Nádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
Nádasd Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 10. 01Nádasd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
Nádasd Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nádasd Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 9915 Nádasd, Kossuth L. u. 101.
2. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásban hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.
(3) Írásban kell megküldeni
a) a rendelettervezetet,
b) az átfogó programterveket.
(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell a hirdetőtáblákon (Vasúti u. 7. sz. Művelődési Ház előtt, Petőfi u. 11. sz. buszmegálló előtt, Petőfi u. 78. sz. bolt előtt, Petőfi u. 125.sz. buszmegálló előtt, Kossuth u. 85. sz. előtt, Kossuth u. 41. sz. előtt, Kossuth u. 103. sz. buszmegálló előtt, Táncsics u. 40. sz. bolt előtt) történő kifüggesztéssel.
(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni a településen székhellyel rendelkező azon egyesületek képviselőjét, amelyek működésükről tájékoztatták a polgármestert. A tájékoztatáshoz csatolni kell az egyesület alapszabályát. A tájékoztatásban meg kell jelölni
a) a civil szervezet azon képviselőjét, aki a szervezet képviseletére a testületi ülésen jogosult,
b) a civil szervezet elektronikus elérhetőségét, amelyre a meghívót kézbesíteni kell.
(7) Az ülésen a (6) bekezdés alapján meghívott egyesület képviselőjét tanácskozási jog illeti meg az egyesületet érintő napirendekkel kapcsolatban.
(8) Az egyesületek és az önkormányzat szorosan együttműködik az önkormányzati rendezvények megtartásában és az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak megvalósításában. Az önkormányzat az egyesületek működését különösen a taggyűléshez, egyesületi rendezvényekhez helyiség biztosításával segíti.
3. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal tart ülést.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Az ülésvezető
a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket,
f) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,
g) az ülést berekeszti.
(4) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján alakszerű határozat nélkül dönt a polgármester két ülés között végzett tevékenységről, a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület a meghívóban szereplő időpontot követő 20 percen belül nem válik határozatképessé, úgy az ülés elmarad.
4. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(3) A döntéshozatal során, személyes érintettség esetén a képviselő kizárható a döntésből. A képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A képviselő-testület – bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 10 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fenn állt.
5. § (1) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.
(2) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.
(3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama négy perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.
(4) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
(5) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a három órát nem haladhatja meg.
6. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, "nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.
(3) Minősített többséggel hozott döntés szükséges az Mötv.-ben foglaltakon túl:
a) hitelfelvételhez,
b) díszpolgári cím, és az önkormányzat által alapított kitüntetés, elismerés adományozásához.
7. § (1) A titkos szavazást a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A titkos szavazás szavazólapon történik oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.
(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Választás, kinevezés, megbízás esetén érvényesen szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen az a szavazólap, amely nem tartalmaz érvényes szavazatot, valamint egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.
(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.
(5) A szavazást követően az Ügyrendi Bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.
8. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz.
(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.
(3) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.
(4) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.
9. § (1) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
1. meghívó,
2. írásos előterjesztések,
3. az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
4. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
5. a név szerinti szavazásról készült névjegyzék.
(2) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.
(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.
10. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.
(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendjeiről az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kifüggesztett hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.
11. § (1) Lakossági fórumot kell tartani a település életére, fejlődésére jelentős hatással bíró döntésekkel kapcsolatban, amennyiben falugyűlés tartását
a) önkormányzati képviselők fele,
b) legalább 20 fő, a településen állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgár kezdeményezi.
(2) A lakossági fórum tartására irányuló kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a falugyűlést a kezdeményezés átvételétől számított nyolc napon belül köteles összehívni oly módon, hogy a meghívót a falugyűlés időpontja előtt legalább nyolc nappal ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtáblájára.
(3) A lakossági fórumot a polgármester vezeti.
(4) A lakossági fórumon szót kell adni a településen állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárnak, továbbá a településen székhellyel rendelkező civil szervezet képviselőjének.
12. § Helyi népszavazást a település legalább 107 fő választópolgára kezdeményezhet.
13. § Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
14. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma: 3 fő képviselő.
(2) A bizottság feladatkörébe tartozik:
a) a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés,
b) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, ellenőrzése,
c) szavazatszámlálói feladatokat lát el.
15. § (1) A Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
(2) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt, valamint mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tartja.
(3) A Bizottság tagja a jegyzőtől a Bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
16. § Az önkormányzati képviselő köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében,
d) megőrizni a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot, e kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
17. § (1) Az önkormányzati képviselő-testület tagjai a polgármester és 6 önkormányzati képviselő.
(2) A polgármester feladatát főállásban látja el.
(3) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
1. bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
2. bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;
3. a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;
4. a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;
5. az önkormányzat nevében kötendő – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében;
6. az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai év közbeni megváltoztatása, átcsoportosítása a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint.
7. a két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
18. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselők tagjai sorából legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A polgármester irányításával végzik a feladataikat.
19. § (1) A jegyzőt akadályoztatása, távolléte esetén az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – az aljegyzői feladatokkal megbízott igazgatási ügyintézője látja el ezen feladatokat.
20. § (1) A hivatal neve: Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal
(2) A hivatal címe: Nádasd, Kossuth L. u. 101.
21. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit
a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
b) a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása,
c) települési támogatás elbírálása – a magánlakás építéshez, bővítéshez, lakásvásárláshoz nyújtott helyi támogatás kivételével.
d) az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletnek értékpapír vásárlással, illetve pénzintézeti pénzlekötéssel kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveltek lebonyolítását 1 millió forintig.
e) az idősek téli rászorultsági támogatásának elbírálása,
f) településképi bejelentési eljárás lefolytatása.
(2) A Körmend és Kistérsége Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:
1. orvosi ügyeleti feladatellátás megszervezése és működtetése
2. A társulási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ intézményvezetőjével szembeni munkáltatói jogokat és kötelezettségeket,
3. meghatározza a Szociális Szolgáltató és Információs Központ éves költségvetését, és ellenőrzi annak gazdálkodását,
4. A Szociális Szolgáltató és Információs Központon keresztül biztosítja a társulási megállapodásban meghatározott szociális és gyermekjóléti feladatokat, család-és nővédelmi egészségügyi gondozási és ifjúság-egészségügyi gondozási feladatokat,
5. ellátja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ működésének törvényességi felügyeletét jogszabályban meghatározottak szerint
6. jóváhagyja a Szociális Szolgáltató és Információs Központ szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját és házirendjét,
7. Az 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatásszervezési koncepciót felülvizsgálja és aktualizálja
8. Szociális Szolgáltató és Információs Központ szakmai munkája eredményességének ellenőrzése és a szakmai munka éves egyszeri értékelése
9. a Szociális Szolgáltató és Információs Központban foglalkoztatott szakemberek képzéséről, továbbképzéséről való gondoskodás
10. A Szociális Szolgáltató és Információs Központ révén ellátásban részesülő ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szerve véleményének kikérése a Szociális Szolgáltató és Információs Központ működését érintő lényeges döntések meghozatala előtt
11. gyakorolja a különböző jogszabályokban a Szociális Szolgáltató és Információs Központ fenntartása körében a fenntartóra vonatkozóan előírt jogokat és kötelezettségeket.
22. § (1) Rendeletalkotást, módosítást, hatályon kívül helyezést kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző.
(2) A képviselő az indítványát a polgármesterhez nyújtja be.
(3) A polgármester, a jegyző és az aljegyző az indítványát közvetlenül a képviselő-testülethez nyújtja be.
23. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(3) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán közszemlére teheti.
(4) A rendeletet a Vasúti u. 7. szám előtti hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(5) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.
24. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni.
(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.
(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyet minden évben 1-től kezdődő sorszámozással kell ellátni.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.
25. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban az Ügyrendi Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(2) A polgármester, illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben a Nádasdi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja az Ügyrendi Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az Ügyrendi Bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.
26. § (1) Ha a képviselő az e rendeletben, az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, vagy hat egymást követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-kal, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(2) Kötelezettségszegésnek minősül: kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.
(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.
27. §1
28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.