1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Molnaszecsőd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86.

(3)¹ Az Önkormányzat hivatala (a továbbiakban: Hivatal): Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9912 Molnaszecsőd, Petőfi út 86. A Hivatal kirendeltségeinek címe: 9913 Szarvaskend, Iskola utca 6., 9911 Magyarszecsőd, Fő út 2.

(4) Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetve a Hivatal útján gyakorolja.

(5) Az Önkormányzat illetékessége Molnaszecsőd község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - kölcsönös érdekek alapján együttműködik a molnaszecsődi székhelyű társadalmi szervezetekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

(3) A Képviselő-testület a lakosság önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás során tanácskozási jogot biztosít a község illetékességi területén bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezetek képviseletére jogosult személy részére a Képviselő-testület üléseire, az őket érintő napirendek vonatkozásában.

(4) A Képviselő-testület eseti döntéssel határozza meg fenti (3) bekezdésben említett társadalmi szervezetekkel való, jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott együttműködési formák részleteit egy-egy konkrét, az adott szervezetet is érintő kérdéskör tekintetében.

(5) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

3. § (1) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.

4. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 4 helyi képviselőből és e feladatát társadalmi megbízatásban ellátó polgármesterből áll.

(2)²

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4) Az Önkormányzat által társult formában fenntartott intézmény működtetése során a Társulás létrehozására irányuló Megállapodásban foglaltak szerint ruházza át a Képviselő-testület hatáskörét a polgármesterre. A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletekben meghatározott hatáskör átruházás során az abban foglaltak szerint kell eljárni.

5. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelyének épülete.

(2) A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában meghatározott gyakorisággal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a Képviselő-testület évente éves munkaterv alapján határozza meg.

(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározottakon felül összehívott ülése a rendkívüli testületi ülés.

(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

6. § (1)³ A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból rövid határidővel eldöntendő ügyek.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

7. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel történik.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

8. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

(3) Írásban kizárólag a rendelet-tervezeteket kell előterjeszteni.

9. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben sor kerülhet a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történhet.

10. § (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy rendeletalkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a polgármester lehet.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt témában vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

11. § (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet legkésőbb tárgyév február 28. napjáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(3) A munkaterv tartalmazza:

12. § (1)⁴ A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint tart.

(3) A zárt ülést az ülés elnökének bejelentésére vita és szavazás nélkül kell megtartani.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében előírt személyek vesznek részt.

(5) Az ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

13. § (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.

(2) A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

(3) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

14. § (1) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(2) A Képviselő-testületi ülés határozatképességére az Mötv. 47. §-a az irányadó.

(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a polgármester hívja össze. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik. A megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.

15. § A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára – megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

16. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselőtestület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

(5) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező - megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni. A hozzászólás maximális időtartama 2 perc. A hozzászólás joga megvonható, ha a hozzászóló nem tartja be az időkeretet, viselkedésével zavarja a testület munkáját, illetve ha nem közérdekű kérdésekkel foglalkozik.

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

18. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § -50. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha a képviselő jogszabályban meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(4) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi, bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.

(5) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.

19. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével – megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza, az Mötv. 50. §-ában előírtak figyelembevételével.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) az Mötv. 48. § (1) bekezdése szerint hozza. A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni, leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

20. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

21. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjában foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3) A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.

(5) A titkos szavazást követően a szavazatszámlálásra létrehozott ad-hoc bizottság feladatait ellátó Képviselő-testület tagjai együttesen megszámolják a szavazatokat, az eredményt a polgármester ismerteti, melyet külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

22. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követően a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv aláírását megelőzően is, amennyiben azt aláírásukkal a jegyzőkönyv aláírására jogosultak leszignálják.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A rendelet-tervezetet a polgármester utasítására a jegyző készíti elő.

(3) A rendelettervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezetet vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a Képviselő-testület a jegyzőt értesíti.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, az önkormányzati rendeletet aláírására az Mötv. 51. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzati rendeleteket éveként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot.

(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik.

(8) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

24. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző 3 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.

25. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyző jegyzőkönyvet készít az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.

26. § (1) A települési képviselőt az Mötv. 32. §-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

27. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként Vagyonnyilatkozat Vizsgáló és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselő

(3) A bizottság feladatkörébe tartozik:

(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság hatásköréről, összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.

(5) A bizottság feladatait, hatáskörét testületként ülésén gyakorolja.

(6) A bizottság szükség szerint ülésezik. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke hívja össze.

(7) A bizottság ülésére meg kell hívni mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.

(8) A bizottság elnökének akadályoztatása estén az általa megbízott bizottsági tag veszi át az elnöki teendőket.

(9) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.

28. § (1) A Képviselő-testület feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 30 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő túllépése esetén a bizottság elnöke írásban felszólítja az érintett képviselő-testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse e kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő jogait nem gyakorolhatja és a számára meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3) A bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját, a képviselő és az átvevő aláírását.

(4) A nyilvántartást az Önkormányzat székhelyépületében, más iratoktól elkülönítetten, de a többi képviselő vagyonnyilatkozatával együttesen kell kezelni, melyről a bizottság elnöke gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni a bizottság elnöke felé, mely 15 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt annak kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről, melynél a bizottság legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell, jelenlétének elmaradása azonban nem gátolja a betekintést.

(7) A betekintés során másolat a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből sem vihető ki.

(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a bizottság elnökénél ezirányú szándékát, vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy számára e lehetőséget biztosítani kell, azonban annak megtörténtét a betekintést kérelmező személyekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a bizottság által megadott időpont nem megfelelő a kérelmező számára, és ezt jelzi a bizottság elnöke felé, úgy azt követően haladéktalanul újabb időpontot kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Képviselő-testület tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

29. § (1) A bizottság a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló, alapos indokkal és bizonyítékkal alátámasztott írásbeli kezdeményezés esetén - megvizsgálja, s ha a képviselőtestületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 10 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a bizottság köteles új időpontot biztosítani számára.

(4) Amennyiben a bizottság általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a bizottság elnöke e tényről értesíti a Képviselő-testületet. Amennyiben a bizottság elnöke volt a kötelezettség megszegője, ez esetben a korelnök bizottsági tag jár el a bizottság elnöke helyett.

(5) A bizottság elnöke köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselőtestületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) Bejelentés esetén a Képviselő-testület ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Képviselő-testület korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8) A Képviselő-testület soron következő ülésén a bizottság elnöke az ellenőrzési eljárás eredményéről tájékoztatást ad, melyet a Képviselő-testület önálló napirendi pontként megtárgyal, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíti.

30. § (1) Az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a bizottság elnökének címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A bizottság elnöke a kezdeményezést a soron következő bizottsági ülésen, - de legkésőbb a kezdeményezést követő 10 napon belül - döntés céljából a bizottság elé terjeszti.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a kezdeményezést benyújtót.

(4) A jegyző köteles az összeférhetetlenségre, méltatlansági eljárásra vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

31. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és e rendeletben szabályozott keretek között - maga állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a 27. §-ban foglaltak az irányadók.

(4) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

32. § (1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot.

(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el; tiszteletdíját, költségátalányát a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a rögzíti.

(4) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben márt tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatait az Mötv. 61. §-a szabályozza.

(6) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

33. § (1) A Képviselő-testület a települési képviselők közül 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére a korelnök képviselő jogosult.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:

34. § (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, együttes akadályoztatásuk esetén a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.

(4)⁵ A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

35. §⁶ (1) A képviselő-testület Magyarszecsőd, Szarvaskend, Döbörhegy, Döröske, Halastó és Nagymizdó Községek Önkormányzataival az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.

(2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

36. §⁷ (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:

38. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

39. § (1) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.

40. § Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

41. § A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr megbízása útján gondoskodik.

42. § (1) E rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2/2008. (II.13.) önkormányzati rendelet a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.