Gersekarát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2007 (II.15.) önkormányzati rendelete

Kerítés létesítésének szabályai

3.§.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni

(3) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások beépítésre szánt területen.

a.) A telek közterületi vonalán áttört kerítés 1,2 – 1,8m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

b.) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,0m közötti magassággal. Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

(4) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások kertes mezőgazdasági területen:

a.) A telek közterületi vonalán élősövény, vagy léc kerítés létesíthető legfeljebb 1,2m magasságal. Tömör kerítés kertes mezőgazdasági területen nem engedhető meg.

b.) A szomszédos telekkel határos vonalon drótfonat kerítés építhető.

Területfelhasználás

4.§.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

5.§.

f.) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(2) Gersekarát lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusiasak és kertvárosiasak.

Kertvárosias lakóterület és építési övezete

6.§.

(1) Az északi községrészen, az iskola szomszédságában kialakítandó kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

c.) legfeljebb kétlakásos lakóépület,

d.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

e.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) A kertvárosias lakóterületen nem helyezető el:

a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b.) sportlétesítmény,

c.) üzemanyagtöltő,

d.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

e.) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakászámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

f.) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület és

g.) önálló parkolóterület és garázs a 3,5t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(3) A kertvárosias lakóterületet teljes közművel kell ellátni.

(4) A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

(5) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(6) Az (Lke) jelű építési övezetben telket alakítani, építményt elhelyezni az alábbi előírások szerint lehet:

a.) A kialakítható legkisebb telek területe 450m²

b.)A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.

c.) Az építményeket a Szabályozási Terven körülhatárolt építési helyen belül, a kijelölt építési vonalon kell elhelyezni.

d.) A megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0m.

Falusias lakóterület általános előírásai

7.§.

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 2 lakásos lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a.) egy tömbben elhelyezett, legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c.) szálláshely szolgáltató épület,

d.) kézműipari építmény,

e.) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f.) sportépítmény.

g.) mező- és erdőgazdasági építmény a lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével.

(3) A lakóterületek beépítésük jellege, karakterbeli különbségük szerint az alábbi egységekre tagozódnak:

a.) Az örökségvédelmi szempontból fontos területen lévő telkek építési övezeteit az (Lf) alapjelén túl (M) betű (és alövezetek esetén számozás),

b.) A kialakult általános jellegű építési övezeteket (K) betű (és számozás) különbözteti meg.

c.) Az új, tervezett lakóterületek építési övezeteinek az alapjelen túl megkülönböztető betűjele nincs. (Lf és alövezetei esetén számozás.)

(4) Az (M) jelű övezetekben alkalmazott szabályozás célja a településkarakter védelme az alábbi eszközökkel:

a.) Telekszerkezet őrzése érdekében a telekalakítást csak olyan mértékben engedi meg, amelynek eredményeként létrejött telek a szokásos méretrendtől jelentősen nem tér el.

b.) A településkép védelme érdekében az övezetre jellemző hagyományos épülettípusokhoz igazodóan szabályozza:

- Az új épületek beépítési módját és épülettömegét és

- Minden épületre előírja az anyaghasználatot, a tetőformát, a homlokzati megjelenést és a színezést.

(5) A falusias lakóterületet teljes közművel kell ellátni.

(6) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

(7) A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 50% lehet.

(8) Az (Lf M1) jelű helyi utcakép védelem alatt álló, az épített örökséget jelentős mértékben őrző karaktervédelmi övezetben betartandó építési előírások:

a.) A telekalakítás szabályai:

- A telkek utcai homlokvonalainak kialakult szélességi mérete nem változtatható. Telekösszevonás csak az utcai homlokvonalból kiinduló hosszútelek visszaállítása érdekében engedhető meg.

b.) Az újraépítés szabályai:

- Hagyományos hosszúház esetén

ha nincs szélfogó építmény, az utcavonaltól számított 5,0m mélységig, szélfogó esetén a szélfogó kezdetéig a lebontott épületet kell visszaépíteni (meghagyni) utcai homlokzatát a hagyományos nyílásrenddel és vakolatkeretezésekkel visszaállítani, oromzatos, sima, az eredeti épület hajlásszöge szerinti nyeregtetővel lefedni. Ezen a szakaszon a tetőtér nem építhető be.

- Az 5,0m távolságon túl az épület legfeljebb 8,0m traktusmélységig szélesíthető, 4,0m legnagyobb építménymagassággal. Fedése az utcai szakasszal azonos hajlásszögű, tetőfelépítmény nélküli, legfeljebb 50,0cm magas térdfalon nyugvó nyeregtető, bevilágításához csak síkban fekvő tetőablak alkalmazható.

- A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de maximum 400m²

- Az oldalkert legkisebb szélessége 3,0m lehet, még akkor is, ha emiatt az utcai szakaszon az eredeti épületkontúrtól el kell térni.

- Hajlított vagy egyéb elrendezésű épület bontása esetén hajlított ház építhető az alábbi feltételekkel:

- Utcai homlokzatszélessége nem lehet több 15,0m-nél.

- A párkány kiülése a szomszéd és az utca felé legfeljebb 60cm lehet.

- A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 400m².

- A homlokzatmagasság max. 4,5m lehet.

- Az oldalkert legkisebb szélessége 4.5m lehet.

- Az építmény külső megjelenésére a c.) pontban foglaltak alkalmazandók.

c.) Hajlított vagy egyéb elrendezésű épület átalakítása, felújítása esetén a falusias környezethez illő épületszerkezeteket és színezést kell alkalmazni. Tetőtérbeépítés térdfal nélkül, kevés tetőfelépítménnyel, hagyományos színű cserép tetőhéjazattal alakítható ki.

d.) Gazdasági épület a lakóépülettel egy sorban építhető, tényleges gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint a lakóépület tényleges gerincmagassága.

(9) Az (Lf M2) jelű, a az épített örökséget őrző területek építési övezetének előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

- Két szomszédos telek csak akkor vonható össze, ha a keletkező új telek szélességi mérete a 24,0m-t nem haladja meg.

- Telekmegosztáskor a keletkező új telkek szélessége legalább 14,0m kell legyen.

- Egyéb esetekben szélességi értelemben csak telekhatár kiigazítás engedélyezhető legfeljebb 1,0m szélességben.

b.) Az újraépítés szabályai:

- 10,0m-nél keskenyebb telkeken meglévő épületek a beépítettség és a szintterület növelése nélkül felújíthatók, de nem építhetők újra.

- a 10,0-12,5m széles telkeken oromfalas hosszúház építhető legfeljebb 7,00m homlokzatszélességgel a 12,5m-nél szélesebb telkeken utcavonalon oromfalas vagy hajlított ház építhető. Az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége oromfalas esetén 7,0m, hajlított ház esetén 15,0m, a párkány kiülése a közterület és a szomszéd felé legfeljebb 60 cm lehet.

c.) A gazdasági épület relatív gerincmagassága nem lehet nagyobb a lakóépületénél.

d.) Az előkert mérete: kialakultnak megfelelő, de nem lehet kisebb 1,0 m-nél.

e.) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%, de legfeljebb 400m².

f.) Az építendő épület tetőformája hosszúház építésekor oromfalas nyeregtető, hajlított ház esetében kontyolt vagy csonkakontyos nyeregtető. A tetőhéjazat hagyományos színű cserép lehet. A tetőtér beépítéséhez térdfal oromfalas tető esetén egyáltalán nem, kontyolt nyeregtetőnél csak az utcai oldalon nem alkalmazható. Hajlított ház utcai tetőfelületén csak síkban fekvő ablak helyezhető el, oromfalas nyeregtetőn a síkban fekvő ablakok mellett legfeljebb két, a szénabedobóknál helyben alkalmazott megoldással kiképzett tetőablak építhető. A tető hajlásszöge 40-45 között tartandó.

g.) Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos külső megjelenésű anyagokból készüljenek. Az élénk, hivalkodó színek alkalmazása kerülendő.

h.) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-4,5m.

i.) Új beépítéseknél és újraépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 14,0m telekszélességig a megengedett legnagyobb építménymagasság , azon felül 6,0m lehet.

j.) Azon épületek utcai homlokzatainál, amelyek belenyúlnak a Szabályozási Terven ábrázolt zajzónába, passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

(10) A (Lf K1) jelű kialakult építési övezet előírásai:

a.) A 10m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be. Az ilyen telken már meglévő épület nem építhető újra, csak felújítható az építménymagasság és a beépítettség növelése nélkül.

b.) Telekalakításnál a létrejövő új telek legkisebb szélessége 15,0m lehet. Maradvány nyeles telek újonnan nem keletkezhet.

c.) A beépítési mód oldalhatáron álló. Kivéve a 22,0m-nél szélesebb telkeket, amelyek szabadonállóan is beépíthetők.

d.) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

e.) A megengedhető legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5/4,5m. A gazdasági épületek gerinc- és párkánymagassága nem haladhatja meg a lakóépületét.

f.) A beépítettség legnagyobb mértéke 30% lehet.

g.) Az oldalkert legkisebb mérete 14,0m telekszélességig a megengedett legnagyobb építménymagasság, azon felül 6,0m kell legyen.

h.) Az épületek tetőformája 40-45°-os hajlásszögű, kevés tetőfelépítménnyel ellátott kontyolt, vagy csonkakontyolt nyeregtető, cserép színű tetőhéjazattal.

i.) Azon épületek utcai homlokzatainál, amelyek belenyúlnak a Szabályozási Terven ábrázolt zajzónába, passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

j.) Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos külső megjelenésű anyagokból készüljenek, az élénk, hivalkodó színű és anyagú felületek alkalmazása kerülendő.

k.) Az övezet helyi területi védelem alatt álló telkein e rendelet 24.§. Művi értékvédelem c. szakasz ide vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(11) Az (Lf K2) jelű kialakult építési övezet a Vasvári utca északi oldalán lévő telkekre terjed ki.

a.) A kialakítható legkisebb telek szélessége 16,0m. A telekalakítás során nyeles telek nem keletkezhet.

b.) Az új épületeket foghíjak beépítésekor és újraépítések esetén is a zajzónán kívül, a telek utcai homlokvonalától számított 30m-re kell elhelyezni.

c.) A beépítési mód oldalhatáron álló, kivéve a 20,0m-nél szélesebb telkeket, amelyek szabadonállóan is beépíthetők.

d.) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%.

e.) Az építménymagasság max. 4,5m lehet.

f.) Az építési övezet kialakításának (belterületbe vonásának) feltétele a közlekedési út érintett szakaszán a közvilágítás és a járda kiépítése.

(12) Az ( Lf 1) jelű tervezett építési övezet előírásai:

a.) A kialakítható legkisebb telek

- területe: 700,0m2

- szélessége: 14,0

- mélysége: 40,0

b.) A kialakítható telek megengedett legnagyobb szélessége: 25,0m.

c.) A beépítési mód oldalhatáron álló, kivéve a 20,0m-nél szélesebb telkeket, amelyeken a szabadonálló beépítési mód is megengedhető. Ahol a szabályozási terv építési vonalat jelöl, ott az épületek homlokvonalát nagy részben arra illeszkedően kell elhelyezni.

d.) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 4,0/4,5m. Gazdasági épület és gépkocsitároló legkisebb építménymagassága 3,0m lehet, gerincmagassága azonban nem haladhatja meg a lakóépületét.

e.) Az alkalmazott homlokzati szerkezetek és a tetőhéjazat hagyományos megjelenésű anyagokból készüljenek, az élénk, hivalkodó színű és anyagú felületek alkalmazása kerülendő.

Településközpont terület

8.§.

(1) Gersekarát község Szabályozási Terve településközpont vegyes területet határol körül, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési vagy kistérségi szintű építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

d.) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

- egyéb közösségi szórakoztató épület,

- parkolóház, üzemanyagtöltő,

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

- termelő kertészeti építmény és

- önálló parkolóterület és garázs a 3,5t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A településközpont vegyes terület telkeit teljes közművel kell ellátni.

(5) A létesítmények működéséhez szükséges számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

(6) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2, a zöldfelület aránya legalább az egész telek 30%-a kell legyen.

(7) A (Vt) jelű, kialakult településközpont vegyes építési övezet előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

- A kialakítható telek
legkisebb szélessége: 18,0m

- mélysége: 40,0m

b.) A beépítettség legnagyobb mértéke 50%.

c.) A megengedett legkisebb/ legnagyobb építménymagasság 3,5/ 7,5 m lehet.

Gazdasági terület

9.§.

Az kereskedelmi szolgáltató terület és építési övezetei

10.§.

(1) A kereskedelmi szolgáltató területen elsősorban nem jelentős zavaró hatású, nem alapfokú igények kielégítését szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, úti kiszolgáló és gazdasági tevékenységi célú létesítmények építhetők.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló 1db. lakás.

(3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet teljes közművel kell ellátni.

(4) Üzemi területek csapadékvizeinek csatlakozásánál vizsgálni kell és ki kell zárni a csapadékvíz szennyezésének lehetőségét (iszap és olajfogó beépítése).

(5) Az egyes építési övezetekben meghatározott méretű előkerten belül fásított gépkocsiparkoló elhelyezhető.

(6) Az előírt számú gépkocsiparkolót és rakodóhelyet telken belül kell biztosítani.

(7) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.

(8) A (Gszk) jelű építési övezet előírásai:

a.) A telekalakítás szabályai:

- a kialakítható legkisebb
telekszélesség                                                       30,0m
telekmélység                                                          50,0m
telekterület                                                         3000,0m

b.) A beépítés szabályai

- beépítési mód szabadonálló

- megengedett legnagyobb
beépítettség 30,0%

- kialakítandó zöldfelület minimuma 40,0%

- megengedett legnagyobb
építménymagasság 6,0m

- az építési hely határa:
                                               előkert                      15,0m
                                               hátsókert                 10,0m
                                               oldalkert                     3,0m

c.) Közlekedési kapcsolatok szabályai:

A Vasvár-Hegyhátsál és a Győrvár-Telekes-Gersekarát ök. útra közvetlen telekcsatlakozás nem létesíthető. Szervizút vagy belső feltáró út csatlakozása ezen utakra csak a már kialakult csomópontokban lehet.

A belső feltáró utak legkisebb szélessége 16,0m lehet.

d.) A zöldfelületnek a telekterülethez viszonyított aránya legalább 30% kell legyen.

(9) A tartalék kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (TGksz) övezet igénybevételéig jelenlegi használata változatlan marad, a közbenső időben azonban olyan tevékenységek nem végezhetők, amelyek önmaguk vagy következményük akadályozza a kijelölt cél megvalósítását.

A mezőgazdasági célú gazdasági terület és építési övezete

11. §

Hatályon kívül helyezve 13/2011. (IX. 30.) ÖR.

Különleges terület

12.§.

(1) Különleges területek azok a területek, amelyek a község szempontjából meghatározó jelentőségűek, kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók. A Szabályozás Terv az alábbi különleges területeket különbözteti meg:

(2) A (K1) jelű építési övezet a római katolikus templom területe, amely elsősorban egyházi, szakrális funkciót szolgál. Az épület helyi védelem alatt áll. Építészeti megjelenése, eredeti formája nem változtatható.

(3) A (K2) jelű terület a temetők területe, amelyeken a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2% lehet.

(4) Tartalék különleges területek (TK)

a.) Az övezet hatálya a községtől északra fekvő 0203/12-42 és a0203/9 és /10 déli része valamint a Sárvíz tótól keletre fekvő 034/19hrsz. földrészletekre terjed ki.

b.) A területek termálstrand és üdülési létesítmények távlati elhelyezésére tartandók fenn. Felhasználásukig olyan tevékenységek nem végezhetők, amelyek a későbbiekben önmaguk vagy következményük által akadályozza a kijelölt célra történő igénybevételt.

c.) A közbelső időben az övezet területén a mezőgazdasági művelési kötelezettség fennáll.

d.) A 7441. j. ök. út külterületi jellegét meg kell őrizni. A tervezett különleges területnél (TK termálstrand) 50 m-es védőtávolságot kell biztosítani, ez nem építhető be, illetve nem vonható belterületbe. A terület feltárása csak az I. vagy II. kiépített csomópontokon keresztül történhet. Önálló ingatlan és útcsatlakozások nem létesíthetők. A II.sz. csomópont mellett a 0196/2, és a 0204/1. hrsz.-ú utak csatlakozásai a 7441. j. ök. úthoz megszüntetendők.

e.) A 7442 j. ök. út mellett a tervezett különleges terület csak az összekötő út külterületi jellegének megőrzése mellett vonható belterületbe. Az 50 m-es védőtávolságot biztosítani kell, az nem építhető be, illetve nem vonható belterületbe.

f.) A termálberuházás megkezdésénél az ivóvíz arzéntartalmának csökkentéséről és annak határidejéről szóló 201/2001. Kormányrendeletben foglaltakra figyelemmel kell lenni.

(5) A különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) a meglévő külterületi állattartó telepek területe, ahol az építmény-elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

- Lakóépület nem létesíthető

- Gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termék-feldolgozási funkciójú épületek létesíthetők

- Állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.

a.) Beépítés részletes előírásai:

- Beépíthető telekterület: min. 3000,0m2

- Kialakítható telekterület: min. 3000,0m2

- Beépítettség: max. 15,0%

- Építménymagasság: max. 7,5m

- Beépítési mód: szabadonálló

- Előkert:a meglévő,ill. új épületnél min. 10,0m

- A szabályozási terven ültetési kötelezettséggel jelölt sávba többszintes növényzet telepítendő

- Zöldfelületi arány: min. 40,0%, amelybe a védősáv

területe beszámítható

b.) Üzemi területek csapadékvizeinek csatlakozásánál vizsgálni kell és ki kell zárni a csapadékvíz szennyezésének lehetőségét (iszap és olajfogó beépítése).

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

13.§.

(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) A közúthálózat elemeinek kategorizálását, építési szélességek előírásait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(7) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(8) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(9) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(10) Sarok telkek esetében a telek kialakítást úgy kell megtervezni, hogy az ingatlan közúti kapcsolata az alárendelt útra, a területsaroktól legalább 12 méterre, de célszerűen minél távolabb kerüljön megnyitásra.

Közműterületek és létesítmények

14.§.

(1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket általában közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(3) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgy-építés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezeték nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(12) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(7) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

a.) A napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt ürítőhelyre szállítani.

b.) A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200m-en belül nem tud, a befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóságok hozzájárulásával a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyi szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőtávolsága nem nyúlhat túl az engedélyezés ingatlanán.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) A telken belül tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(10) A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető.)

(11) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(13) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(14) A (Köz1) jelű övezet hírközlési létesítmény elhelyezésére szolgál. Csak a rendeltetésnek megfelelő, azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.

(15) A (Köz2) jelű övezet (0132/14.hrsz.) a gázfogadó részére kialakított telekre terjed ki.

(16) Az önálló közműterületek övezetében kezelőjük hozzájárulásával csak a rendeltetésének megfelelő, azt kiszolgáló létesítmény helyezhető el.

Zöldfelületek

15.§.

(1) A Szabályozási Terv sajátos funkciója alapján közparkot és kegyeleti parkot különböztet meg.

(2) Közparkok (Zkp)

a.) A község északi részéhez kapcsolódóan a 0200/3hrsz.-on létrehozott Milleniumi Emlékparkban csak a történeti rendeltetésének megfelelő szobrok, objektumok. pihenőhelyek helyezhetők el, épület nem építhető.

b.) A Csengő-patakot kísérő helyi természeti védelem alatt álló galériaerdő sávjában a Szabályozási Terven ábrázoltak szerint közparkot kell kialakítani. A területen csak pihenőhelyek, szobrok helyezhetőek el, épület nem építhető.

c.) A művelődési ház telkéből az új telekosztáshoz kapcsolódóan közpark alakítandó ki.

(3) Kegyeleti Park (Zke)

A 0195/16hrsz.-on fekvő, gersei bezárt temető és a Szabályozási terv szerint hozzákapcsolt erdőterületeken a községben valaha élt, itt tevékenykedő és itt nyugvó emberek tiszteletére kegyeleti park létesítendő. Csak a közösségi emlékezetet szolgáló szobrok, síremlékek, objektumok, pihenőhelyek helyezhetők el a területen, épület nem építhető.

(4) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

c.) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

Erdőterület

16.§.

(1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, valamint a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint az alábbiak szerint tagolódnak:

a.) Védelmi (Ev) és

b.) Gazdasági (Eg) lehet.

A védelmi erdő lehet védő és védett erdő.

(3) Az (Ev1) jelű véderdők a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgálnak. Sajátos funkciójuk szerint lehetnek:

Ev1-a a vízeróziót gátló talajvédelmi

Ev1-b a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő

Ev1-h a községet védő településvédelmi

Ev1-j az utak és műtárgyak, a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi

Ev1-i tájvédelmi erdő.

(4) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdő övezetként szabályozott területen többszintes növényállomány telepítendő legalább 15,0m szélességben.

(5) Az övezetben épületek nem építhetők, az OTÉK 32.§.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(6) A szabályozási terven (Ev2) jellel jelölt erdők különböző szintű természeti védelem, esetenként átfedésben, többféle alatt állnak:

- a Natura2000 európai hálózat részei,

- országos védelem alatt álló lápok telkein lévő erdők,

- megyei ökológiai hálózat részei vagy

- helyi természeti védelem alatt álló erdők.

a.) A védett erdők kezelésénél elsőbbséget élvez a fenntartható területhasználat valamint a biológiai sokféleség védelme és másodlagosak a gazdasági szempontok.

b.) Az övezetben új építmény csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül létesíthető.

(7) A gazdasági erdő (Eg) övezetben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. Csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhető el a következő feltételekkel:

a.) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000m²)

b.) beépítési mód: szabadonálló

c.) beépítettség (maximum): 0,5%

(8) A gazdasági erdőterületeken kialakítható épületek legfeljebb 4,5m építménymagasságúak, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12m lehet.

(9) A gazdasági erdő övezetben az építési hely határvonalai:

a.) Építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 20m-re

b.) Építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 20m-re

c.) Építési határvonal az hátsókertben: a telek szélétől 20m-re húzódik.

(10) Az egyes övezetekben elhelyezhető épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.

(11) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(12) Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő lehetőleg honos fafajok telepítendők.

Mezőgazdasági terület általános előírásai

17.§.

b.) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók.

(4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

a.) Kertes mezőgazdasági (Mk) övezetbe a jellemzően kistelkes, hagyományosan kert-gazdálkodású rekreációs célú területrészek.

b.) Az általános mezőgazdasági (Má) övezetbe az árutermelő, zömében szántó földrészletek,

c.) A gyepes (MO) övezetbe a földhivatali művelési ág szerint jelenleg gyepgazdálkodással hasznosított területek.

Kertes mezőgazdasági terület övezetei

18.§.

(1) Kerítés építését kertes mezőgazdasági területen e rendelet 3.§.(4) bekezdése szabályozza.

(2) Gersekarát kertes mezőgazdasági területei a hagyományos használati módjukból következő beépíthetőségük szerint két különböző építési övezetbe soroltak:

(3) Az (Mk1) jelű övezetben csak földdel borított pince építése engedélyezhető.

a.) 10,0m² pince minden telken létesíthető, ezen felül csak a helyben termelt termény feldolgozásának megfelelő mértékben bővíthető. (pl. 2m²/bor hl)

b.) a pince terepszint feletti magassága a 1,5m-t nem haladhatja meg (földfedéssel együtt)

c.) a pince a telek oldalhatárától min. 1,0m-re, a telek út felöli határától min. 10,0m-re helyezhető el.

d.) Az övezetben állattartó épület nem helyezhető el.

(4) Az (Mk2) jelű, a megyei ökológiai hálózat és tájképvédelmi terület övezetében lévő kertes mezőgazdasági övezet telkein telkenként egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas szőlő- és borgazdálkodással illetve gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos gazdasági épület, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület, továbbá állattartó épület, építmény (kivéve: méhészet) nem létesíthető.

a.) Az övezetben csak kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban lévő és akként használt telek építhető be.

b.) Beépíthető telek területe min. 800,0m² az alábbi kikötésekkel:

- ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület + földdel borított pince építhető azon a telken, amelynek szélessége 12,0m, mélysége legalább 50,0m. Bármelyik érték hiányában csak több terület együttes beépítése engedélyezhető az előírt paraméterek teljesülése érdekében.

- Az építménymagasság legfeljebb 3,5m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számított homlokzatmagasság max. 5,5m lehet.

- Beépítési mód: szabadonálló

- Előkert: min. 10,0m illetve rézsűs mélyút esetén a felső rézsűéltől számított 5,0m

- Oldalkert: min. 3,0m

- A beépítettség megengedhető legnagyobb mértéke 3%, de legfeljebb egy 60,0m² alapterületű épület és földdel borított pince építhető.

- Az építményeket a tájképvédelem szempontjait figyelembe vevő, a területre jellemző hagyományos formavilággal és anyaghasználattal kell megépíteni.

c.) A kialakítható új telek területe:

- min.: 1200,0m²

- szélessége: 16,0m

- mélysége: 80,0m

(5) A (Mk3) jelű kertes mezőgazdasági övezet

a.) Az övezet mezőgazdasági (zártkerti) használat - kialakult szerinti gyepesterületű - gyümölcsös - céljára és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.

b.) Az övezet területén - amennyiben a telek területe a 720 m²-t eléri, illetve meghaladja:

- gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-,

- kisgép-, terménytároló stb.)

- pince helyezhető el, szabadonálló beépítési mód alkalmazásával.

c.) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot.

d.) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

e.) Az építményeket a szabályozási terven ábrázolt építési helyen belül kell elhelyezni.

f.) Az Mk3 építési övezet meredek morfológiájú területén az engedélyezési tervet feltáró talajmechanikai vizsgálat alapján kell elkészíteni.

g.) A gazdasági erdő besorolásból mezőgazdasági területbe átkerült területeken gyepművelésű gyümölcsöst kell telepíteni. A telepítésig a meglévő faállományt minél hiánytalanabbul meg kell őrizni.”

(6) A (Mk4) jelű kertes mezőgazdasági terület.

a.) Az övezet mezőgazdasági (zártkerti) használat - kialakult szerinti gyepesterületű - gyümölcsös - céljára és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.

b.) Az övezet területén - amennyiben a telek szélessége a 10,0 m-t, területe pedig az 1000 m²-t eléri, illetve meghaladja:

- gazdasági épület (présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, szerszám-, vegyszer-,

- kisgép-, terménytároló stb.)

- pince helyezhető el, szabadonálló beépítési mód alkalmazásával.

c.) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot.

d.) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m.

e.) Az építményeket a szabályozási terven ábrázolt építési helyen belül kell elhelyezni.

Általános mezőgazdasági terület övezetei

19.§.

(1) Általános, túlnyomóan szántó művelésű mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és –szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

a.) Az (Má) övezet különböző szempontok szerint további alövezetekre oszlik:

- Az (Má-1) övezetben a felsorolt létesítmények elhelyezhetők, azonban az épített környezet védelme, valamint vízvédelmi okokból a nagyszámú állattartó céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

- Az (Má-2) övezetben az előzőekben felsorolt létesítmények mellett nagyszámú állattartó épület is elhelyezhető.

- Az (Má-3) övezet a belterületi mezőgazdasági területek övezete, amelyben állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.

(2) Az (Má1) jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a.) a beépíthető telkek

- legkisebb területe: 1,0ha

- szélessége: 50,0m

- mélysége: 80,0m

- az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0m kell legyen

- a beépítettség legfeljebb 3% lehet, de nagy telek esetében az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0m2-t nem haladhatja meg

- a megengedett legnagyobb
építménymagasság 7,5m

- a beépítési mód: szabadonálló

b.) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére eső

Má-1 jelű övezetben az alábbi előírásokat is be kell tartani:

- Egy telken legfeljebb 3, egyenként 60m2-t nem meghaladó alapterületű

épület helyezhető el.

- Az épületeket 35-45fok hajlásszögű, égetett cserép színű héjalású

nyeregtetővel kell lefedni.

- Az épületek homlokzata fehér, vagy pasztell színű lehet.

- Az épületcsoprtot szegélyfásítással kell körülvenni. A szegélyfásításben

tájidegen fafajokat ültetni nem lehet.

(3) Az (Má2) jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a.) a beépíthető telkek

- legkisebb területe: 1,0ha

- szélessége: 80,0m

- mélysége: 200,0m

- az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0m kell legyen

- a beépítettség legfeljebb 3% lehet, de nagy telek esetében az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként az 1500,0m²-t nem haladhatja meg

-     a megengedett legnagyobb
építménymagasság                                                7,5m
a beépítési mód:                               szabadonálló.

(4) Az (MA-3) jelű belterületi mezőgazdasági övezetben kialakult telkek tovább nem oszthatók, a kialakult telekstruktúra megőrizendő. Az övezetben építési tevékenység és állattartás céljára alkalmas épület nem helyezhető el.

Gyepművelésű mezőgazdasági terület övezete

20.§.

(1) Az (MO) jelű övezetbe tartozó területek megyei ökológiai hálózatban elfoglalt helyük, kialakult gyepművelési águk vagy tájképvédelmi terület övezetébe tartozásuk alapján korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

a.) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

b.) Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások

ba) Az övezet területén csak a hagyományos állatartást szolgáló építmények helyezhetők el, lakóépület és mezőgazdasági terményfeldolgozó épület nem.

bb) A beépíthető földrészlet legkisebb területe 3,0 ha.

bc) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

bd) Az övezetben toronyszerű építmények nem helyezhetők el.

Vízgazdálkodás

21.§.

(1) Gersekarát területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:

a.) a folyóvizek árkok medre és parti sávja,

b.) a lápok,

c.) a vízmosások és

d.) A vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezete.

(3) A (V2) jelű, országosan védett lápok területén és környezetében vízháztartásukat károsan befolyásoló tevékenység nem végezhető. A Fias tó csapadékvíz utánpótlásának biztosításakor a káros anyagok bejutását meg kell akadályozni olajfogó beiktatásával.

(4) A (V3) jelű külterületen csapadékvizek által természetesen kialakított vízmosások területét szabadon kell hagyni, a kísérő lejtőn a talajeróziót fékező erdősávot kell telepíteni.

(5) A (V4) jelű vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezetében csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények és szerkezetek helyezhetők el.

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem
22.§.

Táj- és természetvédelem

23.§.

(7) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(3) Az (Ev2) jelű erdők és az (MO) gyepeknek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott területeken kívül eső része, valamint az (Mk2) jelű kertes mezőgazdasági területek a megyei ökológiai hálózat és egyben tájképvédelmi területek övezetébe tartoznak.

(4) A Szabályozási Terven szabvány jellel körülhatárolt területek helyi természetvédelmi oltalom alatt állnak, ahol cél a helyi szempontból fontos természeti értékek őrzése.

(5) A (3) és (4) pontban meghatározott területeken nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(6) Szélturbinák, átjátszó állomás, óriásplakátok nem helyezhetőek el, új energia és hírközlő vezetékek lehetőség szerint a terepszint alatt vezetendők. A meglévők rekonstrukciója során vizsgálandó a föld alá helyezés lehetősége.

(8) Egyedi tájértékek

A külterületi utak mellett álló keresztek országos védelem alatt állnak. Útszélesítés esetén áthelyezésük a keresztet állító szándékának figyelembe vételével az eredeti tájolásnak megfelelően végezhető.

Gyümölcsaszaló (Szálláshelyi major 0239/3 hrsz)

(9) Helyi természeti védelem alatt áll a két tölgyfa 0203/9 v. 10.

Régészet

24.§.

(4) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

Művi értékvédelem

25.§.

(1) Helyi területi védelem

a.) Helyi utcaképi védelem alatt állnak az alábbi utca szakaszok, melyek egyes egyedei önmagukban nem, de együttesen értékesek:

- Petőfi Sándor utca a 8-tól 18-ig és az 1-től 13-as házszámig.

- Dózsa György utca a 41-től 63-ig, 34-től 40-ig és 105-től 115-ös házszámig.

b.) A helyi utcaképi védelemre vonatkozó előírásokat az (LfM1) építési övezet tartalmazza.

(2) Helyi területi védelem alatt áll a templom környezete a Béke u. 5.-21., 14.-20. és 12.-8., valamint a Honvéd utca 1.-5. házszámú telkek.

(3) A helyi egyedi védelmet megőrzendő értékeket a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(8) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(7) Az építmények gázellátását szolgáló csövek vezetésénél azt a megoldást kell választani, amely a homlokzati tagozatokat, díszítéseket maximálisan megkíméli és a legrövidebb szakaszon vezetett szakaszt eredményezi.

(9) A védett építményen csak látványt zavaró nem zavaró, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.

(10) A helyi egyedi védelem alatt álló vallási emlékeket az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(11) A vallási emlékek eredeti állapotban való megőrzéséről, környezetük karbantartásáról gondoskodni kell.

(12) Helyi egyedi védelem alá kell helyezni a felépítménnyel, kútházzal rendelkező ásott kutakat kataszterezésük elvégzése után.

Különleges jogintézmények

25.§.

(13) Közérdekű környezetalakítás (környezet, táj és településkép védelem) céljából a Szabályozási Terven körülhatárolt telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn. Az így lehatárolt területen ültetési terv alapján a Szerkezeti Terven jelöltek szerint zárt, vagy ligetes növényállomány alakuljon ki. Kötelezettséget rendel el a Szabályozási Terv a Dózsa Gy. utca 2., 644/2 hrsz.-on álló emlékmű körül, legalább két darab …. ültetésére.

Védőterületek, védősávok

27.§.

(3) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR

(4) Hatályon kívül helyezve a 6/2018. (IX. 13.) ÖR