Bajánsenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testületi és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2014. (XII.1.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) következők szerint módosítja:

1. § A Rendelet 22-35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével, a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével és indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A rendelet kihirdetése a Hivatal épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

23.§

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosítása

(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

24.§

A jegyzőkönyv

(1) A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Hivatalban kell megőrizni, ahol a választópolgárok hivatali időben megtekinthetik illetve térítési díj ellenében arról másolatot kérhetnek. A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton küldi meg a Vas Megyei Kormányhivatal részére.

(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját;

b) napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások

lényegét;

c) a polgármester esetleges intézkedéseit;

d) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal

kapcsolatos válaszokat és határozatokat;

e) az ülés bezárásának az időpontját,

f) aláírásokat, bélyegzőlenyomatot.

25.§

A Képviselő-testület bizottságai

(1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi bizottságot.

(2) A Bizottság tagjainak száma 3 fő, működésére e rendeletben foglalt szabályok az irányadók.

(3) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai:

(a) a vagyonnyilatkozat tételére köteles személyektől a vagyonnyilatkozatok átvétele,

(b) az átvett vagyonnyilatkozatok jogszabályi előírásokban meghatározott módon történő ellenőrzése,

(c) az ellenőrzés megállapításáról a vagyonnyilatkozatot tevő személy munkáltatójának értesítése, amennyiben a jogszabályi előírások alapján arra szükség van,

(d) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti.

26.§

A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai és eljárása

(1) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 10 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2) A fenti (1) pontban meghatározott határidő túllépése esetén a Bizottság - elnökének aláírásával - írásban szólítja fel az érintett képviselő- testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ezirányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3) A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét, feltüntetve, hogy közülük ki adta meg, illetőleg ki tagadta meg a nyilatkozattételt.

(4) A nyilvántartást a Hivatal Bajánsenyei Kirendeltségén más iratoktól elkülönítetten, de a többi képviselő vagyonnyilatkozatával együttesen kell kezelni, melyért a jegyző felel.

 (5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni a Bizottság elnöke felé, mely 15 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt annak kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről, melynél a Bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell, jelenlétének elmaradása azonban nem gátolja a betekintést.

(7) A betekintés során másolat a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből sem vihető ki.

(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a Bizottság elnökénél ezirányú szándékát, vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy számára e lehetőséget biztosítani kell, azonban annak megtörténtét a betekintést kérelmező személyekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a Bizottság által megadott időpont nem megfelelő kérelmező számára, s ezt jelzi a Bizottság elnöke részére, úgy azt követően haladéktalanul újabb időpont kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

27.§

Az ellenőrzési eljárás lefolytatása

(1) A Bizottság  a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló kezdeményezés esetén -  megvizsgálja, s ha a képviselő-testületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 5 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.

(4) Amennyiben a Bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a Bizottság elnöke e tényről értesíti a polgármestert. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármestert kell értesíteni.

(5) A Bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) Bejelentés esetén a Bizottság ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Bizottság korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8) A Képviselő-testület soron következő ülésére köteles meghívni a Bizottság elnökét, s az ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatást önálló napirendi pontként megtárgyalni, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíteni.

28.§

Az összeférhetetlenség

(1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalhoz írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A polgármester a kezdeményezést 5 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A jegyző köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

29.§

Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok

(1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak száma 3 fő.

(3) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait,

b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,

c) feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.

(4) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze,

(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt,

(6) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

30.§

A polgármester

(1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el; tiszteletdíját, illetve költségtérítését egyéb juttatásait, jutalmát a Képviselő-testület határozza meg.

31.§

Az alpolgármester

(1) A képviselő-testület a települési képviselők közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó távollét pl: betegség, külszolgálat stb.

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

32.§

A közös önkormányzati hivatal jegyzője

(1) A jegyző

a) ellátja a megállapodás szerint érintett Képviselő-testületek, bizottságok és  képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;

b) előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket,

gondoskodik azok végrehajtásáról;

c) köteles a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések Képviselő-testületi ülésein részt venni, és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.

33.§

Az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

(1) A képviselő-testület Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet.

(2)   A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására létrehozott egységes hivatal - a közös önkormányzati hivatal - működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje tartalmazza.

34. §

A társulások

Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

A társulások, melynek az Önkormányzat tagja jelenleg:

• Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás
• Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa és Velemér Községek Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulása
• Zalamenti és Őrségi Önkormányzatok Szociális és Gyermekjóléti Társulása
• Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

Helyi népszavazás

Közmeghallgatás, lakossági fórum

35.§

A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.”

2. § A Rendelet 15. §-a az alábbiakkal egészül ki:

„(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.”

3. § A Rendelet 17. §-a az alábbiakkal egészül ki:

„(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, a mulasztó képviselő személyes érintettségét bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelentheti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, és a hiányzó szavazat miatt a döntés érvénytelensége következik be, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.”

4. § A Rendelet 32. §-a az alábbiakkal egészül ki:

„(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.”

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Bajánsenye, 2018. május 29.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2018. május 30. napján kihirdetésre került.

                                                                                                       Tóth Jenő

                                                                                                         jegyző​