Gersekarát Község Önkormányzata Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 2. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi viszonyoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, valamint azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § E rendelt hatálya az Szt. 3. § (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre terjed ki.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőség igazgatási ügyintézőinél lehet előterjeszteni.

(2) A kérelmező köteles a hatályos jogszabályban előírt vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolást, kérelmet benyújtani.

(3) A Körjegyzőség a kérelmező által benyújtott kérelmet, igazolásokat és a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet.

(4) A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, őstermelők, stb. nettó jövedelmüket az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni.

(5) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek az Szt. 4.§ (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározott jövedelem, vagyonnak a 4.§ b.) pontjában meghatározott vagyon minősül.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

4. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Szt. 33-35. §-ai alapján kell megállapítani.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult, az Szt. 37/B. §. (1) bekezdése szerint rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központnál nyilvántartásba vetetni magát és

b) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedés programról a nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül írásban megállapodni,

c) az esetleges akadályoztatásáról a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központot értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 15 napon belül igazolni,

d) a beilleszkedési programban foglaltakat teljesíteni.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

a) tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,  

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről írásban  megállapodást köt,

c) a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,

d) jelzi a jegyzőnek a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint, ha a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi,  

e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet a  jegyzőnek megküld.

(4) A beilleszkedési program típusai (lehetnek csoportosak, vagy egyénre szabottak):              

     a) egyéni képességeket fejlesztő programok,     

     b) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások,

     c) munkavégzésre történő felkészülési programok,

     d) iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetének minősül, ha a rendszeres szociális segélyezett:

• nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél,
  
• a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ által előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja,
  
• nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,
• a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre.
  

Ápolási díj

6. § (1)  Az Szt. 43/B.§. (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, (1959. évi IV. tv. 685.§. b.) pont), aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak másfél szeresét és:

• az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták,
  
• az ápolt ellátása, gondozása más egészségügyi illetve szociális ellátási forma keretében nem oldható meg,
• az ápolt valamint az ápolási díj megállapítását kérő hozzátartozó személyi és lakáskörülményei olyanok, hogy az otthoni ápolás megvalósítható,
• az ápolási díj megállapítását kérő hozzátartozó a kereső tevékenységét kénytelen feladni az ápolás érdekében, kivéve, ha az ápolás mellett olyan tevékenységet folytat, amelynek munkaideje –az otthon történő munkavégzés kivételével- a napi 4 órát nem haladja meg.
  

(2) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti méltányosság alapján megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(3) A képviselő-testület a 43/B.§. (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Átmeneti segély

7. § (1)  Az Szt. 45.§-ában foglaltak figyelembe vételével az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt állapíthat meg, ha:      

             - a család egy főre jutó átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

             - egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a.) elemi kár miatt anyagi segítségre szorul (nincs biztosítása, vagy az hosszú időt vesz igénybe),

b.) súlyos betegség, baleset esetén,

c.) nyugdíj kifizetése valamilyen ok miatt késik és anyagi helyzetének átmeneti javítása más módon nem biztosítható,

d.) gyógyászati segédeszköz beszerzésére gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,

e.) tartós (legalább 3 hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén,

f.) egyedülálló ellátatlan személy részére,

g.) lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes,

h.) egyéb rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) Az átmeneti segély összege egy alaklommal legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-áig terjedhet. Az egy évben kifizetett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

Temetési segély

8. § (1)  Az Szt. 46.§-ában meghatározottak szerint temetési segély annak állapítható meg akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át.

(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-nál, de elérheti annak teljes összegét is, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(3) A helyben szokásos temetési költség a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszerese.

(4) A képviselő-testület az Szt. 46. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

9. §  A képviselő-testület az Szt. 47. §-a értelmében természetbeni szociális ellátásként lakásfenntartási támogatást, átmeneti és temetési segélyt biztosíthat.

10. § (1)  E rendelet 7.§-ában foglalt feltételek alapján átmeneti segély természetben az alábbi formákban nyújtható:

 - élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak, lakbér, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, valamint egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

(2) A képviselő-testület az Szt. 47.§-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Közgyógyellátás

11. §  Az Szt. 50.§. (3) bekezdése alapján közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

12. § (1)  Az Szt. 57.§. (1) bekezdése alapján Gersekarát Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:

• szociális információs szolgáltatás
  
• étkeztetés,
  
• családsegítés
  
• közösségi ellátások
  
• támogató szolgáltatás
  

(2) Gersekarát Község Önkormányzata az alapszolgáltatási hatásköreit –az étkeztetés kivételével- a Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás útján - a Társulás és a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ között létrejött feladat ellátási szerződés alapján biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes. A kérelmeket - az étkeztetés kivételével- a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendeletben meghatározottak szerint a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központhoz kell benyújtani.

(4) A Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője, illetőleg Gersekarát község Polgármestere külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

Étkeztetés

13. § (1)  Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(2) Étkeztetésre jogosult az a személy akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

(3) Szociálisan rászorultak azok a személyek is, akik az étkeztetést

1. koruk (65 éven felüliek)
   
2. egészségi állapotuk (az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban)
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   
4. szenvedélybetegségük vagy
5. hajléktalanságuk miatt kívánják igénybe venni.
   

(4) A képviselő-testület az Szt. 62.§-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Térítési díj

14. §  Az egyes ellátásokért az Szt. 115/A.§-ában meghatározottak kivételével –a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet alapján- térítési díjat kell fizetni, melynek összegét –e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

Záró rendelkezések

15. §  Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Gersekarát Község Önkormányzatának „ A Szociális igazgatásról és az egyes szociális  formák szabályairól szóló” 14/2003. (XII.9.) számú, az 5/2004.(VII.29.) számú, a 11/2005.(IX.15.) számú, a 3/2006.(III.3.) számú és a 8/2006.(V.12.) számú rendelete.

Gersekarát, 2007. április 17.

Herczeg Gyula sk.                                                                                 Hári Antalné dr. sk

polgármester                                                                                               körjegyző

Kihirdetve

2007. április 20.

Hári Antalné dr. sk

   körjegyző