Nádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a lakások elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2012. 01. 01- 2023. 05. 12Nádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a lakások elidegenítésének szabályairól 1
2012.01.01.
Nádasd Községi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79-80. §-ai, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 3. §. (1) – (2) bekezdése, 4. §. (3) bekezdése, 19. §., 20. §. (3) bekezdése, 21. §. (6) bekezdése, 23. §. (3) bekezdése, 27. §. (2) bekezdése, 33. §. (3) bekezdése, 34. §. és 84. §. (2) bekezdése (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások bérletére, a lakbérek mértékére, valamint a tulajdonában álló lakások elidegenítésére a következő rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. §
.
A rendelet célja, hogy a lakástörvénnyel összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.
A rendelet hatálya
2. §
.
(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) Daraboshegy, Halogy, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa és Nádasd községek közös tulajdonában lévő, természetben a Nádasd, Kossuth u. 110. I. em. 4. lszám alatt található lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás); valamint
b) Nádasd Községi Önkormányzat tulajdonában lévő Nádasd, Kossuth L. u. 97/B. és a Nádasd, Kossuth u. 109. szám alatt található ingatlanra.*
(2) A közös tulajdonú lakásokkal kapcsolatos döntésekben az önkormányzat szavazati aránya: 13/26-od.
(3) Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatosan érvényes döntés a testületek szavazati arányai szerinti egyszerű többséggel születik.
(4) A lakások elidegenítése csak a tulajdonos önkormányzatok egyhangú döntése alapján lehetséges.
Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei
3. §
.
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja az önkormányzati lakásokra vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségeket.
(2) Ahol a lakástörvény a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről a Képviselő-testület határozza meg.
(3) Az önkormányzati lakások a 6. és 7 §-ban meghatározott feltételek szerinti jogosultnak adhatók bérbe, azzal a céllal, hogy a településen történő letelepedést elősegítse, így az átmeneti segítséget nyújtson az igénylők számára.
*Módosítva a 8/2016.(V.27.) önkormányzati rendelettel
(4) A Képviselő-testület valamely önkormányzati lakásra érkezett bérleti igényt a lakás 1 éven túli kihasználatlansága esetén jelen rendeletben rögzített feltételektől eltérően, eseti jelleggel jogosult elbírálni, mely elbírálás során mérlegelési jogkörében eljárva a bérleti díj meghatározásakor a 8. §-ban foglaltaktól eltérhet. Ezen feltételekkel igényelt lakás kizárólag átmeneti időszakra igényelhető és adható bérbe, amely időtartam nem haladhatja meg az 1 évet.*
4. §
.
(1) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.
(2) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe azzal a feltétellel, ha a lakásban, vagy a lakás egy részében folytatni kívánt tevékenység a lakosság szolgáltatásokkal való jobb ellátását szolgálja.
Az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímei
5. §
.
(1) Az önkormányzati lakásokat
a.) lakáspályázat elnyerésének jogcímén (szociális helyzet és piaci viszonyok),
b.) bérlőkijelölési jog gyakorlása
alapján lehet bérbeadni.
Önkormányzati lakások bérbeadása lakáspályázat elnyerésével
6. §
.
(1) Pályázat útján történő bérbeadás esetén a képviselő-testület pályázatot ír ki a lakás bérbeadására. A pályázat meghirdetésénél biztosítani kell a nyilvánosságot, ennek érdekében a pályázatot ki kell függeszteni a Körjegyzőségen, illetve a hozzá tartozó települések hirdetőtábláin, valamint honlapjain.
(2) A hirdetményben fel kell tüntetni:
a.) a lakás címét,
b.) a pályázatok benyújtásának határidejét és helyét,
c.) a részletes pályázati kiírás átvételére vonatkozó érvényességi kikötést.
(3) A hirdetmény közzétételével egy időben részletes pályázati kiírást kell összeállítani, mely tartalmazza
a.) a hirdetményben szereplő adatokat,
b.) a lakás egyéb adatait (komfortfokozat, szobaszám, alapterület, felszereltség, beépített berendezések üzemképessége),
c.) a lakbér összegét,
d.) a pályázatok értékelésének szabályait,
e.) a benyújtandó pályázat kötelező tartalmát, érvényességi feltételeit,
f.) az eredményhirdetés helyét, időpontját, vagy a kiértesítés módját,
g.) a lakásbérleti szerződés egyéb lényeges feltételeit,
h.) a beérkezett pályázatok elbírálása során előnyt élvez az a bentlakó bérlő, akinek munkaviszonya a hat tulajdonos település érdekében áll fenn, valamint a pályázat kiírásakor érvényes szerződés alapján bentlakó bérlő.
*Kiegészítve a 7/2013.(V.29.) önkormányzati rendelttel
(4) Pályázni az jogosult, aki a kiírt pályázati feltételeknek megfelel.
(5) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:
a.) a pályázati kiírásban szereplő személyes adatokat és személyi körülményeket, valamint
b.) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.
(6) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, a bérlő személyéről a képviselő-testület dönt.
(7) El kell utasítani a pályázatot, ha
a.) a pályázó nem felel meg a pályázati kiírásban szereplő valamely feltételeknek,
b.) az önkormányzattal szemben lakásbérleti díj tartozása, önkormányzati lakásban okozott kár miatt fennálló fizetési kötelezettsége, önkormányzati lakásbérlet megszűnése után ki nem egyenlített közműdíj-tartozása, valamint az önkormányzat felé adótartozása van,
c. hatályos bérleti szerződés alapján egyidejűleg másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérlője.
(8) Önkormányzati lakás piaci viszonyok alapján történő bérbeadásakor a bérleti szerződést 5 évre kell megkötni a bérlővel.
(9) A határozott idő elteltével a bérbeadó kérelemre a lakásbérleti szerződést 5 évre ismételten megkötheti. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt 30 nappal kell Nádasd község polgármesterénél benyújtani.
(10) A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.
Önkormányzati lakások bérbeadása bérlőkijelölési jog gyakorlása alapján
7. §
.
(1) Az önkormányzattal kötött megállapodás szerint bérlőkijelölési joggal rendelkező szervezet feljogosított képviselője írásban tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bérlő személyéről. A képviselő-testület határozata alapján a bérleti szerződést a Nádasd község polgármestere köti meg a kijelölt bérlővel.
(2) A lakás igénylésének kérelmét Nádasd község polgármesteréhez kell benyújtani, és a polgármester a következő ülésen az együttes Képviselő-testület elé terjeszti, elbírálás céljából.
A lakbér mértéke
8. §
.
(1) Önkormányzati lakás bérlése esetén a fizetendő lakbér mértéke:
a/ összkomfortos önkormányzati lakás esetén: 430 Ft/m2/hó
b/ komfortos önkormányzati lakás esetén: 420 Ft/m2/hó
c/ félkomfortos önkormányzati lakás esetén: 200 Ft/m2/hó*
(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások következő évi lakbérét minden év december 31-ig határozza meg a Képviselőtestület az e rendelet 2. sz. mellékletében foglaltak szerint. A lakbér összegét 10.- forintra felfelé kerekítve kell meghatározni.
* Hatályon kívül helyezve a 8/2016.(V.27.) önkormányzati rendelettel
(3) Az önkormányzat a lakbéreket a hatályos költségvetési törvényben meghatározott fogyasztói árnövekedés maximum 1,5-szeresének megfelelő arányban jogosult emelni.
(4) A rendelet 3. § (4) bekezdése alapján bérbeadott lakás bérleti díjának megállapítására a testület mérlegelési jogkörében összegszerűen jogosult, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően.*
A bérlő által fizetendő lakbér
9. §
.
(1) A bérlő a jelen rendelet 8. §-a szerint megállapított lakbért köteles megfizetni.
(2) Az önkormányzati lakás bérlője a lakbért minden hónap 10-ig köteles megfizetni az önkormányzat által kibocsátott számla alapján.
(3) A bérlő a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért szolgáltatási díjat köteles fizetni. Külön szolgáltatás: vízellátás, szennyvízelvezetés.
(4) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet.
(5) Az Önkormányzat a befolyó lakbéreket elkülönített számlán kezeli.
(6) Az Önkormányzat éves költségvetésében a befolyó lakbérekből fedezi a lakásokkal összefüggő kiadásokat, karbantartásokat. A költségvetési év végén fennmaradó összeget az önkormányzati lakások felújítására fordítja.
10. §
.
(1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, az elektromos vezetéknek a lakáshoz tartozó fogyasztásmérőtől kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és csatlakozóaljak cseréjéről, a bérlőnek vagy a vele együtt lakó személyeknek magatartása folytán keletkezett károk megszüntetéséről, illetve a kár megtérítéséről, a lakás tisztántartásáról.
(2) A lakásberendezés felújításával kapcsolatos költség 50-50%-a a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Ha a lakásberendezés felújítása, cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt válik szükségessé, a teljes költség a bérlőt terheli. Nem terheli a bérlőt az 50%-os költséghányad, ha a lakásberendezést elemi csapás vagy a bérbeadó mulasztása miatt kell felújítani, cserélni, illetve h a bérbeadó a lakásberendezést a felújítás során cseréli ki.
(3) A bérbeadó az őt terhelő kötelezettségét (pl. életveszélyt okozó hibák elhárítását) haladéktalanul, illetve azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetében pedig általában az épület karbantartása vagy felújítása során teljesíti.
(4) A karbantartási munkálatok elvégzése a bérlő feladata és felelőssége, míg a felújítás körébe tartozó munkálatok elvégzése a bérbeadót terhelik.
(5) Ha a bérbeadó, illetőleg a bérlő a kötelezettségét határidőben írásbeli felszólításra sem teljesíti, a másik fél a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti.
(6) A bérlő a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával teljes költségét beszámíthatja a lakbérbe, ha a lakásba egyedi gáz vagy elektromos fűtő-, illetve melegvíz-szolgáltató berendezést szereltetett fel.
(7) A határozott vagy valamely feltétel bekövetkezéséig terjedő időre szóló lakásbérleti jogviszony a határozott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetkeztével megszűnik, ebben az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a lakáshasználati díjon felül bírság fizetésére is kötelezhető.
*Kiegészítve a 7/2013.(V.29.) önkormányzati rendelttel
(8) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja:
- ha a bérlő a lakbért a megállapított időpontig nem fizeti meg vagy a lakás karbantartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti,
- ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval szemben botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,
- ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást és a hozzá tartozó területet megrongálják, rendeltetésükkel ellentétesen használják,
- ha bérlő vagy a vele együttlakó személyek az épület karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzését akadályozzák.
(9) A bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett lakásberendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztasági meszeléssel és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni. A bérlő a megállapított hiányosságokért és a karbantartási kötelezettségének elmulasztásából keletkezett hibákért felel.
(10) A bérbeadó felelőssége az épület egészére vonatkozó vagyonbiztosítás megkötése, a bérlő feladata saját belátása szerint a lakásban található értéktárgyak biztosítása.
A lakásbérlet megszűnése
11. §
.
(1) A szerződés megszűnik, ha
a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a lakás megsemmisül;
a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;
b) a lakás megsemmisül;
c) az arra jogosult felmond;
d) a bérlő meghal;
e) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították.
(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.
Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése
12. §
.
(1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 6 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér 1,2-szeresét, 6-12 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
(3) Az önkormányzati lakás bérlőjének özvegye és gyermeke (valamint az a személy, akit a bérlő az Önkormányzat hozzájárulásával befogad) a lakást a bérlő halála után legfeljebb egy évig bérlőként használhatja, ha a lakásban a bérlő halálának időpontjában életvitelszerűen együtt laktak az elhunyttal kötött szerződés időtartamának lejártáig (a szerződésben meghatározott feltétel esetén a szerződésből következő időpontban).
A lakáselidegenítés szabályai
13. §
.
(1) Az önkormányzat tulajdonát képező lakások közül el lehet idegeníteni azokat a lakásokat, amelyeket a Képviselő-testület, közös tulajdonú lakások esetén az együttes Képviselő-testület elidegenítésre kijelöl.
(2) Ezen rendelet hatálya alá tartozó lakásokat bérlő által lakott formában, vagy üres állapotban lehet értékesíteni a forgalmi érték figyelembe vételével.
(3) Az elidegenítésre kijelölést a bentlakó bérlők is kezdeményezhetik. Erre vonatkozó kérelmüket a Képviselő-testülethez kell eljuttatni.
(4) Az üresen álló, beköltözhető állapotban lévő önkormányzati bérlakás csak nyilvánosan meghirdetett pályázat útján értékesíthető. A kikiáltási ár ez esetben nem lehet kevesebb, mint a lakás mindenkori forgalmi értéke.
(5) A lakás elidegenítésekor az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak figyelembe vételével jogosult eljárni.
A lakás vételárának megállapítása
14. §
.
(1) A lakás forgalmi értékének összegére független ingatlanforgalmi értékbecslő tesz javaslatot és ennek alapján a vételárat a Képviselő-testület állapítja meg. Az értékbecslés az adásvételi szerződés megkötésekor 12 hónapnál régebbi nem lehet.
(2) A lakás forgalmi értékének megállapításánál - ha a lakást a Ltv. alapján arra jogosult vásárolja meg - figyelembe kell venni:
a) a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értékét alapul véve az épület településen belüli fekvését; az épületben lévő lakások számát, az épülethez tartozó földterület, közös használatra szolgáló helyiségek és közös használatra szolgáló területek nagyságát; az épület felszereltségét, műszaki állapotát, építése, felújítása óta eltelt időt; a lakás alapterületét, komfortfokozatát; a lakottság tényét.
b) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakás átalakítására, korszerűsítésére fordított, számlákkal igazolt, bérbeszámítással vagy egyéb más módon meg nem térített értéknövelő beruházások értékét, ha az átalakítást, korszerűsítést a bérbeadó engedélyével végezte el, és arról írásos megállapodás készült.
(3) A megállapított vételár eladót, a szerződéses nyilatkozat átvételétől számított 60 napig köti.
Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésének szabályai
15. §
.
(1) Az állam tulajdonából az önkormányzati tulajdonba került önkormányzati lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontokban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát,
valamint örökbe fogadott gyermekét.
(2) a) Az elővásárlási jog gyakorlására akkor kerülhet sor, ha a Képviselő-testület az adott ingatlanra vonatkozó elidegenítéséről a 15 §. (1) bekezdése szerint dönt. A Képviselő-testület döntését követően a polgármester a jogosult részére 60 napon belül eladási ajánlatot tesz.
b) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:
- az elővásárlási joggal rendelkező bérlő személyi adatait,
- a lakás legfontosabb adatait (alapterület, szobaszám, komfortfokozat),
- a lakás forgalmi értékét, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
- a lakás vételárát,
- fizetési feltételeket,
- tájékoztatást az ajánlati kötöttség időtartamáról.
(3) Az ajánlati kötöttség az ajánlat megküldésétől számított 30 napig tart. Ha a jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, úgy a lakás kívül álló személynek az Ltv. 50. §-ának alkalmazásával értékesíthető.
Fizetési feltételek és kedvezmények
16. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételárat – választása szerint – egy összegben vagy részletekben köteles megfizetni.
(2) Az elővásárlásra jogosult, mint vevő a szerződéskötéskor a vételár legalább 20 %-át köteles egy összegben megfizetni
(3) Ha az elővásárlásra jogosult vevő a vételárat szerződéskötéskor egy összegben megfizeti, a vevőt 30 %- vételár kedvezmény illeti meg.
(4) Részletfizetés esetén az elővásárlási jog jogosultját, mint vevőt kérelmére - amennyiben rövidebb időt nem vállal - 15 év részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(5) A fennmaradó vételárhátralék kamata a szerződéskötés napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat háromszorosával egyező.
(6) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé, és minden hónap 15. napjáig késedelmi kamat nélkül teljesíthetők. Késedelmes teljesítés esetére az adásvételi szerződésben a Ptk. 301. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetését kell kikötni.
(7) Ha az elővásárlásra jogosult részletfizetéses vásárlás esetén a vételár hátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a még fennálló vételár hátralék 10%-ának megfelelő mértékű árengedmény illeti meg.
(8) Az üresen álló lakás értékesítése esetén versenytárgyalásról a helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a versenytárgyalást megelőző 15 nappal korábban.
(9) A versenytárgyaláson való részvétel feltétele a kikiáltási ár 10 %-nak megfelelő foglaló megfizetése.
(10) A versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén a tárgyalás nyertesével a szerződést a tárgyalást követő 15 napon belül meg kell kötni.
Terhek és kötelezettségek
17. § (1) A teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.
(2) Ha az elővásárlási joggal rendelkező személy a kedvezménnyel vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az eladó jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vételáron azt visszavásárolni. A visszavásárlási árra a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez, vagy cseréhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének, vagy cseréjének célja másik- legalább azonos forgalmi értékű – beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog illesse meg az Önkormányzatot.
(4) A jelzálog fennállása alatt az ingatlant csak értéknövelő beruházásokra, vagy az egész épület felújítására, valamint a vételárhátralék egyösszegű megfizetése érdekében felvett és e célra felhasznált hitelekkel lehet megterhelni.
(5) Az (3) és a (4) bekezdés szerinti hozzájárulás megadására a Képviselő-testület jogosult.
(6) A 17. § (1) bekezdése alapján bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési tilalom törléséhez a Képviselő-testület hozzájárul, ha a vevő a vételárból kapott engedményt (árengedményt) visszafizeti.
Vegyes rendelkezések
18. § (1) Az elővásárlási jogra vonatkozó igényeket a Nádasdi Körjegyzőségen kell benyújtani.
(2) A Körjegyzőség feladata:
- ingatlanforgalmi értékbecslés elkészítése,
- lakások értékesítésének előkészítése, pályáztatása,
- adásvételi szerződések előkészítése aláírásra,
- a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése,
- elidegenítési szerződések nyilvántartása,
- a vevők által befizetendő vételárelőlegek és vételárhátralék-részletek beszedése, nyilvántartása és elszámolása.
(3) E rendeletben foglalt döntések végrehajtására, a Képviselő-testület, mint tulajdonos nevében jognyilatkozatok tételére a Polgármester jogosult.
Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
19. §
.
A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
Értelmező rendelkezések
20. §
.
(1) A rendelet alkalmazásában (Ltv. és a Számvitelről szóló 2000. évi C. tv. szerint) :
1./ Összkomfortos az a lakás, amely legalább Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b.) közművesítettséggel (villany- és vízellátással, szennyvíz-elvezetéssel);
c.) melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel); és
d.) központos fűtési móddal (táv-, egyedi központi vagy etage fűtéssel)rendelkezik.
2./ Komfortos az a lakás, amely legalább
a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b.) közművesítettséggel;
c.) melegvíz-ellátással; és
d.) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.
3./ Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), továbbá fürdőhelyiséggel vagy WC-vel;
b) közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással); és
c) egyedi fűtési móddal rendelkezik.
4./ Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a.) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), WC használatával, és
b.) egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c.) a vízvétel lehetősége biztosított.
5./ A lakásberendezések általában a következők:
a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb);
g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;
h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
6./ Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;
7./ Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.
Záró rendelkezések
21. §
.
(1) Jelen rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1
Az önkormányzati rendeletet a Nádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2023. május 13. napjával.