Gersekarát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi viszonyoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, valamint azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § E rendelt hatálya az Szt. 3. § (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre terjed ki.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Körjegyzőség igazgatási ügyintézőinél lehet előterjeszteni.

(2) A kérelmező köteles a hatályos jogszabályban előírt vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolást, kérelmet benyújtani.

(3) A Körjegyzőség a kérelmező által benyújtott kérelmet, igazolásokat és a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet.

(4) A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, őstermelők, stb. nettó jövedelmüket az illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni.

(5) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek az Szt. 4.§ (1) bekezdésének a.) pontjában meghatározott jövedelem, vagyonnak a 4.§ b.) pontjában meghatározott vagyon minősül.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

4. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Szt. 33-35. §-ai alapján kell megállapítani.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult, az Szt. 37/B. §. (1) bekezdése szerint rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központnál nyilvántartásba vetetni magát és

b) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedés programról a nyilvántartásba vételétől számított 30 napon belül írásban megállapodni,

c) az esetleges akadályoztatásáról a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központot értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 15 napon belül igazolni,

d) a beilleszkedési programban foglaltakat teljesíteni.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

a) tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,  

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről írásban  megállapodást köt,

c) a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,

d) jelzi a jegyzőnek a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint, ha a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi,  

e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet a  jegyzőnek megküld.

(4) A beilleszkedési program típusai (lehetnek csoportosak, vagy egyénre szabottak):              

     a) egyéni képességeket fejlesztő programok,     

     b) életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások,

     c) munkavégzésre történő felkészülési programok,

     d) iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetének minősül, ha a rendszeres szociális segélyezett:

• nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél,
  
• a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ által előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja,
  
• nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,
• a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre.
  

Ápolási díj

6. § (1)  Az Szt. 43/B.§. (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, (1959. évi IV. tv. 685.§. b.) pont), aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak másfél szeresét és:

• az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták,
  
• az ápolt ellátása, gondozása más egészségügyi illetve szociális ellátási forma keretében nem oldható meg,
• az ápolt valamint az ápolási díj megállapítását kérő hozzátartozó személyi és lakáskörülményei olyanok, hogy az otthoni ápolás megvalósítható,
• az ápolási díj megállapítását kérő hozzátartozó a kereső tevékenységét kénytelen feladni az ápolás érdekében, kivéve, ha az ápolás mellett olyan tevékenységet folytat, amelynek munkaideje –az otthon történő munkavégzés kivételével- a napi 4 órát nem haladja meg.
  

(2) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti méltányosság alapján megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(3) A képviselő-testület a 43/B.§. (1) bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Önkormányzati segély

7. § (1) Az önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szoctv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

a) nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére,

b) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,

c) tartós (egy hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetén,

d) elemi kár, baleset esetén,

e) egyedülálló ellátatlan személy részére

f) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.

(3) Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére (a továbbiakban: rendkívüli gyógyszersegély), így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

(4) Önkormányzati segélyt a képviselő-testület annak a személynek állapíthat meg – a 8. §-ban foglalt kivétellel -, aki a 7. § szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg.

(5) Az önkormányzati segély összege alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-ig terjedhet. Az egy évben kifizetett segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(6) Amennyiben a kérelmező kéri, vagy a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, az önkormányzati segély pénzbeli támogatás helyett természetbeli ellátásként is nyújtható az alábbi formában:

- közüzemi díjak és lakbér kifizetése,

- élelmiszer, tüzelő,

- egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmet jelen rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

8. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,

b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának létfenntartását veszélyezteti.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszerese.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(6) A Képviselő-testület az e § alapján biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

9. §  A képviselő-testület az Szt. 47. §-a értelmében természetbeni szociális ellátásként lakásfenntartási támogatást, átmeneti és temetési segélyt biztosíthat.

10. § (1)  E rendelet 7.§-ában foglalt feltételek alapján átmeneti segély természetben az alábbi formákban nyújtható:

 - élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak, lakbér, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, valamint egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

(2) A képviselő-testület az Szt. 47.§-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Közgyógyellátás

11. §  Az Szt. 50.§. (3) bekezdése alapján közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

(2) Képviselő-testület az Sztv. 50. § (3) bekezdésében biztosított hatáskörét a Polgármester hatáskörébe utalja.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

12. § (1)  Az Szt. 57.§. (1) bekezdése alapján Gersekarát Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:

• szociális információs szolgáltatás
  
• étkeztetés,
  
• családsegítés
  
• közösségi ellátások
  
• támogató szolgáltatás
  

(2) Gersekarát Község Önkormányzata az alapszolgáltatási hatásköreit –az étkeztetés kivételével- a Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás útján - a Társulás és a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ között létrejött feladat ellátási szerződés alapján biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes. A kérelmeket - az étkeztetés kivételével- a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendeletben meghatározottak szerint a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központhoz kell benyújtani.

(4) A Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője, illetőleg Gersekarát község Polgármestere külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

Étkeztetés

13. § (1)  Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(2) Étkeztetésre jogosult az a személy akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

(3) Szociálisan rászorultak azok a személyek is, akik az étkeztetést

1. koruk (65 éven felüliek)
   
2. egészségi állapotuk (az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban)
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
   
4. szenvedélybetegségük vagy
5. hajléktalanságuk miatt kívánják igénybe venni.
   

(4) A képviselő-testület az Szt. 62.§-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

Térítési díj

14. §  Az egyes ellátásokért az Szt. 115/A.§-ában meghatározottak kivételével –a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Kormányrendelet alapján- térítési díjat kell fizetni, melynek összegét –e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

Záró rendelkezések

15. §  Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Gersekarát Község Önkormányzatának „ A Szociális igazgatásról és az egyes szociális  formák szabályairól szóló” 14/2003. (XII.9.) számú, az 5/2004.(VII.29.) számú, a 11/2005.(IX.15.) számú, a 3/2006.(III.3.) számú és a 8/2006.(V.12.) számú rendelete.

Gersekarát, 2007. április 17.

Herczeg Gyula sk.                                                                                 Hári Antalné dr. sk

polgármester                                                                                               körjegyző

Kihirdetve

2007. április 20.

Hári Antalné dr. sk

   körjegyző

Egységes szerkezetben Gersekarát Község Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XII. 31.) a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 9/2007. (IV. 20.) számú rendelete módosításáról szóló önkormányzati rendelettel.

Gersekarát, 2013. december 31.

                                                                                                     Kissné Mátyás Éva

                                                                                                               jegyző