Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bajánsenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §, (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bajánsenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
2. Az Önkormányzat székhelye: 9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106.

Kirendeltségei:         Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

                                    Bajánsenyei Kirendeltsége

                                   9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.

                                   Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

                                   Hegyhátszentjakabi Kirendeltsége

                                    9934 Hegyhátszentjakab, Kossuth út 39.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

2.§

(1)   Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók rendjét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2)   A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.

III. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

3.§

(1)   A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 4 helyi képviselőből és feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterből áll.

(2)   A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, az alábbiak szerint rendelkezik:

Polgármesterre: -  nettó 100.000 Ft-ot meg nem haladó eseti kötelezettségvállalásra

• méltányossági közgyógyellátás megállapítása
• önkormányzati segély megállapítása,

 (3)  A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület működése, összehívása

4.§

A Képviselő-testület ülése

(1)   A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés általános helye a bajánsenyei Hivatal polgármesteri irodája.

(2)   A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a munkaterv alapján határozza meg, mely kiegészül az aktuálisan felmerülő ügyek megtárgyalásával.

(3)   A Képviselő-testület az éves munkatervben, illetve a folyamatban meghatározottakon felül összehívott ülésen kívül rendkívüli testületi ülés is összehívható, amennyiben a téma fontossága, illetve a határidő indokolja.

4. A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.  

5.§

A testületi ülés összehívása

(1)   A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2)   Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség. Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból rövid határidővel eldöntendő ügyek.

(4)   Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

6.§

A meghívó

1. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

        a) állandó meghívottként: 

            aa)       a képviselőket,

            ab)       a jegyzőt,

        b) eseti meghívottként, amennyiben a napirend tárgya érinti:

             ba)      a napirendi pont előterjesztőjét,

             bb)      az önkormányzat területén működő intézmények vezetőit,

             bc)      a településen bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi

                        szervezet képviseletére jogosult személyt e minőségében

             bd)      minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.

            bf)       polgármester döntése alapján a napirendben érintett személyt

(2)   A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3)   Az állandó meghívottakat kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4)   Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5)   A meghívó tartalmazza:

       a)  a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

       b)  a napirendi pontok felsorolását

       c)  a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását. vagy a polgármester nevét sk. megjelöléssel.

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7)   A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel történik.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

7.§

A testületi anyag, előterjesztések

(1)   Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2)   Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

8.§

A tájékoztatók és beszámolók

(1)   Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben sor kerülhet a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2)   A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történhet.

9.§

Az előterjesztők

(1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó- és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy rendeletalkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a polgármester lehet.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt témában vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

10.§

Munkaterv

(4)   A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet a költségvetés elfogadásáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(5)   A munkaterv tartalmazza:

       a)  a Képviselő-testületi ülés tervezett időpontját, az előrelátható napirendeket,

       b)  a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket;

       c) mindazon egyéb javaslatokat, melyeket a javaslat tételre jogosult személyek  

          vagy szervek adtak, és amelyeket a Képviselő-testület napirendre tűzésre

          érdemesnek tartott.

11.§

A Képviselő-testület ülése, nyilvánossága

(1)   A Képviselő-testületi ülést a polgármester, távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2)   A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(3)   A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. rendelkezései szerint tart. A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor. A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

(4)   A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint a jegyző tekinthetnek be. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

12.§

Zárt ülés elrendelésének módja

 (1)  A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

A Képviselő-testületi ülés rendje

13.§

A jelenlét megállapítása

(1)   A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt - jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3)   A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés elnöke a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester újra összehívja. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik, a megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.

14.§

A napirendi pontok elfogadása

A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - számozott határozat nélkül egyszerű szótöbbséggel megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

15.§

A testületi ülés lefolytatása

(1)   Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

       a)  az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

       b)  az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők

            kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó maximum 5 percben rövid választ  

            ad.

(2)   A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólásra kétszer van lehetőség, maximum 5-5 percben.

(3) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

(4) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező -megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.

16.§

Az ülés rendjének fenntartása

(1)   A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során

       a)  figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

       b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

       c)  a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig – a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására is kötelezheti.

d) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse;

e) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok  részére a képviselő-testületi ülés végén a Polgármester lehetőséget adhat hozzászólásra, kérdés feltevésre.

17.§

A képviselő kizárása

(1)   A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A Képviselő-testület tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2)   A kizárt települési képviselőt – amennyiben az ülésen jelen van - a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

18.§

A szavazás módja

(1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2)   A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel hozza.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfeltartással hozza.

(4) A szavazásra feltett kérdést, javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Eredményes a szavazás és a feltett kérdés "igennel" dől el, ha egyszerű szótöbbséget kívánó ügyben a jelenlévők több mint a fele "igen"-t mondott, minősített többséget kívánó estben a megválasztott képviselők több mint a fele "igen”-t mondott.

(7)   Amennyiben az "igen" szavazatok száma nem éri el a szükséges mennyiséget, a feltett kérdést a Képviselő-testület elvetette, a határozati javaslatot nem szavazta meg.

(8)   A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(9)   Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

19.§

Név szerinti szavazás

(1)   Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

       a)  azt a törvény írja elő;

       b)  azt a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele számozott határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel indítványozza.

(2)   A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3)   Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

20.§

Titkos szavazás

(1)   A Képviselő-testület titkos szavazás tarthat az Mötv-ben meghatározott esetekben.

 (2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyílt, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3)   A titkos szavazás szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4)   Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X  jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba majd az urnába kell helyezni.

(5) A titkos szavazást követően az esetileg megalakított Szavazatszámláló Bizottság megszámolja a szavazatokat, ismerteti az eredményt, melyet külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

21.§

A képviselő-testületi határozat

(1)   A Képviselő-testület által történt határozathozatal tényét és a szavazati arányokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2)   A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

       …….(sorszám)/…… (év) (…..hó…..nap) számú határozata. Meg kell jelölni a hozott határozat végrehajtásáért felelős személyt és a határozat végrehajtásának határidejét. 

(3)   A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(4)   A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követő 5 munkanapon belül a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv hitelesítését megelőzően is.

22.§

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

(1)   Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:                          

a)    a Képviselő-testület tagja,

b)    az önkormányzati bizottság elnöke,

c)    a jegyző,

d)    a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2)   A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A rendelet-tervezetet a polgármester utasítására a jegyző készíti elő.

(3)   A rendelet kihirdetése a Hivatal épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik.  A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

24.§

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosítása

(1)   Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2)       A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

25.§

A jegyzőkönyv

(1)   A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)   A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Hivatalban kell megőrizni, ahol a választópolgárok hivatali időben megtekinthetik illetve térítési díj ellenében arról másolatot kérhetnek. A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton küldi meg a Vas Megyei Kormányhivatal részére.

(3)   A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

      a) az ülés helyét, időpontját;

      b) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások   

         lényegét;

      c) a polgármester esetleges intézkedéseit;

      d) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal   

        kapcsolatos válaszokat és határozatokat;

      e) az ülés bezárásának az időpontját.

      f) aláírásokat, bélyegzőlenyomatot.

(5)   A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)   A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

26.§

A Képviselő-testület bizottságai

(1)   A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi bizottságot.

(2) A Bizottság tagjainak száma 3 fő, működésére e rendeletben foglalt szabályok az irányadók.

(3) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai:

(a)   a vagyonnyilatkozat tételére köteles személyektől a vagyonnyilatkozatok átvétele,

(b)   az átvett vagyonnyilatkozatok jogszabályi előírásokban meghatározott módon történő ellenőrzése,

(c)   az ellenőrzés megállapításáról a vagyonnyilatkozatot tevő személy munkáltatójának értesítése, amennyiben a jogszabályi előírások alapján arra szükség van,

(d)  az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, s annak alapján a Képviselő-testület részére döntés céljából történő előterjesztés.

27.§

A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai és eljárása

(1)   A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 10 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2)   A fenti (1) pontban meghatározott határidő túllépése esetén a Bizottság - elnökének aláírásával - írásban szólítja fel az érintett képviselő- testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ezirányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3)   A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét, feltüntetve, hogy közülük ki adta meg, illetőleg ki tagadta meg a nyilatkozattételt.

(4)   A nyilvántartást a Hivatal Bajánsenysei Kirendeltségén más iratoktól elkülönítetten, de a többi képviselő vagyonnyilatkozatával együttesen kell kezelni, melyért a jegyző felel.

 (5)  A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni a Bizottság elnöke felé, mely 15 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt annak kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről, melynél a Bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6)   Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell, jelenlétének elmaradása azonban nem gátolja a betekintést.

(7)   A betekintés során másolat a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből sem vihető ki.

(8)   Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a Bizottság elnökénél ezirányú szándékát, vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy számára e lehetőséget biztosítani kell, azonban annak megtörténtét a betekintést kérelmező személyekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9)   A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a Bizottság által megadott időpont nem megfelelő kérelmező számára, s ezt jelzi a Bizottság elnöke részére, úgy azt követően haladéktalanul újabb időpont kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

28.§

Az ellenőrzési eljárás lefolytatása

(1)   A Bizottság  a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló kezdeményezés esetén -  megvizsgálja, s ha a képviselő-testületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2)   Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 5 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3)   Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.

(4)   Amennyiben a Bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a Bizottság elnöke e tényről értesíti a polgármestert. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármestert kell értesíteni.

(5)   A Bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6)   Bejelentés esetén a Bizottság ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7)   Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Bizottság korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8)   A Képviselő-testület soron következő ülésére köteles meghívni a Bizottság elnökét, s az ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatást önálló napirendi pontként megtárgyalni, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíteni.

29.§

Az összeférhetetlenség

(1)   Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalhoz írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2)   A polgármester a kezdeményezést 5 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.

(3)   A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4)   A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5)   A jegyző köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

30.§

Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok

 (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2)   A bizottság a belső működési szabályait – az  SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(3)   Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a 26.§ (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4)   Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

       a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait,

       b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,

       c) feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

31.§

A polgármester

(1)   A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(2)   A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el; tiszteletdíját, illetve költségtérítését egyéb juttatásait, jutalmát a Képviselő-testület határozza meg.

31.§

Az alpolgármester

(1)   A képviselő-testület a települési képviselők közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó távollét pl: betegség, külszolgálat stb…

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

32.§

A közös önkormányzati hivatal jegyzője

(1) A jegyző

      a) ellátja a megállapodás szerint érintett Képviselő-testületek, bizottságok és  

          képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;

      b) előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket,

          gondoskodik azok végrehajtásáról;

      c) köteles a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések Képviselő- 

          testületi ülésein részt venni, és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.

33.§

Az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal  

(1) A képviselő-testület Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet.

(2)   A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására létrehozott egységes hivatal - a közös önkormányzati hivatal - működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje tartalmazza.

34.§

A társulások

Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

A társulások, melynek az Önkormányzat tagja jelenleg:

• Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás
• Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa és Velemér Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulása
• Zalamenti és Őrségi Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása
• Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Közmeghallgatás. lakossági fórum

35.§

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

36.§

(1)   A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.           

(2)   A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

       a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő

           társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű   

           ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a

           polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket

           intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

       b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra

           kerülő tárgykörökről a lakosságot a meghívó az Önkormányzat hirdetőtábláin

           történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni

           kell;

       c) a közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az

           irányadóak.

37.§

(1)   A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.

(2)   A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot a meghívó az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

38.§

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

1. Az önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
2. A FEUVE rendjéről a jegyző által készített külön szabályzat rendelkezik.
3. Az önkormányzat a belső ellenőrzést megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

39.§

1. Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

2. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2006. (XII.13.) önkormányzati rendelete.

Bajánsenye, 2014. november 25.

 Györke Gyula                                                                                   Tóth Jenő

polgármester                                                                           jegyző

Kihirdetési záradék:

                                        A rendelet 2014. december 1. napján Kihirdetésre került.

Tóth Jenő

jegyző