Bevezető

Bő község neve nemzetségfőt jelent. Ez bizonyítja, hogy a település a keresztény államalapítást megelőző időszakban keletkezett.

Templomának védőszentje: Szent Imre.

A község első okleveles említése 1265-ből származik, a keresztes lovagok birtokaként említik. 1312-ben, amikor I. Károly király rendeletére megszüntették a templomos rendet, a Johanniták birtokába jutott. Még 1549-ben is a soproni Johanniták birtokában találjuk.

A község 1694-ben mezővárosi rangot kapott.

Bő község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény  / a továbbiakban: Törvény /  18.§-ában kapott felhatalmazás alapján szervezetének és működésének szabályairól az alábbi rendeletet / a továbbiakban: SZMSZ. /  alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat megnevezése és pecsétje

1. §

/1/ Bő község Vas megye területén helyezkedik el.

     Önkormányzatának hivatalos megnevezése: Bő Község Önkormányzata / a továbbiakban:

                                                                            önkormányzat /.

     Címe: 9625 Bő Széchenyi u. 70.

/2/ Bő község önkormányzati ügyekben használandó pecsétje:

     „ Kör alakú. Középen a Magyar Köztársaság címere található.

     Szélén felül félkörben felírva: Bő Községi Önkormányzat.

     A címer alatt: Bő felirat. „

Az önkormányzat jelképei

2. §

/1/ Bő község címere: csücskös talpú pajzson zöld talajon vörös háttér előtt álló teljes alakú vitéz, kék színű mentében és kék nadrágban. Bal karját csípőre teszi, felemelt jobb karjában kivont szabját tart.

/2/ Bő község díszpecsétje: „ Kör alakú. Felirata: Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Bő. Középen az /1/ bekezdésben leírt címer található.

/3/ A községi címer és díszpecsét használatára az önkormányzat, valamint intézményei jogosultak.

Önkormányzati kitüntetések

3. §

/1/ A Képviselőtestület a község gazdasági, kulturális és közösségi életében kiemelkedő szerepet betöltő személyek részére díszpolgári címer adományozhat.

/2/ A Képviselőtestület a község fejlesztésében kiemelkedő munkát végző személyeket „ Bő községért „ kitüntető oklevélben részesítheti.

/3/  Az /1/ bekezdésben leírt kitüntetésből évente három, a /2/  bekezdésben leírt kitüntetésből évente öt adományozható.

A kitüntetéssel a Képviselőtestület eseti döntésétől függően nettó húszezer forint értékű pénzbeli vagy ajándéktárgy juttatás jár együtt, melynek fedezetét az önkormányzat az éves költségvetési rendeletében biztosítja.

II. fejezet

    A Képviselőtestület szervezete és működése

A Képviselőtestület feladata és hatásköre

4. §

/1/ A Képviselőtestület a Törvényben előírt kötelező feladatai ellátása érdekében  - lehetőség szerint -  rendeletet alkot.

Így különösen:

költségvetésének és zárszámadásának megállapításáról,

a temetőkről és a temetkezésről,

a települési szilárd és folyékony hulladék szervezett gyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatás igénybevételéről,

a település tisztaság fenntartásáról,

a közterületek használatáról.

/2/ A Képviselőtestület az alábbi hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

a./ temetési segély megállapítását / a többször módosított 1993. évi III. törvény 46. § /1/ bekezdés /,

b./ köztemetés megállapítását / a többször módosított 1993. évi III. törvény 48. § /1/ bekezdés /,

c./ étkeztetés biztosítását / a többször módosított 1993. évi III. törvény 62. § /1/ bekezdés /,

d./ házi segítségnyújtás megállapítását / a többször módosított 1993. évi III. törvény 63. § /,

e./ a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díj  megállapítását / a többször módosított 1993. évi III. törvény 116. § /.

A Képviselőtestület

5. §

/1/^[1] A Képviselőtestület 5 tagból áll.

/2/ A Képviselőtestület megbízatásának időtartamára programot készít.

/3/ A /2/ bekezdés szerint programot a polgármester a Képviselőtestület alakuló ülésétől számított hat hónapon belül köteles a Képviselőtestület elé terjeszteni.

A Képviselőtestület munkaterve

6. §

A Képviselőtestület éves munkatervet nem készít.

A Képviselőtestület ülése

7. §

/1/^[2] A Képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

/2/ A Képviselőtestület ülését a Törvényben előírtakon kívül össze kell hívni akkor is, ha

      azt jogszabály írja elő,

      azt a Képviselőtestület előzetesen már elhatározta,

      azt a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság kezdeményezte.

8. §^[3]

A Képviselőtestület ülésének összehívása

9. §

/1/ A Képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze.

/2/ A Képviselőtestület ülését általában írásbeli meghívóval kell összehívni, a meghívót a polgármester írja alá.

/3/ A meghívó tartalmazza:

     az ülés helyét, kezdési időpontját,

     a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőinek nevét.

/4/ A meghívóhoz csatolni kell:

      a rendeletek tervezetét,

      az előterjesztésekhez készült határozati javaslatokat.

/5/ A Képviselőtestület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

     akinek jelenlétét a polgármester, vagy bármely képviselő indokoltnak tartja.

/6/ A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő, valamint a tanácskozási joggal meghívott az ülés előtt legalább 3 nappal megkapja.

/7/ A Képviselőtestület ülésének időpontjáról a lakosságot a meghívónak a község hirdetőtáblájára  történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

/8/ Sürgős esetben a Képviselőtestület ülése szóban vagy telefonon is összehívható.

Az előterjesztések tartalmi követelményei

10. §

/1/ A Képviselőtestület ülésére az előterjesztés írásban vagy szóban kerülhet beterjesztésre.

/2/ A Képviselőtestület ülésére készülő előterjesztés tartalmazza:

     a napirend tárgyának pontos meghatározását,

     a tárgyban született korábbi döntés végrehajtásának ismertetését,

     a tárgykör elemzését,

     a határozati javaslatot a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megjelölésével.

A Képviselőtestület ülésének vezetése

11. §

A polgármester minden esetben köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen tett bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint

az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

12. §

/1/ A polgármester feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

a./ megállapítja az ülés határozatképességét,

b./ az ülést megnyitja,

c./ tájékoztatja a Képviselőtestületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen     tett bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

/ SZMSZ. 11. § /,

d./ javaslatot tesz az ülés napirendjére,

e./ minden előterjesztés és az azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit,

f./ a vitát lezárja,

g./ a szavazás előtt minden esetben szót ad a jegyzőnek^[4], aki az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatok törvényességéről köteles nyilatkozni,

h./ az előterjesztésben szereplő és a vitában  elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra

bocsátja,

i./ megállapítja a szavazás eredményét,

j./ kihirdeti a meghozott döntést,

k./ az ülést bezárja.

/2/ A napirendi javaslat elfogadása előtt bármelyik képviselő kérheti az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó ügy sürgős tárgyalását / sürgősségi indítvány /.

A Képviselőtestület által elfogadott sürgősségi indítvány esetén az ügyet első napirendi pontként kell tárgyalni.

/3/ A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztéssel kapcsolatban kérdést tehetnek fel, melyre az előadó a vitát megelőzően köteles válaszolni.

/4/ A vita lezárása után a napirend előadója jogosult a vitában elhangzott hozzászólásokra reagálni.

/5/^[5] A települési képviselő egy napirendi ponthoz csak egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamig szólhat hozzá. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet

/6/ A döntés során először a vitában elhangzott határozati javaslatokat, azt követően az  előterjesztésben szereplő határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

/7/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek érdekében a polgármester:

a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, illetve megismétli az előterjesztésben foglaltakat,

b./ rendre utasítja azt, aki a Képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít.

/8/ A polgármester a nyilvános ülésen résztvevő állampolgároknak is szót adhat.

/9/ A Képviselőtestület az /1/ bekezdés d./ pontjában, valamint /2/ és /5/ bekezdésekben foglalt kérdésekben vita nélkül határoz.

A Képviselőtestület döntései

13. §

A Képviselőtestület döntése lehet:

    rendelet,

    határozat.

14. §^[6]

 (1) A képviselő-testület a nyílt szavazás módját az alábbiak szerint állapítja meg:

A képviselő a szavazás során „igen” szavazatával támogatja, „nem” szavazatával ellenzi az előterjesztett javaslatot, illetve „tartózkodhat” a szavazásnál.

(2) A képviselő-testület a név szerinti szavazást bármelyik képviselő javaslatára elrendelheti.

A név szerinti szavazás módja: A polgármester az „abc”sorrendjében felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét és azok nevük elhangzásakor igen” szavazattal támogatják, „nem” szavazattal ellenzik az előterjesztett javaslatot, illetve „tartózkodhatnak” a szavazásnál. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

(3) Ha a képviselő-testületnek titkos szavazást kell tartania, annak lebonyolítására a képviselő-testület elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

A titkos szavazáshoz szavazólapot kell készíteni, melyen szerepeltetni kell az eldöntendő javaslatot. Az igen és a nem szavazathoz, a tartózkodás jelzéséhez a szavazólapon kört kell szerepeltetni. A képviselő szavazatát a körben elhelyezett két egymást metsző vonallal jelzi.

(4) Ha a képviselő köteles személyes érintettségét jelezni és ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a képviselő testület a meghozott döntést hatályon kívül helyezi, a képviselőt a szavazásból kizárja és új döntést hoz.

15. §

/1/ A Képviselőtestület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

/2/^[7] A képviselő-testület határozatairól a Bői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője nyilvántartást vezet

/3/ A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szervnek, személynek.

A rendeletalkotás főbb szabályai

16. §

/1/^[8]  Önkormányzati rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát a polgármesternél kezdeményezhetik:

- az önkormányzati képviselők,

- a településen működő civil szervezetek,

- a jegyző, aljegyző.

/2/ A kezdeményezésnek a Képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

/3/ A Képviselőtestület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját is.

/4/ ^[9] A képviselő-testület rendeleteiről a Bői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője nyilvántartást vezet.

/5/^[10]  A képviselő-testület rendeleteit a közös önkormányzati hivatal előtti hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

/6/ ^[11]

Kérdés és interpelláció

17. §

/1/ A települési képviselő a napirendi pontok tárgyalásának lezárása után

      a polgármesterhez,

      az alpolgármesterhez és a

       jegyzőhöz^[12]

a feladat és hatáskörükbe tartozó ügyekben kérdést intézhet, illetve önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet  interpelláció /.

/2/ A kérdésre és az interpellációra a választ a Képviselőtestület ülésén, vagy 30 napon belül írásban kell megadni.

A 30 napon belül írásban megadott választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.

/3/ A kérdésre és az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

/4/ A /3/ bekezdésben leírt döntés előtt a kérdést vagy interpellációt benyújtó képviselőt meg kell kérdezni, hogy a választ elfogadja-e.

/5/ Ha a kérdésre vagy az interpellációra a választ 30 napon belül írásban adták meg, annak elfogadásáról a Képviselőtestület a következő ülésén dönt

/6/ Ha az interpellációra adott választ a Képviselőtestület nem fogadja el, azt további vizsgálat céljából e célra a települési képviselőkből létrehozott, elnökből és két tagból álló eseti bizottságnak kell kiadni.

/7/ A /6/ bekezdés alapján létrehozott bizottság állásfoglalását a Képviselőtestület következő ülése elé kell terjeszteni.

A Képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve

18. §^[13]

A képviselő-testület a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv törvényben meghatározott követelményein túl további tartalmi elemeket nem határoz meg.

III. fejezet

Lakossági fórumok

19. §

/1/ A Képviselőtestület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

/2/ A Képviselőtestület a település közösségét érintő ügyben eseti döntéssel falugyűlést hívhat össze.

IV. fejezet

A Képviselőtestület bizottságai

20. §

/1/ ^[14] A képviselő-testület háromtagú elnökből és két tagból álló vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottságot hoz létre. A bizottságot megbízza az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatával és a méltatlansági eljárás előkészítésével is.

/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott bizottság látja el a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével, az összeférhetetlenségi ügyek vizsgálatával a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről 2000 évi XCVI. törvényben meghatározott feladatokat.

A vagyonnyilatkozatok kezelése és megtekintése

21. §^[15]

(1) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatával foglalkozó bizottság elnöke a vagyonnyilatkozatokat a Bői Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt tároló szekrényében helyezi el.

(2) A nyilvános vagyonnyilatkozatok az alábbi eljárási rend szerint tekinthetők meg:

- A megtekintési igényt a bizottság elnökének írásban kell bejelenteni.

- A bizottság elnöke a megtekintést kérőt írásban értesíti a megtekintés időpontjáról, a megjelölt időpontban a kért vagyonnyilatkozatot rendelkezésére bocsátja.

- A vagyonnyilatkozatok a Bői Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt helyiségében tekinthetők meg.

A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás bizottsági szabályai

22. §

/1/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállás esetén van helye.

A kezdeményezésben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a kezdeményező nevét és lakcímét.

Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.

Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról.

/2/ A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.

Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselőtestületet.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás bizottsági szabályai

23. §

/1/ A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásának idejéről és helyéről köteles az  érintett képviselőt tájékoztatni.

Ha a képviselő megjelenik, kérésére őt meg kell hallgatni, és lehetőséget kell neki adni bizonyítékainak előterjesztésére.

/2/ Ha a bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

/3/ A bizottság az összeférhetetlenségi ügy vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselőtestület megfelelő határidőben történő összehívására.

V. fejezet

Polgármester, alpolgármester és körjegyző

24. §

/1/ A polgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

/2/ A Képviselőtestület a polgármester részére – a  jogszabályban előírt mértékű – tiszteletdíjat állapít meg.

/3/ A polgármester csütörtöki napokon 14 - 15 óra  között a bői körjegyzőségen lévő hivatalában ügyfélfogadást tart.

/4/ A polgármestert és az alpolgármestert megilleti az önkormányzat tulajdonában lévő rádiótelefon

használatának joga.

A nem hivatali célú beszélgetések költségeit meg kell téríteni.

Alpolgármester

25. §

/1/ Képviselőtestület egy alpolgármestert választ.

/2/ Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

/3/ Az alpolgármester ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel őt a polgármester megbízta, a  polgármestert tartós vagy eseti elfoglaltsága esetén helyettesíti.

/4/ Az alpolgármester a helyettesítés során jogosult a polgármester valamennyi feladat és hatáskörét gyakorolni.

/5/ A Képviselőtestület az alpolgármester részére – a jogszabályban előírt mértékű – tiszteletdíjat állapít meg.

/6/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetőleg tartós akadályoztatásának esetén a Képviselőtestület összehívására, vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult.

A körjegyző

26. §^[16]

(1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási előadó látja el.

(2) A jegyző heti egy alkalommal – szerdai napokon 9-12 óra között az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadást tart.

A települési képviselő

27. §

/1/ A települési képviselő kötelességei:

      tevékeny részvétel az önkormányzati testület munkájában,

      felkérés alapján részt vesz a Képviselőtestület ülésének előkészítésében,

      olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók             

      bizalmára,

      nem vehet részt olyan tevékenység végzésében, amely a település érdekét sérti,

      a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.

/2/ A települési képviselő jogai:

      Részt vehet a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében     

      és ellenőrzésében,

      A Bői Közös Önkormányzati Hivataltól^[17] igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, illetőleg                      

      ügyviteli közreműködést,

      sürgős közérdekű ügyben kezdeményezheti a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[18] intézkedését.

/3/^[19]

VI. fejezet

A Körjegyzőség

28. §^[20]

(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Chernelházadamonya, Gór, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Sajtoskál és Hegyfalu községekkel közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: Bői Közös Önkormányzati Hivatal.

A hivatal székhelye: Bő, címe: 9625 Bő Széchenyi u. 70.

/2/ A hivatal fenntartásának költségeihez az érintett települések lakosságuk számának arányában járulnak hozzá.

A hozzájárulás összegét az éves költségvetésben kell meghatározni.

/3/ A hivatal működésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az érintett települések polgármesterei összehangolják.

VII. fejezet

Társulások

29. §

/1/^[21] A képviselő-testület az óvodai nevelés és a gyermekétkeztetés feladatainak ellátására társulást hoz létre. A társulás neve: Bői Óvodafenntartó Társulás. A társulás Bői Óvoda elnevezéssel intézményt működtet.

/2/ A közös intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátására,  hatáskörök gyakorlására Társulási Tanács jön létre.

/3/ A Társulási Tanácsban az önkormányzatot a polgármester, vagy írásbeli meghatalmazása alapján   az alpolgármester képviseli.

A polgármester köteles beszámolni a Képviselőtestületnek a Társulási Tanács munkájáról.

/4/ ^[22]A Képviselőtestület az alábbi feladatokról társulás keretében kíván gondoskodni:

     hétvégi és összevont orvosi ügyelet,

     gyermekjóléti szolgálat fenntartása,

     családsegítés biztosítása

      időskorúak nappali ellátása.

VIII. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

30. §

/1/ Az önkormányzat költségvetését és zárszámadását  a jogszabályi előírások és az SZMSZ.-ben foglaltak figyelembevételével kell előkészíteni és a Képviselőtestület elé terjeszteni.

/2/ Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait, valamint a vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

/3/ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a jogszabályi előírások figyelembevételével a Bői Közös Önkormányzati Hivatal^[23] látja el.

/4/^[24] A Képviselő-testület alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet szerint határozza meg.

A Rendelet 1. melléklete helyébe 1. melléklet lép.

Az intézmények pénzügyi ellenőrzése

31. §

/1/ A Törvény 92. § /2/ bekezdése alapján a saját / közös fenntartású / intézmények pénzügyi ellenőrzését az önkormányzat – szükség esetén szakértői közreműködés igénybevételével – négy évenként / ciklusonként / végzi el.

/2/ Az /1/ bekezdés szerinti ellenőrzés során vizsgálni kell:

     a feladatellátás szervezettségét, hatékonyságát,

     a pénzügyi, gazdasági feladatok ellátásának szabályozottságát,

     a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás érvényesülését,

     a számviteli, pénzkezelési és bizonylati előírások érvényesülését,

     a leltározási és selejtezési feladatok elvégzését,

     a mérlegvalódiság elvének érvényesülését,

     a bér és munkaerőgazdálkodás értékelését.

/3/ Az ellenőrzés időpontját a Képviselőtestület, részletes programját pedig a Társulási Tanács, Bői Közös Önkormányzati Hivatal esetén pedig a polgármesterek egyeztetve határozzák meg.

/4/ Az önkormányzat az általa alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait négy évenként / ciklusonként / egy alkalommal tekintik át.

A gazdálkodás belső ellenőrzése

/1/ Az önkormányzat a Törvény 92. §  /8/ bekezdése alapján gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Felső- répcementi Többcélú Kistérségi Társulás útján társulás keretében gondoskodik.

/2/ A belső ellenőrzést az önkormányzat által elfogadott éves belső ellenőrzési terv alapján kell elvégezni.

/3/ Az ellenőrzés során vizsgálni kell:

     a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás érvényesülését,

     a számviteli, pénzkezelési és bizonylati előírások érvényesülését,

     a leltározási és selejtezési feladatok elvégzését.

IX. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

Helyi népszavazás

33. §

/1/ Helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a település választópolgárainak 20 %-a.

/2/ Helyi népszavazást kell kiírni a Törvényben előírtakon túl:

     közoktatási intézmény épületének értékesítéséről.

/3/ A helyi népszavazás lebonyolításáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

Népi kezdeményezés

34. §

/1/ Népi kezdeményezést a polgármesternél kezdeményezheti a település választópolgárainak 8 %-a.

/2/ A népi kezdeményezés tárgyalására az SZMSZ. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

X. fejezet

Záró rendelkezések

35. §

/1/ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

/2/ A rendeletet az állampolgárok a hivatali idő alatt a körjegyzőnél megtekinthetik.

/3/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Bő község Képviselőtestületének az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2007./III.6./, 10/2005. /XII. 22./ és 8/2003. /VII. 28./ számú rendeletekkel módosított 5/2003./V.9./ számú rendelete hatályát veszti.

Bő, 2007. április 2.

                                   Pados Róbert  sk.                               Dr. Vincze György sk.

                                   polgármester                                                  körjegyző

Záradék:

A rendelet 2007. április 3-án kihirdetésre került.

                        Dr. Vincze György sk.

                                   körjegyző