért. Amennyiben a tervezett időnél hosszabb a távollét, a megállapodás meghosszabbítását a bejelentő köteles írásban kérni, megjelölve a további távollét várható időtartamát.

(5) Amennyiben egy ingatlan előre nem tervezhető módon vált lakatlanná (így különösen halálozás, kórházi kezelés esetén), a szolgáltatási díj fizetésének elengedése kezdeményezhető írásban. A lakatlanná válás okát és időtartamát igazolni kell. A felmerült tartozást a szolgáltató törli.

6. § [Hordozható elemek és akkumulátorok szelektív gyűjtőedényekbe való gyűjtésének rendje]

(1) A hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok átvételére és visszagyűjtésére az Önkormányzat köteles megállapodást kötni a jogszabályi előírásoknak megfelelő szolgáltatóval (a továbbiakban: gyűjtőponti szolgáltató).

(2) A hordozható elemek és akkumulátorok szelektív gyűjtőedényekbe gyűjtésének érdekében önkormányzati gyűjtőpontokat (a továbbiakban: gyűjtőpontok) kell létesíteni, melyek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A gyűjtőpontokon a gyűjtőponti szolgáltató által biztosított, a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelő, lezárt speciális szelektív gyűjtőedényeket kell elhelyezni. A gyűjtőedényen az abba bedobható hulladék fajtáját jól láthatóan és olvashatóan jelezni kell.

(4) A gyűjtőpontokra a gyűjtőedények kihelyezése, rendszeres ürítése, tisztántartása és tartalmuk elszállítása a mindenkori gyűjtőponti szolgáltató feladata.

(5) A gyűjtőpontokon kihelyezett gyűjtőedényekbe kell elhelyezni a hulladékká vált hordozható elemeket és akkumulátorokat. A gyűjtőedénybe egyéb szilárd hulladék bedobása, beöntése tilos. Ha a bedobni kívánt hulladék az edény nyílásán bármilyen okból nem fér be, azt a gyűjtőponton hagyni tilos, azt tulajdonosa köteles visszaszállítani.

7. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a község területén a tulajdonában lévő:

a) közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók környékén,

b) terek, hidak, átereszek, autóparkoló helyek, temető tisztántartásáról, az ott keletkezett szemét, hulladék eltakarításáról.

(2) Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó-ipari ingatlanok és az úttest közötti, közforgalom elől el nem zárt terület folyamatos tisztántartásáról, gyomtalanításáról, síkosság-mentesítéséről, a hó eltakarításáról a tulajdonos vagy a használó köteles gondoskodni. Ennek során a környezetkárosító anyagok használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles az út melletti átereszeknek, árkoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagoktól való megtisztításáról gondoskodni.

(3) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza vagy állagát rontja.

(4) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot stb.) csak biztonságosan zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani.

(5) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásakor, illetve szállítása közben a közterület beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani.

(6) Tilos a közterületen üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek 3 napnál hosszabb ideig történő tárolása.

(7) Tilos állati tetemet közterületen elhagyni.

(8) Tilos közterületen kihelyezett konténerbe háztartási hulladékot elhelyezni.

8. § Az Önkormányzat évente településtisztasági napokat szervez. A településtisztasági napok alatt a lakosság által kirakott minden olyan hulladékot – az építési törmelék, a veszélyes és mérgező anyagok, valamint a gazdasági tevékenységből származó hulladékok kivételével –, melyek évközben a szeméttároló edényekben nem helyezhetők el, a közzétett időpontban, díjmentesen az önkormányzat elszállíttatja.

2. Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban

9. § (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani.

(2) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyőszerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni.

3. A közterület rendje

10. § (1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve a rendeltetésétől eltérő módon használni csak hozzájárulás alapján, annak keretei közt lehet.

(2) A közterület-használati hozzájárulás kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott hozzájárulásban meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve az esetleges környezetszennyezés megszüntetését is.

(3) A közterületek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken a szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni nem szabad.

(4) Közterületen plakátok, hirdetmények stb. elhelyezése csak engedéllyel történhet.

(5) Közterületen csak legfeljebb 1,5 t teherbírású, nem légfékes üzemű gépjárművek parkolhatnak. Az ennél nagyobb gépjárművek parkolása csak saját ingatlanon vagy kijelölt parkolóhelyen történhet.

III. Fejezet

A levegő védelme

4. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

11. § Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni, egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot tilos benne elégetni.

5. Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

12. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírja.

IV. Fejezet

A víz védelme

13. § (1) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, továbbá a vízelvezető árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. Csapadékvíz ingatlanról történő kievezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztóárok található.

(2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője, használója – amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el – tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár.

(3) A patatok, valamint az egyéb élővizek és azok mellékágai mentén lévő partmenti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a patatokhoz kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemelését nem veszélyeztethetik.

(4) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni.

(5) Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni.

(6) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

(7) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.

14. § (1) Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

(2) Közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Vízzáróság biztosítása érdekében műanyag akna vagy vízzáró betonakna építése lehetséges. Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél a tulajdonosnak igazolnia kell annak vízzáróságát.

(3) Tilos a szennyvizet kilocsolni.

(4) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni.

V. Fejezet

Zöldterületek fenntartása és kezelése

15. § (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni.

(2) Kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, „Vigyázat, permetezve!” feliratot, a vegyszerrel történő permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát.

(3) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

16. § (1) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni.

(2) Tilos a zöldterületeken gépjárművel, valamint nem gépi meghajtású járművel közlekedni, azon megállni vagy parkolni, kivételt képeznek az önkormányzat által parkfenntartással kapcsolatos munkálatok végzéséhez szükséges jármű a munkálatok végzésének ideje alatt.

17. § (1) Tilos a közterületen, külterületen a fákat indokolatlanul, a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani.

(2) Tilos a növények olyan módon való gyűjtése, károsítása, amely a faj vagy fajta káros megváltoztatásához, illetőleg kipusztulásához vezethet. Fakivágási engedélyt indokolt esetekben (különösen kiöregedett fák esetében, balesetveszély elhárítása céljából), vagy minőségi cseréhez az Önkormányzat adhat ki akkor, ha az más szakhatóság hatáskörébe nem tartozik.

18. § (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

19. § [A növényzettelepítési távolságra vonatkozó előírások]

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától (belterületen)

a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 méter,
b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1 m,
c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,0 méter.
VI. Fejezet

Zajvédelem

6. Általános zajvédelmi előírások

20. § (1) A község belterületén tilos akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és a közcsendet sértő zaj okozása, különösen:

a) erős zajjal járó ipari tevékenység folytatása,

b) zajt keltő munkák végzése (különösen: fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép használata) 20.00 és 7.00 óra között, vasárnap és ünnepnapon 8.00 óráig,

c) 22.00 órától 8.00 óráig a szabadban, vagy nyitott ajtajú, illetőleg nyitott ablakú helyiségben a csend hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon való zavarása,

d) általában minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, nyugalmát bármilyen módon zavarja vagy zavarhatja.

(2) A község területén a hangsugárzó berendezéseknél (szabadtéri üzemeltetés esetén) a zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 1. melléklete tartalmazza. Zajterhelési határérték túllépése nem engedélyezhető.

(3) Q község területén fokozottan zajos terület nem alakítható ki.

(4) A meglévő létesítmények csak a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi előírások betartásával üzemeltethetők, fejleszthetők. A már meglévő, a környezetbe zajt kibocsátó ipari és egyéb létesítmény fenntartója köteles zajgátló, zajszűrő berendezéssel a környezeti káros hatást az előírt érték alá csökkenteni. Ezen kötelezettség nem teljesítése esetén a létesítmény üzemeltetése, nyitva tartása korlátozható, működési engedélye visszavonható.

(5) E rendelet hatálya alá tartozó bármely hangsugárzó berendezés csak abban az esetben és olyan módon működtethető, ha az zajvédelmi szempontból megfelel a község rendezési tervében, továbbá a jelen rendeletben előírtaknak.

(6) Adott terület zajterhelési alapértékeit a mindenkori rendezési tervekben megjelölt területi funkció alapján kell meghatározni.

7. A különleges zajhatások zajvédelmi előírásai

21. § (1) A különleges zajokozás nem lehet olyan mértékű, mely érzékszervi észleléssel megállapíthatóan mások nyugalmát jelentős mértékben zavarhatja.

(2) A különleges zajhatások kategóriájába tartozik különösen az olyan létesítmények és eszközök alkalmi vagy rendszeres működtetése, mint

a) szabadtéri színpad,

b) kerthelyiség,

c) térzene,

d) zenét szolgáltató vendéglátó-ipari egység,

e) sportpálya,

f) hirdetésre, figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt és szabad, vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangsugárzó berendezés.

(3) Panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a működő helyhez kötött hangsugárzó berendezés által okozott zajterhelés ellenőrizése érdekében zajvizsgálat rendelhető el. Ha a vizsgálat a határérték túllépését igazolja, a vizsgálat költségeit a berendezés üzemeltetője köteles viselni. A határérték túllépése esetén az üzemeltetőt rövid határidő kitűzésével olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, melyek biztosítják a határérték betartását.

(4) Abban az esetben, ha a határérték túllépését a mérések nem igazolták – ennek ellenére további panasz vagy közérdekű bejelentés történik melynek nyomán újabb mérés történik ami ismételten nem igazolja a határérték túllépését, úgy a mérés költségei a bejelentőre, panaszt tevőre ráterhelhetők. Különösen alkalmazható ez abban az esetben, ha az ismételt bejelentés miatt felmerülhet a bejelentőnél a joggal való visszaélés esete.

VII. Fejezet

Környezetvédelmi ellenőrzés

22. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a külön helyi rendelettel elfogadott települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja.

(2) Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén az Önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

23. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követő ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

1. A szelektív hulladék-gyűjtő pontok elhelyezkedése Apátistvánfalván:

1.1. A faluközpontban a Szentgotthárdra, a Kétvölgyre és az Orfaluba vezető utak kereszteződésében alló buszváró épületének északnyugati oldalán elhelyezve.

2. Használt elem gyűjtőpontok Apátistvánfalván:

2.1. Vegyesbolt, Apátistvánfalva, Fő út 106.

2.2. Vegyesbolt, Apátistvánfalva, Fő út 175.