Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés d, g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet hatályára a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése megfelelően irányadó.

(2) A rendelet alkalmazásában használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.

1. Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmet szóban vagy írásban a Csörötneki Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni.

(2) ^[1] A 3-7/A. alcím szerinti támogatások iránti kérelemhez mellékelni kell az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelemről tett nyilatkozathoz mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást, így különösen

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolást;

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvényt, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött nyugdíjközlő lapot, az ellátást megállapító határozatot vagy bankszámlakivonatot;

c) álláskeresési támogatás esetén az illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolást, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvényt vagy bankszámlakivonatot, banki igazolást;

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolást, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolást, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatát;

e) tartásdíj esetén a megállapításáról szóló bírósági határozatot;

f) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást, vagy az intézmény nyilvántartásából kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlapot;

g) egyéb jövedelem esetén a kérelmező írásban tett nyilatkozatát.

(4) A (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti igazolások másolatban is benyújthatók.

(5) Amennyiben a kérelmező családjában jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy van, a kérelemhez csatolni kell az erről szóló írásos nyilatkozatot.

(6) Ha több pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet három hónapon belül azonos kérelmező nyújt be, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott mellékleteket a kérelmezőnek csak egy alkalommal kell csatolnia.

3. §

(1) A rendeletben meghatározott szociális ellátással kapcsolatos hatósági ügyekben elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.

(2) A rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az Szt. és a Pr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A szociális ellátások finanszírozása az önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében és a központi költségvetésben a helyi szociális feladatok ellátására biztosított előirányzat terhére történik.

4. §

(1) A képviselő-testület a rendeletben és az Szt. 48. §-ában meghatározott önkormányzati hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) Az Szt. 7. § (1) bekezdés szerinti támogatás megállapításáról a polgármester átruházott önkormányzati hatáskörben dönt.

5. §

(1) ^[2] A rendeletben meghatározott szociális ellátások elbírálásánál a kérelemben és mellékleteiben szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható, melyet a hivatal vagy felkérés alapján a Család- és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd (a továbbiakban: Központ) készít el. A környezettanulmány készítésekor a képviselő-testület egy tagja jelen lehet.

(2) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül értesíti a hivatalt.

(3) ^[3] A jogosult a települési támogatás kérelemnek megfelelő felhasználásának ellenőrzése céljából, eseti jelleggel a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezhető. A jogosult a felhívás közlését követő 15 napon belül köteles a felhívásban foglaltaknak eleget tenni. A támogatás felhasználása a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl nem ellenőrizhető.

2. A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. §

(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) a természetben nyújtott ellátás pénzegyenértékének megfizetésére,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás kérelmező esetében alkalmazott intézményi vagy személyi térítési díj teljes összegének megfizetésére.

(2)  A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszafizetésére kötelezett, az ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kérelmet nyújthat be a visszafizetés elengedése, csökkentése, vagy részletfizetés iránt.

(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás és kamatainak visszafizetése a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata illetve személyi, családi körülményei­nek mérlegelése alapján

a) elengedhető,

b) csökkenthető,

c) részletfizetést engedélyezhető,

ha a visszafizetés a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában megélhetést veszélyeztető helyzet, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 180 %-át nem haladja meg.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

3. Rendkívüli települési támogatás

7. §

(1) Rendkívüli települési támogatásra az a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy jogosult,

a) aki elemi kár miatt lakhatását elveszítette vagy lakóingatlana a rendeltetésszerű használatra átmenetileg alkalmatlanná vált,

b) akinek betegsége miatt a megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kiadása merült fel és közgyógyellátásban nem részesül,

c) akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményből a megélhetését veszélyeztető anyagi kára keletkezett,

d) aki egészségügyi állapotának romlása miatt tartósan keresőképtelenné vált vagy állandó jelleggel 80%-ot meghaladó jövedelem-kiesése következett be,

e) aki egyéb, az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott helyzetben van.

(2) ^[4] Rendkívüli települési támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 300 %-át nem haladja meg.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha az (1) bekezdés szerinti élethelyzettel kapcsolatban kétszázezer forintot meghaladó, igazolt kár vagy kiadás merült fel, a jogosultság vizsgálatánál a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a kérelmezőnek, családja vagy háztartása tagjának az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében lejárt adótartozása van.

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet tartalmazza.

(6) ^[5]

8. § ^[6]

9. §

(1) Az 7. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni. A kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményre történő hivatkozással akkor állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező igazolja, hogy feljelentést tett és az ügyben nyomozó hatóság eljárást indított.

(2) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, amelynek mértéke nem lehet kevesebb 2.000 forintnál és nem haladhatja meg a ténylegesen felmerült költség mértékét, de legfeljebb a 20.000 forintot.

(3) A megállapított rendkívüli települési támogatás folyósítása

a) készpénzben,

b) egészben vagy részben természetbeni ellátásként, vagy

c) az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával

történhet.

(4) Az utalvánnyal történő segítségnyújtás elsősorban Erzsébet-utalvány formájában történik.

(5) Rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet évente legfeljebb két alkalommal lehet benyújtani.

4. Lakásfenntartási támogatás

10. §

(1) ^[7] A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére

a) a villamos energia, a víziközmű-, illetve a földgáz szolgáltatás igénybevételének díjához (a továbbiakban együtt: rezsiköltségekhez),

b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a lakbérhez, vagy a közművesítés költségeihez

nyújtott hozzájárulás.

(2) ^[8] Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy a kérelmező által lakott ingatlan vonatkozásában

a) legalább a kérelem benyújtását megelőző évi kommunális adó adóhatósági adómegállapítás szerinti mértékének megfelelő összeg Csörötnek Község Önkormányzata magánszemélyek kommunális adója beszedési számláján a kérelem benyújtásáig, tárgyévet megelőző évben vagy tárgyévben jóváírásra került, és

b) a kérelem benyújtásának időpontjáig esedékes tárgyévi kommunális adó-fizetési kötelezettséget teljesí­tették.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) ^[9] A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 500 forint.

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) ^[10] A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb 4.000 forintnál és nem haladhatja meg a 7.000 forintot. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

11. §

(1) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amihez mellékelni kell

a) háztartás tagjai jövedelmét,

b) a lakás nagyságát, valamint

c) ^[11] a rezsiköltségekre igényelt lakásfenntartási támogatás esetén a támogatott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot

igazoló irat másolatát.

(2) A 10. § (3) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételnek való megfelelést az önkormányzati adóhatóság igazolja.

12. §

(1) ^[12] A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban

a) rendelkezni kell a támogatott lakásfenntartási kiadás típusáról, valamint

b) a rezsiköltségekhez nyújtott támogatás esetén fel kell tüntetni a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(2) ^[13] A rezsiköltségekhez nyújtott lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani a kérelemben megjelölt költségekre és szolgáltató részére történő folyósítással. A támogatás összege a szolgáltatók között nem osztható meg. A 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti célra nyújtott lakásfenntartási támogatást pénzbeli szociális ellátás formájában kell nyújtani.

(3) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havi rendszerességgel történik.

(6) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7)-(8) ^[14]

(9) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a jogosultság időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával a jogosultságot meg kell szüntetni.

(10) ^[15] A rezsiköltségekhez nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

5. Temetési támogatás

13. §

(1) A temetési költségekre tekintettel települési támogatásra (a továbbiakban: temetési támogatás) jogosult az a személy, aki

a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és

b) ^[16] családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 350 %-át, egyedül élő esetében 400 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetés napját követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell

a) a Pr. 32. §-a szerinti számlát,

b) a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Ugyanazon elhunyt személy eltemettetésére csak egy kérelem támogatható.

(4) ^[17] A temetési támogatás összege 20.000 forint.

6. Temetési kölcsön

14. §

(1) Temetési kölcsön nyújtható annak a személynek, aki

a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodik és számára a temetési költségek viselése olyan többletkiadást okoz, amely miatt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó rendszeres jövedelemmel rendelkezik, amely a kölcsön visszafizetéséhez fedezetet nyújt, és

c) készfizető kezest állít, aki a b) pont szerinti feltételnek megfelel.

(2) ^[18] E § alkalmazásában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg.

(3) A kamatmentes temetési kölcsön összege 100.000,- Ft, melynek kifizetése a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő szerződéskötéssel egyidejűleg történik.

(4) A temetési kölcsön legfeljebb tizenkettő havi időtartamra adható.

(5) A kölcsön első részletének törlesztése a kifizetést követő hónap 15. napján válik esedékessé, a további részleteket minden hónap 15. napjáig kell befizetni.

(6) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(7) Ugyanazon elhunyt személy eltemettetésére csak egy kérelem támogatható.

(8) A temetési kölcsön iránt benyújtott kérelemhez mellékelni kell

a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát,

b) a temetkezési szolgáltatónak a kérelmező nevére kiállított, a temetés megrendeléséről szóló igazolását,

c) a kérelmező felhatalmazását azonnali beszedési megbízásra,

d) a kezes

da) készfizető kezességvállalási nyilatkozatát,

db) az 1. melléklet szerinti jövedelemigazolását, és

dc) felhatalmazását azonnali beszedési megbízásra.

(9) Temetési kölcsön iránti kérelem legkésőbb a halálesettől számított 30 napig nyújtható be.

(10) A kamatmentes kölcsönszerződés megszűnéséig újabb temetési kölcsön a jogosult és kezese részére nem állapítható meg. A kölcsönszerződést megszegő jogosult részére újabb temetési kölcsön nem állapítható meg.

(11) Temetési kölcsön iránti kérelem benyújtása esetén ugyanazon elhunyt személy eltemettetésére temetési települési támogatás nem adható.

7. Adósságkezelési támogatás

15. §

(1) ^[19] A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékok rendezéséhez biztosított települési támogatásra (a továbbiakban: adósságkezelési támogatás) jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(2) ^[20] A fogyasztási egység számítására a 10. § (4)-(6) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Az adósságkezelési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell a szolgáltató által kiállított, a lakhatási költségek körébe tartozó díjhátralékot igazoló dokumentumot.

(4) Adósságkezelési támogatás iránti kérelmet évente legfeljebb egy alkalommal lehet benyújtani.

(5) ^[21] Az adósságkezelési támogatás pénzbeli támogatás, összege 20.000 forint.

7/A. Iskolakezdési támogatás ^[22]

15/A. § ^[23]

(1) Az iskoláztatáshoz kapcsolódó költségekhez nyújtott pénzbeli települési támogatásra (a továbbiakban: iskolakezdési támogatás) jogosult az a személy, akinek

a) ^[24] családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 450%-át nem haladja meg, és

b) eltartott gyermeke nappali oktatási munkarendben tanulói vagy nappali képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(2) ^[25] Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a személy, akinek

a) eltartott gyermeke

aa) tartósan beteg,

ab) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

ac) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

ad) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy

ae) a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül, vagy

b) családja tagjának az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében lejárt adótartozása van.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek való megfelelést a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított eredeti igazolással kell igazolni, a kérelem benyújtásakor.

(4) ^[26] Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet a 4/A. melléklet szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni, amelyhez nem kell mellékelni a 2. § (2) bekezdés szerinti dokumentumot.

(5) ^[27] A (2) bekezdés b) pontban meghatározott feltétel fennállását az önkormányzati adóhatóság igazolja.

(6) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, szeptember hónapban lehet előterjeszteni.

(6a) ^[28] Az iskolakezdési támogatás a kérelemben feltüntetett valamennyi olyan gyermekre, aki

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek megfelel és

b) esetében nem áll fenn a (2) bekezdés a) pontja szerinti valamely kizáró ok

megállapításra kerül.

(7) ^[29] Az iskolakezdési támogatás összege

a) 1-9. évfolyamos tanuló esetében 15.000 forint,

b) az a) pont alá nem tartozó tanuló vagy hallgató esetében 25.000 forint.

(7a) ^[30] Az iskolakezdési támogatás kifizetése október hónapban, a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történik.

(8) E §-nak a gyermekre vonatkozó rendelkezéseit az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpont szerinti gyermekre is alkalmazni kell.

8. Köztemetés

16. § ^[31]

Közköltségen történő temetés esetén a meghatározott megtérítési kötelezettség vagy annak egy része alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

9. Az ellátások formái

17. §

(1) A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások körében:

a) étkeztetést,

b) családsegítést,

c) házi segítségnyújtást,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

e) közösségi pszichiátriai ellátást,

f) támogató szolgáltatást

biztosít.

(2) A képviselő-testület

a) ^[32] az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Család- és Gyermekjóléti Központ Szentgotthárd (9970 Szentgotthárd, Kossuth L. u. 7.)

b) az (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott szolgáltatást a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ (9970 Szentgotthárd, Arany J. út 1.)

útján biztosítja.

18. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2) Az étkeztetés igénylése iránti kérelmet a hivatalban lehet előterjeszteni.

(3) ^[33] A családsegítés iránti kérelmet a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Központ vezetőjénél lehet előterjeszteni.

(4) A 17. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott szolgáltatás iránti kérelmet a Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás által fenntartott Városi Gondozási Központ vezetőjénél lehet előterjeszteni.

(5) Az intézményvezető és a (2) bekezdés esetében a polgármester külön eljárás nélkül haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

(6) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését 3 hónapon keresztül figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

10. Étkeztetés

19. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichikai betegségük,

d) szenvedélybetegségük

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 62. életévét vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut betegsége miatt, illetve mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátásról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát az Szt. 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásról nem tud gondoskodni. A pszichiátriai, illetve szenvedélybetegséget a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Ir.) 21. § (1) bekezdés szerinti szakvéleménnyel kell igazolni.

(6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki – nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek lakcíme a hajléktalan szállás.

(7) ^[34]

(8) Az egészségi állapot miatti rászorultságot az Ir. 1. melléklet I. Egészségi állapotra vonatkozó igazolás részének megfelelő háziorvosi vagy kezelőorvosi igazolással kell igazolni.

(9) A képviselő-testület a meleg ebédet egyéb főzőhellyel kötött szerződés útján, az étel elvitelének lehetővé tételével és lakásra szállítással biztosítja.

11. Térítési díj

20. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért díjat kell fizetni.

(2) A szociálisan rászorultak számára biztosított ebéd intézményi térítési díját és a lakásra szállítás díját az 5. melléklet tartalmazza.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjakat – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatás és az egyes szociális ellátási formák helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelete tartal­mazza.

(4) A személyes gondoskodásért fizetésre kötelezettek köre:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint

c) a jogosult tartásra, gondozásra köteles és képes személyi térítési díjat fizet.

(5) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani.

(6) Az étkeztetést igénybe vevő jogosult minden év február 28-ig igazolja a személyi térítési díj megállapításához irányadó jövedelmét a 3. § (3) bekezdés szerint.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) ^[35]

22. §

(1) E rendelet szerinti lakásfenntartási támogatás nem állapítható meg annak, akinek a 2014. december 31-ig megállapított normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.

(2) Az adósságkezelési támogatásra való jogosultság 2015. évben megállapítható annak a személynek, aki a 15. § (1) bekezdés b) pontban meghatározottaknak nem felel meg, de a 2014. december 31-ig megállapított normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.

(3) A 10. § (7) bekezdésében meghatározott, egy négyzetméterre jutó elismert havi költség változása esetén a módosítás hatályba lépésétől számított egy hónapon belül a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot és a támogatás összegét felül kell vizsgálni, kivéve ha a jogosultság éves időtartama a módosítás hatályba lépésétől számított három hónapon belül lejár.

23. § ^[36]