NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/2010. (V.14.) SZÁMÚ RENDELETE

NÁDASD KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

ÉS A KÖZSÉG SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Nádasd község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. Jelen előírások hatálya Nádasd község igazgatási területére terjed ki.
2. Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási tervi rendelkezései szerint lehet.
3. A Szabályozási Tervet a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Telekalakítás és az építés általános szabályai

1. Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.
2. Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének, járműközlekedésre alkalmas közterülethez, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánúthoz kell csatlakoznia, méreteiknek pedig meg kell felelnie a vonatkozó övezeti előírásoknak.
3. Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben meghatározott mértékű előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.
4. Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni.
5. Építési telken, illetve területen elhelyezett közterületről látható 0,5m² feletti mindenfajta reklám, hirdetés csak építési engedély alapján helyezhető el. /Amennyiben a reklámtábla országos közút mellett kerül elhelyezésre, bel- és külterületen egyaránt a közút kezelőjének hozzájárulását is be kell szerezni./

Kerítés létesítésének szabályai

1. Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, ott a közterület felőli kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni
2. A kerítés kialakítására vonatkozó előírások beépítésre szánt területen.

1. A telek közterületi vonalán 1,2 – 1,8m magassággal hagyományos tömör deszka, vagy áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.
2. A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,0m közötti magassággal. Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

3. Kertes mezőgazdasági területen a kerítés kialakítására vonatkozó előírásokat az egyes övezetek tartalmazzák.

Területfelhasználás

A szabályozási tervlap az alábbi terület-felhasználási egységeket különbözteti meg:

1. A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint:
2. Lakó-,
3. vegyes,
4. gazdasági,
5. üdülő-, és
6. különleges területet.
7. A beépítésre nem szánt területen:
8. közlekedési és közmű-,
9. zöld-,
10. erdő-,
11. mezőgazdasági,
12. vízgazdálkodási,
13. természetközeli és
14. különleges beépítésre nem szánt területet.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek általános előírásai

1. Nádasd község lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusiasak.
2. A falusias lakóterületen csak az alábbi funkciójú építmények építhetők

1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
2. szálláshely szolgáltató épület,
3. kézműipari építmény,
4. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és
5. sportépítmény.
6. Mező- és erdőgazdasági építmény a lakóépület egyidejű elhelyezésével, az egyes építési övezetek külön előírásainak figyelembevételével építhető.

3. A falusias lakóterületet legalább részleges közművel kell ellátni.
4. A falusias lakóterület építési övezeteinek zajövezeti besorolása¹: 2
5. A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség 0,4.

A kialakult falusias lakóterület és építési övezetei

1. A kialakult lakóterület általános szabályai

1. Az előkert mérete foghíjbeépítés esetén az érintett utcaszakaszon kialakult állapothoz, újraépítésnél a lebontott épület utcai homlokvonalához igazodó kell, hogy legyen.
2. A legnagyobb építménymagasság foghíj beépítése és újraépítés esetében nem haladhatja meg sem a szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát, sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát.
3. Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik a tetőzet magassága ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé, hajlásszöge-megközelítőleg-legyen azonos a környező épületek tetősíkjának hajlásszögével.

2. A kialakult lakóterületek karakterbeli különbségük szerint az alábbi egységekre tagozódnak:

1. Az örökségvédelmi szempontból fontos területen lévő telkek építési övezeteit az (Lf) alapjelén túl (M) betű (és az alövezetek számozása )különbözteti meg.
2. A kialakult általános jellegű építési övezeteket (K) betű (és számozás)  különbözteti meg.

3. Az (M) jelű övezetekben alkalmazott szabályozás célja a településkarakter védelme az alábbi eszközökkel:

1. Telekszerkezet őrzése érdekében a telekalakítást csak olyan mértékben engedi meg, amelynek eredményeként létrejött telek a szokásos méretrendtől jelentősen nem tér el.
2. A településkép védelme érdekében az övezetre jellemző hagyományos épülettípusokhoz igazodóan szabályozza:

ba) az új épületek beépítési módját és épülettömegét

bb) előírhatja az anyaghasználatot, a tetőformát, a homlokzati megjelenést és a színezést.

c.) Az M jelű övezetekben egy telken legfeljebb két lakás létesíthető, kivételt képez ez alól a 95/3 hrsz, amelyen legfeljebb 6 lakás helyezhető el.

4. Az            jelű, az épített örökséget őrző terület építési övezetének előírásai:

1. . A telekalakítás szabályai:

aa) A kialakult telekszélességek megtartandók, legfeljebb 1,0m szélességig terjedő telekhatár kiigazítás engedélyezhető.

ab) Tömbbelső feltárás esetén a meglévő utcára nyíló telek megmaradó mélysége legalább 40,0m kell legyen.

1. Az építés és újraépítés szabályai:

ba) 10,0m-nél keskenyebb telkeken meglévő épületek a beépítettség és a szintterület növelése nélkül felújíthatók, ha tűz-, és egyéb biztonsági feltételeknek megfeleltethetők, azonos föld feletti építészeti jellemzőkkel újraépíthetők.

28. A 10,0-12,5m széles telkeken hosszúház építhető legfeljebb 7,00m homlokzatszélességgel

bc) A 12,5m-nél szélesebb telkeken a bb) pont szerinti hosszúház, vagy utcavonalon hajlított ház építhető legfeljebb 8,0m traktusmélységgel. Az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0m.

1. A beépítési mód oldalhatáron álló.
2. A beépítettség legnagyobb mértéke: 25%, de legfeljebb összesen bruttó 400m²
3. Az övezet telkei 40m mélységig építhetők be, az azon túl fennmaradó terület házikertként vagy zölfelületként tartandó fenn.
4. A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 65 %-a lehet.
5. Új beépítéseknél és újraépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 14,0m telekszélességig 4,0m, azon felül 6,0m lehet.
6. A tetőszerkezet 40-45°-os hajlásszögű kontyolt, vagy oromfalas nyeregtető lehet. a tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet. Tetőfelépítmény legfeljebb a tetőfelület 20%-án létesíthető.
7. Az alkalmazott homlokzati szerkezetek hagyományos külső megjelenésű anyagokból készüljenek. A homlokzat élénk, hivalkodó színezése nem engedhető meg.

5. Az            jelű, az épített örökséget őrző terület építési övezetének előírásai
   
   

1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
2. A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 60 %-a lehet.
3. Egyéb vonatkozásban a (3) bekezdés a),b),c.) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

6. Az            jelű helyi utcakép védelem alatt álló terület építési övezetének előírásai
   
   

1. A telekalakítás szabályai:
2. Az övezet területén telekalakítás nem, csak 1m szélességig terjedő telekhatár kiigazítás engedélyezhető.
3. Az újraépítés szabályai:

ba) Hagyományos hosszúház esetén

baa) ha nincs szélfogó építmény, az utcavonaltól számított 5,0m mélységig, szélfogó esetén a szélfogó kezdetéig a lebontott épületet kell visszaépíteni (meghagyni). Ezen a szakaszon a tetőtér nem építhető be.

bab) Az 5,0m távolságon túl az épület legfeljebb 8,0m traktusmélységig szélesíthető, 4,0m legnagyobb építménymagassággal. Fedése az utcai szakasszal azonos hajlásszögű, tetőfelépítmény nélküli, legfeljebb 50,0cm magas térdfalon nyugvó nyeregtető, bevilágításához csak síkban fekvő tetőablak alkalmazható.

bac) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de maximum 400m²

bad) A telekterület legalább 60%-át zöldfelületként kell fenntartani.

bae)Az oldalkert legkisebb szélessége 4,5m lehet.

bb) Utcavonallal párhuzamos gerincű, hajlított vagy egyéb elrendezésű épület bontása esetén legfeljebb 8,0m traktusmélységű hajlított ház építhető az alábbi feltételekkel:

bba) Az utcai homlokzat szélessége nem lehet több a lebontott épület utcai homlokzatának szélességénél.

bbb) A párkány kiülése a szomszéd és az utca felé legfeljebb 60cm lehet.

bbc) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 400m².

bbd) A telekterület legalább 60%-át zöldfelületként kell fenntartani.

bbe) Az épületeket 40-45° közötti hajlásszögű, az utcai oldalon térdfallal és tetőfelépítménnyel nem rendelkező nyeregtetővel kell lefedni.

1. Foghíjbeépítés esetén oldalhatáron vagy csurgótávolságon álló hosszúház építhető. Utcai homlokzatát az utcára jellemző nyílásrenddel és oromzatképzéssel kell kialakítani.
2. Az övezetben a falusias környezethez illő hagyományos épületszerkezeteket kell alkalmazni. a tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet. A homlokzat élénk, hivalkodó színezése nem engedhető meg.
3. Gazdasági épület a lakóépülettel egy sorban építhető.

7. A             jelű kialakult építési övezet előírásai:

1. A 10m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be. Az ilyen telken már meglévő épület az építménymagasság és a beépítettség növelése nélkül felújítható, ha tűz-, és egyéb biztonsági feltételeknek megfeleltethetők, azonos föld feletti építészeti jellemzőkkel újraépíthetők.
2. A telekalakítás szabályai:

Telekalakításkor a keletkező új telkek szélessége legalább/legfeljebb 14,0m/30,0m, mélysége legalább 28,0m kell legyen, maradvány nyeles telek újonnan nem keletkezhet.

1. A beépítési mód oldalhatáron álló, a csurgótávolság elhagyása megengedett. A 25,0m-nél szélesebb telkek szabadonállóan is beépíthetők.
2. A beépítettség legnagyobb mértéke 30%.
3. Az övezet telkei 40m mélységig építhetők be, az azon túl fennmaradó terület házikertként vagy zölfelületként tartandó fenn.
4. A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 60 %-a lehet.
5. Az épületeket 40-45°-os hajlásszögű tetővel kell lefedni. a tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.Tetőfelépítmény legfeljebb a tetőfelület 20%-án létesíthető.
6. Az oldalkert legkisebb mérete 14,0m telekszélességig 4,0m, azon felül 6,0m kell legyen.
7. Az építési övezetben telkenként legfeljebb 4 lakás létesíthető.

8. A             jelű kialakult építési övezet előírásai:

1. A telekalakítás szabályai:
2. Telekalakításkor a keletkező új telkek:
3. szélessége legalább/legfeljebb           14,0m/25,0m,
4. mélysége legalább                                30,0m kell legyen,
5. A beépítési mód szabadonálló. A meglévő ikres beépítés a továbbiakban is fenntartható.
6. A beépítettség legnagyobb mértéke 30% .
7. A zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 60 %-a lehet.
8. Az épületeket 40-45°-os hajlásszögű tetővel kell lefedni. a tetőhéjazat hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.
9. Az építési övezetben telkenként legfeljebb 4 lakás létesíthető.

Tervezett lakóterület építési övezete

1. Az            jelű építési övezet előírásai:

1. A telekalakítás szabályai:

A kialakítható legkisebb telek területe 750,0m², szélessége legalább/legfeljebb 18,0m/25,0m, mélysége 40,0m lehet.

1. A beépítési mód oldalhatáron álló.
2. A beépítettség legnagyobb mértéke   25% lehet.
3. A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 25% lehet.
4. A telekterület 60%-át zöldfelületként kell fenntartani.
5. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m. Gazdasági épület és gépkocsitároló legkisebb építménymagassága 3,0m, gerincmagassága azonban nem haladhatja meg a lakóépületét.
6. Az épületek tetőhéjazata hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet .

2. Az            jelű építési övezet előírásai:

1. A telekalakítás szabályai:

A kialakítható legkisebb telek területe 750,0m², szélessége legalább/legfeljebb 18,0m, mélysége 40,0m lehet.

1. A beépítési mód oldalhatáron álló. A 25m-nél szélesebb telkek szabadonállóan is beépíthetők.
2. Szabadonálló beépítés esetén az előkert 10,0m, a szomszédos telek beépített, vagy beépítendő oldalhatára mellett 6,0m oldalkertet kell szabadon hagyni.
3. A beépítettség legnagyobb mértéke   25% lehet.
4. A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 25% lehet.
5. A telekterület 60%-át zöldfelületként kell fenntartani.
6. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m. Gazdasági épület és gépkocsitároló legkisebb építménymagassága 3,0m, gerincmagassága azonban nem haladhatja meg a lakóépületét.
7. Az épületek tetőhéjazata hagyományos cserép színű kiselemekből álló anyagból készülhet.

3. Az            jelű építési övezet előírásai:

1. A telekalakítás szabályai:

A kialakítható legkisebb telek területe 270,0m², szélessége legalább/legfeljebb 6,0m, mélysége 45,0m lehet.

1. A beépítési mód csoportházas, azonos egységek,önálló épületek sorolásából létrejött csoportos beépítési jelleg.
2. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%.
3. A terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb 30% lehet.
4. A zöldterület aránya legalább az egész telek 60% - a kell legyen
5. Az építménymagasság legfeljebb 4,5m lehet.
6. Az előkert legkisebb mérete 4,0m
7. Az épületeket 40-45 –os hajlásszögű magastetővel kell fedni.

Vegyes területek általános előírásai

1. 
   
1. A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

-    Lakóépület,

-    Igazgatási épület,

-    Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-    Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

-    Sportépítmény

-    Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

2. A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) Egyéb közösségi szórakoztató épület,

b) Parkolóház,

c) Termelő kertészeti építmény,

d) Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

3. A településközpont vegyes terület telkeit teljes közművel kell ellátni.
4. A településközpont vegyes terület építési övezeteinek zajövezeti besorolása¹: 3.
5. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.
6. A létesítmények működéséhez előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

Településközpont vegyes terület építési övezetei

1. A             jelű, kialakult településközpont vegyes építési övezet előírásai:

1. A telekalakítás szabályai:

A kialakítható legkisebb telek szélessége 18,0m, mélysége 40,0m, területe 800,0m² lehet. Nyeles telek újonnan nem alakítható ki.

1. A beépítési mód oldalhatáron álló, kivételt képeznek a saroktelkek és a 20,0m - nél szélesebb telkek, ahol a szabadonálló beépítés is megengedhető.
2. A beépítettség legnagyobb mértéke 40% lehet,
3. A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5 – 5,0m.
4. A zöldterület aránya legalább az egész telek 30% - a kell legyen.
5. Az előkert méretét a szomszédos telkeken kialakult állapotnak megfelelően kell kialakítani.

2. A             jelű településközpont vegyes építési övezet előírásai:

1. A beépítési mód szabadonálló. Az ettől eltérő meglévő beépítés azonos föld feletti építészeti jellemzőkkel újraépíthető. A társasházakhoz tartozó garázs a G jellel jelölt építési helyen építhető meg.
2. A beépítettség legnagyobb mértéke 25% lehet.
3. A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5 - 8,0m.
4. A zöldfelület aránya legalább az egész telek 35% - a kell legyen, kivétel ez alól az oktatási létesítmények telke, amelyen belül 70% telekterületet játék, pihenés, sport és rendezvények céljára zöldfelületként kell fenntartani.

3. A             jelű településközpont vegyes építési övezet az 551/2 hrsz (volt iskola) területére terjed ki.

1. A beépítési mód zártsorú.
2. A beépítettség legnagyobb mértéke 60% lehet,
3. A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5 – 5,0m.
4. A zöldterület aránya legalább az egész telek 10% - a kell legyen.
5. Az előkert méretét a szomszédos telkeken kialakult állapotnak megfelelően kell kialakítani.

Gazdasági terület

1. Nádasd igazgatási területén sajátos építési használata szerint a Szabályozási Terv kereskedelmi szolgáltató és egyéb gazdasági területeket határol körül.
2. A gazdasági területeket teljes közművel kell ellátni.
3. A gazdasági területek építési övezeteinek zajövezeti besorolása¹: 4.
4. A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,8.
5. A létesítmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót és rakodóhelyeket telken belül kell elhelyezni.

Kereskedelmi, szolgáltató terület és építési övezete

1. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, igazgatási és egyéb irodaépület.

2. A                   jelű építési övezetben előírásai :

1. A kialakítható telek legkisebb területe 1500m².
2. A 86. sz. főút mellett fekvő kereskedelmi gazdasági terület(ek)ről a főútra csak egyetlen, a közlekedési hatóság által engedélyezett helyen kijelölt közvetlen telek-, vagy több telek esetén szervizút csatlakozás  létesíthető.
3. A beépítési mód szabadonálló.
4. A beépítettség legnagyobb mértéke 40% lehet.
5. A zöldfelület arány legalább a telekterület 30%-a kell legyen, amelybe a védőzöld sáv területe beszámítható.
6. A megengedett legkisebb/ legnagyobb építménymagasság 4,5-7,5m.
7. Az előkert legkisebb mérete 8,00m, amelyen belül portaépület és árnyékolt közlekedési eszköz tároló elhelyezhető.
8. Az oldal-, és hátsókert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság kell legyen.
9. Az építési övezetben a nem gazdasági területtel határos telekhatárok mentén legalább 15 m szélességű többszintes védőzöld sáv telepítendő, a használatba vételi engedély csak ennek megvalósulása esetén adható ki. A 86.sz főút felőli oldalon fásított parkoló elhelyezése megengedhető.

3. A                   jelű építési övezetben előírásai :

1. A kialakítható telek legkisebb területe 1200m².
2. A beépítési mód szabadonálló.
3. A beépítettség legnagyobb mértéke 50% lehet.
4. A zöldfelület arány legalább a telekterület 20%-a kell legyen.
5. A megengedett legkisebb/ legnagyobb építménymagasság 4,5-7,5m.
6. Az előkert legkisebb mérete 8,00m, amelyen belül fásított személygépkocsi parkoló, portaépület és árnyékolt közlekedési eszköz tároló elhelyezhető.
7. Az oldal-, és hátsókert mérete az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság kell legyen.

11/A §.

Egyéb gazdasági terület és építési övezet

1. Az egyéb gazdasági területen környezetét nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási létesítmények helyezhetők el. Lakófunkció sem a gazdasági létesítményen belül, sem önálló épületben nem létesíthető.
2. GipE jelű építési övezet területén a következő előírások szerint lehet építési tevékenységet folytatni:

1. A kialakítható telek legkisebb területe 3000 m².
2. Csak közterület kapcsolattal rendelkező telkek alakíthatók ki, nyeles telket létrehozni nem lehet.
3. A beépítettség legnagyobb mértéke 60 %.
4. Az oldalkert mérete legalább 10,0 m kell legyen.
5. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7.0 m.
6. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
7. A zöldfelület legkisebb mértéke 20 % lehet.

A működéshez szükséges előírt számú gépkocsi elhelyezését és a rakodóhelyeket telken belül kell megoldani.”

Különleges terület

1. A Szabályozási Terv az alábbi különleges területeket különbözteti meg:
2. A Kr jelű építési övezet a római katolikus templom területe, amely elsősorban egyházi, szakrális funkciót szolgál. Az övezetben további épület nem, csak az alaprendeltetésnek megfelelő, ahhoz kapcsolódó, vagy a községtörténet jelentős eseményeinek emléket állító építmény helyezhető el.
3. A Ksp jelű építési övezet a községi sportpálya (796 hrsz.) területére terjed ki. Az övezetben csak a sportoláshoz szükséges építmények helyezhetők el, legfeljebb 1%-os beépítettségig. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 m.
4. A Ktt jelű, a Várhegyre tervezett rekreációs célú különleges területen történeti tábor alakítható ki. Az építési övezetben elhelyezhetők középkori falvakra jellemző erődítmény, lakó és gazdasági épületeinek rekonstruált másai és a működéshez szükséges szociális és irodaépület építhető, valamint korabeli sportok bemutatására alkalmas terek létesíthetők.

1.  A megengedett legnagyobb beépítettség 20%.
2. A legkisebb/legnagyobb építménymagasság 1,80/5,50m. Kivételt képez az erődítmény tornyának magassága, amely legfeljebb 15,0m lehet.
3. Az építési övezet zajövezeti besorolása¹:4.
4.  A további részletes feltételek tisztázása céljából elvi építési engedély nyújtandó be.

(5)  A       jelű mezőgazdasági célú építési övezetben az építmény-elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

1. Elhelyezhető épületek (funkció alapján) csak az alábbiak:

aa) mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termék-feldolgozást szolgáló épületek

ab) a meglévő állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új állattartó épület is építhető.

1. Beépítés részletes előírásai:

A beépíthető legkisebb telekterület 3000,0m^2, kialakítható legkisebb telekterület 3000,0m², legnagyobb beépítettség 40,0%. A legnagyobb építménymagasság 7,5m, beépítési mód szabadonálló. Előkert mérete legalább 2,0m*. Az előkertben portaépület és árnyékolt közlekedési eszköz tároló elhelyezhető. Zöldfelületi arány legalább 40,0%.

1. Az építési övezet zajövezeti besorolása¹:4.

Üdülőterület és építési övezete

1. A Szabályozási terv sajátos használata szerint üdülőházas üdülőterületet határol körül.
2. Az üdülőterületet részleges közművel kell ellátni. A keletkező szennyvíz tárolására igazoltan zárt szennyvízgyűjtő építendő.

3. Az                     jelű, volt úttörőtábor (1739/7hrsz) területére kiterjedő építési övezet előírásai:

1. Az övezetben elhelyezhető szálláshely-szolgáltató és kereskedelmi, vendéglátó épületek, legfeljebb 1 lakás, valamint a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület.
2. . Az övezetben telekmegosztás nem engedhető meg.
3. A beépítési mód szabadonálló.
4. A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%
5. A megengedett legkisebb / legnagyobb építménymagasság 6,0 m / 7,5 m
6. A zöldfelület legkisebb mértéke 40%.
7. Az építési övezet zajövezeti besorolása¹:1
8. Az övezetben a működéshez szükséges, előírt számú parkolók és garázsok telken belül helyezendők el.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

1. A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.
2. A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.
3. A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.
4. Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek

a.) Gyalogutak:

b.) Egyéb utak

5. Az országos közúthálózat védősávjain belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.
6. A KÖ-1 jelű építési övezet előírásai:

a.) Az övezetben elhelyezhetők a jogszabályban meghatározott közlekedést kiszolgáló létesítmények, valamint parkolóterület személygépkocsik és kamionok számára.

b.) A 86.sz. út 50,0m-es védőtávolságán belül épületbővítmény, új épület nem helyezhető el.

c.) A beépítési mód szabadonálló.

d.) A beépítettség legnagyobb mértéke 15% lehet.

e.) A megengedett legnagyobb építménymagasság 10,0/m.

f.) A területet részleges közművel kell ellátni.

g.) A telekterület legalább 20%-át zöldfelületként kell fenntartani.

h.) Környezetterhelés a NATURA 2000 területen parkoló nem létesíthető, a keletkező szennyvizet igazoltan zárt szennyvízgyűjtőben kell tárolni, a parkolókról lefolyó csapadékvíz a Nádasdi patakot nem szennyezheti

7. A KÖ-2 jelű építési övezet előírásai:

1. Az övezetben a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó,szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.
2. A kialakult beépítettség legfeljebb 5%-kal növelhető.
3. A megengedhető legnagyobb építménymagasság a malomépület kialakult építménymadassága.
4. Az övezetet részleges közművel kell ellátni, a keletkező szennyvizet igazoltan zárt szennyvízgyűjtőben kell tárolni.
5. Az övezetben a működéshez szükséges, előírt számú parkolók telken belül helyezendők el. Közúti kapcsolat az útügyi hatóságok véleménye alapján alakítható ki.

Közműterületek és létesítmények

1. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
2. A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az egyes területfelhasználási egységeknél előírt közművesítettség rendelkezésre áll.
3. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

1. A napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig a szennyvizeket szigorúan – ellenőrzötten – zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt ürítőhelyre szállítani. Ha a közcsatorna kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100m távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.
2. A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200m-en belül nem tud, a befogadó rendelkezésre áll, és egyéb előírások nem tiltják, az illetékes hatóságok hozzájárulásával a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyi szennyvíztisztító kisberendezés. A kisberendezés védőtávolsága nem nyúlhat túl az engedélyezés ingatlanán.
3. Ha a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3m³-t, de a szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást Ennek hiányában építési engedély nem adható.

4. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a községképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
5. A telken belül tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előterében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
6. A földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni (épület homlokfalára földgázvezeték nem szerelhető.)
7. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
8. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
9. Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítése előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés után történhet.
10. A (Köz) jelű övezet az önálló közműterületekre terjed ki. (szennyvíztisztító 0139/7hrsz és gázfogadó 0133/19.hrsz.) Az övezetben a kezelő hozzájárulásával csak a rendeltetésének megfelelő, azt kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

Zöldterületek

1. A Szabályozási Terv sajátos funkciója alapján kegyeleti parkot, közkerteket és egyéb rendeltetésű zöldterületeket határol körül.
2. A Csébi dombi bezárt temető területén a községben valaha élt, itt tevékenykedő és itt nyugvó lakosok tiszteletére kegyeleti park (Zke) létesítendő. Az övezetben csak a közösségi emlékezetet szolgáló szobrok, síremlékek, egyéb objektumok és pihenőhelyek helyezhetők el, épület nem építhető.
3. A Zkk-1 jelű közkert a Borostyánkő utat bemutató „Római túra” úthoz kapcsolódó zöldterület. Az övezetben a pihenést szolgáló építmények mellet legfeljebb 15m² bruttó alapterületű, 2,5m legnagyobb építménymagasságú esőbeálló helyezhető el.
4. A Zkk-2 jelű közkert a Dobó István utcáról déli irányban kiinduló tervezett tömbfeltáró utca és az Ifjuság utca fordulója között alakítandó ki. Területén pihenő és játszó építmények helyezhetők el.
5. A Zkk-3 jelű közkert a Polgármesteri Hivatal udvarában növényzettel árnyékolt, Eu normáknak megfelelő, komplett gyermekjátszótér kialakítására szolgál.
6. A Ze-1 jelű egyéb rendeltetésű zöldterület a Kossuth Lajos utca és a régi temető között bemutató és génmegőrző céllal hagyományos fajokból álló gyümölcsös kialakítására szolgál. Az övezetben ismeretterjesztő célú gyümölcsfeldolgozó és árusító épület legfeljebb 2%-os beépítettségig építhető. Az épület építészeti karaktere igazodjon a községben hagyományosan kialakult gazdasági épületekéhez.
7. A Ze-2 jelű (7/3 egy része és 8hrsz) egyéb rendeltetésű zöldterület domborzati és kedvezőtlen vízháztartási viszonyokkal rendelkező belterületi terület, ahol épület és építmény nem helyezhető el. Állandó növényzettel való fedettségéről gondoskodni kell.
8. A Ze-3 jelű 340/2 hrsz. – ú egyéb rendeltetésű zöldterület a község fiataljainak nem szervezett keretek közötti sportolási igényeinek céljára alakítandó ki. Épület, építmény az övezetben nem helyezhető el.
9. A Ze-5 jelű övezet az extenzív halastó körüli és a Nádasdi patakot kétoldalt kísérő egyéb zöldfelület.

1.  Az övezetben legfeljebb 1%-os beépítettséggel vendéglátó-, és a terület fenntartásához szükséges épület hellyezhető el.
2. A beépítési mód szabadonálló.
3. A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,6m.
4. A területet részleges közművel kell ellátni, a keletkező szennyvíz gyűjtésére igazoltan zárt szennyvíztároló építendő.
5. A működéshez szükséges, előírt számú parkolót telken belül kell biztosítani.

10.  Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj-. és kertépítész mérnök által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
11.  A település közterületi zöldfelületeinek védelmében:

1. A kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról jellegüknek és értéküknek megfelelően, leglaább az 1m magasságban mért törzsátmérő mértékig kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni.
2. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét  és idejét az építési hatóság meghatározhatja.

Erdőterület

1. A közigazgatási területen található erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi erdők és gazdasági erdők. A védelmi erdő lehet védő és védett.
2. Az (Ev1) jelű véderdők a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgálnak. Sajátos funkciójuk szerint lehetnek:
   1. Ev1-a a vízeróziót gátló talajvédelmi

b) Ev1-b a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő

c) Ev1-h a községet védő településvédelmi

d) Ev1-i tájvédelmi erdő

e) Ev1-j az utak és műtárgyak, a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi

f) Ev1-hv honvédelmi erdő

3. Védelmi rendeltetésű erdő övezetben:

1. ahol a Szabályozási Terv véderdő sávot jelöl, ott többszintes növényállomány telepítendő legalább 15,0m szélességben,
2. tájvédelmi erdő területen a rekultivációs tervben előírtaknak megfelelő növényállomány telepítendő,
3. honvédelmi erdő területén a kezelő szerv egyetértésével lehet bármilyen célú erdőművelő tevékenységet végezni.

4. Az övezetben épületek nem építhetők, az OTÉK 32.§.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
5. A szabályozási terven (Ev2) jellel jelölt erdők országos természeti védelem alatt állnak, egyrészt az Őrségi Nemzeti Park, másrészt a Natura2000 európai hálózat részei.

1. A védett erdők kezelésénél elsőbbséget élvez a fenntartható területhasználat valamint a biológiai sokféleség védelme és másodlagosak a gazdasági szempontok.
2. Az övezetben a 10ha-t meghaladó nagyságú telkeken a természeti értékek sérelme nélkül az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatás-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel. A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m.
3. Épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezéséhez elvi építési engedélyt kell benyújtani, amelynek keretében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság véleményét figyelembe kell venni.

6. Az (Ev3) jelű övezetbe azok az erdők tartoznak, amelyek területén láp található.
   Az övezetre vonatkozó előírások:

1. Az övezetben épület és építmény elhelyezése nem engedhető meg.
2. Erdőgazdálkodás csak az elsődleges rendeltetés figyelembe vételével természetkímélő, a lápterület fennmaradását nem veszélyeztető módon folytatható.
3. Az ökológiai vízháztartás fenntartása érdekében a felszíni és felszín alatti vizekkel kapcsolatos mindennemű beavatkozást ellenőrizni kell és szükség esetén ezeket meg kell tiltani.

7. A gazdasági erdő (Eg) övezetben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása. Csak a fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetök el a következő feltételekkel:

1. a beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000m²)
2. a beépítési mód: szabadonálló
3. beépítettség legnagyobb mértéke 0,5%
4. a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5m lehet.

8. Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény az erdőterületeken még átmenetileg sem helyezhető el.
9. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során az erdőterületeken a termőhelyi adottságoknak megfelelő lehetőleg honos fafajok telepítendők.

Mezőgazdasági terület általános előírásai

1. Az övezetek telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út kialakítása az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(1/A) A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében mezővédő erdősávokat kell telepíteni.

2. A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók, illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken új épület is létesíthető.
3. A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség sajátossága szerint a következő övezetekbe tartozik:

1. Kertes     mezőgazdasági övezetbe a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek,
2. Az általános mezőgazdasági                           övezetbe az árutermelő, zömében szántó földrészletek,
3. A gyepes                                     övezetbe a földhivatali művelési ág szerint jelenleg gyepgazdálkodással hasznosított területek.
4. Az Mz jelű területek a közlekedési létesítmények által határolt zárvány területek.

A kertes mezőgazdasági terület és övezetei

1. A kertes mezőgazdasági övezet telkein
2. Elhelyezhető telkenként egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas szőlő- és borgazdálkodással illetve gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos gazdasági épület, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, illetve egy földdel borított pince.
3. Lakóépület, továbbá állattartó épület, építmény (kivéve: méhészet) nem létesíthető

(1/A) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

(1/B) A vízerózió által veszélyeztetett területeken az eróziót gátló művelési módot kell bevezetni, vagy állandó növényzetet kell telepíteni.

2. A 720 m²–t meghaladó méretű telkek – amennyiben egyéb jogszabály nem tiltja – az egyes övezetekben előírt feltételekkel beépíthetők. Az ennél kisebb területű telkeken építmény nem helyezhető el.
3. Az          jelű övezetre vonatkozó építési előírások:

1. Az övezetben csak kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban lévő , legalább a telek teljes területének 50%-ára kiterjedően valamelyik ágban művelt, aktív gazdasági hasznosítású telek építhető be.
2. Ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület + földdel borított pince helyezhető el azon a telken, amelynek szélessége legalább 10,0 m, mélysége legalább 45,0 m.
3. Ideiglenes tartózkodásra nem alkalmas szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló helyezhető el azon a telken, amelynek szélessége legalább 8,0 m, mélysége legalább 30,0 m.
4. A telekrendezés során kialakítható telek területe min. 1000 m², szélessége12,0 m, mélysége 60,0 m.
5. Beépítési mód: szabadonálló.
6. A beépítettség megengedhető legnagyobb mértéke 3%, de legfeljebb egy 60,0 m² alapterületű épület + földdel borított pince építhető.
7. Az építménymagasság legfeljebb 3,5 m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számított homlokzatmagasság max. 5,5 m lehet.
8. Előkert: min. 10,0 m illetve rézsűs mélyút esetén a felső rézsűéltől számított 5,0 m.
9. Oldalkert: min 3,0 m.
10. Az építményeket tárolóépület esetében is nyeregtetővel kell lefedni, a tetőhéjazat hagyományos színű cserép lehet. Homlokzatképzéshez hagyományos épületszerkezeteket kell alkalmazni.
11. A kerítés kialakítására vonatkozó előírások:

A telek közterületi vonalán 1,2 – 1,8m magassággal áttört kerítés létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 30 cm magas tömör lábazat készíthető.

4. Az           jelű övezet előírásai:

1. Az övezetben csak kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban lévő , legalább a telek teljes területének 15%-ára kiterjedően valamelyik ágban művelt, aktív gazdasági hasznosítású telek építhető be.
2. Ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület + földdel borított pince helyezhető el azon a telken, amelynek szélessége 10,0 m, mélysége legalább 30,0 m.
3. Ideiglenes tartózkodásra nem alkalmas szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló helyezhető el azon a telken, amelynek szélessége legalább 8,0 m, mélysége legalább 25,0 m.
4. A telekrendezés során kialakítható telek területe min. 750 m², szélessége 15,0 m, mélysége 40,0 m.
5. Beépítési mód: szabadonálló.
6. A beépítettség megengedhető legnagyobb mértéke 3%.
7. Az építménymagasság legfeljebb 3,5 m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számított homlokzatmagasság max. 5,5 m lehet.
8. Előkert: min. 3,0 m illetve rézsűs mélyút esetén a felső rézsűéltől számított 1,5 m.
9. Oldalkert mérete min.: 3,0 m.
10. Kerítés csak vadkárelhárítás céljából létesíthető.

Az általános mezőgazdasági terület és övezetei

1. Általános, túlnyomóan szántó művelésű mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

1. A         jelű övezetben felsorolt létesítmények elhelyezhetők.
2. Nagyszámú állattartásnak minősül

                   - harminc ló

                   - ötven szarvasmarha

                   - kétszáz juh, kecske,

                   - száz sertés

                   - kettőezer broiler baromfi

                   - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.)

                   - ötven strucc,

                   - ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezése.

1. Az egyes övezetekben meghatározott feltételek szerint beépíthető telkeken az építmények elhelyezését, a belső és külső gépjármű-közlekedést, a közműkapcsolatokat különös tekintettel a szennyvízelhelyezésre, valamint a környezetre gyakorolt hatást tisztázni kell.

2. A           jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges: A beépíthető telkek legkisebb területe 6000 m², szélessége 50,0 m, mélysége 80,0 m. Az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen, a beépítettség legfeljebb 3,0%, de nagy méretű telkeken az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként 900,0 m²- t nem haladhatja meg. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, a beépítési mód szabadonálló.
3. A           jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges: a beépíthető telkek legkisebb területe 1 ha, szélessége 80,0 m, mélysége 200,0 m. Az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0 m kell legyen, a beépítettség legfeljebb 3,0%, de nagy méretű telkeken az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként 1500,0 m²- t nem haladhatja meg. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, a beépítési mód szabadonálló.
4. Általános, túlnyomóan szántó művelésű         jelű mezőgazdasági területen csak hagyományos állattartást szolgáló építmény elhelyezése engedhető meg. A beépíthető telkek legkisebb területe 1 ha, szélessége 50,0 m, mélysége 80,0 m. Az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen, a beépítettség legnagyobb mértéke 2,0%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, a beépítési mód szabadonálló. Az övezetben csak a tájjeleget tükröző épületek és építmények engedélyezhetők. Az övezetben nem építhető távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény. Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból javasolt és ennek rendezett tereptől mért tényleges magassága nem haladhatja meg a 10 métert.

1. A mezőgazdasági hasznosítás előírásai:

aa) az istálótrágyázást, tápanyag-utánpótlást, vegyszerek használatát időben és mennyiségben korlátozni szükséges az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett megengedett mértékre,

ab) a gazdálkodóknak területük 20%-án el kell tűrni a belvizes foltokat.

1. A mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemeinek maradéktalan megóvásán túl, az árkok, csatornák, a köz- és dűlőutak, a birtokhatárok mentén új, az élővilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdősávokat kell telepíteni.

5. A          jelű övezetben árvízveszély miatt épület és építmény nem helyezhető el.

20/A.§

Az Mz jelű közlekedési létesítmények által határolt zárvány mezőgazdasági területeken épület, építmény nem helyezhető el, növényzet az út kezelőjének előírásai alapján telepíthető.

Gyepművelésű mezőgazdasági terület övezete

1. Az                                  jelű övezetbe tartozó védett területek kialakult gyepművelési águk alapján korlátozott használatú mezőgazdasági területek.

1. Mezőgazdasági hasznosítás előírásai:

aa) a gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése,

ab) a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg kell őrizni.

ac) A gyepterületeken meglévő faállomány védendő, pótlásuk őshonos fafajokkal szükséges;

ad) A keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizek elvezetése, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységek nem végezhetők;

ae) Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a rét és legelő területeken nem megengedett.

2. Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások: az övezet területén csak a hagyományos állattartást szolgáló és szénatároló építmények helyezhetők el, lakóépület és mezőgazdasági terményfeldolgozó nem építhető. A beépíthető földrészlet legkisebb területe 3,0 ha. A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

Vízgazdálkodási területek

1. Nádasd területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:

a.)  a folyóvizek árkok medre és parti sávja,

1. állóvíz medre és parti sávja,
2. a vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezete, valamint
3. a mocsarak területe

2. Nádasd területén a következő vízgazdálkodással összefüggő területek találhatók:
   1. a folyóvizek árkok medre és parti sávja,

b.) A vízfolyások belterületen folyó és azon szakasza, amely külterületen halad, de a kísérő 50m széles sáv belterületet érint, nem tekintendő természetközeli állapotúnak.

c.) A Nádasd patak belterületi partjai és belterülethatár felőli, ahhoz közeli partja mentén a 6m széles parti sávot kell szabadon hagyni, de a szabályozási terven ábrázolt 50m széles sávban környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni környezetbarát vegyszerhasználattal.

d.) Az övezetben lévő, a fentieken kívüli vízgazdálkodási területeken a természetes és természetközeli vízmedrekre vonatkozó kezelési-fenntartási irányelveknek megfelelően kell biztosítani a vízi és vízközeli élőhelyek védelmét, a vízháztartásba történő művi beavatkozások az övezet területén kerülendők.

e.) A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem engedhető meg. A természetközeli élővízfolyás partjától számított 50m-en belül új épület nem helyezhető el.

3. A             jelű övezet extenzív halastó.
4. A             jelű vízgazdálkodási műszaki létesítmények övezetében (340/1hrsz.víztorony) csak a rendeltetésszerű működéshez szükséges építmények és szerkezetek helyezhetők el.

Különleges beépítésre nem szánt területek

1. A Kht jelű terület a temető területe, amelyen a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2% lehet.

2. A Khb jelű építési övezet a kavicsbányák területe, amelyeken a kavicsbányászathoz szükséges bányászati építmények helyezhetől el.

1.  A bányatelek beépítettség mértéke legfeljebb 1% lehet.
2. A település védelme érdekében a lakott terület felőli telekhatáron telken belül legalább 20m szélességű többszintes védőzöld sávot kell ültetni, amelybe a magasfeszültségű elektromos vezeték védősávja nem számítható bele.
3. A bányászati tevékenységgel összefüggő, nehézgépjárművekkel történő szállítás lakott területen keresztül nem történhet.
4. A bányatelek felé eső lakóterület határán a bányászati tevékenységből eredő levegőszennyezettség és zajterhelés nem haladhatja meg a lakóterületre előírt értékeket.

3. A Khl jelű építési övezet a lőtér (0219.hrsz.) területére vonatkozik. Az övezetben csak az alaprendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el. A megengedett lenagyobb építménymagasság 6,0m, a beépítettség legfeljebb 1% lehet.
4. Az SM jelű építési övezet előírásai:

a.) A vegyes rendeltetésű övezetben elhelyezhetők a lovaglósportot kiszolgáló létesítmények, valamint lóistálló és a Nádasdi-patak közötti területen mezőgazdasági géptároló, gabonaszárító és gabonatároló.

b.) A beépítési mód szabadonálló.

c.) A beépítettség legnagyobb mértéke 5% lehet.

d.) A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0 m, ez alól kivételt képez a speciális technológiai létesítmény (gabonaszárító), amely legfeljebb 19.0m magas lehet.

e.) A területet részleges közművel kell ellátni.

 f.) A gabonaszárító tájba illesztését az építési engedélyezési tervdokumentációban látványtervvel kell igazolni.

IV.EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

1. Levegőtisztaság védelem

1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben folytatható, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, rekreációs célú területet (sportterület, zöldterület) vagy természeti területet nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.

2. Zaj és rezgés elleni védelem

1. Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.
2. Az üzemi létesítményekből származó környezeti zajszint
   • Lakóterületen nappal (6⁰⁰-22⁰⁰) az 50dB, éjjel (22⁰⁰-6⁰⁰) a 40dB,
   • Vegyes területen nappal az 55dB, éjjel a 45dB,
   • Gazdasági területen nappal a 60dB, éjjel az 50dB zajterhelési értékeket nem haladhatja meg.
3. Új épület építése, meglévő épület átépítése, valamint új közlekedési zajforrás létesítése esetén a közlkedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében
4. Lakóterületen:
5. Főutak, gyűjtőutak mentén nappal a 60dB, éjjel az 50dB,
6. Átmenő forgalom nélküli utak mentén nappal az 55dB, éjjel a 45dB
7. Vegyes területen
8. Nappal a 65dB, éjjel az 55dB
9. Gazdasági területen
10. Nappal a 65dB, éjjel az 55dB
    zajterhelési értékeket nem haladhatja meg.
11. Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépkocsiforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

3. Hulladékgazdálkodás

1. A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.
2. Veszélyes hulladékokat eredményező tevékenységek a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika, gyógyszertár, javítószolgáltatások, stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.
3. A veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulldékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
4. Nádasd területén kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

4. Földvédelem

1. Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb.) záró aljzaton végezhetők. Mezőgazdasági területen trágya, trágyalé kizárólag zárt tárolóban gyűjthető.
2. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, ősszegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
3. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
4. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
5. A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében mezővédő erdősávokat kell telepíteni.
6. A vízerózió által veszélyeztetett területeken az eróziót gátló művelési módot kell bevezetni, vagy állandó növényzetet kell telepíteni.

5. Vízvédelem

Nádasd község igazgatási területének északi árvízjárta része és a patakok menti sávjai a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéhez tartozik.

1. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen
2. Állattartás a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható,
3. Növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédőszer veszélyességétől függően 20-500m-en belül nem folytatható.
4. A felszíni vizekbe csak a jogszabályban¹ előírt vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető.
5. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli gyep és ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
6. A beépítésre szánt terület szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával.
7. Nádasd igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.
8. A szennyvízcsatornával el nem látható különleges és mezőgazdasági célú gazdasági terület szennyvízkezelésének módját és az állattartó telepek működésének szabályait a felszín alatti víz védelme érdekében elvi építési engedélyezési eljárás során kell minden egyes esetben megállapítani.
9. Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

Táj- és természetvédelem

1. Nádasd igazgatási területének a Szabályozási terven körülhatárolt délnyugati része az Őrségi Nemzeti Parkhoz, az előbbi terület és ezen felül az északnyugati és északi rész az európai NATURA 2000 hálózathoz tartozik, amelyen belül cél a biológiai sokféleség, a természetközeli állapot megőrzése, környezetkímélő gazdálkodás bevezetése.
2. Az igazgatási területen fellelhető még nem kataszterezett források országos természeti védelem alatt állnak. Szennyezésük, feltöltésük, eltömésük nem engedhető meg.
3. A belterület és az igazgatási terület déli része a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetébe tartozik.
4. A belterület és a kertes mezőgazdasági területek kivételével csaknem a teljes igazgatási terület a tájképvédelmi terület övezetébe tartozik.
5. A (3) és (4) pontban meghatározott területeken

1.  nem folytatható olyan tevékenység, illetve nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,
2. a kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad,
3. szélturbinák, átjátszó állomás, óriásplakátok nem helyezhetőek el, kilátótornyok csak az egyes övezetekben meghatározott célra és feltételek szerint építhetők,
4. új energia és hírközlő vezetékek, ha más nyomvonal nem jelölhető ki, lehetőség szerint a terepszint alatt vezetendők, a meglévők rekonstrukciója során vizsgálandó a föld alá helyezés lehetősége,
5. a területen mindennemű, a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység engedélyezésénél a természetvédelmi hatóság szakhatóságként közreműködik.

6. Az egyedi tájértékeket a 1. melléklet tartalmazza.

Régészet

1. Nádasdon nyilvántartott régészeti lelőhelyek:
2. Németfalusi rétek (0175/5,6 hrsz)
3. Táborhegy (0149/8,9 hrsz)
4. Várhegy (0275/5-7, 0275/9, 2001/1-2, 2002-2016, 2020-2035, 2036/1-3, 2037/1-2, 2038-2041 hrsz)
5. Borostyánkő út nyomvonala
6. Borostyánkőút nyugati ág (észak felől): 0175/4-5., 0175/1., 1835.,1520/2. 1522/1., 1523-1524., 1525/9-10., 1526/5., 1527., 1529/5., 1529/3-4., 1533., 1537., 1541., 1544-1545., 0153., 0144/11-13., 0221/4. 0221/8., 0228/3-4., 0228/9., 711-712., 716-717., 720., 725., 729-730., 734., 736., 739-740., 743-744., 747-748., 751., 753., 756-789., 798/6., 792-793., 830/2., 0334., 0399., 0423., 0424., 0421/6., 0420/1.
7. Borostyánkőút keleti ág (északkelet felől): 0164., 0128/1., 0115/34., 0115/32., 0115/29-30., 0115/1-4., 0112/63., 0128/3., 701., 671., 670/1., 665., 663/2., 657., 656., 649/3-5., 830/2., 764-767.
8. Templom és temető (373,382/2 hrsz)
9. Maczfa dűlő I. (079/3hrsz)
10. Maczfa dűlő II. (070/3 hrsz)

1. Régészeti lelőhelyeken minden -30cm-t meghaladó mélységű talajbolygatással járó tevékenységet csak a KÖH szakhatósági állásfoglalása alapján, megelőző régészeti feltárások után lehet végezni.

2. Régészeti érdekű területek az alábbiak:
3. A tervezett gazdasági terület (0331/1-2hrsz), a Borostyánkő út nyomvonala érintheti
4. A Bajcsy-Zsilinszky E.u.- Vasúti u.- Kossuth L.u.-86 sz. főút közötti tömbbelső
5. A Hegyhátsáli út melletti terület (374, 375/1-2, 376, 377hrsz)
6. A Táncsics M.u. folytatásában tervezett lakóterület (0109/2, 0110/1-3, 7-12 14, 16-19hrsz)
7. A Dobó I. u.-Vasúti u.- kossuth L. u. 86. főút közé tervezett tömbfeltárás (604/1-670/1-2hrsz között)

1. A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében az illetékes hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában.

3. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az illetékes hivatalt értesíteni kell.
4. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

Művi értékvédelem

1. Helyi egyedi védelem

Olyan egyedi épületek, amelyek hordozzák a község múltjának sajátosságait, s a község számára megőrzendő értékeket képviselnek a következők:

1. A település belterületen és külterületen álló építészeti értékének védelme érdekében a 2. melléklet szerinti épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek.
2. Külterületen álló épületek
3. Csárda és gazdasági épületei 1835 hrsz
4. Batthyány pince 0188/1hrsz
5. borona-ház (hrsz.: 2036/1) Várhegyen található
6. Jáger ház 0428/2 hrsz.
7. A helyi védelem alatt álló épületek külső – belső felújítása csak szakszerű építési engedélyezési tervek alapján történhet. A felújítás során törekedni kell az eredeti állapot, külső megjelenés visszaállítására.
8. A védett értéket érintő építési, bontási munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
9. A hatályos állami jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:
10. A védett érték beavatkozással érintett érintett részének részletes felmérési (1:50 léptékű összes rajz, összes jellemző metszet és összes jellemző homlokzat, 1:20 – 1:10 léptékű részletrajzok, fényképek) dokumentációját,
11. Az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
12. A munkák által érintett építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fényképdokumentációját.
13. A kivitelezés során a tervező művezetést kötelezően igénybe kell venni.
14. Védett értékek bontási engedélye csak építési engedélykérelemmel együtt nyújtható be.
15. A dokumentációnak továbbá meg kell felelnie az épület helye szerinti területi védelem, valamint az övezeti előírásoknak.
16. A védett építményeken parapet–konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
17. Az építmények gázellátását szolgáló csövek vezetésénél azt a megoldást kell választani, amely a homlokzati tagozatokat, díszítéseket maximálisan megkíméli és a legrövidebb szakaszon vezetett szakaszt eredményezi.
18. Amennyiben a gázüzemű központi fűtés égéstermék elvezetése az épület állékonyságának veszélyeztetése miatt annak nagyfelújításáig ideiglenesen csak külső fém kéménnyel oldható meg, azt közterületről a legkevésbé szembetűnő helyen, takartan kell megoldani.
19. A védett építményen csak látványt nem zavaró, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.
20. Helyi egyedi védelem alatt állnak az 3. mellékletben lévő világi és vallási emlékek.
21. A vallási emlékek eredeti állapotban való megőrzéséről, környezetük karbantartásáról gondoskodni kell.
22. Helyi egyedi védelem alá kell helyezni kataszterezésük elvégzése után a felépítménnyel, kútházzal rendelkező ásott kutakat.

Különleges jogintézmények

Közérdekű környezetalakítás (környezet, táj és településkép védelem) céljából a Szabályozási Terven körülhatárolt telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn. Az így lehatárolt területen ültetési terv alapján zárt, vagy a Szerkezeti Terven jelöltek szerint ligetes növényállomány alakuljon ki.

Védőterületek, védősávok

1. A szennyvíztisztító védőtávolsága 300 m.
2. A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, ezen túl a külterületen a partéltől számított 50,0 - 50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el, valamint környezetkímélő mezőgazdasági termelést kell folytatni. A 6-tól 50 m-ig terjedő sávban az építmény-elhelyezés tilalma a kertes mezőgazdasági területekre nem vonatkozik.
3. Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül mindennemű tevékenység az üzemeltető engedélyével és előírásai szerint végezhető.
4. A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0 – 9,0 m, amelyen belül mindennemű építési tevékenység az üzemeltető engedélyével végezhető.
5. Az országos főutak védőtávolsága külterületen 100 – 100 m, a mellékutaké 50 – 50 m.

Záró rendelkezések

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba és a 915-RM/2014 törzsszámú dokumentáció 4.2 számú Beépítésre szánt terület Szabályozási Terve módosító lapjaival együtt érvényes.

Nádasd, 2010. május 13.

                        Karvalits József Zoltán sk.                                    dr. Papp Krisztina sk.                     

                               polgármester                                                            jegyző

A rendelet egységes szerkezetben kihirdetve: Nádasd, 2016. december 16.

                                                                                              Dr. Baranyai Mária

                                                                            Jegyzői feladatokkal megbízott aljegyző

1. melléklet a 4/2010. (V.14.) önkormányzati rendelethez

Nádasd Község egyedi tájértékeinek jegyzéke

1. Épület, építmény

- Borona-ház (hrsz.: 2036/1) Várhegy

1. Termeléssel kapcsolatos épületek

-Batthyányi pince, ( hrsz.: 0188/)1Hegyalja

- Jáger ház (hrsz.:0428/2)

1. Vallási:

- Feszületek

- Cserhegyen 2 fémkereszt az 1198 hrsz út mellett

- Ácsolt kereszt a Németfalusi részen az 1828/4 hrsz telken

- Szűz Mária kápolna, (hrsz.: 0149/5) Tábor hegy

1. Forrásfoglalás:

- „Bodon kút” (hrsz.: 8) Kútkert

- Csébi dombi forrásvidék

- Rigóvölgyi forrásvidék

- Cserhegyi forrás

1. Fák, facsoportok

- Erzsébet kert

- „Erdő temploma”, öreg tölgyfához vezető cédrus fasor

- Almásdi hárs

- Vadgesztenyefa Nádasd és Hegyalja között az út mellett

- Hegyhátsáli utat kísérő vöröstölgy fasor”

2. melléklet a 4/2010. (V.14.) önkormányzati rendelethez

Nádasd Község építészeti értékének védelme érdekében az alábbi épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek:

Belterületen álló épületek

- Rk. templom (1898) és rotunda, 373hrsz.

- Plébánia épülete, Kossuth Lajos u. 112; 516/1 hrsz.

- Intéző lakás, volt Batthyány-Strattmann kúria, ma Polgármesteri Hivatal, Kossuth u. 101.

- Evangélikus imaház és lelkészlakás, Kossuth Lajos utca 66 604/1 hrsz.

- Major épület, Hegyhátsáli út 3. 160 hrsz

- Vasútállomás 798/5hrsz

- Kossuth Lajos u. 122, 501/2hrsz lakóház

- Kossuth Lajos u 166, 420hrsz lakóház

- Táncsics M. u 16, 184hrsz lakóház

- Temető u.12, 363hrsz lakóház

Külterületen álló épületek

- Csárda és gazdasági épületei 1835 hrsz*

- Batthyány pince 0188/1hrsz

- Borona-ház (hrsz.: 2036/1) Várhegyen található

- Jáger ház 0428/2 hrsz.

3. melléklet a 4/2010. (V.14.) önkormányzati rendelethez

Nádasd Község helyi egyedi védelem alatt álló világi és vallási emlékeinek jegyzéke

- Feszületek bel- és külterületen

Kossuth Lajos utca, 696hrsz

Petőfi Sándor utca, 786hrsz

Kossuth Lajos utca , 516/1 hrsz előtt

Templomkertben lévő feszület és emlékművek

Cserhegyen két fémkereszt az 1198hrsz út mellett

Ácsolt kereszt a Németfalusi részen, 1828/4hrsz

- Szűz Mária kápolna a Táborhegyen

- Erzsébet emlékmű - Milleniumi emlékmű és emlékpark

1. Függelék

Nádasd Község Régészeti védelem alatt lévő területek jegyzéke

- Németfalusi rétek (0175/5,6 hrsz)

- Táborhegy (0149/8,9 hrsz)

- Várhegy (0275/5-7, 0275/9, 2001/1-2, 2002-2016, 2020-2035, 2036/1-3, 2037/1-2, 2038-2041 hrsz)

- Borostyánkő út nyomvonala

• Borostyánkőút nyugati ág (észak felől): 0175/4-5., 0175/1., 1835.,1520/2. 1522/1., 1523-1524., 1525/9-10., 1526/5., 1527., 1529/5., 1529/3-4., 1533., 1537., 1541., 1544-1545., 0153., 0144/11-13., 0221/4. 0221/8., 0228/3-4., 0228/9., 711-712., 716-717., 720., 725., 729-730., 734., 736., 739-740., 743-744., 747-748., 751., 753., 756-789., 798/6., 792-793., 830/2., 0334., 0399., 0423., 0424., 0421/6., 0420/1.

• Borostyánkőút keleti ág (északkelet felől): 0164., 0128/1., 0115/34., 0115/32., 0115/29-30., 0115/1-4., 0112/63., 0128/3., 701., 671., 670/1., 665., 663/2., 657., 656., 649/3-5., 830/2., 764-767.

- Templom és temető (373,382/2 hrsz)

- Maczfa dűlő I. (079/3hrsz)

- Maczfa dűlő II. (070/3 hrsz)

Régészeti érdekű területek az alábbiak:

- A tervezett gazdasági terület (0331/1-2hrsz), a Borostyánkő út nyomvonala érintheti

- A Bajcsy-Zsilinszky E.u.- Vasúti u.- Kossuth L.u.-86 sz. főút közötti tömbbelső

- A Hegyhátsáli út melletti terület (374, 375/1-2, 376, 377hrsz)

- A Táncsics M.u. folytatásában tervezett lakóterület (0109/2, 0110/1-3, 7-12 14, 16-19hrsz)

- A Dobó I. u.-Vasúti u.- kossuth L. u. 86. főút közé tervezett tömbfeltárás (604/1-670/1-2hrsz között)