1. § A Képviselő Testület ezen rendeletben Bajánsenye Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját továbbiakban: szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2. § (1) A rendelet hatálya Bajánsenye község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint szabad.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során az OTÉK normáitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(4) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(5) Külterületi földrészlet belterületbe vonására ezen jóváhagyott szabályozási terv után az ezen alapuló közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítését követően kerülhet sor. A belterület határát és a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát a 1. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) A beépítésre szánt területet legalább az alábbi közművekkel kell ellátni:

(2) Közvilágítás- és járda megépítése a kialakításra kerülő lakó- és gazdasági terület területfelhasználásának a feltétele.

4. § (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

(2) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

(3) Az (1) bekezdés a), b), c), pontjában felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), f), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg.

5. § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

6. § (1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt mérete figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az OTÉK 42. §-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét saját telken belül kell biztosítani. Ha saját telken belül nem biztosítható az OTÉK 42. § (1) bek. meghatározott számú parkoló, a közlekedési területen a parkolást az OTÉK 42. § (11) bekezdésének figyelembevételével helyi parkolási rendben kell szabályozni.

(4) Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.

7. § Általános előírások.

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy jármű közlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5 m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(4) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhető az OTÉK 32. §-ban rögzítettek.

(5) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

(6) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatba vételi engedély megadásának feltétele.

8. § Telekalakítás szabályai:

9. § Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. § (2) alapján az építési hatóság elrendeli.

(3) A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-1,8 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.

10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Ahol a terv építési vonalat nem jelöl, ott a telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(3) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmény elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4) Az épületek utcai homlokzatmagassága, valamint oldalhatáron álló beépítésnél a beépített oldalhatár felöli homlokzat magassága az övezetre előírt építménymagasságot nem haladhatja meg.

(5) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 4,5 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(6) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.

(7) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(8) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 25-45° közötti tető hajlásszöggel.

(9) Telekhatáron álló épület (zártsorú) falazatának hőszigetelése max. 8 cm mértékig a szomszédos telekre átnyúlhat, későbbiekben a szomszédos telken csatlakozó épületrész építése estén a tulajdonos köteles azt a szükséges mértékben lebontani.

(10) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43. §-ban meghatározott mértékig az FL jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kert lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni.

11. § Általános előírások:

(1) A falusias lakóterület, lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.

12. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A FL-O-30-4,5-600 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja oldalhatáron álló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 6,0 m, de 16 m-nél keskenyebb kialakult telek esetén 4,5 m

saroktelek estén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 14 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 600 m²

beépítési %: 30 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 40 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

(3) A FL-O-30-4,5-700 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadon álló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 6,0 m, de 16 m-nél keskenyebb kialakult telek esetén 4,5 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 14 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 700 m²

beépítési %: 30 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 40 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

(4) A FL-O-30-7,5-800 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 6,0 m, de 16 m-nél keskenyebb kialakult telek esetén 4,5 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 14 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 800 m²

beépítési %: 30 %

legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 40 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

(5) A FL-O-30-4,5-900 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja oldalhatáron álló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 6,0 m, de 16 m-nél keskenyebb kialakult telek esetén 4,5 m

telek min. szélessége: 10 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 900 m²

beépítési %: 30 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 40 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

A Jókai utca kialakult ikerházas beépítése megtartható!

(6) A FL-O-35-4,5-900 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja oldalhatáron álló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 6,0 m, de 16 m-nél keskenyebb kialakult telek esetén 4,5 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 14 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 900 m²

beépítési %: 35 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 40 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

(7) A FL-SZ-30-4,5-900 lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadon álló

előkert: 5,0 m

oldalkert 6,0 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 18 m

telek min. mélysége: 40 m

min telek terület: 900 m²

beépítési %: 30 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 40 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

(8) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(9) Jelen szabályozás az OTÉK-tól eltérő beépítési %-ot és legkisebb zöldfelületi arányt a Területi Főépítészi Iroda 163-2/2001. számú eltérési engedélye alapján alkalmazza.

(10) Többszintes növényállomány telepítése esetén az előírt legkisebb zöldfelület mértéke csökkenthető.

(11) A lakóterületen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények építhetők, szennyvíztároló csak a közcsatorna megépítéséig létesíthető, annak elkészülte után a szennyvíz rákötésről gondoskodni kell.

(12) A szabályozási terven jelölt műemléki környezethez tartozó ingatlanok építési tevékenysége során az OMVH-t, mint szakhatóságot be kell vonni.

13. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egyházi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

(3) A területen országosan védett építmény található, ezért az építéshatósági jogkört az OMVH gyakorolja.

14. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A TV-SZ-30-7,5-900 településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadon álló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 3,0 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 18 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 900 m²

beépítési %: 50 %

legnagyobb építménymagasság: 7,5

legkisebb zöldfel. aránya 10 %

szintterület sűrűség telekre 2,4.

(3) A TV-SZ-50-4,5-900 településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 3,0 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 18 m

telek min. mélysége: 30 m

min telek terület: 900 m²

beépítési %: 50 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 10 %

szintterület sűrűség telekre 2,4.

(4) A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -g, -h, -m, -n pont alatt felsoroltak építhetők.

15. § Általános előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:

(3) A kereskedelmi szolgáltató területen az OTÉK 31. §(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők:

16. § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek elsősorban beépítettségük, karakteri különbségük, esetenként szerepkörük alapján két övezetekre tagozódnak:

(2) A megengedett legkisebb építménymagasság épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A KG-SZ-30-6,0-900 kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásai:

beépítés módja: szabadonálló

előkert: 5,0 m

oldalkert: 6,0 m

saroktelek esetén: 5,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 14 m

telek min. mélysége: 40 m

min telek terület: 900 m²

beépítési %: 30 %

legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

szintterület sűrűség telekre 2,0.

legkisebb zöldfel. aránya 20 %

(3) A KG-SZ-40-6,0-2500 kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezet egyedi és részletes előírásai:

előkert: 10-14,0 m

oldalkert: 10 m

beépítés módja: szabadonálló

telek min. szélessége: 30 m

telek min. mélysége: 50 m

min telek terület: 2500 m²

beépítési %: 40 %

legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

szintterület sűrűség telekre 0,5

legkisebb zöldfel. aránya 20 %.

(4) Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételével, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a SZT együttes alkalmazásával helyezhetők el.

17. § Általános előírások:

(1) A területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására alkalmasak.

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(3) A területen állattartó épület - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló s ömlesztett anyag-,folyékony- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

18. § Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A ÜÜ-SZ-10-7,5-1500 településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 15,0 m

oldalkert: 6,0 m

saroktelek estén: 15,0 m (az utcával párhuzamosan)

telek min. szélessége: 30 m

telek min. mélysége: 50 m

min telek terület: 1500 m²

beépítési %: 10 %

legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 70 %

szintterület sűrűség telekre 0,5.

19. § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11. §; 12. §; 13. §; 14. §; 15. §; 16. §; 17. §; 18. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

(3) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

(4) A határátkelő különleges területen elhelyezhető építmények:

20. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) A TK temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

beépítési %: 4 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb zöldfel. aránya 60 %

szintterület sűrűség telekre 1,0.

(3) A HK-SZ-50-7,5-500 határátkelő területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

előkert: 3,0

telek min. szélessége: 10 m

telek min. mélysége: 20 m

min telek terület: 500 m2

beépítési %: 40 %

legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

szintterület sűrűség telekre 1,0

legkisebb zöldfel. aránya 10 %.

21. § Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.

22. § Általános előírások:

(1) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.

(2) E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(3) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26. § bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

23. § A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)

24. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint KP jelű övezetbe sorolja.

(4) A KP jelű zöldterületi park övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagasság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

25. § Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1.1 gazdasági rendeltetésű E jelű,

1.2 egészségügyi-szociális, turisztikai EÜ jelű,

1.3 védelmi rendeltetésű VE jelű övezetbe sorolja.

(3) Gazdasági célú E jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a telek terület nagysága a 100.000 m² -t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(4) Egészségügyi-szociális, turisztikai EÜ jelű pihenés, testedzés, rekreáció, turizmus céljára szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m² -t meghaladja, az övezetben

1. pihenés, testedzés, rekreáció, turizmus, információ szerzés

2. erdő fenntartás

3. vadgazdálkodás

4. védelem

5. szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 1 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az erdő felügyeleti hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(5) A védelmi rendeltetésű VE jelű területen építményt elhelyezni nem lehet.

(6) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

26. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1. ÁM általános,

1.2. KOM korlátozott funkciójú,

1.3. KM kertes,

1.4. FM farm gazdasági terület.

(3) Mezőgazdasági területen épület, építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulását illetve engedélyét is meg kell szerezni. Az építésügyi eljárás során a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 17. §-a szerint építési engedélyt - termőföldet ill. belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló területet érintően - kiadni csak a földhivatali engedély birtokában lehetséges.

27. § (1) Általános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben ÁM:

- Beépíthető telek területe szántó, gyep, kert művelési ág esetén:

lakóépület: min. 10 ha telekterület esetén

gazdasági épület: min. 5 ha telekterület esetén.

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcs művelési ág esetén:

lakóépület esetén: min. 10 ha telekterület esetén

gazdasági épület: min. 6 ha telekterület esetén.

- Beépítettség max 2 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 500 m² , lakóépület alapterülete max. 200 m² lehet.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.

- Az övezetben nagy létszámú és hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(2) Kertes mezőgazdasági terület MK:

- Beépíthető telek területe:

lakóépület: nem építhető

gazdasági épület: min. 720 m² telekterület esetén

- Beépítettség max 3 %, maximum egy 90 m2-es alapterületű épület (+ földdel borított pince) építhető.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 3,0 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

- Beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.

(3) Korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet KOM:

Ide az árvízi elöntéssel veszélyeztettet (Kerka menti) területek tartoznak.

- Lakóépület nem építhető.

- Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

- Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.

- Beépíthető telek területe minimum 10 ha.

- Beépítettség max 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.

- Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie, elvi építési engedélyezés kötelező.

- Az övezetben hígtrágyás állattartó telep nem létesíthető.

(4) Farm gazdasági mezőgazdasági övezet FM:

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcs, kert művelési ág esetén:

lakóépület: min 3000 m² telekterület esetén

gazdasági épület: min. 720 m² telekterület esetén.

- Beépíthető telek területe egyéb művelési ág esetén:

lakóépület esetén: min. 6000 m2 telekterület esetén

gazdasági épület: min. 720 m² telekterület esetén.

- Beépítettség max 5 %, de a lakóépület alapterülete max. 200 m² lehet.

- Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

- Beépítési mód szabadon álló: előkert min. 10,0 m.

- Zöldfelületi arány: min 60%.

Építményt elhelyezni csak 10 m széles fásítással körülvéve szabad!

(5) Ha a telek méretei nem teszik lehetővé az építmény elhelyezhetőségét, akkor a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.

28. § (1) Az övezet jele VT.

(2) Az övezetbe az OTÉK 30. § (1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 12/1999. (VII.6) és 48/1999 (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.

29. § (1) A előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2) Utcafásítás:

• Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali

• a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

(3) Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító és a tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

(4) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

30. § (1) A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya, trágyalé kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott.

(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(4) Levegőtisztaság-védelemi szempontból a teljes terület besorolása „VÉDETT-I”, ahol vonatkozó előírások megtartása mellett csak olyan épület, építmény építhető, amelynél a tevékenységből származó technológiai eredetű kibocsátás nem okoz az előírt határértéket meghaladó légszennyezést.

(5) Zajvédelemi szempont: A közlekedésből származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint értékei:

31. § Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) Műemlékek ingatlan területén az Építési Hatósági jogkört az OMVH Műemlékfelügyeleti Igazgatósága gyakorolja, a szomszédos telkeken, mint műemléki környezeten a szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(2) Bajánsenye község területén műemlékileg védett:

• Kossuth u. 27. - lakóház + istálló (M): XIX. sz-i népi Műemlék. A műemléki ingatlan területén az Építési Hatósági jogkört az OMVH Műemlékfelügyeleti Igazgatósága gyakorolja, a műemléki környezetben a szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) Minden régészeti leletet és jelenséget az 1997. évi CXL tv. 36. §. alapján azonnal be kell jelenteni a jegyzőnek és a szombathelyi Savaria Múzeum Régészeti Osztályának. Egyidejűleg a veszélyeztetett területen folyó munkát szüneteltetni kell és gondoskodni szükséges a felelős őrzés biztosításáról.

(4) A helyi építészeti értékek védelmét a megalkotandó helyi önkormányzati rendelet fogja meghatározni.

32. § (1) Az 1996.évi LIII. Tv. alapján a település természeti értéke:

• 0276; 0292/1 hrsz erdő területének egy részére,

• 0300/5; 0322; 0325; 046/2; 044/1; 044/2; 039/2; 039/5; 054/2; 082/22; 082/2; 046/1; 046/2; 0350/1; 0350/2; 0112/2; 0123/1-43 hrsz; 0174; 0181; 0176/1; 0153; 0159; 0161;n 0186/1 hrsz erdő területek teljes területe,

• 0345/7; 0134/2; 0149; 0145; 0147; 0134/1 mezőgazdasági területek teljes területe.

(2) A természeti területek jelen védelme a területek országos természetvédelmi területté való nyilvánításáig él.

(3) A természeti területek használati módjának megváltoztatásához az illetékes szakhatóság egyetértő véleményét be kell szerezni.

33. § (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. §(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

• településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.

(2) A kötelezettség határa alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

- 080/4; 080/8; 080/9 hrsz telkekből kialakítandó gazdasági területen 12-15 m szélességben,

- 0282/1 hrsz telekből kialakítandó gazdasági területen 10 m szélességben,

- 010 hrsz telekből kialakítandó gazdasági területen 10 m szélességben,

- 0308/18 hrsz telekből kialakítandó gazdasági területen 14 m szélességben,

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

- terület gyepesítését,

- a telepítési sáv keresztmetszetének közepe felé emelkedő növényszintű, részben örökzöld növényzet telepítését ültetési terv alapján.

(4) Az ültetést a megvalósuló területfelhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni.

34. § (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

- 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m

- nyersgáz vezeték mentén 15-15 m

- nagy-középnyomású gázvezeték mentén 7-7 m

- középnyomású gázvezeték mentén 5-5 m

- tervezett gázfogadó-állomás környezetében 8,5 m

- Zalalövő - Őrihodos vasútvonal szélső vágányától számított 50-50 m

- tervezett elkerülő út mentén 50-50 m

- földgázkút 40 m sugarú körzete

- 7451 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán 50-50 m

- 7416 j. összekötő út lakott területen kívüli szakaszán 50-50 m

- vízfolyások part éleitől 6-6 m

- önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m

- országhatár mentén 100 m

- tervezett szennyvíztisztító körül 300 m

- ivóvízellátás létesítményei körül 123/1997/VII.18./ alapján.

(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv 42/A. §. (1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31.§. (3) bekezdését figyelembe kell venni.

35. § (1) Bajánsenye község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

- Bajánsenye község 11. Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó M =1 : 4000

- Bajánsenye község 12. Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó M =1 : 25 000, 009/00 munkaszámon.

(2) A rendelet mellékletei:

1.sz. melléklet A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

2.sz. melléklet Beépítési mintalapok

(3) A rendelet 2001. július 10. napján lép hatályba.

Bajánsenye, 2001. június 26.

Györke Gyula Ozsváthné Porkoláb Adél

polgármester jegyző