Hegyhátszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2005. 05. 02- 2011. 04. 29Hegyhátszentjakab Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (V. 2.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hegyhátszentjakab Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Hegyhátszentjakab község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.
(3) A 4/2002. (II.27.) KöM rendelet alapján védett területen, a község külterületén építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével a Termésezt Védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései szerint szabad. Külön jogszabály alapján védett építményt érintő felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad.
Településszerkezet, terület felhasználás
2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
területként különbözteti meg a szabályozási terv.
területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Falusias lakóterület
3. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület
2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény építmény, melyek közül az állattartást szolgáló építmények nagyságára és elhelyezésére külön rendelet a helyi állattartási rendelet vonatkozik.
3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.
4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.
5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.
6. Helyi igazgatási, egészségügyi és szociális épület.
7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
(3) A falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza.
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Lf-1 |
1200 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 5,00 m |
50 % |
Lf-2 |
2000 m2 |
22 m |
Szabadon álló |
25 % |
0 - 6,00 m |
50 % |
Lf-3 |
2000 m2 |
22 m |
Oldalhatáron álló |
20 % |
0 – 5,00 m |
60 % |
Lf-4 |
1000 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 – 5,00 m |
50 % |
Településközponti vegyes területek
4. § (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területeken, azok egyes övezeteiben a következők helyezhetők el:
Vt-1 jelű övezet területén
- Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület.
- Egyéb közösségi szórakoztató épület.
Vt-2 jelű övezet területén
- Szálláshely szolgáltató épület.
- Tároló és személygépjármű tároló épület.
Vt-3 jelű övezet területén
- Lakóépület.
- Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület.
- Egészségügyi, szociális épület.
- Sportépítmény.
- Tároló és személygépjármű tároló épület.
Vt-4 jelű övezet területén
- Egyházi épület (kialakult állapot).
- Oktatási épület.
- Sportépítmény.
- Tároló és személygépjármű tároló épület.
(3) A településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Vt-1 |
Kialakult |
Kialakult |
szabadon álló |
25 % |
0-5,00 m |
40 % |
Vt-2 |
Kialakult |
Kialakult |
szabadon álló |
30 % |
kialakult |
40 % |
Vt-3 |
4000 m2 |
40 m |
oldalhatáron álló |
25 % |
0-7,5 m |
60 % |
Vt-4 |
Kialakult |
Kialakult |
kialakult |
kialakult, nem beépíthető |
kialakult |
Kialakult |
Vt-5 |
Kialakult |
Kialakult |
oldalhatáron álló |
15 % |
0-7,5 m |
40 % |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
5. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
1. Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. (A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (2) bekezdés a.) pontja alapján a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet értelmezése szerint kell meghatározni.)
2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
3. Irodaépület
4. Tároló és gépjárműtároló épület.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Gksz |
3000m2 |
30m |
szabadon álló |
30 % |
0-7,5 m |
30 % |
Ipari gazdasági területek
6. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az övezet területe elsősorban üzemi állattartás számára, másodsorban egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítési feltételeit a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Főfelügyelőség elfogadja. Az ipari gazdasági területen létesülő fejlesztéseket megelőzően feltételrendszert minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.
(3) Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Gip |
5000m2 |
50m |
szabadon álló |
30 % |
0-7,5 m |
40 % |
Üdülőházas terültek
7. § (1) Az üdülőházas területen (jele: Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2) Az üdülőházas területen az egyes övezetekben elhelyezhetők a következők:
Üü-1 jelű övezet területén
- Üdülő és szálláshely szolgáltató épület.
- Kemping.
- Sportépítmény.
- Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület.
- Tároló és személygépjármű tároló épület.
Üü-2 jelű övezet területén
- Szálláshely szolgáltató épület.
- Vendéglátó épület.
- Tároló és személygépjármű tároló épület.
(3) Az üdülőházas területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza.
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Üü-1 |
3000 m2 |
30m |
szabadon álló |
15 % |
0-5,00 m |
60 % |
Üü-2 |
Kialakult |
Lialakult |
szabadon álló |
20 % |
Kialakult |
50 % |
Hétvégi házas területek
8. § (1) A hétvégi házas terület (jele: Üh) olyan üdülőterület, melynek telkein legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépületek helyezhetőek el.
(2) Az hétvégi házas üdülőterület telkein elhelyezhető:
- legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület
- legfeljebb két személygépkocsi számára garázs és tárolóépület
(3) Az hétvégi házas területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Üh-1 |
1000 m2 |
18 m |
szabadon álló |
15 % |
0-3,50 m |
70 % |
Üh-2 |
720 m2 |
20 m |
szabadon álló |
20 % |
0-5,00 m |
65 % |
Üh-3 |
720 m2 |
Kialakult |
oldalhatáron álló |
15 % |
0-5,00 m |
70 % |
Üh-4 |
Kialakult |
Kialakult |
szabadon álló - csoportos |
15 % |
kialakult |
70 % |
Üh-5 |
Kialakult |
Kialakult |
Ikerházas |
15 % |
kialakult |
70 % |
Különleges területek
9. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek). Az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2) A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el:
K-1 jelű övezet területén:
- Temető, melyben elhelyezhető templom, ravatalozó, kripta és ezekhez kapcsolódó tároló építmény.
K-2jelű övezet területén:
- Sportterület, melyen elhelyezhető sportépítmény, hozzá kapcsolódó szociális és tároló épület, valamint vendéglátó épület.
K-3 jelű övezet területén:
- szennyvíztisztító, annak műtárgyai és épületei K-4 jelű övezet területén:
K-4 jelű övezet területén:
- strandterület, melyen elhelyezhető a strand kiszolgálásához szükséges szociális, kereskedelmi, vendéglátó és tároló épület, valamint sport és közműépítmények az övezet területének legfeljebb 5 %-os beépítettségével, legfeljebb 3 m-es megengedett legnagyobb építménymagassággal.
(3) A K-3 jelű különleges övezet (szennyvíztisztító) körül a szabályozási terven jelölt 250 m sugarú védőtávolság területén belül lakó és huzamos tartózkodásra szolgáló létesítmény nem helyezhető el.
(4) A különleges övezet területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület
10. § (1) A település közlekedési területei szabályozási vonalak határoltak, s azok szélességeit a szabályozási terv tartalmazza. A közlekedési területek szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(2) A közlekedési területeken alapvetően az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a. a közlekedést szolgáló létesítmények pld. útpálya, járda- és kerékpár útburkolat, térburkolat,
b. közúti jelzőtáblák és oszlopai,
c. közművezek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
d. telepített vagy meglévő növények,
e. 2 m2-nél nem nagyobb hirdető berendezések
f. utcabútorok, szobrok és emlékművek
(3) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani.
(4) A település területén az OTÉK 42. §-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását telken belül kell biztosítani. Kivételt képez a sportpálya, valamint a Vadása-tó, mint turisztikai létesítmény, ahol közterületen is létesíthető koncentrált parkoló; továbbá a templom és községi hivatalok intézmények (iskola) környéke, ahol szintén közterületen helyezhető el parkolósáv.
(5) A településen a tömegközlekedés autóbuszokkal történik. Tömegközlekedési útvonalként a meglévő országos mellékutak és helyi gyűjtőutak vehetők figyelembe. A tömegközlekedési eszközök megállóhelyeit – a lakott területen belül - 500m elérési távolságon belül kell elhelyezni. A megállóhelyeket a közlekedési területen kell elhelyezni, s azokat szabványos méretű öbölben kell kialakítani.
(6) Az országos kerékpárút-hálózathoz csatlakozó, helyi kerékpárutak kialakítását előtervben vagy tanulmánytervben kell vizsgálni.
(7) A közterületen elhelyezendő közlekedést szolgáló létesítményeket, illetve eszközöket engedélyezett tervek alapján szabad megépíteni, illetve elhelyezni.
(8) A település közigazgatási területén belül található állami út- és vasúthálózat külterületi szakaszai mellett védőtávolság van előírva. A védőtávolságon belül mindennemű építmény csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthető. Az utak védőtávolságán belüli építés esetén az engedélyezési eljárás során a Közlekedési Felügyeletet szakhatóságként be kell vonni.
(9) A közútkezelő hozzájárulását kell beszerezni a belterületeken lévő közlekedési területek szabályozási vonalain belül elhelyezendő minden közlekedési és nem közlekedési létesítmény elhelyezéséhez is.
(10) A közlekedési törvényben előírtaknak megfelelően a közcélra megnyitott földutak, utak, vasutak és kerékpárutak létesítése esetén építési engedélyt kell beszerezni az illetékes Közlekedési Felügyelettől.
(11) Az OTÉK előírásaitól eltérő szabályozási szélességek esetén ebből adódóan az útkezelő felé kártérítési igény nem érvényesíthető.
(12) A mintakeresztszelvényeken szereplő utcák műszaki paraméterei (forgalmi sáv szélesség, kiemelt szegélyek közötti burkolat-szélesség stb.) tájékoztató jellegűek, azoknak a hátósági engedélyezés és a kivitelezés során meg kell felelni a Közutak Tervezése c. ÚT 2- 1.201:2004 Útügyi Műszaki Előírás (4.7. pont) belterületi utakra vonatkozó keresztszelvény paramétereinek.
(13) Országos közutakon az ÚME előírásainak betartása kötelező.
(14) A tervezett szabályozásnak biztosítani kell, hogy a tervezési területen lévő új utak építése, illetve a meglévők korszerűsítése környezetvédelmi szempontból megvalósítható legyen.
(15) A szabályozási területen valamennyi építési telek megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elöl el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elöl elzárt magánúton biztosítani kell. Más jelölés, szabályozás hiányában az utak önkormányzati közútnak tekintendők.
(16) A telekalakítási, illetve az épületek (építmények) építési-, és használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telkek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát, megfelelőségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását elő kell írni.
(17) A közlekedési területek (utak és tartozékaik) önálló ingatlan nyilvántartási feltüntetését a tervnek biztosítania kell.
Zöldterületek
11. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületének állandóan növényzettel fedett közterületi része, közkert, közpark.
(2) A zöldterületen elhelyezhető a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, valamint a 2000 m2 –t meghaladó nagyságú övezet területén a fenntartáshoz szükséges épület.
(3) Az övezetben az építmények szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 méter.
(4) Az övezet területén az épített felületű elemek aránya legfeljebb 20% lehet.
Védelmi erdőterületek
12. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál. A 4/2002. (II.27.) KöM rendelete a község külterületét védett természetvédelmi területté minősítette, így a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 32.§ (1) bekezdése vonatkozik az erdőterületekre, miszerint a védett természetvédelmi területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű.
(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak a természetvédelmi hatóság közreműködésével felülvizsgált erdészeti üzemterv alapján és a természetvédelmi hatóság közreműködésével az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(3) Védelmi erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
Egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterületek
13. § (1) A terület egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterület (jele: Ee), mely az üdülőterület környezetében kijelölt.
(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak a természetvédelmi hatóság közreműködésével felülvizsgált erdészeti üzemterv alapján és a természetvédelmi hatóság közreműködésével az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(3) Egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterületen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
Általános mezőgazdasági területek
14. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má). A 4/2002. (II.27.) KöM rendelete a község külterületét védett természetvédelmi területté minősítette, így a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 15.§ (1) bekezdése értelmében a gyep és nádas művelési ágak, földrészletek védett természetvédelmi területek.
(2) Az általános mezőgazdasági területen közmű építmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
Vízgazdálkodási területek
15. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Magyarósdi patak és víztározója, a Vadása patak és víztározója, valamint a Szentjakabi patak területei, valamint a település ivóvíz-ellátásához tartozó műtárgyak telkei, valamint az üdülőterület déli határában található ivóvíz kút.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok víztározói mentén természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor.
(3) Az (1) bekezdés szerinti Vízmű területén a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el. A védőterületén belül a 123/1997. Korm. rendelet 5. számú melléklet szerint korlátozás vonatkozik.
(4) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz élő vízfolyásba vezetése előtt biztosítani kell a 3/1984 (II.7.) OVH rendelet előírásait.
(5) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.
ÉRTÉKVÉDELEM
Természeti értékek védelme
16. § Hegyhátszentjakab község az Őrségi nemzeti Park része a 4/2002 (II.27.) KöM rendelet értelmében a község területe védett természeti terület. A védett természeti területet érintő fejlesztéseknél az 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni, engedélyezési eljárás során a 166/1999. (IX.19.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően a természetvédelmi hatóságot szakhatóságként az eljárásba be kell vonni.
Építészeti értékek védelme
17. § (1) A település temploma (hrsz: 138.) országos műemléki védettség alatt áll. A templom megjelenését és környezetét tartósan érintő építési tevékenységek esetén a 2001. évi LXIV. törvény 63. § alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét kell kérni.
(2) A műemléki templom környezetében műemléki környezet kerül kijelölésre, a műemléki környezet területét épületet átalakítani, bővíteni, új épületet építeni csak a környezet építészeti jellegének figyelembevételével és megtartásával lehet. A műemléki környezetnek része:
- Kossuth u. 47. szám alatti (hrsz: 131/1)
- Kossuth u. 49. – hrsz: 137
- Kossuth u. 51. – hrsz: 140
- Kossuth u. 53. – hrsz: 143/2
- Kossuth u. 55. – hrsz: 144
- Kossuth u. 52. – hrsz: 342
- Kossuth u. 54. – hrsz: 340
- Kossuth u. 56. – hrsz: 338
- Kossuth u. 58. – hrsz: 234
- Kossuth u. 60. – hrsz: 232
- Dózsa György u. 1. – hrsz: 235/2
- Dózsa György u. 2. – hrsz: 337
- Dózsa György u. 3. – hrsz: 237
Védett szobrok és kőkeresztek:
KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖZMŰFELTÉTELEK
Levegőtisztaság védelem
18. § (1) Az ipari gazdasági terület kijelölése olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területeken nem helyezhetők el. Ezen belül a terület a területen lehetőség van veszélyes, bűzös, vagy zajjal járó tevékenységek végzéséhez, pl. az állattartási tevékenységhez. Elsősorban a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint, védelmi övezetet igénylő tevékenységek elhelyezésére került kialakításra.
(2) A védelmi övezet tényleges nagyságát a tevékenységek ismertté válása után a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (ii.14) Kormány rendelet 2. számú melléklete szerint, a környezetvédelmi hatóságnak - a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében az engedélyező, egyéb esetekben az engedélyezési eljárás során kiadott szakhatósági - határozata alapján kell megállapítani. A védelmi övezetet tartalmazó jogerős határozat alapján a védelmi övezet nagyságát, pontos határvonalát a településszerkezeti tervre át kell vezetni.
(3) A kereskedelmi szolgáltató terület alapvetően azon tevékenységek céljára lett kialakítva, melyek nem tartoznak sem az egységes környezethasználati engedély, sem a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek listájába. A területen elsősorban olyan tevékenységek végezhetők, melyekhez védelmi övezet kialakítása nem szükséges.
(4) A gazdasági területen, illetve –szükség esetén – a lakóterületen a helyhez kötött új pontforrások, illetve diffúz források esetében a levegővédelmi követelményeket, a kibocsátási határértékeket a környezetvédelmi hatóság - a lehető legjobb technika figyelembe vételével - határozattal írja elő.
(5) A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 11. §-a szerint:
(6) A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 7. számú melléklete alapján elrendelt növénymegsemmisítések elvégezhetők.
Zaj elleni védelem
19. § (1) Az üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM - EüM együttes rendelet (a továbiakban: KöM - EüM együttes rendelet) állapítja meg. E rendelet 1. §-a szerint a határértékek vonatkoznak az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zajra.
(2) A gazdasági területeken (ipari és kereskedelmi szolgáltató), valamint a településközpont vegyes övezethez tartozó területeken e rendelet mellékleteinek 4. sorában található "Gazdasági terület és különleges terület" kategóriához tartozó határértékeket kell teljesíteni:
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre dB
nappal 6-22 óra |
éjjel 22-6 óra |
|
Üzemi létesítményekből származó zaj |
60 |
50 |
Közlekedéstől származó zaj lakóterületek közötti forgalomtól elzárt területeken |
60 |
50 |
kiszolgáló út. átmenő forgalom nélküli út mentén |
65 |
55 |
gyűjtőút, összekötő út, bekötő út mentén |
65 |
55 |
I és II rendű főút mentén |
65 |
55 |
Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre dB
nappal 6-22 óra |
éjjel 22-6 óra |
|
Üzemi létesítményekből származó zaj |
50 |
40 |
Közlekedéstől származó zaj lakóterületek közötti forgalomtól elzárt területeken |
50 |
40 |
kiszolgáló út. átmenő forgalom nélküli út mentén |
55 |
45 |
gyűjtőút, összekötő út, bekötő út mentén |
60 |
50 |
I és II rendű főút mentén |
65 |
55 |
Felszíni és felszín alatti vizek védelme
20. § (1) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot, vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.
Szennyvíz
Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
(2) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
(3) A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vízek és vízgyűjtő területek kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §-a szerint Hegyhátszentjakab az érzékeny felszíni vízként kijelölt vizek vízgyűjtő területén helyezkedik el, így a 3. §-a szerint a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok állapítják meg.
(4) Települési folyékony hulladék
Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a jogszabályokban meghatározott és hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, és a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni.
A nem közművel összegyűjtött szennyvizek ártalommentes elhelyezésének szervezéséről, és ellenőrzéséről az önkormányzat (a közszolgáltatások körében) továbbra is gondoskodik.
(5) Települési szilárd hulladék
Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni. Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
(6) A közterület szervezett, rendszeres tisztántartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.
(7) Az önkormányzat jegyzője a hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet 2. §. (2) bekezdésében felsorolt esetekben, a jogszabály rendelkezései szerint.
(8) Mezőgazdasági termelés
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a község teljes közigazgatási területe nitrátérzékeny területen helyezkedik el. E rendelet 8. §-a szerint a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során:
A jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében az alapvető cél a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése oly módon, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását.
1. Mennyiségi korlátozás
Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott mennyiséget is.
2. Trágyázási tilalmi időszakok
Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, így trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még az adott évben a területre, fenti anyagok felhasználhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap).
3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen
Tilos hígtrágya, trágyalé felszíni kijutttaása olyan lejtős területen, ahol fennáll annak a veszélye, hogy a lemosódó tápanyagok felszíni vízbe juthatnak. A közvetlen talajba juttatás (injektálás) ezeken a területeken is megengedett. A 20 %-nál meredekebb lejtésű területeken trágyát csak a növénnyel fedett területen vagy azonnali bedolgozás mellett szabad használni.
4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon
Nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra. Az összefüggő hótakaró azt jelenti, ha a területet legalább 5 cm vastag, egységes hótakaró borítja.
Fagyott a talaj, ha 5 cm-nél mélyebben, tartósan átfagyott. Nem tekinthető a talaj fagyottnak, ha a felszíni réteg éjszaka fagyott, napközben pedig felenged. Ebben az esetben a talaj képes a víz és a tápanyagok befogadására.
Vízzel telített a vízkapacitásig telített talaj, mely nem képes további víz felvételére
5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében
Trágyázáskor nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a tápanyagok sem közvetlenül, sem erózió útján ne juthassanak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében az alábbi védőtávolságot kell betartani: trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.
Vízjárta területeken biztosítani kell, hogy a kijuttatott trágya nem mosódhasson be a vizekbe a szélsőséges vízjárási viszonyok kialakulásakor.
6. Állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására vonatkozó szabályok
Trágyatároló műtárgyak méretezésekor az alábbiakban meghatározott tárolási kapacitáson felül figyelembe kell venni azt a töblettárolási igényt is, ami a kihelyezésre használt területen fennálló, előre nem láthat, szélsőséges vízjárási viszonyokból (belvíz, valamint fakadó és szivárgó vizekből adódó elöntés) adódhat.
A trágya tárolása során eleget kell tenni a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályban foglalt előírásoknak.
6.1 Hígtrágya tároló
Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.
6.2 Istállótrágya tároló
Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésér szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A csurgalékvíza hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy a trágyára visszaöntözhető.
A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istálótrágya tárolására. Így biztosítható, hogy az istállótrágya optimális állapotban kerüljön felhasználásra.
Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható. Abban az esetben ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni. A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történik. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.
7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai
A trágyakijuttatás során alapvető követelmény, hogy a nitrátkimosódás a lehető legkisebb legyen. Szakszerű a trágyázás, ha a talaj tulajdonságainak, tápanyag-ellátottságának, környezeti feltételeknek és a termesztett növény helyesen megválasztott terményszintjéhez tartozó tápanyagigénynek megfelelő adagban, megfelelő időben és módon, a trágya tápanyag tartalmának ismeretében történik.
A trágyázást pontos adagban és egyenletesen kell végezni, kerülve az átfedéseket. Így biztosítható a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaira gyakorolt kedvező hatás. Az egyenletes trágyaeloszlás érdekében a trágyaszóró gépek karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.
7.1 Hígtrágya hasznosítása
Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatóság engedélye birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Az évente tertület egységre kijuttatható hígtrágya mennyiségét a hígtrágya tápanyagtartalma és a talaj fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretében, a termesztendő növény tápanyagigénye alapján úgy kell meghatározni, hogy a kijuttatott hígtrágya nitrogéntartalma hasznosuljon,és ne kerülhessen a vizekbe.
A szakvélemény készítése során a talajvíz vizsgálata is szükséges, ha a talajvíz legmagasabb szintje 7 méteren belül található. A hígtrágya hasznosítására szolgáló terület talaját, továbbá a talajvíz szintjét és minőségét - elsősorban nitráttartalmát - 3 évente meg kell vizsgálni. A vizsgálat eredményeit meg kell küldeni a talajvédelmi hatóságnak.
7.2 Istállótrágya felhasználása
Az istállótrágya kijuttatásának jellemző ideje augusztus-november. Tavasszal az istálótrágya kijuttatás csak homoktalajon történhet.
Istállótrágyát, egyéb szerves trágyát elsősorban a szervestrágya-igényes növények alá kell kiszórni, melyek azt legjobban hasznosítják. A szántóföldi növények közül elsősorban a cukorrépa, a kukoriva, az egynyári takarmánynövények és a repce tartozik ide. A kijuttatott istállótrágyát lehetőleg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj felső szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni.
A trágyakijuttatást úgy kell ütemezni, hogy lehetőleg a téél beállta előtt a trágyatároló kiürüljön.
Talajcsövezett területen fokozott gondot kell fordítani a trágyázás szakszerűségére, mivel a kimosódás veszélye itt nagyobb.
7.3 Műtrágyázás szabályai
Műtrágyát talajvizsgálatokra alapozott számítások alapján lehet felhasználni. A talaj tápanyagvizsgálatát legalább 5 évente, gyepek esetében 10 évente kell elvégeztetni.
A gazdaságos, környezetvédelmi szempontból biztonságos műtrágya adag számításakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag ellátottságát, a növény tápanyag igényét, az elővetemény hatását és a korábban kijuttatott szerves trágya nitrogénigény csökkentő hatását.
Nitrogén műtrágyát akkor kell adagolni, amikor a növény legjobban képest azt hasznosítani. Ősszel csak akkor lehet kiadni, ha a területen lévő növény hasznosítani tudja.
8. Egyéb követelmények
8.1 Erózió
Eróziónak kitett területen törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és őszi csapadékos időszakokban.
Ennek érdekében őszi nővények vetését olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki, illetve betakarítás után a növényi maradványokat a táblán kell hagyni.
Az erózió elleni agrotechnikai védelem fontos módja a talaj szerkezetének megóvása, helyes talajműveléssel, szükség esetén mélylazítással. A mélylazítás növeli a talaj vízbefogadó képességét, ezzel csökken az elfolyás veszélye.
8.2 Öntözés
Öntözés csak öntözési talajtani szakvélemény és az erre alapozott műszaki terv alapján kiadott vízjogi engedéllyel végezhető.
Az éves öntözővíz-szükséglet, az egyszerre kiadható öntözővíz mennyiségét, az öntözés intenzitását a talaj fizikai, vízgazdálkodási tulajdonságai, valamint az öntözendő növény vízigénye alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni.
A víz mozgását a talajban a talaj pórusrenszere, a gravitáció, kapilláris és adszorbciós erők együttesen határozzák meg. Az öntözési normát úgy kell megállapítani, hogy a talajba jutott víz beszivárgása folyamatos legyen az öntözéssorán. A talaj maximális vízkapacitásánál tübb víz nem juttatható ki egyszerre, mivel az tócsásodáshoz, majd gyenge vízáteresztő képességű talajon lefolyáshoz vezethet. Jó vízáteresztő képességű, gyenge víztartó képességű talaj esetében viszont a víz a gyökérzóna alá szivárog, ezzel növelve a tápanyagok bemosódásának veszélyét.
Törekedni kell a növény igényét is kielégítő kis vízadagú, de gyakoribb öntözésre.
Az öntözész legkésőbb akkor kell megkezdeni, amikor a talaj nedvességtartalma a szabadföldi vízkapacitás 5%-ára csökken. Szárazabb talaj esetén nagy a veszélye annak, hogy az öntözés kezdetén, a talajban képződött repedések mentén a tápanyagok - elsősorban a nitrogén - lemosódnak.
Az öntözött terület talaját, valamint a talajvíz szintjét és minőségét - amennyiben 7 méteren belül elérhető - 5 évente ellenőriztetni kell.
Közműfeltételek
21. § (1) A építésre szánt területek övezeteiben részleges közművesítettség feltételeinek biztosíthatósága esetén adható építési, ezek tényleges elkészülte után pedig használatbavételi engedély. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna hálózat építési munkái megtörténtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély csak az érintett ingatlan rákötésének tényleges megtörténte után adható ki.
(2) A talaj és a talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvizek elvezetését biztosító csatorna csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vagy szennyvíztisztító kisberendezésre vezethető. Zárt tároló alkalmazása esetén annak ürítéséről szükség szerint a telek tulajdonosa köteles gondoskodni. A szennyvíz elszállítását csak engedéllyel rendelkező szállító végezheti. A szippantott szennyvíz csak hatósági engedéllyel rendelkező ártalmatlanító telepre szállítható. A szennyvíz elhelyezést hitelt érdemlően igazolni szükséges.
(3) A település területén szennyvízcsatorna hiányában szennyvízelhelyezés csak zárt rendszerű tározóban történhet. Az újonnan létesítendő zárt szennyvíztárolók vízzáróságát üzembe helyezést megelőzően igazolni kell. Meglévő szennyvíztározó esetében az adott ingatlant érintő építéshatósági engedélyezési eljárás során a szennyvíztározó vízzáróságát meg kell vizsgálni, vízzáróságáról igazolást kell kiállítani.
(4) Ipari, illetve ipari jellegű (konyhák, étterem) szennyvizek, csak a hatóságok és üzemeltető által előírt előkezelést követően vezethetők a közcsatornába. Amennyiben előkezelés útján a technológiai eredetű szennyvíz tisztítása nem biztosítható olyan mértékig, hogy közvetlenül ártalmatlanításra vagy szennyvíztisztító kisberendezésre kerüljön illetve olyan komponenseket tartalmaz, amelyek veszélyes hulladéknak minősülnek, akkor a veszélyes hulladékok gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról és elszállításáról szóló, a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet előírásaiban foglaltak a mérvadók.
(5) Közműveket és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton kell elhelyezni, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei részére területet biztosítani.
Ha a meglévő közművezetékek és közműlétesítmények közterületi kiszabályozása nem oldható meg, akkor szorgalmi jog bejegyzésével kell a helyüket biztosítani.
(6) A közművek és létesítményeinek részére az MSZ 7487/2 valamint az ágazati szabványok és előírások szerinti védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül bármilyen tevékenység csak a közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(7) A keletkező csapadékvizet a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni.
Egyéb sajátos jogintézmények
22. § Az országos 7359. j. országos mellékút valamint a gyűjtőútként definiált településközi utak esetében az OTÉK 26. §-ban az útkategóriákra vonatkozó előírásoktól eltérően szbályozott közlekedési területekkel szomszédos övezetek telkeinél az eltérő szabályozásból adódóan kár esetén kártérítés az út kezelőjénél nem érvényesíthető.
23. § Hegyhátszentjakab Községi Önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében az alábbi területeken:
1. tervezett közlekedési területeken
2. a vízgazdálkodási övezetek területén
3. a K-2 jelű sport és szabadidő övezet területén
4. a Vt-5 jelű övezet, az iskola bővítési területén
5. tervezett zöldterületen.
Záró rendelkezések
24. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hegyhátszentjakab község összevont rendezési tervének jóváhagyásáról szóló Községi Közös Tanács 1/1988. számú rendelete, az ezt módosító 4/1995. (III.14.) számú önkormányzati rendelet, valamint az előzőeket módosító 7/1996. (X.17.) számú önkormányzati rendelet.
Hegyhátszentjakab, 2005. április 26.
Kránicz Ferenc Dr. Biró Lívia
polgármester körjegyző