A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével összefüggő közfeladatot 2023. július 1-jétől az állam látja el. Ezzel együtt a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatai jelentősen átalakultak, csökkentek. A hulladékról szóló törvény alapján a települési önkormányzat a köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének tesz eleget. Ezen túl köteles a közterületek tisztán tartására vonatkozó rendeletalkotásra.

Az értelmező rendelkezések a rendelet alkalmazásához szükséges alapvető fogalmak meghatározását tartalmazzák, részben egymást is definiálva.

A § a tisztán tartási kötelezettség alapvető szabályait rögzíti. A közterületek tisztaságára minden közterülethasználó köteles ügyelni, és a tiszta, rendezett állapot fenntartása érdekében szükséges megelőző, illetve helyreállító tevékenységeket elvégezni. A tisztán tartásról végső soron az önkormányzatnak kell gondoskodnia.

A közterületi hulladékgyűjtő edényekre, azok kihelyezésére és ürítésére vonatkozó előírások kerülnek megállapításra. A szemetelés visszaszorítása érdekében a hulladékgyűjtők nagyobb száma indokolt, a tapasztalatok alapján különösen azokon a helyszíneken, ahol fokozottan jellemző a hulladékképződés (pl. bolt, kocsma, buszmegállók, rendezvények). A rendelet reagál a szennyező fizet elvét sértő és az önkormányzat költségvetését terhelő azon káros gyakorlatra, hogy egyesek a közterületi hulladékgyűjtőket - ideértve a hulladékgyűjtő szigeteket is -, a közintézmények gyűjtőedényeit és a temetői hulladéktárolókat a háztartási hulladékuk, lomhulladékuk, építési-bontási hulladékuk elhelyezésére használják. A közterületi hulladékgyűjtő edény kizárólag a közterületen tartózkodás során keletkezett kommunális hulladék (tipikusan pl. csomagolóanyag, élelmiszer-hulladék) elhelyezésére szolgál. Ezért a máshonnét származó hulladékok elhelyezését a rendelet tiltja, és lehetőséget teremt a szabálysértők elleni fellépésre.

A rendelet meghatározza a szennyeződés eltávolítására köteles személyek körét és kötelezettségét.

A közterület tisztán tartásának része a téli időszakban a hóeltakarítás és a síkosságmentesítés. E kötelezettség az ingatlanhasználót, illetve az önkormányzatot érinti.

A közterület csapadékvíz-elvezetést szolgáló részeinek megfelelő karbantartásáról gondoskodni kell a vízkárok megelőzése érdekében. Tekintettel arra, hogy a csapadékvíz döntő hányada a magánterületekről származik, az érintetteknek részt kell venniük a tisztán tartásban.

A közterületek növényzettel borított részét részben az önkormányzat, részben az ingatlanhasználó köteles gondozni.

A rendeletalkotási felhatalmazással érintett tárgykörben, meghatározott rendeltetésű közterületek, illetve a közterületek egy része vonatkozásában magasabb szintű jogszabályok is állapítanak meg normákat. A jogalkalmazás megkönnyítése miatt a rendelet hivatkozik az említett jogszabályokra.

A hulladék jogellenes elhelyezésével, illetve elhagyásával kapcsolatos szabályokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) VII. Fejezete tartalmazza. Az önkormányzatnak tehát csak kiegészítő rendelkezések megállapítására van lehetősége. A rendelet a Ht.-vel összhangban meghatározza a hulladékgazdálkodási hatóság eljárását megelőző helyi intézkedéseket, továbbá megteremti a hulladék korábbi birtokosával, az ingatlan tényleges használójával szembeni fellépés lehetőségét önkormányzati ingatlanok esetében.

Az önkormányzat az elhagyott hulladék felszámolásához fűződő közérdekre figyelemmel saját eszközrendszerén túl a rendeletben meghatározott intézkedésekkel támogatja a környezet védelmét.

A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg meg kell szüntetni a szabályozási párhuzamosságokat, ezért a 2007-ben megalkotott helyi környezetvédelmi rendelet több rendelkezésének hatályon kívül helyezésére kerül sor.

A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek alapvetően rendelkezésre állnak, azonban az ingatlanhasználóknak elegendő időt kell biztosítani a jogszabály megismerésére és az intézkedésre.