1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Bajánsenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106.

Kirendeltségei: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

Bajánsenyei Kirendeltsége

9944 Bajánsenye, Vörösmarty u. 13/A.

Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal

Hegyhátszentjakabi Kirendeltsége

9934 Hegyhátszentjakab, Kossuth út 39.

2. § (1) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók rendjét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.

3. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 4 helyi képviselőből és feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterből áll.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, az alábbiak szerint rendelkezik:

Polgármesterre:

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés általános helye a bajánsenyei Hivatal polgármesteri irodája.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a munkaterv alapján határozza meg, mely kiegészül az aktuálisan felmerülő ügyek megtárgyalásával.

(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben, illetve a folyamatban meghatározottakon felül összehívott ülésen kívül rendkívüli testületi ülés is összehívható, amennyiben a téma fontossága, illetve a határidő indokolja.

(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

5. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség. Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból rövid határidővel eldöntendő ügyek.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

6. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel történik.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

7. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

8. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben sor kerülhet a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történhet.

9. § (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó- és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy rendeletalkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a polgármester lehet.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt témában vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

10. § (1) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet a költségvetés elfogadásáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(2) A munkaterv tartalmazza:

11. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester, távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. rendelkezései szerint tart. A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor. A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint a jegyző tekinthetnek be. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

12. § A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

13. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt - jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés elnöke a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester újra összehívja. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik, a megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.

14. § A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - számozott határozat nélkül egyszerű szótöbbséggel megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

15. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólásra kétszer van lehetőség, maximum 5-5 percben.

(3) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

(4) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező -megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.

(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

16. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során

17. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A Képviselő-testület tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A kizárt települési képviselőt – amennyiben az ülésen jelen van - a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, a mulasztó képviselő személyes érintettségét bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelentheti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, és a hiányzó szavazat miatt a döntés érvénytelensége következik be, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

18. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel hozza.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfeltartással hozza.

(4) A szavazásra feltett kérdést, javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Eredményes a szavazás és a feltett kérdés "igennel" dől el, ha egyszerű szótöbbséget kívánó ügyben a jelenlévők több mint a fele "igen"-t mondott, minősített többséget kívánó estben a megválasztott képviselők több mint a fele "igen”-t mondott.

(7) Amennyiben az "igen" szavazatok száma nem éri el a szükséges mennyiséget, a feltett kérdést a Képviselő-testület elvetette, a határozati javaslatot nem szavazta meg.

(8) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(9) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

19. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

20. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tarthat az Mötv-ben meghatározott esetekben.

(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyílt, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba majd az urnába kell helyezni.

(5) A titkos szavazást követően az esetileg megalakított Szavazatszámláló Bizottság megszámolja a szavazatokat, ismerteti az eredményt, melyet külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

21. § (1) A Képviselő-testület által történt határozathozatal tényét és a szavazati arányokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

…….(sorszám)/…… (év) (…..hó…..nap) számú határozata. Meg kell jelölni a hozott határozat végrehajtásáért felelős személyt és a határozat végrehajtásának határidejét.

(3) A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követő 5 munkanapon belül a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv hitelesítését megelőzően is.

22. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével, a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével és indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A rendelet kihirdetése a Hivatal épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

23. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

24. § (1) A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Hivatalban kell megőrizni, ahol a választópolgárok hivatali időben megtekinthetik illetve térítési díj ellenében arról másolatot kérhetnek. A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton küldi meg a Vas Megyei Kormányhivatal részére.

(2) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

25. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi bizottságot.

(2) A Bizottság tagjainak száma 3 fő, működésére e rendeletben foglalt szabályok az irányadók.

(3) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladatai:

26. § (1) A Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottság feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 10 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2) A fenti (1) pontban meghatározott határidő túllépése esetén a Bizottság - elnökének aláírásával - írásban szólítja fel az érintett képviselő- testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ezirányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3) A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét, feltüntetve, hogy közülük ki adta meg, illetőleg ki tagadta meg a nyilatkozattételt.

(4) A nyilvántartást a Hivatal Bajánsenyei Kirendeltségén más iratoktól elkülönítetten, de a többi képviselő vagyonnyilatkozatával együttesen kell kezelni, melyért a jegyző felel.

(5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni a Bizottság elnöke felé, mely 15 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt annak kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről, melynél a Bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell, jelenlétének elmaradása azonban nem gátolja a betekintést.

(7) A betekintés során másolat a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből sem vihető ki.

(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a Bizottság elnökénél ezirányú szándékát, vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy számára e lehetőséget biztosítani kell, azonban annak megtörténtét a betekintést kérelmező személyekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a Bizottság által megadott időpont nem megfelelő kérelmező számára, s ezt jelzi a Bizottság elnöke részére, úgy azt követően haladéktalanul újabb időpont kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

27. § (1) A Bizottság a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló kezdeményezés esetén - megvizsgálja, s ha a képviselő-testületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 5 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.

(4) Amennyiben a Bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a Bizottság elnöke e tényről értesíti a polgármestert. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármestert kell értesíteni.

(5) A Bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) Bejelentés esetén a Bizottság ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Bizottság korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8) A Képviselő-testület soron következő ülésére köteles meghívni a Bizottság elnökét, s az ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatást önálló napirendi pontként megtárgyalni, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíteni.

28. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalhoz írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A polgármester a kezdeményezést 5 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A jegyző köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

29. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak száma 3 fő.

(3) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

(4) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze,

(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt,

(6) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

30. § (1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el; tiszteletdíját, illetve költségtérítését egyéb juttatásait, jutalmát a Képviselő-testület határozza meg.

31. § (1) A képviselő-testület a települési képviselők közül 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

32. § (1) A jegyző

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási osztályvezető látja el.

33. § (1) A képviselő-testület Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására létrehozott egységes hivatal - a közös önkormányzati hivatal - működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje tartalmazza.

34. § Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások, melynek az Önkormányzat tagja jelenleg:

35. § A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

36. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

37. § (1) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot a meghívó az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

38. § (1) Az önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A FEUVE rendjéről a jegyző által készített külön szabályzat rendelkezik.

(3) Az önkormányzat a belső ellenőrzést megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

39. § Hatályát veszti a Bajánsenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Bajánsenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 16/2014 (XII.1.) Önkormányzati Rendelete.

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.