Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - szervezeti és működési szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csörötnek Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye és pontos címe: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.

(3) A rendelet hatálya Csörötnek község közigazgatási területére terjed ki.

(4) ^[1] A Képviselő-testület hivatalának

a) neve: Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal,

b) székhelyének címe: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.,

c) kirendeltségei: 9963 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173., 9943 Kondorfa, Alvég út 1.

Az önkormányzat jelképei

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) A község címerének és zászlójának megállapítására és használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.

3. §

(1) ^[2] Az Önkormányzat hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven pedig a „Csörötnek Község Önkormányzat Csörötnek” felirat van.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

4. §

Az Önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeltet alkot.

II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az önkormányzati jogok

5. §

(1) Csörötnek Község Önkormányzatának joga, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan eljárjon, azokat önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgassa.

(2) Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(3) Véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

(4) E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban.

(5) Az Önkormányzat szabadon társulhat más helyi önkormányzattal.

(6) A Képviselő-testület döntése alapján érdekeinek képviselete és védelme céljából tagja lehet területi, országos érdekképviseleti szervezetnek, szövetségnek.

(7) ^[3]

(8) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom-és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik Vas Megye Önkormányzatával.

(9) A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(10) ^[4]

III. fejezet

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre és szervei

6. §

(1) ^[5] Az Önkormányzat kötelező feladatait törvény határozza meg.

(2)-(4) ^[6]

(5) ^[7] Az Önkormányzat közfeladat ellátását önként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésére figyelemmel vállalhat. A közfeladat önkéntes vállalása előtt meg kell vizsgálni

a) a közfeladatra vonatkozó igényt,

b) a feladat-ellátás jogszabályban meghatározott szakmai, személyi, és tárgyi követelményeit,

c) a feladat-ellátás leghatékonyabb módját, valamint

d) a feladat-ellátás pénzügyi, vagyoni hatásait, különös tekintettel az Önkormányzat költségvetésére.

Az a)-d) pontok alapján elkészített előterjesztését a polgármester – a Mötv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott határidő betartásával – terjeszti a Képviselő-testület elé.

(6) A Képviselő-testület önként vállalt feladatairól éves pénzügyi tervében dönt.

(7)-(9) ^[8]

7. §

(1) ^[9] A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartoznak a Mötv. 42. §-ában meghatározottak.

(2) ^[10] A Képviselő-testület egyes hatáskörének gyakorlását a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre, illetve a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) ^[11] A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

(5) ^[12] A hatásköri címzettnek rendszeresen ismertetni kell az átruházott hatáskörben hozott döntését.

(6) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(7) A képviselő kezdeményezheti az átruházott hatáskörben hozott döntéseknek a Képviselő-testület által történő felülvizsgálatát.

(8) A Képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, kinevezi vezetőiket, az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó jogszabályi rendelkezések, továbbá a vezetői megbízással kapcsolatos eljárási szabályok betartásával jár el.

(9) ^[13] A képviseleti jog ellátására a Képviselő-testület határozatával települési képviselőt, valamely bizottságának tagját, illetve a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét, szükség esetén külső szakértőt  is felruházhatja.

(11) Az önkormányzat képviseletét gazdasági társaságban folyamatosan ellátó személy (gazdasági társaságok taggyűlésébe, felügyelő bizottságába, stb. delegáltak) köteles a Képviselő-testületet, a taggyűlést, felügyelő bizottsági ülést követő testületi ülésen írásos előterjesztés formájában tájékoztatni az ott hozott döntésekről, a társasági szerződés módosítását eredményező döntés esetén véleményét, álláspontját kikérni.

8. §

(1) ^[14] Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezeteket.

(2) ^[15] A civil szervezetek működésének támogatásáról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot. A pénzbeli támogatás megállapítása az éves költségvetési rendeletben meghatározott előirányzat erejéig lehetséges, amennyiben az a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását nem veszélyezteti.

(3) ^[16] A Képviselő-testület kezdeményezheti valamely közfeladat civil szervezet általi ellátását, amelyre vonatkozó feladat-ellátási szerződés alapján a társadalmi szervezet részére feladat-finanszírozást szolgáló költségvetési támogatást nyújthat.

IV. fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület összehívása

9. §

(1) ^[17] A Képviselő-testület tagjainak létszáma 5 fő.

               Ebből: polgármester                  1 fő

                           települési képviselő       4 fő

a)-c) ^[18]

(1a) ^[19] A képviselő-testület határozatképességének számítására a Mötv. rendelkezését kell alkalmazni. Az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrizni kell a jelenlévő testületi tagok számát és a határozatképességet.

(1b) ^[20] Ha a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést be kell zárni. Az ülés, vagy egyes napirendi pontok határozatképtelenség miatti elmaradása esetén a polgármester köteles 8 napon belüli időpontra az ülést ugyanazon napirendek megtárgyalására ismételten összehívni.

(2) ^[21]

(3) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(4)-(9) ^[22]

10. §

(1) ^[23] A Képviselő-testület rendes ülését a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa rendes ülésének hetében, a Társulási Tanács ülését megelőzően, továbbá magasabb szintű jogszabályokban meghatározott feladataira tekintettel szükség szerint tartja.

(2) ^[24]

(3) ^[25] A Képviselő-testület üléseit a Művelődési Ház tanácskozó termében (Csörötnek, Vasúti út 7.) vagy a Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó termében (Csörötnek, Vasúti út 5.) tartja.

(4) A Képviselő-testület üléseit a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze.

(5) ^[26] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű tartós akadályoztatása, illetve betöltetlensége esetén az ülés összehívására a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(6) A Képviselő-testület rendes ülését össze kell hívni:

a) ^[27]

b) a települési képviselők egynegyedének,

c) a képviselő-testület bizottságának indítványára

d) a népi kezdeményezés megtárgyalására, amelyet a képviselő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott,

e) ^[28] a megyei kormányhivatal vezetőjének a Mötv. 132. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedése alapján.

(6a) ^[29]

(7) A polgármester a Képviselő-testület ülését rendszerint írásban hívja össze, de sürgős esetben az ülés összehívása más módon (telefonon, stb) is történhet.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülés esetén, pedig legalább 24 órával, különös elbírálást igénylő ügyben 8 órával korábban kézhez kapják.

(9) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét.

(10) A meghívóhoz mellékelni kell a rendelet-tervezetét, az írásos előterjesztéseket, de legalább a határozati javaslatot.

(11) Azt az írásos előterjesztést, amely a meghívásához kapcsolódik, meg kell küldeni az előterjesztőnek, az intézményvezetőnek, a napirend tárgya szerinti illetékesnek.

(12) ^[30] A Képviselő-testület ülésének meghívóját ki kell függeszteni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján.

(13) ^[31]

.

(14) ^[32] A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát hirdetmény útján kell tájékoztatni, melyet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.

(15) ^[33]

(16) ^[34] A közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján.

(17) A rendkívüli ülés összehívásának kezdeményezésében, indítványában meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét és idejét, amely a kezdeményezés, indítvány előterjesztésétől számított 5 napon belüli időpontra vonatkozhat.

(18) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(18a) ^[35] A rendes ülés összehívásának (6) bekezdés b)-c) pontja szerinti kezdeményezésére a (17)-(18) bekezdésben foglaltak irányadók.

(19) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend előterjesztőjét,

c) a napirend tárgya szerinti illetékeseket,

d) az intézmények vezetőit,

e) ^[36] a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezetek vezetőit a tevékenységüket érintő napirend tárgyalására.

(20) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási jog illeti meg azokat, akik az ülésre meghívót kaptak.

(21) ^[37]

A képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve

11. §

(1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(2)-(3) ^[38]

A képviselő-testület ülése

12. §

(1) A Képviselő-testület ülése – a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve – nyilvános.

(2) ^[39] A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetekben.

(3) ^[40]

(4) ^[41] A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülést

a) a polgármester,

b) bármely önkormányzati képviselő,

c) a bizottság, vagy

d) a jegyző

javaslatára, minősített többséggel hozott döntésével rendelheti el.

(5) ^[42]

A képviselő-testület ülésének vezetése

12. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester – vezeti.

(2) ^[43] A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetésére a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(3) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti  az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

c) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és lehetőséget biztosít a napirend előtti felszólalásokhoz,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, és a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,

e) indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

f) figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

g) szünetet rendelhet el,

h) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

i) a képviselőkön és a meghívottakon kívül más személy részére is hozzászólási jogot biztosíthat a napirendhez kapcsolódóan.

A napirend megállapítása

13. §

(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Testület állapítja meg.

(2) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételére, napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a bizottságok, és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot indokolni kell.

(3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

Az előterjesztés

14. §

(1) Az előterjesztés két fő részből áll: bevezető részből és határozati javaslatból.

(2) Előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) bármely képviselő,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző.

(3) Az előterjesztés benyújtható írásban vagy szóban.

(4) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(5) ^[44] Az önkormányzati képviselő által kezdeményezett önkormányzati rendelet megalkotására illetve határozat meghozatalára vonatkozó írásos előterjesztést a polgármester köteles a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszteni. Az ilyen előterjesztéshez a polgármester, a bizottság és a jegyző észrevételt tehet, amit a képviselő-testülettel ismertetni kell.

Sürgősségi indítvány

15. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de az Önkormányzat gazdasági érdekeire tekintettel halasztást nem tűrő tárgyalást igényel.

(2) ^[45] A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

- a polgármester,

- az alpolgármester,

- a bizottság elnöke,

- a képviselők,

- a jegyző.

(3) ^[46] A sürgősségi indítványt - rövid indoklással - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 órájáig kell a polgármesternek, távollétében a jegyzőnek írásban benyújtani.

(4) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(5) A sürgősség elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.

A tanácskozás rendje, szavazás

16. §

(1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve a napirendről történő levételét.

(2) Ha az előterjesztő úgy határoz, hogy a napirendet visszavonja, javaslatára a testület ebben az esetben is egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, amelynek az írásbeli előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.

(5) A kérdésekre az előadó köteles választ adni.

(6) A válaszadás után a hozzászólások következnek. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.

(7) ^[47]

(8) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponthoz másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólás idejét korlátozhatja.

(9) Időtúllépés miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(10) A polgármester kivételes esetben az ülésen jelenlévő állampolgárnak csak a napirendhez kapcsolódóan, maximum 2 perces időtartamban engedélyezhet felszólalást.

(11) A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(12) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a Testület a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(13) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(14) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze.

(15) ^[48] A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(16) A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója javasolhatja a téma  napirendről történő levételét.

(17) A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(18) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(19) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(20) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(21) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

(22) A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(23) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(23a) ^[49] A (21) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bármely önkormányzati képviselő – a döntéshozataltól számított 1 éven belül – a szavazás megismétlését kezdeményezheti. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(23b) ^[50] Ha a szavazás megismétlésére a döntés végrehajtását követően nincs lehetőség, az érintett képviselő tiszteletdíja egy havi időtartamra 25%-kal csökken.

(24) ^[51] A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges

a) a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyek eldöntéséhez,

b) önkormányzati kitüntetés adományozásához,

c) gazdasági program, vagyongazdálkodási terv elfogadásához,

d) képviselő-testületi hatáskör átruházásához, visszavonásához.

17. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit – a 18. §-ban meghatározott esetet kivéve – nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.

(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, a levezető elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás egy ízben történő megismétlését.

(4) Ha a szavazásra bocsátott kérdés - a szavazástól tartózkodó képviselők magas száma miatt - nem kapja meg sem a többségi igent, sem a többségi nemet, érvényes döntés nem jön létre. Ez esetben a szavazás egy esetben megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(5) A (3), (4) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazása esetén, ha a javaslat nem kapta meg a jelenlévő települési képviselők több mint felének a támogatását (igen szavazatát) akkor azt a javaslatot a Testület nem fogadta el, az nem emelkedett rendeletté, határozattá.

18. §

(1) A Képviselő-testület titkos szavazással választja meg az alpolgármestert.

(2) Titkos szavazással dönthet a Képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben:

a) zárt ülést köteles tartani

b) zárt ülést tarthat.

(3) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti.

(4) A titkos szavazás elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges.

(5) ^[52] A titkos szavazás lebonyolítását az a Jogi, Ügyrendi Bizottság tagjai látják el.

(6) ^[53] A titkos szavazás az önkormányzat hivatalos bélyegzőjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapnak szavazóurnába történő elhelyezésével történik. A szavazóurnát az (5) bekezdésben meghatározott bizottságnak az ülésen jelenlévő tagjai a titkos szavazást megelőzően – ellenőrzést követően – lezárják, majd a titkos szavazás lebonyolítását követően felbontják, és a leadott szavazatokat ismertetik. A titkos szavazáson használt szavazólapok zárt borítékban a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezik.

19. §

(1) ^[54] A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha azt a polgármester kezdeményezi. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) ^[55]

(3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) ^[56] A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(5) ^[57]

(6) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) Az ülésen a szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles azt megismételni.

(8) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő és a jegyző bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.

(9) Az ügyrendi javaslat elhangzása után legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a javaslat felett a Testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az önkormányzat döntései

20. §

(1) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat.

(2) A Képviselő-testület döntésével

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(3) A Képviselő-testület határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, saját működését és állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket.

(4) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről.

(5) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(6) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(7) A Képviselő-testület határozatainak jelölése:

 "… (a határozat száma arab számmal) /200 (..). (a határozathozatal dátuma a hónap római számmal. a nap arab számmal) Kt. határozat".

(8) ^[58] A határozatokról a jegyző folyamatos, határidős és tárgymutatós nyilvántartást vezet.

(9) A határozatok jegyzőkönyvi kivonatos másolatát az érintetteknek a határozatban foglalt határidőn belül ki kell adni, illetve meg kell küldeni.

(9a) ^[59] A Képviselő-testületnek a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését megállapító normatív határozatát a jegyző a (17) bekezdés szerinti módon, az elfogadását követő napon közzéteszi.

(10) ^[60] A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(11)-(12) ^[61]

(13) ^[62] A rendelettervezet és a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző készíti el.

(14) ^[63] A megalkotott rendelet jelölése:

„Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének …(sorszám arab számmal) / 200.. (…) (a kihirdetés dátuma a hónap római számmal, a nap arab számmal) önkormányzati rendelete a …………. (tárgy megjelölése) ről."

(15) ^[64] A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karban tartásáról a jegyző gondoskodik.

(16) ^[65] Szükség esetén a jegyző kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

(17) ^[66] A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

A kérdésfeltétel

21. §

(1) A kérdezés joga a képviselőket minden testületi ülésen megilleti, amelyet az Egyebek napirendi pontban tehetnek fel.

(2) Kérdésnek minősül minden, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(3) A kérdést röviden, tömören kell megfogalmazni, egy kérdező legfeljebb 3 percet vehet igénybe.

(4) ^[67] Kérdést lehet intézni a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjéhez.

(5) A kérdésre az érintett a kérdésfeltétel után azonnal válaszol, amennyiben a válaszadáshoz szükséges információk nem állnak rendelkezésre, úgy az érintett 15 napon belül a kérdezőnek írásos választ ad., vagy a soron következő testületi ülésen szóban válaszol.

(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor dönt a képviselőtestület, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A tanácskozás rendjének fenntartása

22. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

- figyelmezteti a tárgytól eltérő vagy a tanácskozáshoz nem illő módon hozzászólót,

- rendre utasítja a méltatlan magatartást tanúsító képviselőt,

- szünetet rendelhet el,

- felfüggeszti az ülést,

- elnapolja az ülést,

- berekeszti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja, a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén, az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester, vagy bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünet rendelhető el. A szünet időtartama legfeljebb fél óra lehet. Ezzel a jogával minden képviselő ülésnaponként egy esetben élhet. A szünet elrendeléséről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A Képviselő-testület dokumentumai

23. §

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) ^[68] A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) ^[69] A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat,

b) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

c) az ülésről távolmaradt önkormányzati képviselők nevét,

d) a határozatképességre utaló adatokat,

e) az ülésen a jelenlévő képviselők közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések,

d) a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet,

e) egyéb írásos indítvány,

f) a képviselő kérelmére írásban benyújtott hozzászólása.

(5) ^[70] A nyilvános ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a jegyző őrzi.

(6) ^[71] A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv egy másolati példányát 15 napon belül – mellékleteivel együtt – meg kell küldeni a kormány általános hatáskörű illetékes területi államigazgatási szervének.

(7) ^[72] A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a közös önkormányzati hivatalban hivatali időben (Csörötneken) a képviselők és az állampolgárok megtekinthetik.

(8) ^[73] A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a jegyző őrzi.

(9) ^[74]

(10) ^[75] A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők és az érintettek hivatali időben a közös önkormányzati hivatalban (Csörötneken) betekinthetnek.

(11) ^[76]

Együttes képviselő-testületi ülés

23/A. § ^[77]

(1) Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés működésére a 9.-23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az együttes képviselő-testületi ülést Csörötnek község polgármestere vezeti. Akadályoztatása esetén bármely képviselő javaslatára a képviselő-testületek - testületenként - a jelenlévő képviselők többségének egybehangzó szavazatával választanak ülésvezetőt.

(3) ^[78] Az együttes képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv másolatát a közös önkormányzati hivatal valamennyi hivatali helyiségében a jegyző őrzi.

V. fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 

A képviselők jogállása

24. §

(1) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban foglalt jogok, és terhelik a kötelezettségek. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A képviselő

a) köteles részt venni a testület munkájában,

b) a testület ülésén a polgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet,

c) kérésére írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni, szóbeli véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell,

d) tanácskozási joggal részt vehet a bizottsági ülésén,

e) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó bármely ügy megtárgyalását,

f) kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek, a testület által átruházott hatáskörében, önkormányzati ügyben hozott döntését,

g) megbízás alapján képviselheti a testületet,

h) ^[79] képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a közös önkormányzati hivataltól,

i) köteles a testületi ülésről való távolmaradását előzetesen bejelenteni,

j) köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni, a titoktartási k) kötelezettsége a képviselői mandátumának lejárta után is fennáll,

l) ^[80] önkormányzati rendelet megalkotását a polgármesterhez eljuttatott, indokolást is tartalmazó rendelet-tervezet írásbeli előterjesztésével, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó határozat meghozatalát a Képviselő-testület ülésén, a jelenlévő képviselők többsége által támogatott ügy tárgyalása kapcsán kezdeményezheti. Rendelet megalkotására vonatkozó indítvány a Képviselő-testület ülésén nem terjeszthető elő.

(4) ^[81] Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben a Képviselő-testület a 3/1999. (III. 9.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdés szerinti döntést hozhatja.

VI. fejezet

A Képviselő-testület bizottsága

25. §

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A Képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező,  javaslattevő ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható  egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(3) A bizottságok működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az  irányadók.

(4) ^[82] A Képviselő-testület állandó bizottságként a Jogi, Ügyrendi Bizottságot hozza létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(5) A Képviselő-testület meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a meghatározott idő letelte, illetve a feladat elvégzése vagy feladat elvégzésének lehetetlenné válása után automatikusan megszűnik.

(6) ^[83] Bizottság elnökének, tagjának a polgármester, az alpolgármester, a közös önkormányzati hivatal dolgozója nem választható meg.

(7) A bizottságok tagjainak több mint fele települési képviselő. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.

(8) A bizottságot a Képviselő-testület által választott elnök vezeti.

(9) Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai alelnököt választhatnak.

A bizottsági működés főbb szabályai

26. §

(1) A bizottság általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Képviselő-testület bármely bizottsági ügyet magához vonhat, illetve a bizottsági döntést módosíthatja,

b) a képviselő-testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal, javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) ^[84]

d) javaslatot tehet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) ^[85] A Jogi, Ügyrendi Bizottság részletes feladatai:

a) hatáskörében dönt a Képviselő-testület által részére átruházott ügyekben,

b) ^[86]

c) felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő pénzügyekben,

d) ^[87] javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, a képviselői tiszteletdíjak megállapítására,

e) ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, lebonyolítja a titkos szavazásokat,

f) előkészíti a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket,

g) figyelemmel kíséri és elősegíti a Képviselő-testület tagjai jogainak érvényesülését és kötelezettségei teljesítését, a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

h) nyilvántartja a Képviselő-testület tagjainak, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát, s azokkal kapcsolatban ellátja a vonatkozó jogszabályok szerinti ellenőrzési feladatokat.

i) ^[88]

(3) ^[89]

(4) A bizottságok üléseiket szükség szerint tartják.

(5) Az ülést a bizottság elnöke a rendelet 9. § (8), (9) bekezdésében meghatározottak szerint hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal, rendkívüli ülés esetén 24 órával korábban kézhez kapják.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására.

(7) A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(8) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(9) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagok több mint fele jelen van.

(10) A bizottság tagja a bizottsági üléseken köteles részt venni.

(11) ^[90] A bizottsági ülések időpontjáról, napirendjéről a polgármestert, alpolgármestert és a jegyzőt az ülést megelőzően 3 nappal korábban értesíteni kell.

(12) A bizottsági üléseken, lehetőség szerint részt vesz a polgármester vagy az alpolgármester, valamint a jegyző.

(13) A bizottság ülése nyilvános.

(14) ^[91] A bizottság zárt ülést tart azokban az esetekben, amelyekben azt törvény kötelezővé teszi, vagy megengedi. A zárt ülésen hozott döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(15) A bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(16) ^[92] A bizottsági döntések végrehajtásáról, a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a közös önkormányzati hivatal útján – gondoskodik.

(17) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely a hozzászólások lényegét és a határozatokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(17a) ^[93] A bizottság határozataira a 20. § (4)-(9) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók.

(18) A bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(19) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz.

VII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

27. §

(1) Csörötnek község polgármestere megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a határozatképesség, a döntéshozatal, a működés szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester illetményét a Képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.

(4) A polgármester havonta egy alkalommal fogadóórát tart.

(5) ^[94] A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) A polgármester feladatai különösen:

a) A testület működésével kapcsolatosan:

- segíti a települési képviselők munkáját,

- összehívja és vezeti a testület üléseit,

- képviseli az önkormányzatot,

- az önkormányzati rendeleteket, valamint a testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel aláírja.

b) A bizottságok működésével összefüggő feladatai:

- kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,

- felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását ha az ellentétes a testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a testület a következő ülésen határoz.

c) ^[95] Egyéb feladatai:

- a jegyző javaslatára meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

- hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadványozás rendjét,

- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

- dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben, hatósági jogkörökben,

- egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(7) ^[96] A polgármester tisztségének megszűnése esetén a 26/2000. (IX. 27.) BM rendeletben foglaltaknak megfelelően átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének.

(8) ^[97] Amennyiben a Képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és a döntéshozatal elmaradása

a) az önkormányzat törvényben meghatozott kötelezően ellátandó önkormányzati feladatát,

b) kötelező közszolgáltatás biztosítását,

c) az önkormányzat lejárt fizetési kötelezettségének teljesítését,

d) az önkormányzat pénzügyi követelésének érvényesítését, vagy

e) a kormányhivatal törvényességi felügyeleti intézkedéséhez kapcsolódó döntéshozatal vagy intézkedés határidőre történő teljesítését

közvetlenül veszélyezteti, a polgármester döntést hozhat.

(9) ^[98] A polgármester dönthet a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, amennyiben a döntés elmaradása

a) az önkormányzat számára a költségvetésben nem tervezett fizetési kötelezettséget keletkeztetne,

b) az önkormányzati vagyon jelentős sérelmét eredményezné, vagy

c) a képviselő-testület döntésének végrehajtása érdekében szükséges intézkedést ellehetetlenítené.

(10) ^[99] A (8)-(9) bekezdés alkalmazásával meghozott döntéséről a polgármester a Képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

(11) ^[100] A (8)-(9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az Mötv. 42. §-ában meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekre.

28. §

(1) Csörötnek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Helyettesítő jogkörében az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

(3) ^[101] Az alpolgármester alpolgármesteri feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

29. §

(1) ^[102]

(2) ^[103] A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Ennek keretében

- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- előkészíti a testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

- ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat

- tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

- a testület ülésén a napirendi pont vitájában – ha szükséges – a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz,

- gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, őrzéséről és megküldéséről

- ^[104] választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a közös önkormányzati hivatal munkájáról és az ügyintézésről

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,

- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges,

- havonta egy alkalommal fogadóórát tart.

(3) ^[105] A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője helyettesíti külön helyettesítési intézkedés alapján.

(3a) ^[106] A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott – a képesítési követelményeknek megfelelő – közszolgálati tisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(4) ^[107] A jegyző, vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

(5) ^[108] A jegyző köteles a Képviselő-testület vagy annak szervei jogszabálysértő döntését, működését jelezni.

VIII. fejezet ^[109]

A Közös Önkormányzati Hivatal

30. §

(1) ^[110] A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn a közös önkormányzati hivatalban részt vevő, alapítói jogokkal felruházott irányító szervekkel  - Magyarlak Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Kondorfa Község Önkormányzat Képviselő-testületével – közösen.

(2) ^[111] A közös önkormányzati hivatal székhelye: 9962 Csörötnek, Vasúti út 5.

      Telephelyei: 9963 Magyarlak, Kossuth Lajos út 173.

                           9943 Kondorfa, Alvég 1.

(3) ^[112] A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi költségvetési szerv. A közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket költségvetés határozza meg.

(4) ^[113] A közös önkormányzati hivatal jogi személy.

(5) ^[114] A közös önkormányzati hivatalt a képviselő-testületek döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a polgármesterek irányítják, a jegyző vezeti.

(6) ^[115] A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei a következők:

Pénzügyi csoport

Igazgatási csoport

(7) ^[116] A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje a következő:

Hétfő                      8.30-12.00, 12.30-16.00

Kedd                     8.30-12.00, 12.30-16.00

Szerda                    nincs ügyfélfogadás

Csütörtök               8.30-12.00, 12.30-16.00

Péntek                    8.30-13.30 óráig

(8) ^[117] A közös önkormányzati hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

a) ^[118]

b) a közös önkormányzati hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról,

c) a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

IX. fejezet

Az önkormányzat társulásai

31. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) ^[119] Csörötnek Község Önkormányzata Magyarlak és Kondorfa községek Önkormányzatával közösen tartja fenn és működteti a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalt.

(3) ^[120] Csörötnek Község Önkormányzata alapító tagja a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulásnak.

(4) Csörötnek Község Önkormányzata a szociális feladatok ellátása érdekében a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményét (Szentgotthárd) a kistérség önkormányzataival közösen működteti.

(5) ^[121] Csörötnek Község Önkormányzata az oktatási, nevelési feladatait Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás keretében látja el.

(6) ^[122] Csörötnek Község Önkormányzata a háziorvosi ellátást Magyarlak Község Önkormányzatával, a fogászati ellátást és a védőnői szolgálat feladatát Magyarlak Község Önkormányzatával és Rábagyarmat Község Önkormányzatával közösen látja el.

(7) ^[123]

X. fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

32. §

(1) A Képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.

33. §

(1) ^[124] A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezéséről, helyéről, időpontjáról és témájáról szükség szerint dönt.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

34. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill.  a jelentősebb döntések előkészítése érdekében  - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(4) ^[125] A falugyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőit.

(5) ^[126] A falugyűlésről emlékeztető készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

34/A. § ^[127]

34/B. § ^[128]

(1) Az Önkormányzat – a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – együttműködik a Csörötneki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény 80. §-ában meghatározottak szerint külön megállapodás rögzíti.

(3) Az Önkormányzat a (2) bekezdés szerint kötött megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Ennek érdekében

a) a nemzetiségi önkormányzat ingyenes használatába bocsátja a Csörötnek, Vasúti út 5. szám alatt nem lakás céljára szolgáló, tárgyi eszközökkel felszerelt helyiséget, melynek költségeit az Önkormányzat viseli;

b) ^[129] a közös önkormányzati hivatal bevonásával a nemzetiségi önkormányzat részére adminisztratív segítséget nyújt, melynek körében ellátja

ba) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),

bb) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos levelezésének előkészítését, postázását,

bc) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,

bd) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat, és

be) közreműködik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete határozatainak végrehajtásában.

XI. fejezet

Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás

Összeférhetetlenségi eljárás

35. § ^[130]

(1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-át kell alkalmazni.

(2) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat a Jogi, Ügyrendi Bizottság látja el.

36. § ^[131]

(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatnak a Jogi, Ügyrendi Bizottság részére történő átadását. A képviselő a nyilatkozatot az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított 30 napon belül köteles benyújtani.

37. §

(1) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) ^[132] A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) az érintett képviselő nevét,

b) az összeférhetetlenség okának megjelölését,

c) az összeférhetetlenség fennállását bizonyító, rendelkezésre álló adatokat,

d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.

(3) ^[133] A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi, Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(4) ^[134] A Jogi, Ügyrendi Bizottság  a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a 37. § (2) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elrendeli az összeférhetetlenségi eljárás megindítását.

(5) ^[135] Amennyiben a bejelentés hiányos, a Jogi, Ügyrendi Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Jogi, Ügyrendi Bizottság

a) a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy

b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, arról haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(6) ^[136] Az összeférhetetlenségi eljárás során a Jogi, Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül

a) írásban nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, és

b) amennyiben szükséges intézkedjen az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerint.

(7) ^[137] Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Jogi, Ügyrendi Bizottság haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.

38. §

(1) ^[138] A Jogi, Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(2) ^[139] A Jogi, Ügyrendi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(3) ^[140] A Jogi, Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(4) ^[141] Ha a Jogi, Ügyrendi Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(5) ^[142] A Jogi, Ügyrendi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a  polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület összehívására.

(6) ^[143]

(7) ^[144] A Képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell.

39. §

(1) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(2) Ha a Képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

40. § ^[145]

(1) A 35-39. § rendelkezéseit a polgármesterre és az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

(2) Ha a 37. § (1) bekezdés szerinti kezdeményezés a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke vagy tagja összeférhetetlenségének megállapítására irányul, a polgármester haladéktalanul összehívja a képviselő-testület rendkívüli ülését, amelyen javaslatot tesz a Jogi, Ügyrendi Bizottság személyi összetételének megváltoztatására.

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

41. § ^[146]

42. §

(1)-(2) ^[147]

(3) ^[148] A vagyonnyilatkozatot a Jogi, Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Jogi, Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

43. §

(1) ^[149] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Jogi, Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóság-tartalmának ellenőrzése.

(3) ^[150] A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

a) az érintett képviselő nevét,

b) a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát,

c) a bejelentésben foglalt tények bizonyítására alkalmas, rendelkezésre álló bizonyítékokat,

d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.

(4) ^[151] Amennyiben a bejelentés hiányos, a Jogi, Ügyrendi Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, a Jogi, Ügyrendi Bizottság

a) a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy

b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, az eljárást megszünteti.

A nyilvánvalóan alaptalan kezdeményezést a Jogi, Ügyrendi Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) ^[152] Az vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Jogi, Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül

a) írásban nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, és

b) amennyiben szükséges intézkedjen a vagyonnyilatkozat kifogásolt részének javításáról.

(6) ^[153] Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Jogi, Ügyrendi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Jogi, Ügyrendi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

44. §

(1) ^[154] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2) ^[155] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Jogi, Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

45. §

(1) ^[156] A vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatal csörötneki székhelyén a biztonsági követelményeknek megfelelő páncélszekrényben zártan, elkülönítve kell őrizni.

(2) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

(3) ^[157] A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Jogi, Ügyrendi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább egy alkalommal a Jogi, Ügyrendi Bizottság elnökének vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bári betekinthet.

XII. fejezet ^[158]

Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona

A költségvetés

46. §

(1) ^[159] Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

47. §

(1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.

(2) ^[160] A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét a központi költségvetés határozza meg.

(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele.

(5) A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

Az önkormányzat gazdálkodása

48. §

(1) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.

(2) ^[161] Az önkormányzat tevékenységéhez tartozó szakfeladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:

a)  éves ellenőrzési terve alapján végzett vizsgálataival,

b) esetenként külső szakértő bevonásával.

Az önkormányzat vagyona

49. §

Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását célozzák. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

XIII. fejezet

Záró rendelkezések

46. §

(1) E Rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a többször módosított Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1999. (VIII. 05.) Ök. rendelet hatályát veszti.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

1. melléklet a 10/2007. (VIII. 21.) önkormányzati rendelethez ^[162]

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) ^[163] Önkormányzati segélyt, étkezést illetve szállást biztosít az arra rászorulónak, ha ennek hiánya az életét, testi épségét veszélyezteti – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül.

b) ^[164]

c) Munkaszerződést köt közcélú és közhasznú foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal.

d) Dönt a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztatóval, közfoglalkoztatás tárgyában kötendő együttműködési megállapodás megkötéséről, ha az az önkormányzat számára anyagi kötelezettséget nem jelent.

e) Dönt a szociális étkeztetésre való jogosultság, a térítési díj és a kedvezmények meg­állapítása tárgyában.

f) ^[165] Temetési kölcsönt állapít meg annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik és számára a temetési költségek viselése olyan többletkiadást okoz, amely miatt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

g) ^[166] Jóváhagyja az Önkormányzat, mint szociális szolgáltató személyes gondoskodás szociális alapszolgáltatásai körébe tartozó étkeztetés szervezeti és működési szabályzatát és szakmai programját.

h) ^[167] Elrendeli a törvényben meghatározott feltételek hiányában, a törvény megsértésével, továbbá a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett – a képviselő-testület által illetve az átruházott hatáskörben hozott döntések alapján nyújtott – szociális ellátások megtérítését, továbbá dönt méltányosság alkalmazásáról.

i) ^[168] Dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. §-ában, 7. §-ában, 12. §-ában, 14. §-ában, 29/B. §-ában, 34. § (3)-(4) és (6) bekezdésében, 35-37. §-ában, 39. §-ában, 41-42/A. §-ában és 43. §-ában meghatározott ügyekben.

j) ^[169] Az egyes ingatlanok esetében dönt az környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 25. §-a szerinti elővásárlási jog bejegyeztetéséről.

k) ^[170] Dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök betétkénti elhelyezéséről, értékpapír vásárlásáról.

l) ^[171] Jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek filmforgatási célú használatára vonatkozó hatósági szerződést.

2. ^[172]
3. ^[173] A jegyzőre átruházott hatáskörök:

a) Dönt a méltányossági jogcímen igényelt közgyógyellátás megállapításáról.

b) ^[174] Dönt a külön önkormányzati rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértésével kapcsolatos ügyekben.

2. melléklet a 10/2007. (VIII. 21.) önkormányzati rendelethez ^[175]

Csörötnek Község Önkormányzatának szakfeladatai

370000              Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

382101              Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása

412000              Lakó- és nem lakóépület építése

421100              Út, autópálya építése

421300              Híd, alagút építése

429100              Vizi létesítmény építése

429900              Egyéb m.n.s. építés

522001              Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

553000              Kempingszolgáltatás

680001              Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

680002              Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

813000              Zöldterület-kezelés

841112              Önkormányzati jogalkotás

841126              Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége ^[176]

841358              Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

841402              Közvilágítás

841403              Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások

842531              A polgári védelem ágazati feladatai

842541              Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

851011              Óvodai nevelés, ellátás

852011              Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021              Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

860000              Egészségügy intézményeinek, programjainak komplex fejlesztési támogatása

862101              Háziorvosi alapellátás

862102              Háziorvosi ügyeleti ellátás

862301              Fogorvosi alapellátás

869041              Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás

869042              Ifjúság-egészségügyi gondozás

882111              Aktív korúak ellátása

882112              Időskorúak járadéka

882113              Lakásfenntartási támogatás normatív alapon

882115              Ápolási díj alanyi jogon

882116              Ápolási díj méltányossági alapon

882117              Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás

882118              Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

882119              Óvodáztatási támogatás

882122              Átmeneti segély

882123              Temetési segély

882124              Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

882129              Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások

882202              Közgyógyellátás

882203              Köztemetés

889921              Szociális étkeztetés

889942              Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás

889943              Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások

889967              Mozgáskorlátozottak gépjármű-szerzési és -átalakítási támogatása ^[177]

890216              Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések és programok, valamint támogatásuk

890301              Civil szervezetek működési támogatása

890302              Civil szervezetek program- és egyéb támogatása

890441              Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

890442              Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása

890443              Egyéb közfoglalkoztatás

910123              Könyvtári szolgáltatások

910501              Közművelődési tevékenységek és támogatásuk

931201              Versenysport tevékenység támogatása

931301              Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

940000              Közösségi, társadalmi tevékenységek

960302              Köztemető-fenntartás és működtetés