Gersekarát község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1.§.

(1)    Jelen előírások hatálya Gersekarát község igazgatási területére terjed ki.

(2)    Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási tervi rendelkezései szerint lehet.

Telekalakítás és az építés általános szabályai

2.§.

(1)    Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2)    Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy magánúthoz kell csatlakoznia, méreteiknek pedig meg kell felelnie a vonatkozó övezeti előírásoknak.

(3)    Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben meghatározott mértékű előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

(4)    Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni.

(5)    Építési telken, illetve területen elhelyezett közterületről látható 1m2 feletti mindenfajta reklám, hirdetés csak építési engedély alapján helyezhető el. /Amennyiben a reklámtábla országos közút mellett kerül elhelyezésre, bel- és külterületen egyaránt a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni./

Kerítés létesítésének szabályai

3.§.

(1)    Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§.(2) bekezdése alapján az építési hatóság elrendeli.

(2)    Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

(3)    A kerítés kialakítására vonatkozó előírások beépítésre szánt területen.

a.)   A telek közterületi vonalán áttört kerítés 1,2 – 1,8m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

b.)   A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,0m közötti magassággal. Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

(4)    A kerítés kialakítására vonatkozó előírások kertes mezőgazdasági területen:

a.)   A telek közterületi vonalán élősövény, vagy léc kerítés létesíthető legfeljebb 1,2m magasságal. Tömör kerítés kertes mezőgazdasági területen nem engedhető meg.

b.)   A szomszédos telekkel határos vonalon drótfonat kerítés építhető.

Területfelhasználás

4.§.

(1)    A szabályozási tervlap beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

a.)   A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint:

-        lakóterületet,

-        vegyes területet,

-        gazdasági területet,

-        különleges területet.

b.)   A beépítésre nem szánt területen:

-        közlekedési és közműterületet,

-        zöldterületet,

-        erdőterületet,

-        mezőgazdasági területet és

-        vízgazdálkodási területet

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

5.§.

(1)    A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)    Gersekarát lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusiasak és kertvárosiasak.

Kertvárosias lakóterület és építési övezete

6.§.

(1) Az északi községrészen, az iskola szomszédságában kialakítandó kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

c.) legfeljebb kétlakásos lakóépület,

d.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

e.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

f.) A b.) és c.) pontban felsoroltak csak lakás létesítésével együtt helyezhetők el.

(2) A kertvárosias lakóterületen nem helyezető el:

a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b.) sportlétesítmény,

c.) üzemanyagtöltő,

d.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

e.) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakászámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

f.) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület és

g.) önálló parkolóterület és garázs a 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) A kertvárosias lakóterületet teljes közművel kell ellátni.

(4) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

(5) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(6) Az    (Lke)          jelű építési övezetben telket alakítani, építményt elhelyezni az alábbi előírások szerint lehet:

a.) A kialakítható legkisebb telek területe 450m²

b.) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.

c.) Az építményeket a Szabályozási Terven körülhatárolt építési helyen belül, a kijelölt építési vonalon kell elhelyezni.

d.) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0m.

Falusias lakóterület általános előírásai

7.§.

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a.) egy tömbben elhelyezett, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c.) szálláshely szolgáltató épület,

d.) kézműipari építmény,

e.) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f.) sportépítmény.

g.) mező- és erdőgazdasági építmény a lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével.

(3) A lakóterületek beépítésük jellege, karakterbeli különbségük szerint az alábbi egységekre tagozódnak:

a.) Az örökségvédelmi szempontból fontos területen lévő telkek építési övezeteit az (Lf) alapjelén túl (M) betű (és alövezetek esetén számozás),

b.) A kialakult általános jellegű építési övezeteket (K) betű (és számozás) különbözteti meg.

c.) Az új, tervezett lakóterületek építési övezeteinek az alapjelen túl megkülönböztető betűjele nincs. (Lf és alövezetei esetén számozás.)

(4) Az (M) jelű övezetekben alkalmazott szabályozás célja a településkarakter védelme az alábbi eszközökkel:

a.) Telekszerkezet őrzése érdekében a telekalakítást csak olyan mértékben engedi meg, amelynek eredményeként létrejött telek a szokásos méretrendtől jelentősen nem tér el.

b.) A településkép védelme érdekében az övezetre jellemző hagyományos épülettípusokhoz igazodóan szabályozza:

- Az új épületek beépítési módját és épülettömegét és

- Minden épületre előírja az anyaghasználatot, a tetőformát, a homlokzati megjelenést és a színezést.

(5) A falusias lakóterületet teljes közművel kell ellátni.

(6) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

(7) A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50% lehet.

(8) Az  (Lf M1) jelű helyi utcakép védelem alatt álló, az épített örökséget jelentős mértékben őrző karaktervédelmi övezetben betartandó építési előírások:

a.) A telekalakítás szabályai:

- A telkek utcai homlokvonalainak kialakult szélességi mérete nem változtatható. Telekösszevonás csak az utcai homlokvonalból kiinduló hosszútelek visszaállítása érdekében engedhető meg.

b.) Az újraépítés szabályai:

- Hagyományos hosszúház esetén

ha nincs szélfogó építmény, az utcavonaltól számított 5,0m mélységig, szélfogó esetén a szélfogó kezdetéig a lebontott épületet kell visszaépíteni (meghagyni) utcai homlokzatát a hagyományos nyílásrenddel és vakolatkeretezésekkel visszaállítani, oromzatos, sima, az eredeti épület hajlásszöge szerinti nyeregtetővel lefedni. Ezen a szakaszon a tetőtér nem építhető be.

- Az 5,0m távolságon túl az épület legfeljebb 8,0m traktusmélységig szélesíthető, 4,0m legnagyobb építménymagassággal. Fedése az utcai szakasszal azonos hajlásszögű, tetőfelépítmény nélküli, legfeljebb 50,0cm magas térdfalon nyugvó nyeregtető, bevilágításához csak síkban fekvő tetőablak alkalmazható.

- A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de maximum 400m²

- Az oldalkert legkisebb szélessége 3,0m lehet, még akkor is, ha emiatt az utcai szakaszon az eredeti épületkontúrtól el kell térni.

- Hajlított vagy egyéb elrendezésű épület bontása esetén hajlított ház építhető az alábbi feltételekkel:

- Utcai homlokzatszélessége nem lehet több 15,0m-nél.

- A párkány kiülése a szomszéd és az utca felé legfeljebb 60cm lehet.

- A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 400m².

- A homlokzatmagasság max. 4,5m lehet.

- Az oldalkert legkisebb szélessége 4.5m lehet.

- Az építmény külső megjelenésére a c.) pontban foglaltak alkalmazandók.

c.) Hajlított vagy egyéb elrendezésű épület átalakítása, felújítása esetén a falusias környezethez illő épületszerkezeteket és színezést kell alkalmazni. Tetőtérbeépítés térdfal nélkül, kevés tetőfelépítménnyel, hagyományos színű cserép tetőhéjazattal alakítható ki.

d.) Gazdasági épület a lakóépülettel egy sorban építhető, tényleges gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint a lakóépület tényleges gerincmagassága.

(9) Az  (Lf M2) jelű, a az épített örökséget őrző területek építési övezetének előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

- Két szomszédos telek csak akkor vonható össze, ha a keletkező új telek szélességi mérete a 24,0m-t nem haladja meg.

- Telekmegosztáskor a keletkező új telkek szélessége legalább 14,0m kell legyen.

- Egyéb esetekben szélességi értelemben csak telekhatár kiigazítás engedélyezhető legfeljebb 1,0m szélességben.

b.) Az újraépítés szabályai:

- 10,0m-nél keskenyebb telkeken meglévő épületek a beépítettség és a szintterület növelése nélkül felújíthatók, de nem építhetők újra.

- a 10,0-12,5m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 7,00m homlokzatszélességgel a 12,5m-nél szélesebb telkeken utcavonalon oromfalas vagy hajlított ház építhető. Az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége oromfalas esetén 7,0m, hajlított ház esetén 15,0m, a párkány kiülése a közterület és a szomszéd felé legfeljebb 60 cm lehet.

c.) A gazdasági épület relatív gerincmagassága nem lehet nagyobb a lakóépületénél.

d.) Az előkert méretét az utcaszakaszokon kialakult helyzetnek megfelelően az építési hatóság állapítja meg, de az nem lehet kisebb 1,0m-nél.

e.) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, de legfeljebb 400m².

f.) Az építendő épület tetőformája hosszúház építésekor oromfalas nyeregtető, hajlított ház esetében kontyolt vagy csonkakontyos nyeregtető. A tetőhéjazat hagyományos színű cserép lehet. A tetőtér beépítéséhez térdfal oromfalas tető esetén egyáltalán nem, kontyolt nyeregtetőnél csak az utcai oldalon nem alkalmazható. Hajlított ház utcai tetőfelületén csak síkban fekvő ablak helyezhető el, oromfalas nyeregtetőn a síkban fekvő ablakok mellett legfeljebb két, a szénabedobóknál helyben alkalmazott megoldással kiképzett tetőablak építhető. A tető hajlásszöge 40-45 között tartandó.

g.) Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos külső megjelenésű anyagokból készüljenek. Az élénk, hivalkodó színek alkalmazása kerülendő.

h.) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-4,5m.

i.) Új beépítéseknél és újraépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 14,0m telekszélességig a megengedett legnagyobb építménymagasság , azon felül 6,0m lehet.

j.) Azon épületek utcai homlokzatainál, amelyek belenyúlnak a Szabályozási Terven ábrázolt zajzónába, passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

(10) A  (Lf K1) jelű kialakult építési övezet előírásai:

a.) A 10m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be. Az ilyen telken már meglévő épület nem építhető újra, csak felújítható az építménymagasság és a beépítettség növelése nélkül.

b.) Telekalakításnál a létrejövő új telek legkisebb szélessége 15,0m lehet. Maradvány nyeles telek újonnan nem keletkezhet.

c.) A beépítési mód oldalhatáron álló. Kivéve a 22,0m-nél szélesebb telkeket, amelyek szabadonállóan is beépíthetők.

d.) Az előkert méretét az adott utcaszakaszon kialakult állapotnak megfelelően az építési hatóság állapítja meg.

e.) A megengedhető legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5m. A gazdasági épületek gerinc- és párkánymagassága nem haladhatja meg a lakóépületét.

f.) A beépítettség legnagyobb mértéke 30% lehet.

g.) Az oldalkert legkisebb mérete 14,0m telekszélességig a megengedett legnagyobb építménymagasság, azon felül 6,0m kell legyen.

h.) Az épületek tetőformája 40-45°-os hajlásszögű, kevés tetőfelépítménnyel ellátott kontyolt, vagy csonkakontyolt nyeregtető, cserép színű tetőhéjazattal.

i.) Azon épületek utcai homlokzatainál, amelyek belenyúlnak a Szabályozási Terven ábrázolt zajzónába, passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

j.) Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos külső megjelenésű anyagokból készüljenek, az élénk, hivalkodó színű és anyagú felületek alkalmazása kerülendő.

k.) Az övezet helyi területi védelem alatt álló telkein e rendelet 24.§. Művi értékvédelem c. szakasz ide vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(11) Az (Lf K2) jelű kialakult építési övezet a Vasvári utca északi oldalán lévő telkekre terjed ki.

a.) A kialakítható legkisebb telek szélessége 16,0m. A telekalakítás során nyeles telek nem keletkezhet.

b.) Az új épületeket foghíjak beépítésekor és újraépítések esetén is a zajzónán kívül, a telek utcai homlokvonalától számított 30m-re kell elhelyezni.

c.) A beépítési mód oldalhatáron álló, kivéve a 20,0m-nél szélesebb telkeket, amelyek szabadonállóan is beépíthetők.

d.) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.

e.) Az építménymagasság max. 4,5m lehet.

f.) Az építési övezet kialakításának (belterületbe vonásának) feltétele a közlekedési út érintett szakaszán a közvilágítás és a járda kiépítése.

(12) Az ( Lf 1) jelű tervezett építési övezet előírásai:

a.) A kialakítható legkisebb telek    

- területe:                             700,0m2

- szélessége:                       14,0

- mélysége:                          40,0

b.) A kialakítható telek megengedett legnagyobb szélessége: 25,0m.

c.) A beépítési mód oldalhatáron álló, kivéve a 20,0m-nél szélesebb telkeket, amelyeken a szabadonálló beépítési mód is megengedhető. Ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, ott az épületek homlokvonalát nagy részben arra illeszkedően kell elhelyezni.

d.) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 4,0/4,5m. Gazdasági épület és gépkocsitároló legkisebb építménymagassága 3,0m lehet, gerincmagassága azonban nem haladhatja meg a lakóépületét.

e.) Az alkalmazott homlokzati szerkezetek és a tetőhéjazat hagyományos megjelenésű anyagokból készüljenek, az élénk, hivalkodó színű és anyagú felületek alkalmazása kerülendő.

Településközpont vegyes terület és építési övezete

8.§.

(1) Gersekarát község Szabályozási Terve településközpont vegyes területet határol körül, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési vagy kistérségi szintű építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és

- sportépítmény.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

- egyéb közösségi szórakoztató épület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

- termelő kertészeti építmény és

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A településközpont vegyes terület telkeit teljes közművel kell ellátni.

(5) A létesítmények működéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

(6) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2, a zöldfelület aránya legalább az egész telek 30%-a kell legyen.

(7) A (Vt) jelű, kialakult településközpont vegyes építési övezet előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

- A kialakítható telek
legkisebb szélessége:                                              18,0m

- mélysége:                                                               40,0m

b.) A beépítettség legnagyobb mértéke 50%.

c.) A megengedett legkisebb/ legnagyobb építménymagasság 3,5/ 7,5 m lehet.

d.) Az egyes telkek beépítési módját, az előkert méretét, épületbővítés vagy új épület elhelyezésének feltételeit a meglévő épületekhez való illeszkedést, különösen a szabályozási Terv szerint helyi területi védelem alatt álló telkek esetében elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.

Gazdasági terület

9.§.

(1)    A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)    Gersekarát területén sajátos építési használata szerint a Szabályozási Terv kereskedelmi szolgáltató és mezőgazdasági célú gazdasági területet határol körül.

Az kereskedelmi szolgáltató terület és építési övezetei

10.§.

(1) A kereskedelmi szolgáltató területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású, nem alapfokú igények kielégítését szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, úti kiszolgáló és gazdasági tevékenységi célú létesítmények építhetők.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1db. lakás.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet teljes közművel kell ellátni.

(4) Üzemi területek csapadékvizeinek csatlakozásánál vizsgálni kell és ki kell zárni a csapadékvíz szennyezésének lehetőségét (iszap és olajfogó beépítése).

(5) Az egyes építési övezetekben meghatározott méretű előkerten belül fásított gépkocsiparkoló elhelyezhető.

(6) Az előírt számú gépkocsiparkolót és rakodóhelyet telken belül kell biztosítani.

(7) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.

(8) A (Gszk) jelű építési övezet előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

- a kialakítható legkisebb
telekszélesség                                                       30,0m
telekmélység                                                          50,0m
telekterület                                                         3000,0m

b.) A beépítés szabályai

- beépítési mód                                    szabadonálló

- megengedett legnagyobb
  beépítettség                                                            30,0%

- kialakítandó zöldfelület minimuma                          40,0%

- megengedett legnagyobb
  építménymagasság            6,0m

- az építési hely határa:
                                               előkert                      15,0m
                                               hátsókert                 10,0m
                                               oldalkert                     3,0m

c.) Közlekedési kapcsolatok szabályai:

A Vasvár-Hegyhátsál és a Győrvár-Telekes-Gersekarát ök. útra közvetlen telekcsatlakozás nem létesíthető. Szervizút vagy belső feltáró út csatlakozása ezen utakra csak a már kialakult csomópontokban lehet.

A belső feltáró utak legkisebb szélessége 16,0m lehet.

d.) A zöldfelületnek a telekterülethez viszonyított aránya legalább 30% kell legyen.

(9) A tartalék kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (TGksz) övezet igénybevételéig jelenlegi használata változatlan marad, a közbenső időben azonban olyan tevékenységek nem végezhetők, amelyek önmaguk vagy következményük akadályozza a kijelölt cél megvalósítását.

A mezőgazdasági célú gazdasági terület és építési övezete

11. §

Hatályon kívül helyezve 13/2011. (IX. 30.) ÖR.

Különleges terület

12.§.

(1) Különleges területek azok a területek, amelyek a község szempontjából meghatározó jelentőségűek, kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók. A Szabályozás Terv az alábbi különleges területeket különbözteti meg:

​

(2) A (K1) jelű építési övezet a római katolikus templom területe, amely elsősorban egyházi, szakrális funkciót szolgál. Az épület helyi védelem alatt áll. Építészeti megjelenése, eredeti formája nem változtatható.

(3) A  (K2)  jelű terület a temetők területe, amelyeken a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2% lehet.

(4) Tartalék különleges területek (TK)

a.) Az övezet hatálya a községtől északra fekvő 0203/12-42 és a0203/9 és /10 déli része valamint a Sárvíz tótól keletre fekvő 034/19hrsz. földrészletekre terjed ki.

b.) A területek termálstrand és üdülési létesítmények távlati elhelyezésére tartandók fenn. Felhasználásukig olyan tevékenységek nem végezhetők, amelyek a későbbiekben önmaguk vagy következményük által akadályozza a kijelölt célra történő igénybevételt.

c.) A közbelső időben az övezet területén a mezőgazdasági művelési kötelezettség fennáll.

d.) A 7441. j. ök. út külterületi jellegét meg kell őrizni. A tervezett különleges területnél (TK termálstrand) 50 m-es védőtávolságot kell biztosítani, ez nem építhető be, illetve nem vonható belterületbe. A terület feltárása csak az I. vagy II. kiépített csomópontokon keresztül történhet. Önálló ingatlan és útcsatlakozások nem létesíthetők. A II.sz. csomópont mellett a 0196/2, és a 0204/1. hrsz.-ú utak csatlakozásai a 7441. j. ök. úthoz megszüntetendők.

e.) A 7442 j. ök. út mellett a tervezett különleges terület csak az összekötő út külterületi jellegének megőrzése mellett vonható belterületbe. Az 50 m-es védőtávolságot biztosítani kell, az nem építhető be, illetve nem vonható belterületbe.

f.) A termálberuházás megkezdésénél az ivóvíz arzéntartalmának csökkentéséről és annak határidejéről szóló 201/2001. Kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel kell lenni.

(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület  (Kmü) a meglévő külterületi állattartó telepek területe, ahol az építmény-elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

-     Lakóépület nem létesíthető

-     Gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termék-feldolgozási funkciójú épületek létesíthetők

-     Állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.

a.) Beépítés részletes előírásai:

                   - Beépíthető telekterület: min. 3000,0m2

                   - Kialakítható telekterület: min. 3000,0m2

                   - Beépítettség: max. 15,0%

                   - Építménymagasság: max. 7,5m

                   - Beépítési mód: szabadonálló

                   - Előkert:a meglévő,ill. új épületnél min. 10,0m

- A szabályozási terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávba többszintes növényzet telepítendő

- Zöldfelületi arány:          min. 40,0%, amelybe a védősáv

területe beszámítható

b.) Üzemi területek csapadékvizeinek csatlakozásánál vizsgálni kell és ki kell zárni a csapadékvíz szennyezésének lehetőségét (iszap és olajfogó beépítése).

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

13.§.

(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(5) Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek

(5) Mezőgazdasági utak kategorizálása, építési szélességek

(6)    A községek kialakult beépítésű területein lévő, az OTÉK 26.§. (2) bekezdésben ajánlott méreteket el nem érő, megmaradó építési szélességű utak mentén az útkezelők felé a közlekedésből eredő semmiféle kártérítési igény nem érvényesíthető.

(7)    A telekalakítási, ill. az épületek (építmények) építési- és használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telkek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát, megfelelőségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását elő kell írni.

(8)    Az országos közúthálózat védősávjain belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.

(9)    Az utak pályaszerkezetét és keresztmetszeti kialakítását – a hatályos műszaki szabályozási előírásoknak megfelelően - a közútkezelő határozza meg.

(10)    Sarok telkek esetében a telek kialakítást úgy kell megtervezni, hogy az ingatlan közúti kapcsolata az alárendelt útra, a területsaroktól legalább 12 méterre, de célszerűen minél  távolabb kerüljön megnyitásra.

​

Közműterületek és létesítmények

14.§.

(1)    A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket általában közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2)    A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetén belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3)    A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(4)    Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgy-építés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezeték nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5)    Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(6)    A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az egyes területfelhasználási egységeknél előírt közművesítettség rendelkezésre áll.

​

(7)    A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a.)   A napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt ürítőhelyre szállítani. Ha a közcsatorna kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100m távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

b.)   A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200m-en belül nem tud, a befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóságok hozzájárulásával a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyi szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőtávolsága nem nyúlhat túl az engedélyezés ingatlanán.

(Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3m³-t, de a szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

(8)    Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9)    A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(10)    A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető.)

(11) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(12)    Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(13)    Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés történjen.

(14)    A (Köz1) jelű övezet hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál. Csak a rendeltetésnek megfelelő, azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.

(15)    A (Köz2) jelű övezet (0132/14.hrsz.) a gázfogadó részére kialakított telekre terjed ki.

(16) Az önálló közműterületek övezetében kezelőjük hozzájárulásával csak a rendeltetésének megfelelő, azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.

Zöldfelületek

15.§.

(1)    A Szabályozási Terv sajátos funkciója alapján közparkot és kegyeleti parkot különböztet meg.

(2)    Közparkok (Zkp)

a.)   A község északi részéhez kapcsolódóan a 0200/3hrsz.-on létrehozott Milleniumi Emlékparkban csak a történeti rendeltetésének megfelelő szobrok, objektumok. pihenőhelyek helyezhetők el, épület nem építhető.

b.)   A Csengő-patakot kísérő helyi természeti védelem alatt álló galériaerdő sávjában a Szabályozási Terven ábrázoltak szerint közparkot kell kialakítani. A területen csak pihenőhelyek, szobrok helyezhetőek el, épület nem építhető.

c.)   A művelődési ház telkéből az új telekosztáshoz kapcsolódóan közpark alakítandó ki.

(3)    Kegyeleti Park (Zke)

A 0195/16hrsz.-on fekvő, gersei bezárt temető és a Szabályozási terv szerint hozzákapcsolt erdőterületeken a községben valaha élt, itt tevékenykedő és itt nyugvó emberek tiszteletére kegyeleti park létesítendő. Csak a közösségi emlékezetet szolgáló szobrok, síremlékek, objektumok, pihenőhelyek helyezhetők el a területen, épület nem építhető.

(4)    Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5)    A település közterületi zöldfelületeinek védelmében:

d.)   A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően, leglaább az 1m magasságban mért törzsátmérő mértékig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.

e.)   A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét  és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

​

Erdőterület

16.§.

(1)    Erdőterület a földhivatali  nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, valamint a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2)    A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint az alábbiak szerint tagolódnak:

a.)   Védelmi (Ev) és

b.)   Gazdasági (Eg) lehet.

A védelmi erdő lehet védő és védett erdő.

(3)    Az (Ev1) jelű véderdők a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgálnak. Sajátos funkciójuk szerint lehetnek:

Ev1-a a vízeróziót gátló talajvédelmi

Ev1-b a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő

Ev1-h a községet védő településvédelmi

Ev1-j az utak és műtárgyak, a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi

Ev1-i tájvédelmi erdő.

(4)    A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdő övezetként szabályozott területen többszintes növényállomány telepítendő legalább 15,0m szélességben.

(5)    Az övezetben épületek nem építhetők, az OTÉK 32.§.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(6)    A szabályozási terven (Ev2) jellel jelölt erdők különböző szintű természeti védelem, esetenként átfedésben, többféle alatt állnak:

-        a Natura2000 európai hálózat részei,

-        országos védelem alatt álló lápok telkein lévő erdők,

-        megyei ökológiai hálózat részei vagy

-        helyi természeti védelem alatt álló erdők.

a.)   A védett erdők kezelésénél elsőbbséget élvez a fenntartható területhasználat valamint a biológiai sokféleség védelme és másodlagosak a gazdasági szempontok.

b.)   Az övezetben új építmény csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül létesíthető.

c.)   Épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezéséhez elvi építési engedélyt kell benyújtani, amelynek keretében a Nyugat- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként közre működik.

(7)    A gazdasági erdő (Eg) övezetben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. Csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhető el a következő feltételekkel:

a.)   beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000m²)

b.)   beépítési mód: szabadonálló

c.)   beépítettség (maximum): 0,5%

(8)    A gazdasági erdőterületeken kialakítható épületek legfeljebb 4,5m építménymagasságúak, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12m lehet.

(9)    A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai:

a.)   Építési határvonal az előkertben:                            a telek szélétől 20m-re

b.)   Építési határvonal az oldalkertben:                         a telek szélétől 20m-re

c.)   Építési határvonal az hátsókertben:                        a telek szélétől 20m-re húzódik.

(10)    Az egyes övezetekben elhelyezhető épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.

(11)    Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény az erdőterületeken még átmenetileg sem helyezhető el.

(12)    Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő lehetőleg honos fafajok telepítendők.

​

Mezőgazdasági terület általános előírásai

17.§.

(1)    A műveletlen mezőgazdasági területeken a települési önkormányzat közérdekből, a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával erdőtelepítések végrehajtását rendelheti el.

a.)   A közérdekből elrendelt erdőtelepítés szakszerűségének, valamint a talajra és a környezetre gyakorolt kedvező hatásának biztosítása érdekében az erdő telepítése csak a területileg illetékes erdészeti hatóság által jóváhagyott telepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.

b.)   Az erdőtelepítés az erdők védelméről szóló 1996. évi LVI.tv. 36.§. (2) bekezdésében ill. a törvény végrehajtására kiadott 29/1997.(IV.30.) FM rendelet 51.§. bekezdésében foglaltak szerint tervezhető.

(2)    Az övezetek telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út kialakítása az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(3)    A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető.

(4)    A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

a.)   Kertes mezőgazdasági (Mk) övezetbe a jellemzően kistelkes, hagyományosan kert-gazdálkodású rekreációs célú területrészek.

b.)   Az általános mezőgazdasági (Má) övezetbe az árutermelő, zömében szántó földrészletek,

c.)   A gyepes (MO) övezetbe a földhivatali művelési ág szerint jelenleg gyepgazdálkodással hasznosított területek.

​

Kertes mezőgazdasági terület övezetei

18.§.

(1)    Kerítés építését kertes mezőgazdasági területen e rendelet 3.§.(4) bekezdése szabályozza.

(2)    Gersekarát kertes mezőgazdasági területei a hagyományos használati módjukból következő beépíthetőségük szerint két különböző építési övezetbe soroltak:

(3)    Az  (Mk1)   jelű övezetben csak földdel borított pince építése engedélyezhető.

a.)   10,0m² pince minden telken létesíthető, ezen felül csak a helyben termelt termény feldolgozásának megfelelő mértékben bővíthető. (pl. 2m²/bor hl)

b.)   a pince terepszint feletti magassága a 1,5m-t nem haladhatja meg (földfedéssel együtt)

c.)   a pince a telek oldalhatárától min. 1,0m-re, a telek út felöli határától min. 10,0m-re helyezhető el.

d.)   Az övezetben állattartás nem engedhető meg.

(4)   Az  (Mk2) jelű, a megyei ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület övezetében lévő kertes mezőgazdasági övezet telkein telkenként egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas szőlő- és borgazdálkodással illetve gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos gazdasági épület, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület, továbbá állattartó épület, építmény (kivéve: méhészet) nem létesíthető.

a.)   Az övezetben csak kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban lévő  és akként használt telek építhető be.

b.)   Beépíthető telek területe min. 800,0m² az alábbi kikötésekkel:

-        ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület + földdel borított pince építhető azon a telken, amelynek szélessége 12,0m, mélysége legalább 50,0m. Bármelyik érték hiányában csak több terület együttes beépítése engedélyezhető az előírt paraméterek teljesülése érdekében.

-        Az építménymagasság legfeljebb 3,5m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számított homlokzatmagasság max. 5,5m lehet.

-        Beépítési mód: szabadonálló

-        Előkert: min. 10,0m illetve rézsűs mélyút esetén a felső rézsűéltől számított 5,0m

-        Oldalkert: min. 3,0m

-        A beépítettség megengedhető legnagyobb mértéke 3%, de legfeljebb egy 60,0m² alapterületű épület és földdel borított pince építhető.

-        Az építményeket a tájképvédelem szempontjait figyelembe vevő, a területre jellemző hagyományos formavilággal és anyaghasználattal kell megépíteni. Az építési engedélyezési eljárásban a Nyugat- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként közre működik.

c.)   A kialakítható új telek területe:

-      min.:                                                                   1200,0m²

-     szélessége:                                                            16,0m

-     mélysége:                                                               80,0m

​

(5) A (Mk3) jelű kertes mezőgazdasági övezet

a.)   Az övezet mezőgazdasági (zártkerti) használat - kialakult szerinti gyepesterületű - gyümölcsös - céljára és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.

b.)   Az övezet területén - amennyiben a telek területe a 720 m²-t eléri, illetve meghaladja:

-       gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-,

-       kisgép-, terménytároló stb.)

-       pince helyezhető el, szabadonálló beépítési mód alkalmazásával.

c.)   A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot.

d.)   Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

e.)   Az építményeket a szabályozási terven ábrázolt építési helyen belül kell elhelyezni.

f.)    Az Mk3 építési övezet meredek morfológiájú területén az engedélyezési tervet feltáró talajmechanikai vizsgálat alapján kell elkészíteni.

g.)   A gazdasági erdő besorolásból mezőgazdasági területbe átkerült területeken gyepművelésű gyümölcsöst kell telepíteni. A telepítésig a meglévő faállományt minél hiánytalanabbul meg kell őrizni.”

(6) A (Mk4) jelű kertes mezőgazdasági terület.

a.)   Az övezet mezőgazdasági (zártkerti) használat - kialakult szerinti gyepesterületű - gyümölcsös - céljára és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.

b.)   Az övezet területén - amennyiben a telek szélessége a 10,0 m-t, területe pedig az 1000 m²-t eléri, illetve meghaladja:

-       gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-,

-       kisgép-, terménytároló stb.)

-       pince helyezhető el, szabadonálló beépítési mód alkalmazásával.

c.)   A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot.

d.)   Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

e.)   Az építményeket a szabályozási terven ábrázolt építési helyen belül kell elhelyezni.

​

Általános mezőgazdasági terület övezetei

19.§.

(1)    Általános, túlnyomóan szántó művelésű mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és –szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

a.)   Az (Má) övezet különböző szempontok szerint további alövezetekre oszlik:

-        Az (Má-1) övezetben a felsorolt létesítmények elhelyezhetők, azonban az épített környezet védelme, valamint vízvédelmi okokból a nagyszámú állattartás tilos.

-        Az (Má-2) övezetben az előzőekben felsorolt létesítmények mellett nagyszámú állattartás is folytatható.

-        Az (Má-3) övezet a belterületi mezőgazdasági területek övezete, amelyben állattartás nem engedhető meg.

b.)   Az egyes övezetekben meghatározott feltételek szerint beépíthető telkeken az építmények elhelyezését, a belső és külső gépjármű-közlekedést, a közműkapcsolatokat különös tekintettel a szennyvízelhelyezésre, valamint a környezetre gyakorolt hatást minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.

(2)    Az (Má1) jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a.)   a beépíthető telkek

-     legkisebb területe:                                                   1,0ha

-     szélessége:                                                            50,0m

-     mélysége:                                                               80,0m

-     az elő, oldal- és hátsókert mérete             min. 15,0m kell legyen

-     a beépítettség legfeljebb 3% lehet, de nagy telek esetében az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0m2-t nem haladhatja meg

-     a megengedett legnagyobb
építménymagasság                                                7,5m

-     a beépítési mód:                                szabadonálló

b.)   Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére eső

Má-1 jelű övezetben az alábbi előírásokat is be kell tartani:

-     Egy telken legfeljebb 3, egyenként 60m2-t nem meghaladó alapterületű

épület helyezhető el.

-     Az épületeket 35-45fok hajlásszögű, égetett cserép színű héjalású

nyeregtetővel kell lefedni.

-  Az épületek homlokzata fehér, vagy pasztell színű lehet.

- Az épületcsoprtot szegélyfásítással kell körülvenni. A szegélyfásításben

 tájidegen fafajokat ültetni nem lehet.

(3)    Az (Má2) jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a.)   a beépíthető telkek

-      legkisebb területe:                                                  1,0ha

-     szélessége:                                                            80,0m

-     mélysége:                                                            200,0m

-     az elő-, oldal- és hátsókert mérete           min. 20,0m kell legyen

-     a beépítettség legfeljebb 3% lehet, de nagy telek esetében az építmények összesített bruttó                 alapterülete telkenként az 1500,0m²-t nem haladhatja meg

-     a megengedett legnagyobb
építménymagasság                                                7,5m
a beépítési mód:                               szabadonálló.

(4)    Az (MA-3) jelű belterületi mezőgazdasági övezetben kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakult telekstruktúra megőrizendő. Az övezetben építési tevékenység és állattartás nem engedélyezhető.

​

Gyepművelésű mezőgazdasági terület övezete

20.§.

(1)    Az (MO) jelű övezetbe tartozó területek megyei ökológiai hálózatban elfoglalt helyük, kialakult gyepművelési águk vagy tájképvédelmi terület övezetébe tartozásuk alapján korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

a.)   Mezőgazdasági hasznosítás előírásai:

-        A használat és fejlesztés során törekedni kell a természetkímélő  hasznosítási módok kialakítására. Az övezetben a kialakult tájhasználat megváltoztatása csak abban az esetben indokolt, ha az a természeti, vagy természetközeli álapot irányába történik.

-        Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatása a Nyugat- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges.

-        A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl az árkok, csatornák, dűlőutak és a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserje- és erdősávokat kell telepíteni.

b.)   Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

-        Mindennemű építmény engedélyezése során a tájbaillesztés követelményeinek megfelelést vizsgálni kell.

-        Az övezet területén csak a hagyományos állatartást szolgáló építmények helyezhetők el, lakóépület és mezőgazdasági terményfeldolgozó nem.

-        A beépíthető földrészlet legkisebb területe 3,0ha.

-        A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

-        Az övezetben toronyszerű építmények nem helyezhetők el.

-        Mindennemű építmény, nyomvonalas létesítmény elhelyezése csak a Nyugat- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági közreműködésével engedélyezhető.

​

Vízgazdálkodás

21.§.

(1) Gersekarát területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:

a.) a folyóvizek árkok medre és parti sávja,

b.) a lápok,

c.) a vízmosások és

d.) A vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezete.

(2) A (V1)  jelű övezetben a patakok medrében és partján a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelője és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) A  (V2)  jelű, országosan védett lápok területén és környezetében vízháztartásukat károsan befolyásoló tevékenység nem végezhető. A Fias tó csapadékvíz utánpótlásának biztosításakor a káros anyagok bejutását meg kell akadályozni olajfogó beiktatásával.

(4) A  (V3)  jelű külterületen csapadékvizek által természetesen kialakított vízmosások területét szabadon kell hagyni, a kísérő lejtőn a talajeróziót fékező erdősávot kell telepíteni.

(5) A (V4) jelű vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezetében csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények és szerkezetek helyezhetők el.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem
22.§.

(1)    Levegőtisztaság védelem

a.)   Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

b.)   Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken, mezőgazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felülnedvesítés, stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.

(2)    Zaj és rezgés elleni védelem

a.)   Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban és a Környezetvédelmi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(3)    Az üzemi létesítményekből származó környezeti zajszint

-     Lakóterületen nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) az 50dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) a 40dB,

-     Vegyes területen nappal az 55dB, éjel a 45dB,

-     Gazdasági területen nappal a 60dB, éjjel az 50dB zajterhelési értékeket nem haladhatja meg.

(4)    Új épület építése, meglévő épület átépítése, valamint új közlekedési zajforrás létesítése esetén a közlkedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében

-        Lakóterületen:

o   Főutak, gyűjtőutak mentén nappal a 60dB, éjjel az 50dB,

o   Átmenő forgalom nélküli utak mentén nappal az 55dB, éjjel a 45dB,

-        Vegyes területen

o   Nappal a 65dB, éjjel az 55dB,

-        Gazdasági területen

o   Nappal a 65dB, éjjel az 55dB
zajterhelési értékeket nem haladhatja meg.

(5)    Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépkocsiforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

(6)    Hulladékgazdálkodás

a.)   A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

b.)   Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika, gyógyszertár, javítószolgáltatások, stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

c.)   A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulldékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

d.)   Gersekarát területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

(7)    Földvédelem

a.)   Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.

​

b.)   Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, ősszegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

c.)   Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

d.)   A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

e.)   A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében mezővédő erdősávokat kell telepíteni.

f.)   A vízerózió által veszélyeztetett területeken az eróziót gátló művelési módot kell bevezetni, vagy állandó növényzetet kell telepíteni.

(8)    Vízvédelem

Gersekarát község igazgatási területe a Zala-Balaton vízgyűjtő területe, ennek következtében a felszíni vizek vízminőségvédelmi területének övezetéhez tartozik.

a.)   A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen

-        Állattartás a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható,

-     Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500m-en belül nem folytatható.

b.)   A felszíni vizekbe csak a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértékeket kell betartani.

c.)   A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

d.)   Gondoskodni kell a hordalék maximális visszatartásáról.

e.)   Gersekarát a 49/2001.(IV.3.)Korm.rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján a nitrát szennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. Ebből következően a település teljes területén be kell tartani a rendeletben a trágya tárolásra, trágyakezelésre és a mezőgazdasági területek trágyázására, továbbá az erózióvédelemre és az öntözésekre vonatkozó előírásokat.

f.)     A beépítésre szánt terület szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával.

g.)   Gersekarát igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

-        A szennyvízcsatornával el nem látható beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági területen létesítendő mezőgazdasági központok szennyvízkezelésének módját és az állattartó telepek működésének szabályait a felszín alatti víz védelme érdekében elvi építési engedélyezési eljárás során kell minden egyes esetben megállapítani.

-        A szennyvízcsatornával el nem látható kertes mezőgazdasági területeken új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztározó létesítése esetén lehet.

h.)   Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

(9)    Egészségvédelem

a.)   A nappali tartózkodásra szolgáló helyiségeket épületen belül úgy kell elhelyezni, hogy a bevilágításra vonatkozó egészségügyi követelmények a lehetőségekhez képest a legoptimálisabban teljesüljenek.

(10)    Települési környezet átfogó védelme

a.)   A lakóterület védelme érdekében az alábbi ipari tevékenységek végzését csak iparterületen lehet engedélyezni, a meglévőket pedig ösztönözni kell a kitelepülésre:

-        Bőrfestő

-        Fényező és mázoló

-        Galvanizáló

-        Mészégető

-        Ónozó, ólmozó, ólómöntő, mártó

-        Tímár

-        Zománcozó

-        Beton- és műkőkészítő

-        Bútor- és épületasztalos

-        Mészáros

-        Kovács

-        Műanyagfeldolgozó

-        Műanyaghulladék darálás, darabolás

-        Vegyi anyag készítő és előállító

Ez alól csak indokolt esetben, nagyságrendtől függően egyedi elbírálás alapján a szakhatóságok bevonásával adható felmentés, kivétel ez alól az egészségügyi, sport és oktatási intézmények 100m-es körzete, amelyen belüli felmentés nem adható meg.

​

Táj- és természetvédelem

23.§.

(1)    A Szabályozási Terven külön jellel körülhatárolt terület az európai NATURA 2000 hálózat része, amelyen belül az engedélyezést és a szakhatósági közreműködést a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szabályozza.

(2)    Az igazgatási területen nyilvántartott lápok országos természeti védelem alatt állnak, ahol cél a kialakult sajátos élővilág megtartása, elszegényedésének, pusztulásának megakadályozása. Területén a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatósági jogkörrel rendelkezik.

(3)    Az (Ev2) jelű erdők és az (MO) gyepeknek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken kívül eső része, valamint az (Mk2) jelű kertes mezőgazdasági területek a megyei ökológiai hálózat és egyben tájképvédelmi területek övezetébe tartoznak.

(4)    A Szabályozási Terven szabvány jellel körülhatárolt területek helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak, ahol cél a helyi szempontból fontos természeti értékek őrzése.

(5)    A (3) és (4) pontban meghatározott területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(6)    Szélturbinák, átjátszó állomás, óriásplakátok nem helyezhetőek el, új energia és hírközlő vezetékek lehetőség szerint a terepszint alatt vezetendők. A meglévők rekonstrukciója során vizsgálandó a föld alá helyezés lehetősége.

(7)    A területen mindennemű, a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység engedélyezésénél a természetvédelmi hatóság szakhatóságként közreműködik.

(8)    Egyedi tájértékek

A külterületi utak mellett álló keresztek országos védelem alatt állnak. Útszélesítés esetén áthelyezésük a keresztet állító szándékának figyelembe vételével az eredeti tájolásnak megfelelően végezhető.

Gyümölcsaszaló (Szálláshelyi major 0239/3 hrsz)

(9)    Helyi természeti védelem alatt áll a két tölgyfa 0203/9 v. 10.

​

Régészet

24.§.

(1)    Gersekaráton nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

-        Szifa-dűlő
         Helyrajzi számok: 379-382; 384/2; 387; 388; 645; 646; 647/1-26; 649/2; 5-18; 44-49; 50-53; 650/24; 115; 184; 670/25;           187-192; 198-199.

-        Sárvíz tótól északra fekvő gazdasági tábla
         Helyrajzi számok: 0134/19, 21

Régészeti lelőhelyeken minden -30cm-t meghaladó mélységű talajbolygatással járó tevékenységet csak a KÖH szakhatósági állásfoglalása alapján, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni.

(2)    Régészeti érdekű területek az alábbiak:

-        A Sárvíz, a Martina és a Csengő-patakok medrét két oldalról kísérő területek

-        A község belterületének egésze.

A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az illetékes hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

(3)    Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az illetékes hivatalt értesíteni kell.

(4)    A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(5)    A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadóak.

​

Művi értékvédelem

25.§.

(1) Helyi területi védelem

a.) Helyi utcaképi védelem alatt állnak az alábbi utca szakaszok, melyek egyes egyedei önmagukban nem, de együttesen értékesek:

- Petőfi Sándor utca a 8-tól 18-ig és az 1-től 13-as házszámig.

- Dózsa György utca a 41-től 63-ig, 34-től 40-ig és 105-től 115-ös házszámig.

b.) A helyi utcaképi védelemre vonatkozó előírásokat az   (LfM1) építési övezet tartalmazza.

(2) Helyi területi védelem alatt áll a templom környezete a Béke u. 5.-21., 14.-20. és 12.-8., valamint a Honvéd utca 1.-5. házszámú telkek. A felsorolt telkeken benyújtott építési engedélyekben a hagyományos faluképhez való illeszkedést dokumentálni, az engedély kiadásakor pedig a megfelelőségét vizsgálni kell.

(3) Helyi egyedi védelem

Olyan egyedi épületek, amelyek hordozzák a község múltjának sajátosságait, s a község számára megőrzendő értékeket képviselnek a következők:

(4) A helyi védelem alatt álló épületek külső – belső felújítása csak szakszerű építési engedélyezési tervek alapján történhet. Szakértői vélemény alapján az életveszélyessé nyilvánított épületek vagy épületrészek elbonthatók, de visszaépítendők.

(5) A védett értéket érintő építési, bontási munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:

a.) A hatályos állami jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:

- A védett érték beavatkozással érintett érintett részének részletes felmérési (1:50 léptékű összes rajz, összes jellemző metszet és összes jellemző homlokzat, 1:20 – 1:10 léptékű részletrajzok, fényképek) dokumentációját,

- Az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

- A munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fényképdokumentációját.

b.) A kivitelezés során a tervező művezetést kötelezően igénybe kell venni.

c.) Védett értékek bontási engedélye csak építési engedélykérelemmel együtt nyújtható be.

d.) A dokumentációnak továbbá meg kell felelnie az épület helye szerinti területi védelem, valamint az övezeti előírásoknak.

(6) A védett építményeken parapet–konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(7) Az építmények gázellátását szolgáló csövek vezetésénél azt a megoldást kell választani, amely a homlokzati tagozatokat, díszítéseket maximálisan megkíméli és a legrövidebb szakaszon vezetett szakaszt eredményezi.

(8) Amennyiben a gázüzemű központi fűtés égéstermék elvezetése az épület állékonyságának veszélyeztetése miatt annak nagyfelújításáig ideiglenesen csak külső fém kéménnyel oldható meg, azt közterületről a legkevésbé szembetűnő helyen, takartan kell megoldani.

(9) A védett építményen csak látványt zavaró nem zavaró, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.

(10) Helyi egyedi védelem alatt állnak az alábbi vallási emlékek:

Különleges jogintézmények

25.§.

(13)    Közérdekű környezetalakítás (környezet, táj és településkép védelem) céljából a Szabályozási Terven körülhatárolt telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn. Az így lehatárolt területen ültetési terv alapján a Szerkezeti Terven jelöltek szerint zárt, vagy ligetes növényállomány alakuljon ki. Kötelezettséget rendel el a Szabályozási Terv a Dózsa Gy. utca 2., 644/2 hrsz.-on álló emlékmű körül, legalább két darab …. ültetésére.

Védőterületek, védősávok

27.§.

(1)    A temetők védőtávolsága 40,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők.

(2)    A szennyvíztisztító védőtávolsága 300m, amelyen belül építmények az illetékes szakhatóságok engedélye alapján helyezhetők el.

(3)    A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, ezen túl a külterületen a partéltől számított 50,0-50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el, valamint környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell folytatni.

(4)    Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a 11/1984.(VIII.22.) IpM számú rendeletében előírtakat be kell tartani.

(5)    A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0 – 9,0 m, amelyen belül mindennemű építési tevékenység az üzemeltető engedélyével végezhető.

(6)    Az országos mellékutak védőtávolsága külterületen 50-50m.

(7)    A karátföldi major védőterülete 300m, amelyen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem építhető.

​

Záró rendelkezések

28.§.

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba és a 813-TR/2004 törzsszámú dokumentáció Szabályozási Terv 4.2 és 4.3. számú lapjaival együtt érvényes. Egyidejűleg Gersekarát Község Önkormányzatának 4/1994.(I.25.) KT. számú rendelete a község összevont rendezési tervéről, valamint ennek módosításai

-        8/1999.(VI.10.)

-        11/1996.(VII.12.)

-        1/1996.(I.17.)

-        11/1995.(IX.12.)

-        17/1994.(XII.6.)

hatályukat vesztik.

Gersekarát, 2007. február 14.

                                           Herczeg Gyula sk.                             Hári Antalné dr. sk.
                                               polgármester                                          jegyző

​

Gersekarát község  LfM1  jelű, utcakép védelemhez kapcsolódó lakóövezeteinél a Helyi Építési Szabályzat tervezetében az OTÉK előírásaitól eltérések találhatók.

Szabályozási szándék

e.) Az előírások megfogalmazásánál elsődleges szempont volt az oromfalas beépítés jellegének megőrzése, ezért

- a meglévő hagyományos beépítésű telkeknél 5,0m telekmélységig, vagy szélfogó esetén a szélfogóig a lebontott épületet azonosan kell újraépíteni, azután lehet szélesebb és magasabb

f.) Eltérések az OTÉK-tól

- az övezet lakótelkein a szabályozás megengedi, hogy mind a meglévő oromfalas épületek újjáépítésénél, mind a már átépültek bontása utáni építésnél az oldalkert mérete néhány különösen keskeny telek esetében 3,0m legyen, miközben az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0m.

- a 254. és a 255. hrsz.-ú, digitalizált térképen mérve 9,0 m széles telkek esetében az 5,0 m-en túli épületszakasz legfeljebb 6,0 m traktusmélységig szélesíthető a 3,0 m legkisebb oldalkert méret egyidejű betartása mellett. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság hajlított házak esetében 4,5 m.

- 4,0 m-es oldalkert lehetséges az alábbi 11,0 m széles telkeknél:
256, 291, 399 és 398 hrsz.