A rendelet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerinti avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó helyi szabályokat állapítja meg.

A rendelet-tervezetet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 19. § (1) bekezdése, a Kvt. 48. § (3) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése és 2. § (1) bekezdése alapján a Vas Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya véleményezte.

A képviselő-testület lakossági igényeknek eleget téve – egyetértve a 2021. évi XCIX. törvény 189. §-ához fűzött indokolással is – indokoltnak tartja a kerti hulladék szabadtéri égetésének korlátozott, szigorú feltételek melletti biztosítását.

A szabályozás célja a tavaszi időszakban a kertekben, gyümölcsösökben, szőlőben történő metszések, faápolások során keletkező fanyesedék tüzelésének engedélyezése.

A rendelet tárgyi hatálya szűk körben teszi lehetővé az égetést. A kerti hulladék fogalom-meghatározásából fakadóan az avar, a nem fás szárú növények, az örökzöld növények, a lombhullató fás szárú növények nem fás szárú részeinek, valamint a lombhullató fás szárú növények valamilyen módon hasznosított fás szárú növényi részeinek égetése továbbra is tilos. Nem égethető például levél, fű, fenyő, tuja. Az önkormányzat környezetvédelmi célkitűzéseinek érvényesülése érdekében továbbra is biztosított a zöldhulladék gyűjtőhely ingyenes igénybevételének lehetősége, a házi komposztálás, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében végzett házhoz menő zöldhulladék-gyűjtés.

A rendelkezés alapján évente 6 alkalommal, az önkormányzat által előre meghatározott és közzétett naptári napokon, nappali időszakban kerülhet sor égetésre. A rendelet szerinti nem megfelelő időjárási körülmények esetére pótnap kerül kijelölésre, ami az égetési napok számát nem növeli. A pótnapon ugyanis egyébként nem engedélyezett az égetés.

A rendeletben hangsúlyozott, kiemelt cél, hogy az égetéssel csak száraz kerti hulladékot szabad megsemmisíteni annak érdekében, hogy az égetés minél rövidebb időtartamig tartson és minél kisebb mértékű füstképződéssel járjon.

Az ingatlantulajdonos, -használó a kerti hulladékot kizárólag a saját ingatlanán égetheti el, a közterület ilyen célra nem vehető igénybe. Az égetés saját telken belüli helyét úgy kell meghatározni, hogy az biztonságos távolságban legyen épületektől, közüzemi hálózatoktól. Ezzel a láng és a forró füstgázok veszélyeztető hatása csökkenthető.

Szintén a tűzesetek megelőzését szolgálják azok az előírások, amik szerint az égetés csak állandó emberi felügyelet mellett történhet, készenlétben tartva a tűz oltására alkalmas eszközöket (ideértve pl.: oltóvíz, föld, lapát, tűzoltó takaró). Az égetés befejezésekor meg kell tenni a szükséges intézkedéseket azért, hogy a még éghető anyag ne tudjon újra meggyulladni, és az égési maradványok további füstöt ne bocsássanak ki. Az égetés befejezése tehát együtt kell járjon a további légszennyezés lehetőségének megszüntetésével.

Az égetés gyorsítására alkalmas anyagok használata tiltott, mivel azok fokozottan tűzveszélyesek és égésükkel további jelentős mennyiségű légszennyező anyag jut a levegőbe.

Tilos a kerti hulladék égetése március 15., nagypéntek és húsvéthétfő napokon. Az időjárási feltételek meghatározása kettős célt szolgál. Egyrészt az emberi egészség védelme érdekében a levegőbe kerülő égéstermékek (egészségkárosító gázok, PM10 részecske) távozását megakadályozó köd a talaj feletti légrétegben nem lehet jelen, azaz ködös időjárási körülmények esetén tilos az égetés. Másrészről a füst szétterjedésének, illetve a tűz terjedésének megakadályozása érdekében szeles időben ugyancsak nem lehet égetni. A rendeletben szabályozott bejelentés az égetés elvégzésének feltétele, elmaradása ezért szintén akadálya az égetésnek - az adott kijelölt égetési nap vonatkozásában. A gyermekek, a betegek és a közfeladatot ellátó személyek védelme, illetve a köztemető rendjének biztosítása miatt az égetés az érintett közintézmények és a községi temető esetében területi és időbeli korlátozás alá esik.

Az égetés fontos feltétele az önkormányzat felé történő bejelentési kötelezettség teljesítése. A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági ügynek. A bejelentést előzetesen - legkésőbb a kijelölt napok közül az égetésre kiválasztott napot megelőző munkanapig -, írásban kell megtenni. Az önkormányzat ellenőrzési jogkörét így tudja gyakorolni. Ezen túlmenően a bejelentések száma, időbeli és térbeli eloszlása az önkormányzati döntések megalapozását szolgálja a jövőben. Az ügyfelek eljárási terhét csökkenti, hogy a nem megfelelő időjárás miatt elmaradt égetési nap helyett meghatározott pótnapon az égetés további intézkedés nélkül elvégezhető, a határidőben megtett bejelentés automatikusan érvényes a pótnapon is.

A rendelet az önkormányzat számára biztosítja az égetések ellenőrzését. Az ellenőrzés nem minősül hatósági ellenőrzésnek, azonban alkalmas arra, hogy hatósági eljárás során a bizonyítást segítse. Az önkormányzat az ellenőrzéshez harmadik személyt, szervezetet igénybe vehet.

A rendelet előírásainak megsértése esetén közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt hatósági eljárás indítható, és közigazgatási szankció alkalmazható.

A rendelet módosítja a közösségi együttélés alapvető helyi szabályairól szóló 7/2014. (VIII. 19.) önkormányzati rendeletet, mivel a fás szárú növény jogszabályi definícióját a 346/2008 (XII. 30.) Korm. rendelet helyett a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

Hatályba léptető rendelkezés.

A rendelet területi hatálya a Jat. 6. § (1) bekezdésének megfelelően Csörötnek község teljes közigazgatási területére kiterjed. Ezzel összefüggésben az égetést végző személynek figyelemmel kell lennie arra, hogy tűzgyújtással (szabadtéri égetéssel) kapcsolatos előírásokat más jogszabályok is tartalmaznak. Ilyenek például az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lvr.), valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ). Önmagában a kerti hulladék égetésének helyi önkormányzati engedélyezése nem ad felmentést az egyéb jogszabályi előírások, így például az Lvr. rendelkezései alól. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályait az OTSZ 111. alcíme rögzíti.

Az átmeneti rendelkezés az önkormányzati rendelet 2025. évre vonatkozó speciális szabályait határozza meg.