1. § Jelen rendelet hatálya Bő község igazgatási területére terjed ki. Kivételt képeznek azon területegységek, amelyekre önálló szabályozási terv és helyi építési szabályzat kerül jóváhagyásra.

2. § ^[1] (1) A község belterületére a Rendeletben foglalt előírásokat a Modulor Kft. 004/09 munkaszámú, 10. rajzszámú belterületi Szabályozási tervvel és az SZT-m/10 Belterület Szabályozási Tervlapja, 010/2016, M=:2000 tervlappal együtt kell alkalmazni. A szabályozási terv és tervlap a rendelet 1. melléklete.

(2) A község külterületére a Rendeletben foglalt előírásokat a Modulor Kft. 004/09 munkaszámú, 11. rajzszámú külterületi Szabályozási tervvel és a Külterület Szabályozási Tervlapja 11. számú, 04/09, M=:2000 tervlappal együtt kell alkalmazni. A szabályozási terv és tervlap a rendelet 2. melléklete.

3. § (1) Bő község jelenlegi és tervezett szerkezetét a alábbi településrészek alkotják:

4. § (1)^[4]

(2) A beépítésre szánt területek növelési igényének kielégítése a vonatkozó jogszabályok betartásával és a mezőgazdasági rendeltetésű földrészletek és erdőterületek védelmének figyelembevételével történhet.

(3)^[5] Az igazgatási terület beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

• 1. lakóterület:
  • 1.1 kertvárosias Lke jelű,
  • 1.2 falusias Lf jelű.
• 2. vegyes terület
  • 2.1 településközponti vegyes Vt jelű.
• 3. gazdasági terület
  • 3.1 kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű
• 4. különleges terület
  • 4.1 temető Kt jelű
  • 4.2 szabadidős Ksz jelű területfelhasználási egységbe sorolja.

5. § (1)^[6] A 4. § (3) pontban nem szereplő területek beépítésre nem szánt területek.

(2)^[7] A beépítésre nem szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:

• 1. közlekedési és közmű terület
  • 1.1 közlekedési terület
  • 1.2 közmű terület Km jelű
• 2. zöldterület.
  • 2.1 zöldterületi közpark, közkert Z-Kp; Z-Kk jelű
  • 2.2 sport terület Z-S jelű
• 3. erdőterület
  • 3.1 gazdasági célú Eg jelű
  • 3.2 védelmi erdő Ev₁-g; Ev₁-h jelű
• 4. mezőgazdasági terület:
  • 4.1 általános Má jelű
  • 4.2 korlátozott használatú Mko jelű
• 5. Vízgazdálkodási terület V jelű területfelhasználási egységbe sorolja.

(3)^[8] Beépítésre nem- szánt területen építmények, épületek az OTÉK 26-30/B. §-ban meghatározott feltételek szerint helyezhetők el.

6. § (1) Az egyes építmények elhelyezésére szolgált- építési telkek vagy építési területek méreteit a jelen előírásoknak megfelelően, valamint a létesítményre (területre) vonatkozó általános érvényű hatósági előírások, az OTÉK együttes alkalmazásával kell kialakítani. Egyedi esetekben az illetékes szakhatóságok eseti előírásai alapján kell méreteiket megállapítani.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékét és a zöldfelület előírt legkisebb mértékét az OTÉK 25. §-a határozza meg.

(3) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az árvízvédelmi, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

(4) Az egyes telkeken belül az építmények elhelyezésére szánt terület határát - az alkalmazandó beépítési mód, az előírt elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével - a Szabályozási terv jelöli.

(5)^[9]

(6) Az építmények elhelyezése (tervezett területfelhasználás) során az országos közutak jelenleg lakott területen kívüli szakaszai mellett figyelembe kell venni a közúti közlekedésről szóló törvényből fakadó korlátozásokat, illetve az csak az útkezelővel egyeztetett és jóváhagyott feltételek, valamint a vonatkozó védőtávolságok figyelembe vételével történhet.

(7) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők:

• a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
• b) a köztárgyak,
• c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
• d) a honvédelmet és a közbiztonságot szolgáló műtárgyak,
• e) e) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(8) A Nemeskér - Kám mikrohullámú összeköttetés által érintett, a Településszerkezeti és a Szabályozási terven jelölt kb. 50 m szélességű sávban a 0323/1 és 028 hrsz. között 40 m-nél magasabb építmény (torony) nem létesíthető. Ezen a sávon belül tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban a szolgalmi jog tekintetében az ENTEL Kft.-vel (1125 Bp. Gyöngyvirág út 15/d) előzetesen egyeztetni szükséges.

7. § (1) A község területén lakóterületnek minősített területeket falusias illetve kertvárosias lakóterületi építési övezetekbe soroljuk.

(2) A falusias lakóterület meglévő, illetve kialakítandó építési telkei övezetenként meghatározott, de legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak. A területen elhelyezhető továbbá helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő.

(3)^[10] A falusias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5 a zöldfelület legkisebb aránya 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

• a) Lf-O-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el a szabályozási terven szereplő előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 900 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Az oldalkert méretét a kialakult állapot szerint, de legalább 4,5 m-ben kell meghatározni. Ebbe az övezetbe tartoznak: a 455 hrsz út északi oldalán tervezett új lakótelkek, a Petőfi S. utca páros oldala a 310/4-336 hrsz között, a Petőfi S utcától délre, Széchenyi utcától nyugatra tervezett lakóterület mindkét utcája, a Köztársaság tér páratlan oldali ingatlanoktól délre kialakítandó telkek, a Hunyadi J. utca páratlan oldala a 133 -137 hrsz. között és a páros oldalán a 40. hsz-tól, a kialakításra tervezett ingatlanok.
• b) Lf-O-K szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a kialakult előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 800 m² , legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik: a Széchenyi 1. utca páros oldala a Petőfi S. utcáig (268 hsz.), a Kossuth L. utca páratlan oldala a Petőfi S. utca és Vasút utca között, a Hunyadi J. utca páratlan oldala a 13 8-171 hrsz. között.
• c) Lf-O-Z-K szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló vagy zártsorú és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a kialakult előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 700 m², legnagyobb beépítettsége 35% lehet. Az övezetben az épületek oldalhatárosan, kialakult esetben zártsorú módon is elhelyezhetők. Zártsorú beépítési módhoz csatlakozó oldalhatáros beépítési módú épületek esetén a telek utcai homlokvonalától mért 10 m-es mélységig, az épületek telekhatárra eső homlokzatán nyílás nem alakítható ki. Ebbe az övezetbe tartozik: a Széchenyi 1. utca páratlan oldala a Köztársaság tértől végig, a Köztársaság tér páratlan oldala, a Hunyadi 1. utca páros oldala a 40.hsz-ig (130 hrsz.), a Kossuth L. utca páratlan oldala a Köztársaság tér és Petőfi S. utca között.
• d) Lf-Sz-6,0 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el a szabályozási terven szereplő előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 900 m², legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik a Hunyadi 1. páros oldala a 42. hsz-tól (78/1-103 hrsz. ingatlanokból alakítandó építési telkek).

(4)^[11] A kertvárosias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvíz elhelyezését átmenetileg a 17. § (4) bekezdés szerint kell megvalósítani. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,6 a zöldfelület legkisebb aránya 50%. Az oldalkert méretét legalább 4,0 m-ben kell meghatározni. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

• a) Lke-Sz-6,0 szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el a szabályozási terven szereplő előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 700 m², legnagyobb beépítettsége 20% lehet. Ebbe az övezetbe tartoznak: a 0131/60 hrsz. utcában és a 439 hrsz-ú utca nyugati oldalán kialakítandó telkek, az Árpád utca páros oldalán a 441-445 hrsz. közötti ingatlanok valamint a Kossuth L. utca 457/37 hrsz. telek.
• b) Lke-0-4, 5 szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el a szabályozási terven szereplő előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 550 m², legnagyobb beépítettsége 30% lehet. Ebbe az övezetbe tartozik: a 439 hrsz. utca keleti oldala, a Mező utca páros oldala, a Deák F. u. mindkét oldala, a Kossuth L. utca páros oldala a 457/28-35 hrsz. között, a Táncsics M. utca páratlan oldala az 5 hsz-tól (339/4-357 hrsz. között), a 440/15 hrsz. utca nyugati oldala, a Petőfi S. utca páratlan oldala a 23 hsz-ig (339/1-351 hrsz. között).
• c) Lke-O-K szabályozási jelű, kertvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el a kialakult előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 550 m², legnagyobb beépítettsége 30% lehet. Ebbe az övezetbe tartozik: az Árpád u. páros oldala a 12 hsz-ig (433/1-438 hrsz. között), a Mező utca páratlan oldala, a Béke köz páros oldala, a Dózsa Gy. Utca mindkét oldala, a Széchenyi 1. utca páros oldala a 72 hsz-tól (381-390 hrsz. között) és páratlan oldala a 457/40-456/16 hrsz. között.”

8. § (1) Bő községben településközpont vegyes terület kategóriába soroljuk a Vasút utca - Kossuth L. utca - Köztársaság tér _ Széchenyi 1. utca - Táncsics M. utca - Árpád utca - Béke köz által határolt tömböt.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető: lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő.

(3) A településközpont vegyes területen a megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,6 illetve 2,4 a legnagyobb beépítettség 20%, 30% illetve 40% lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 10%.

(4)^[12] A településközpont vegyes építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. Az oldalkert méretét legalább 4,0 m-ben kell meghatározni. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

• a) Vt -O-4,5 szabályozási jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken oldalhatáron álló és legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek és intézményépületek helyezhetők el a szabályozási terven jelölt előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 550 m², legnagyobb beépítettsége 30% lehet. Ebbe az övezetbe tartoznak az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül a Táncsics M. utca páratlan oldala a 354-356 hrsz. között, a Széchenyi 1. utca páratlan oldalán a 458/4-9 hrsz. ingatlanok, a Vasút utca déli oldalán lévő telkek.
• b) Vt -O- K szabályozási jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken oldalhatáron álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek és intézményépületek helyezhetők el a szabályozási terven jelölt előkert mélységgel, illetve előkert nélküli beépítéssel. Az építési telek legkisebb területe 550 m², legnagyobb beépítettsége 30% lehet. Ebbe az övezetbe tartoznak az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül a Petőfi S. utca páratlan oldalán az 1/5-12 hrsz. ingatlanok, a Kossuth L. utca páros oldalán a 36, 38, 39, 44, 45 hrsz. ingatlanok, a Széchenyi J. utca és Petőfi S. utca sarkán az 1/14-17 ingatlanok, a Petőfi utca páros oldala a Széchenyi 1. utca és Kossuth L. utca között, kivéve a 12-27 hrsz ingatlanokból alakítandó építési telkeket.
• c) Vt -O-Z-K szabályozási jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken oldalhatáron álló illetve zártsorú és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek és intézményépületek helyezhetők el a szabályozási terven jelölt előkert mélységgel, illetve előkert nélküli beépítéssel. Az építési telek legkisebb területe 300 m², legnagyobb beépítettsége 40% lehet. Ebbe az övezetbe tartozik az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül a Köztársaság tér páros oldala és a Petőfi S. utcában a 12-27 hrsz. ingatlanokból alakítandó építési telkek. Az övezetben az épületek oldalhatárosan, kialakult esetben zártsorú módon is elhelyezhetők. Zártsorú beépítési módhoz csatlakozó oldalhatáros beépítési módú épületek esetén a telek utcai homlokvonalától mért 10 m-es mélységig, az épületek telekhatárra eső homlokzatán nyílás nem alakítható ki.
• d) Vt -Sz- K szabályozási jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken szabadonon álló és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek és intézményépületek helyezhetők el legalább 3 m illetve 5 m előkert mélységgel Az építési telek legkisebb területe 600 m², legnagyobb beépítettsége 30% lehet. Ebbe az övezetbe tartoznak az (1) bekezdésben felsorolt ingatlanok közül az Árpád utca és Táncsics M. utca közötti tömbben valamint a Béke köz páratlan oldalán lévő ingatlanok, a Széchenyi I. utca és Petőfi utca sarkán lévő 1/4 hrsz ingatlan, a Petőfi S. utca 25 hsz. (352 hrsz.) és a Széchenyi I. utca 29 hsz. (1/42 hrsz.) ingatlanok.
• e) Vt -Ikr-K szabályozási jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken ikresen csatlakozó és a kialakulthoz igazodó, azt meg nem haladó építménymagasságú lakóépületek és intézményépületek helyezhetők el előkert nélküli beépítéssel Az építési telek legkisebb területe 550 m², legnagyobb beépítettsége 30% lehet. Ebbe az övezetbe tartoznak a Kossuth L. utca 12/a,b hsz. (41/1-2 hrsz.) ingatlanok.
• f) Vt -SZ- 30 -4,5- 550 építési jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken szabadonon álló legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legalább 3 m előkert mélységgel Az építési telek legkisebb területe 550 m2, legnagyobb beépítettsége 30% lehet. A területen lakó vagy szálláshelyként lakókocsi vagy sátor nem helyezhető el. Beépítésként konténeres mobilház, konténer elemes ház nem létesíthető. A tervezett beépítések csak falazott vagy faszerkezetű épületekkel valósítható meg. A beépítéseknek a településképhez illeszkedőeknek kell lennie.
• g) Vt -SZ- 30 -6,5- 550 építési jelű, településközpont vegyes építési övezethez tartozó területeken szabadonon álló legfeljebb 6,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el legalább 3 m előkert mélységgel Az építési telek legkisebb területe 550 m2, legnagyobb beépítettsége 30% lehet. A területen lakó- vagy szálláshelyként lakókocsi vagy sátor nem helyezhető el. Beépítésként konténeres mobilház, konténer elemes ház nem létesíthető. A tervezett beépítések csak falazott vagy faszerkezetű épületekkel valósítható meg. A beépítéseknek a településképhez illeszkedőeknek kell lennie.

9. § (1) Gazdasági területen belül a kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál A területen elhelyezhető még a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó épület (lakások), igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

(2)^[13]

(3) A tervezett létesítményben folytatandó tevékenység és a tevékenységhez kapcsolódó szállítás környezetre gyakorolt hatását előzetesen vizsgálni szükséges és az elkészített hatástanulmányt az érintett szakhatóságokkal véleményeztetni kell.

• a) a lakóterületektől mért 200 m távolságon belül (1. védelmi övezet) gazdasági tevékenység csak a környezetre nem zavaró hatás esetén végezhető, állattartás csak különleges esetekben (pl.: lovarda) és szigorú feltételek mellett engedélyezhető.
• b) a lakóterületektől mért 200-300 m közötti sávban (II. védelmi övezet) gazdasági tevékenység csak a környezetre nem jelentős zavaró hatás esetén végezhető, állattartás csak az azt szabályozó helyi rendeletben meghatározott számban és feltételek mellett engedélyezhető.

(4)^[14]

(5) A gazdasági területen legalább 900 m² illetve 3600 m² területű építési telken lehet építményt elhelyezni szabadonálló beépítéssel, a szabályozási terven jelölt építési területen belül. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5 a legnagyobb beépítettség 30% lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 20%. A legnagyobb építménymagasság 6 m, különleges rendeltetésű építmények esetében (pl. siló, víztorony) legfeljebb 12,5 m lehet.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató övezetekbe tartozó területeken a telkek csak legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be. A kommunális szennyvizet a közcsatornába kell elvezetni, a technológiai szennyvizeket csak előzc1esen és a későbbiekben folyamatosan végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményének függvényében előírt előkezelés után szabad a szennyvíz-közcsatornába vezetni. A határértéket túllépő károsanyag-tartalom esetén a szennyvíz nem vezethető közcsatornába.

(7) A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legnagyobb építménymagasság) a Szabályozási terven jelölt övezeti előírásoknak megfelelően, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani.

(8) A lakóterületek védelme érdekében a szabályozási terven jelölt sávokban és szélességben az egyes gazdasági területeken többszintes véd erdőt kell telepíteni.

10. § (1)^[15] Különleges területbe tartoznak a temetők, a nagy kiterjedésű sportolási és szabadidős célú területek.

(2) A község területén lévő temető a 49 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el. Bővítési területet a 46 hrsz. ingatlan terhére jelölünk ki. A bővítési terület lakóépületekhez közeli részét fásítani, parkosítani kell, itt csak urnatemetés végezhető.

(3) A temető és a lakóépületek közötti távolsága min. 50 méter legyen. Az e távolságon belüli építési telkeken az illetékes tisztiorvosi szolgálat által esetileg meghatározott feltételek szerint lehet lakóépületet elhelyezni. A temető lakótelkekkel közös határvonalán - kegyeleti okokból legalább 2 m magas zárt kerítést kell készíteni.

(4) A bányászattal érintett területeken az ásványanyag kitermelésének befejezését követően a terület rekultivációjáról gondoskodni kell. A rekultiváció módját e célra készült tervdokumentációban kell bemutatni és a jogszabályi előírások szerint engedélyeztetni.

(5)^[16] A különleges szabadidős terület építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak részleges közművesítettség esetén építhetők be. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani: Ksz -Sz-4,5 szabályozási jelű, különleges szabadidős terület építési övezethez tartozó területeken oldalhatáron álló és legfeljebb 4,5 m építménymagasságú szabadidős, pihenési célú, illetve terület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el a legalább 5 m-es előkert mélységgel. Az építési telek legkisebb területe 1000 m² illetve 2000 m², legnagyobb beépítettsége 20% lehet. A 063 hrsz szabadidős terület közúti kapcsolata(útcsatlakozás) a 062 hrsz út nyilvántartású ingatlan felől valósítható meg.

11. § (1) A közlekedési területek a közúti közlekedés - országos mellékutak (települési főutak), helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, kerékpáros, gyalogos utak és mezőgazdasági utak, illetve közcélú parkolók - területeiből tevődnek össze.

(2) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni, megépíteni, korszerűsíteni, és forgalomba helyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(3)^[17] Az utak hierarchiáját, tervezési osztályba sorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. Bő község közigazgatási területét érintő országos közutak - beépítésre nem szánt területen lévő- (külterületi) szakaszai mentén, az út tengelyétől mérve 50-50 m sávot kell biztosítani. A sávon belül létesítmény csak az út kezelőjének előzetes állásfoglalása és a közlekedési hatóság hozzájárulása esetén helyezhető el a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.

(4) A község területén a közutak és közterületek számára az OTÉK 26. § /2/ bekezdésében meghatározott, a Szabályozási tervlapon (SzT-1) jelölt, alább felsorolt építési területeket kell biztosítani. A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, csomópontjai, műtárgyai, tartozékai, környezetvédelmi berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat, illetve gyalogutakat kell biztosítani.

12. § (1) Zöldterületként kell kialakítani és fenntartani a közparkként és védőerdőként kijelölt területeket.

(2) A meglévő zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról az új zöldfelületek megvalósításáról gondoskodni kell, területük más célra nem használható fel.

(3) A község közterületein, utcáiban lévő értékes növényanyag védelméről, karbantartásáról, szükséges pótlásáról és cseréjéről gondoskodni kell. Az utcafásítás korszerűsítését, új fasorok telepítését, a zöldsávok kialakítását és karbantartását biztosítani kell.

(4) Az intézmények területén lévő értékes növényanyag védelmét az intézményektől meg kell követelni.

(5) Az új utcák kialakításánál tervezett módon meg kell valósítani az utcafásítást.

(6) A zöldfelületek kialakításánál, közterületi növényzettelepítéseknél, utcafásításoknál, fafajták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a gyalogos- és járműközlekedés biztonságos feltételeinek (rálátási háromszög, űrszelvény) biztosítására, az épületek, a közmű- és villamos vezetékek biztonságára, közvilágítás zavartalanságára, egyéb zavaró körülményekre (pl. allergén hatású növények mellőzése).

13. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Ide soroljuk az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágba tartozó területeket.

(2)^[21] Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

• 1. gazdasági célú Eg jelű
• 2. védelmi célú Ev jelű

(3) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

(4)^[22] Ha a terület nagysága a 10.000 m²-t meghaladja, az övezetben

• 1. erdő fenntartás
• 2. vadgazdálkodás
• 3. védelem
• 4. szállítás rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni. Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.

(5) Védelmi(védő) célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

14. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. Mezőgazdasági területbe tartoznak a nullával kezdődő helyrajzi számú földrészletek, kivéve a 4. § (1) pont szerinti beépítésre szánt területeket, a 11. § szerinti közlekedési területeket, a zöldterületeket, az erdőterületeket és az egyéb területeket (árkok, vízfolyások medre stb.)

(2)^[24]

(3)^[25] Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. §-ban foglalt feltételek betartása mellett lehet. A tájegységtől idegen tanyás-jelleg kialakulásának elkerülése érdekében 1 ha területméret alatt épület nem építhető. A 1-10 ha között legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, 10 ha feletti földrészleten legfeljebb 1 %-os beépítettséggel egy csoportba rendezve helyezhetők el építmények. Az építmények csoportját legalább 10m szélességű, többszintes védőfásítással kell körülvenni. A védőfásítást az építési engedélyben kötelezően elő kell írni és a használatba vételig a telepítést el kell végezni.

(4) A külterületen birtokközpont nem létesíthető.

(5)^[26]

(6) A termőföldön történő beruházások során be kell tartani a termőföldről szóló törvényben foglaltakat. A környező mezőgazdasági területek minőségében kár nem keletkezhet. Gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről.

15. § (1)^[27] A községben lévő műemlékvédelem szempontjából nyilvántartott építményeket és a falukép szempontjából jellegzetes, történeti, építészeti és kulturális szempontból jelentősebb épületeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A műemléki védettségű épületekről, építményekről és környezetükről a kulturális örökségvédelemről szóló törvényben foglaltak szerint kell gondoskodni.

(3)^[28]

(4)^[29] Helyi védelmet élvező építményekre előírásai:

• a) helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.
• b) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

16. § (1) A belterületen lévő, illetve tervezett közműlétesítmények elhelyezéséről a közmű ellátási tervek és a vonatkozó szakági előírások szerint kell gondoskodni.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületen kerül elhelyezésre, az elhelyezéshez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása szükséges.

(3) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban v3rható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(4) Épületet a közműves vízellátásba bekötni csak akkor szabad, ha a szennyvizet közcsatornába vezetik el.

(5) A község belterület én az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a minta-keresztszelvények szerinti szakaszokon zárt csapadékvíz-csatornával, másutt a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell.

(6) Új telekalakítások, jelentősebb fejlesztések tervezése kezdetén tisztázni kell a közmű ellátás kapacitásának feltételeit, a lehetséges műszaki megoldását, illetve annak tulajdonjogi feltételeit.

17. § (1)^[32]

(2) Az élővízfolyások mentén 50 m távolságon belül állattartás, trágya- és hulladéktárolás nem folytatható, hígtrágya- és szennyvízgyűjtő nem létesíthető. Ebben a sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Gyomirtószer az övezetben nem alkalmazható. Szerves és műtrágya is csak különös gondossággal használható. E területeket lehetőség szerint gyepesíteni kell, illetve fenn kell tartani a kialakult természetes növénykultúrát.

(3) A levegőtisztaság védelmi szempontból a vonatkozó rendelet(ek) által megengedett levegőminőségi normákat kell figyelembe venni. Káros légszennyezést okozó létesítmény a község belterületén és környezetében nem helyezhető el.

(4)^[33] A község területén csendes övezet zajtól nem védett területe: a község Köztársaság tér teljes lakó- és vegyes területére, a Széchenyi utca 1-35 és 2-68. házszámú ingatlanok falusias lakóterületére terjed ki. Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeinek község csendes övezet zajtól nem védett területén az üdülőterületi besorolásnak megfelelő zajterhelési határértékkel kell teljesülnie. A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a község csendes övezet zajtól nem védett területén az üdülőterületi besorolásának megfelelő zajterhelési határértéket. Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik. Amennyiben a kereskedelmi, üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

(5) A település területén keletkező kommunális szilárd hulladékok elhelyezése szervezett szemétszállítással, a jogszabályi előírásoknak megfelelően műszaki védelemmel rendelkező lerakóhelyen kell biztosítani.

(6) A település területén bármilyen tevékenység csak a vonatkozó jogszabály(ok)ban rögzített, a védelmi kategóriának megfelelő határértékek betartásával folytatható. A gazdasági területek lakóterületek felé eső részén a Szabályozási terven jelölt helyeken és megadott szélességű több szintű véderdő sávokat kell telepíteni.

18. § (1) A község igazgatási területén az élővilág-, táj- és természetvédelem kötelezően kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre.

(2)^[34]

(3) A település igazgatási területén lévő táji és természeti értékek védelméről egy pontos felmérésre alapozott helyi rendelet alkotása révén kell gondoskodni. Védelemre javasolt a Répce-folyó parti sávja, a külterületen lévő kő keresztek, gémeskút, belterületen a Köztársaság téri és további idős fák.

19. § (1)^[35]

(2)^[36] A rendelet 2003. szeptember 15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg Bő község összevont rendezési terve, a helyi községrendezési előírásokról szóló, az 1/1998. (1. 27.), 10/1993. (IX. 23.) és 1/1990. (XII. 17.) számú önkormányzati rendeletekkel, valamint a 4/1987. (XI. 26.), 1/1987. (1. 29.), 2/1984. (XI. 29.), 1/1983. (VIII. 18.) és 2/1982. (lV. 29.) tanácsrendeletekkel módosított 1/1981. (VIII. 18.) számú tanácsrendelet módosításaival együtt hatályát veszti. A módosító rendelet hatályba lépésének napja: 2010. november 10.