Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 5. §-ában, a 46. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a helyi környezet védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Csörötnek község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, és az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket, illetve tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya Csörötnek község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési élhető környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) A település egész területén a szervezett szemétszállítás megszervezéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. §

(1) Alapfogalmak:

a) települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;

b) háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületen keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

g) kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat az önkormányzati dolgozók útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

(6) A járda tisztításának kötelezettsége kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(7) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni a felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyaggal (homok, fűrészpor, kőporliszt).

(9) A járda síkosságának megakadályozására a tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

(10) A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(11) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. §

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtt szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó szinten karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(4) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani engedéllyel rendelkező lerakóba, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a Körjegyzőség által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni.

(6) Magánterületen az építési, bontási anyagok tárolására engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

(8) Szigorúan tilos a községben magán- és közterületen egyaránt – veszélyes anyagokat felhalmozni, tárolni, valamint veszélyes anyagokat is tartalmazó bontási tevékenységet végezni.

6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt a lehető legrövidebb időn belül eltávolítani, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

 (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A lakóházhoz tartozó udvarban a gépjármű mosását elsősorban környezetbarát tisztítószerrel úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(3) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. §

(1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni.

(2) Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni.

(3) A közszemérmet és a közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(4) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. §

(1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az Önkormányzattal szerződésben álló szolgáltató által üzemeltetett ártalmatlanító helyre szállítani. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Körjegyzőségnél azonnal be kell jelenteni.

10. §

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos, kivéve az engedéllyel rendelkezőket, amelyet a Körjegyzőségre benyújtott kérelem alapján a polgármester ad meg.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

11. §

(1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. §

(1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

• a gyalogos közlekedési útvonalon,
• az útkereszteződésben,
• az úttorkolatban,
• a kapubejárat elé, annak szélességében,
• -a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
• a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat hóesés után a lehető legrövidebb időn belül el kell takarítani.

III. Fejezet

A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás

13. §

(1) A szilárd hulladék gyűjtését és elszállítását, a lomtalanítást az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2) A Képviselő-testület a szelektív hulladékgyűjtést a településen megszervezi.

Zajvédelmi szabályok

14.§

(1) A község területén engedély nélkül tilos napnyugta és napkelte  között  engedély nélkül minden olyan tevékenységet folytatni (például: hangos zene, fűnyíró, zajos gép működtetése, magas zajszintű ipari tevékenység folytatása), amely a község lakóinak nyugalmát zavarja.

(2) A zenés, szórakoztató rendezvények tartására engedélyt kell kérni, amelyet a körjegyzőségre kell benyújtani.

(3) Az engedély megadására a polgármester jogosult.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, pontos címét, telefonszámát, a tevékenység megnevezését, pontos helyét, idejét, tartamát.

A víz védelme

15. §

(1) Tilos a meglévő élőfolyásokat (a Rába folyót, a Malom-csatornát, a  vízelvezető árkokat) eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni, és azok partjain bármilyen mesterségesen készített építményt (stég,stb.) elhelyezni, a partjait megbontani tilos.

(2) A károkozó köteles az eredeti állapotot visszaállítani a saját költségére, és a keletkezett károkat megtéríteni.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok valamint a hozzá tartozó műtárgyak tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(4) A Rába folyó és mellékágainak, a Malom csatorna , a patakok és egyéb élővizek mentén lévő ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a kapcsolódó műtárgyak állapotát, üzemeltetését nem veszélyeztethetik.

(5) Tilos a vizek fertőzése, szennyezése, különösen tilos a vízelvezető rendszerekbe veszélyes hulladékoknak, vegyszereknek, illetve azok csomagolóanyagainak, mérgező anyagoknak, motorolaj származékoknak az elhelyezése.

16. §

(1) Tilos a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvizet bevezetni.

(2) Köteles az ingatlantulajdonos a szennyvízcsatornára rákötni, amennyiben az ingatlan rákötése műszakilag biztosított.

(3) Zárt szennyvíztárolóból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen lehet elhelyezni.

(4) Zárt szennyvíztárolóból kiemelt szennyvizet a szennyvízcsatorna hálózatba beemelni tilos.

(5)  A szennyvízcsatornával el nem látott településrészen a keletkező szennyvíz gyűjtése csak zárt, vízzáróan kialakított gyűjtőben történhet.

A zöldterületek védelme

17. §

(1) A községben zöldterületnek minősül minden közpark, játszótér, közutat, járdát szegélyező részben vagy egészben növényzettel borított közterület.

(2) A zöldterületeket rendeltetésszerűen, állaguk sérelme nélkül mindenki használhatja.

(3) A közpark, játszótér gondozása az Önkormányzat feladata, a belterületi közutak és a járdák mentén lévő fák, élősövények gondozása az ingatlan tulajdonosának feladata.

(4) Tilos a közterületen fák, bokrok csonkítása, a virágok szedése, a madarak természetes élőhelyeinek pusztítása, rongálása, és az épített környezet műtárgyainak rongálása.

18. §

(1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd építményének és kerítésének karbantartását nem akadályozza, annak állagát nem rontja.

(2) Köteles minden tulajdonos és használó a tulajdonában, kezelésében lévő területen a közlekedést akadályozó, járda, illetve úttest fölé nyúló ágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

IV. Fejezet

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

19. § ^[1]

(1) Az ingatlanon keletkező avar és növényi eredetű kerti hulladék (a továbbiakban együtt: kerti hulladék) ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történő hasznosítás útján történhet.

(2) A kerti hulladék égetése – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – szerda napon, 8-18 óra közötti időszakban megengedett.

(3) Zártkerti ingatlanok esetében a kerti hulladék égetése február 1. – május 15. közötti időszakban szombat napon, 6-12 óra közötti időszakban is megengedett.

(4) Száraz kerti hulladék égetése kizárólag szélcsendes időben végezhető. Az égetésre szánt kerti hulladék nem tartalmazhat más típusú hulladékot.

(5) Az égetés jogszabályban meghatározott biztonságos védőtávolság betartásával, épületektől és kerítéstől mért 5 méternél, emberi tartózkodásra szolgáló épülettől mért 10 méternél nagyobb távolságban, folyamatos felügyelet mellett történhet.

(6) Az égetés időtartama alatt a helyszínen gondoskodni kell a tűz oltására alkalmas eszközökről.

(7) A kerti hulladék égetése

a) Magyarország nemzeti ünnepein és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (1) bekezdés szerinti munkaszüneti napokon,

b) egészségügyi, köznevelési intézmények, sportlétesítmények, játszóterek és egyházi intézmények 100 méteres körzetében, azok napi működésének időtartama alatt,

c) közterületen – a közterület üzemeltetője kivételével –,

d) folyó- és állóvizek partjától mért 20 méteren belül,

e) az arra illetékes szerv által elrendelt tűzgyújtási tilalom időtartama alatt

tilos.

(8) Az égetés során az égés folyamatának gyorsítására szolgáló anyag nem használható.

(9) A tűzgyújtásra vonatkozó, e §-ban nem szabályozott kérdésekben az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § (5) bekezdését, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdését és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225-228. §-át kell alkalmazni.

(10) Az égetés tervezett napját megelőző napon az égetés időpontjáról a szomszédos ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

20. §

A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

V. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

21. § ^[2]

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

22. §

(1) E Rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.