Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XII.16.) önkormányzati rendelete
A Nádasd Község Helyi Építési Szabályzatáról és a Község Szabályozási Tervéről szóló 4/2010. (V.14.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 12. 17- 2016. 12. 17
Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2016.(XII.16.) önkormányzati rendelete
A Nádasd Község Helyi Építési Szabályzatáról és a Község Szabályozási Tervéről szóló 4/2010. (V.14.) önkormányzati rendelet módosításáról
2016.12.17.
1. § (1) Nádasd Község Helyi Építési Szabályzatáról és a Község Szabályozási Tervéről szóló 4/2010. (V.14.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) 5. §. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A falusias lakóterületet legalább részleges közművel kell ellátni.”
2. § (1) A Rendelet 6. §. (3) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A településkép védelme érdekében az övezetre jellemző hagyományos épülettípusokhoz igazodóan szabályozza:
ba) az új épületek beépítési módját és épülettömegét
bb) előírhatja az anyaghasználatot, a tetőformát, a homlokzati megjelenést és a színezést.”
(2) A Rendelet 6. §. (4) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A telekalakítás szabályai:
aa) A kialakult telekszélességek megtartandók, legfeljebb 1,0m szélességig terjedő telekhatár kiigazítás engedélyezhető.
ab) Tömbbelső feltárás esetén a meglévő utcára nyíló telek megmaradó mélysége legalább 40,0m kell legyen.”
(3) A Rendelet 6. §. (4) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az építés és újraépítés szabályai:
ba) 10,0m-nél keskenyebb telkeken meglévő épületek a beépítettség és a szintterület növelése nélkül felújíthatók, ha tűz-, és egyéb biztonsági feltételeknek megfeleltethetők, azonos föld feletti építészeti jellemzőkkel újraépíthetők.
bb)A 10,0-12,5m széles telkeken hosszúház építhető legfeljebb 7,00m homlokzatszélességgel
bc) A 12,5m-nél szélesebb telkeken az előző francia bekezdés szerinti hosszúház, vagy utcavonalon hajlított ház építhető legfeljebb 8,0m traktusmélységgel. Az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége 15,0m.”
(4) A Rendelet 6. §. (4) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) A beépítési mód oldalhatáron álló.”
(5) A Rendelet 6. §. (6) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Az újraépítés szabályai:
ba) Hagyományos hosszúház esetén
baa) ha nincs szélfogó építmény, az utcavonaltól számított 5,0m mélységig, szélfogó esetén a szélfogó kezdetéig a lebontott épületet kell visszaépíteni (meghagyni). Ezen a szakaszon a tetőtér nem építhető be.
bab) Az 5,0m távolságon túl az épület legfeljebb 8,0m traktusmélységig szélesíthető, 4,0m legnagyobb építménymagassággal. Fedése az utcai szakasszal azonos hajlásszögű, tetőfelépítmény nélküli, legfeljebb 50,0cm magas térdfalon nyugvó nyeregtető, bevilágításához csak síkban fekvő tetőablak alkalmazható.
bac) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de maximum 400m2
bad) A telekterület legalább 60%-át zöldfelületként kell fenntartani.
bae)Az oldalkert legkisebb szélessége 4,5m lehet.
bb) Utcavonallal párhuzamos gerincű, hajlított vagy egyéb elrendezésű épület bontása esetén legfeljebb 8,0m traktusmélységű hajlított ház építhető az alábbi feltételekkel:
bba) Az utcai homlokzat szélessége nem lehet több a lebontott épület utcai homlokzatának szélességénél.
bbb) A párkány kiülése a szomszéd és az utca felé legfeljebb 60cm lehet.
bbc) A megengedett legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 400m2.
bbd) A telekterület legalább 60%-át zöldfelületként kell fenntartani.
bbe) Az épületeket 40-45° közötti hajlásszögű, az utcai oldalon térdfallal és tetőfelépítménnyel nem rendelkező nyeregtetővel kell lefedni.”
(6) A Rendelet 6. §. (7) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) A telekalakítás szabályai:
Telekalakításkor a keletkező új telkek szélessége legalább/legfeljebb 14,0m/30,0m, mélysége legalább 28,0m kell legyen, maradvány nyeles telek újonnan nem keletkezhet.”
3. § (1) A Rendelet 7. §. (1) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A telekalakítás szabályai:
A kialakítható legkisebb telek területe 750,0m2, szélessége legalább/legfeljebb 18,0m/25,0m, mélysége 40,0m lehet.”
(2) A Rendelet 7. §. (2) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A telekalakítás szabályai:
A kialakítható legkisebb telek területe 750,0m2, szélessége legalább/legfeljebb 18,0m, mélysége 40,0m lehet.”
(3) A Rendelet 7. §. (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A telekalakítás szabályai:
A kialakítható legkisebb telek területe 270,0m2, szélessége legalább/legfeljebb 6,0m, mélysége 45,0m lehet.”
4. § A Rendelet 8. §. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) Egyéb közösségi szórakoztató épület,
b) Parkolóház,
c) Termelő kertészeti építmény,
d) Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
5. § (1) A Rendelet 9. §. (1) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A telekalakítás szabályai:
A kialakítható legkisebb telek szélessége 18,0m, mélysége 40,0m, területe 800,0m2 lehet. Nyeles telek újonnan nem alakítható ki.”
(2) A Rendelet
9. §. (1) f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) Az előkert méretét a szomszédos telkeken kialakult állapotnak megfelelően kell kialakítani.”
(3) A Rendelet
9. §. (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„ A beépítési mód zártsorú.”
(4) A Rendelet
9. §. (3) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) Az előkert méretét a szomszédos telken kialakult állapotnak megfelelően kell kialakítani.”
6. § A Rendelet 11. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, igazgatási és egyéb irodaépület.”
7. § (1) A Rendelet 12. §. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Ktt jelű, a Várhegyre tervezett rekreációs célú különleges területen történeti tábor alakítható ki. Az építési övezetben elhelyezhetők középkori falvakra jellemző erődítmény, lakó és gazdasági épületeinek rekonstruált másai és a működéshez szükséges szociális és irodaépület építhető, valamint korabeli sportok bemutatására alkalmas terek létesíthetők.”
(2) A Rendelet
12. §. (5) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Elhelyezhető épületek (funkció alapján) csak az alábbiak:
aa) mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termék-feldolgozást szolgáló épületek
ab) a meglévő állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új állattartó épület is építhető."
(3) A Rendelet
12. §. (5) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Beépítés részletes előírásai:
A beépíthető legkisebb telekterület 3000,0m2,kialakítható legkisebb telekterület 3000,0m2, legnagyobb beépítettség 40,0%. A legnagyobb építménymagasság 7,5m, beépítési mód szabadonálló. Előkert mérete legalább 2,0m*. Az előkertben portaépület és árnyékolt közlekedési eszköz tároló elhelyezhető. Zöldfelületi arány legalább 40,0%.”
8. § A Rendelet 13. §. (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Az övezetben elhelyezhető szálláshely-szolgáltató és kereskedelmi, vendéglátó épületek, legfeljebb 1 lakás, valamint a fő rendeltetést kiegészítő irodaépület.”
9. § (1) A Rendelet 14. §. (6) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Az övezetben elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó,szálláshely szolgáltató épület, parkolóterület személygépkocsik és kamionok számára.”
(2) A Rendelet
14. §. (6) g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„g) Környezetterhelés a NATURA 2000 területen parkoló nem létesíthető, a keletkező szennyvizet igazoltan zárt szennyvízgyűjtőben kell tárolni, a parkolókról lefolyó csapadékvíz a Nádasdi patakot nem szennyezheti.
10. § A Rendelet 15. §. (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Közszolgálati hírközlési antennák, illetve azok tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Hírközlési antennák telepítése előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölés után történhet.”
11. § A Rendelet 17. §. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (Ev1) jelű véderdők a természeti környezet, a létesítmények védelmét vagy egyéb védelmi célokat szolgálnak. Sajátos funkciójuk szerint lehetnek:
a) Ev1-a a vízeróziót gátló talajvédelmi
b) Ev1-b a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló mezővédő
c) Ev1-h a községet védő településvédelmi
d) Ev1-i tájvédelmi erdő
e) Ev1-j az utak és műtárgyak, a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi
f) Ev1-hv honvédelmi erdő
„(1/A) A mezőgazdasági területeken a defláció elleni védelem érdekében mezővédő erdősávokat kell telepíteni.”
„(2) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók, illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken új épület is létesíthető.”
„(1) A kertes mezőgazdasági övezet telkein
a) Elhelyezhető telkenként egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas szőlő- és borgazdálkodással illetve gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos gazdasági épület, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, illetve egy földdel borított pince.
b) Lakóépület, továbbá állattartó épület, építmény (kivéve: méhészet) nem létesíthető.”
„(1/A) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(1/B) A vízerózió által veszélyeztetett területeken az eróziót gátló művelési módot kell bevezetni, vagy állandó növényzetet kell telepíteni.”
(3) A Rendelet
19. §. (3) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) A telekrendezés során kialakítható telek területe min.1000 m2, szélessége 12,0 m, mélysége 60,0 m.”
(4) A Rendelet
19. §. (4) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) A telekrendezés során kialakítható telek területe min. 750 m2, szélessége 15,0 m, mélysége 40,0 m.”
14. § (1) A Rendelet 20. §. (1) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A Má 1 jelű övezetben a felsorolt létesítmények elhelyezhetők.”
(2) A Rendelet
20. §. (1) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) Az egyes övezetekben meghatározott feltételek szerint beépíthető telkeken az építmények elhelyezését, a belső és külső gépjármű-közlekedést, a közműkapcsolatokat különös tekintettel a szennyvízelhelyezésre, valamint a környezetre gyakorolt hatást tisztázni kell.”
„(2) A Má 1 jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint
lehetséges: A beépíthető telkek legkisebb területe 6000 m2, szélessége 50,0 m, mélysége 80,0 m. Az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen, a beépítettség legfeljebb 3,0%, de nagy méretű telkeken az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként 900,0 m2- t nem haladhatja meg. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, a beépítési mód szabadonálló.”
„(3) A Má 2 jelű övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint
lehetséges: a beépíthető telkek legkisebb területe 1 ha, szélessége 80,0 m, mélysége 200,0 m. Az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0 m kell legyen, a beépítettség legfeljebb 3,0%, de nagy méretű telkeken az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként 1500,0 m2- t nem haladhatja meg. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, a beépítési mód szabadonálló.”
„(4) Általános, túlnyomóan szántó művelésű jelű Máv 1 mezőgazdasági területen csak hagyományos állattartást szolgáló építmény elhelyezése engedhető meg. A beépíthető telkek legkisebb területe 1 ha, szélessége 50,0 m, mélysége 80,0 m. Az elő, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen, a beépítettség legnagyobb mértéke 2,0%. A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, a beépítési mód szabadonálló. Az övezetben csak a tájjeleget tükröző épületek és építmények engedélyezhetők. Az övezetben nem építhető távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény. Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból javasolt és ennek rendezett tereptől mért ténleges magassága nem haladhatja meg a 10 métert.”
(6) A Rendelet
20. §. (4) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A mezőgazdasági hasznosítás előírásai:
aa) az istálótrágyázást, tápanyag-utánpótlást, vegyszerek használatát időben és mennyiségben korlátozni szükséges az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett megengedett mértékre,
ab) a gazdálkodóknak területük 20%-án el kell tűrni a belvizes foltokat”
15. § (1) A Rendelet 21. §. (1) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Mezőgazdasági hasznosítás előírásai:
aa) a gyepek területe nem csökkenthető, - a meglevő gyepek fenntartásán túl kívánatos egyéb, ökológiailag kevésbé értékes területek gyepesítése,
ab) a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes tábla szegélyeit meg kell őrizni.
ac) A gyepterületeken meglévő faállomány védendő, pótlásuk őshonos fafajokkal szükséges;
ad) A keletkező vizek megőrzendők, a felszíni vizek elvezetése, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységek nem végezhetők;
ae) Műtrágyázás, vegyszerezés, intenzív gépi művelési technológiák végzése a rét és legelő területeken nem megengedett.”
„(2) Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások: az övezet területén csak a hagyományos állatartást szolgáló és szénatároló építmények helyezhetők el, lakóépület és mezőgazdasági terményfeldolgozó nem építhető. A beépíthető földrészlet legkisebb területe 3,0ha. A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.”
16. § (1) A Rendelet 22. §. (2) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) A természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése nem engedhető meg. A természetközeli élővízfolyás partjától számított 50m-en belül új épület nem helyezhető el.”
(2) A Rendelet
22. §. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A V 2 jelű övezet extenzív halastó.”
17. § A Rendelet 23. §. (2) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A bányatelek beépítettség mértéke legfeljebb 1% lehet.”
18. § (1) A Rendelet 25. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nádasd igazgatási területének a Szabályozási terven körülhatárolt délnyugati része az Őrségi Nemzeti Parkhoz, az előbbi terület és ezen felül az északnyugati és északi rész az európai NATURA 2000 hálózathoz tartozik, amelyen belül cél a biológiai sokféleség, a természetközeli állapot megőrzése, környezetkímélő gazdálkodás bevezetése.”
(2) A Rendelet 25. §. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyedi tájértékeket a 1. melléklet tartalmazza.”
19. § (1) A Rendelet 27. §. (1) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A település belterületen és külterületen álló építészeti értékének védelme érdekében a 2. melléklet szerinti épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek.”
(2) A Rendelet 27. §. (1) h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) A védett építményen csak látványt nem zavaró, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.”
(3) A Rendelet 27. §. (1) i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„i) Helyi egyedi védelem alatt állnak az 3. mellékletben lévő világi és vallási emlékek.”
20. § A Rendelet 29. §. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szennyvíztisztító védőtávolsága 300 m.”
21. § Hatályát veszti a Rendelet 1. §.-2. §., 3. §. (3) bekezdése, 4. §., 6. §.(3) a) pontja, 6. §. (6) a) pontja, 8. §. (1) bekezdése, 10. §., 11. §.(2) b), i) pontja, 12. §.(4) d) pontja, 14. §. (4)-(5) bekezdése, 14. §.(7) e) pontja, 15. §. (2) bekezdése, 16. §.(10)-(11) bekezdése, 17. §.(5) c) pontja, 20. §.(1) b) pontja, 22. §.(2) a) pontja, 24. §.(2)-(3) bekezdése, 24. §.(4) a)-c) pontja, 24. §.(5) bekezdése, 25. §.(5) e) pontja, 26. §.(1) a) pontja, 26. §.(2) a) pontja, 26. §.(3)-(4) bekezdése, 27. §.(1) b), d) pontja, 29. §.(2), (4) bekezdése.
22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.