Bő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 01. 01- 2024. 04. 24Bő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A helyi védelem célja
1. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
2. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
2. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
HELYI VÉDELEM
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Bő Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
f) a kezdeményezőt
g) az ingatlan tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
h) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
i) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
j) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
k) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
l) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
m) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
4. Nyilvántartási szabályok
4. § A helyi védett értékekről Bő Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
5. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
5. Egyedi védelem
6. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
8. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § Bő település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Ófalu
b) Új házak
c) Gazdasági terület
d) Zöldterület
e) Temető
f) Egyéb terület
g) Természeti terület
h) Egyéb külterület
10. § A 9. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § Az építmény és környezete tervezésekor figyelemmel kell lenni azok tájba illesztésére. Az építményt oly módon kell megtervezni, hogy az a tájképi értékek fennmaradását és a településkép védelmét ne veszélyeztesse.
12. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó építészeti követelmények
14. § helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.
15. § Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:
- utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,
- kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések, vakolt, festett falfelületek,
- függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,
16. § Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.
17. § Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, a keresztszárny gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.
18. § Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.
19. § A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy világos színek halvány, tört árnyalata lehet.
20. § Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
21. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(5) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás elfogadott, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
22. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.
(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.
(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
12. Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
23. § A település közterületén - pályázathoz tartozó kötelező arculati elemként időszakosan kihelyezett hirdetőtábla kivételével - reklámok, reklámhordozók, hirdetmények és hirdető berendezések elhelyezése csak közterület-használati engedély alapján és díjfizetési kötelezettség mellett történhet.
24. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. A belterületi lakóövezetek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.
(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol homlokzatonként 1 db helyezhető el, és
b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
(3) A településképi bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(5) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:
a) az gátolja a kilátást,
b) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
(6) Nem helyezhető el reklámhordozó műemlék épületeken, valamint annak kerítésén.
25. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció. Tervdokumentáció megküldése kizárólag akkor szükséges, ha már a konzultáció vagy tájékoztatás a tervek alapján zajlik.
27. § (1) A kérelemhez javasolt csatolni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
a. a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
b. a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
c. közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
d. építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
h) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
i) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.
14. Településképi véleményezési eljárás
Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
28. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.
Településképi véleményezés eljárási szabályai
29. § (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:
a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.
a) 4) Műemléki védelem alatt álló, helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
b) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.
c) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.
30. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul.
Településképi véleményezés szempontjai
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás során a kormányrendeletben meghatározottak szerint, különösen vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció
a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.
(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
a. biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
b. a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
a) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,
b) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
c) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata
a. korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
b. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
c. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.
15. Településképi bejelentési eljárás
Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
32. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) Helyi védett épület esetében
a. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
b. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
d. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
d. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) Egyéb épület esetében:
a. minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,
b. az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete
c. önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.
d. közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények
e. építése, átépítésekor,
f. cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében meghaladja az 1 m2-t,
g. szélerőmű, szélgenerátor építésekor,
h. hírközlési antennák létesítése esetén.
33. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
b) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
c) jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.
Településképi bejelentés eljárási szabályai
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot,
c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
e) látványtervet vagy fotómontázst,
f) fotódokumentációt.
(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év.
16. Településképi kötelezési eljárás
35. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) településképi követelmények érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
36. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
37. § Hatályát veszti e rendelet hatályba lépésével Bő Községi Önkormányzat képviselő-testületének a reklámok,reklámhordozók és cégérek elhelyezésének,alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és településképi bejelentési eljárásról szóló 19/2017.(XI.15.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. fejezet:
Helyi egyedi védelem alatt álló elemek
A községben lévő helyi vévédelem szempontjából nyilvántartott építmények és a falukép szempontjából jellegzetes, történeti, építészeti és kulturális szempontból jelentősebb épületek.
A) A községben lévő és a műemlékvédelem szempontjából nyilvántartott építmény:
- R. k. (Szent Imre) templom (214 hrsz.) védettségi foka: M III; MTsz.: 7633
Műemléki környezete: 15; 16; 23; 24/1; 31/1; 185; 186; 187; 188; 189; 191; 192; 215 hrsz telkek területe és a 212; 213; 216; hrsz Köztársaság tér érintett szakasza.”
B) A falukép szempontjából jellegzetes, történeti, építészeti, kulturális szempontból jelentősebb építményeket:
a) Védett lakóházak
1. Köztársaság tér 7. hsz. – 208 hrsz;
2. Hunyadi J. u. 1. hsz.– 177 hrsz;
3. Hunyadi J. u. 9. hsz.– 168 hrsz;
4. Hunyadi J. u. 21. hsz.– 156 hrsz;
5. Hunyadi J. u. 28. hsz.– 122 hrsz;
6. Hunyadi J. u. 32. hsz.– 123 hrsz;
7. Hunyadi J. u. 38. hsz.– 129 hrsz;
8. Petőfi u. 25. hsz.– 352 hrsz;
9. Széchenyi I. u. 24. hsz.- 270 hrsz.;
10. Széchenyi I. u. 26. hsz.- 271 hrsz.;
11. Széchenyi I. u. 40. hsz.- 284 hrsz.;
12. Széchenyi I. u. 60. hsz.- 303 hrsz.;
13. Széchenyi I. u. 66. hsz.- 311 hrsz.
b) Védett fogadalmi emlékek:
1. Kőkereszt Petőfi u. 25. – 338 hrsz;
2. Kőkereszt Köztársaság tér 8. előtt – 216 hrsz;
3. Kőkereszt Templomkert– 214 hrsz;
4. Nepomuki Szent János Köztársaság tér 2. előtt – 214 hrsz;
5. Szűz Mária a Kisdeddel Hunyadi utca 33. –148 hrsz;
6. Szűz Mária a Kisdeddel Széchenyi utca 16. –248 hrsz;
7. Kőkereszt Első dülő– 0113/27 hrsz;
8. Kőkereszt Második dülő– 0113/16 hrsz;
9. Kőkereszt – 096/11 hrsz;
10. Mária szobor – 073/3 hrsz.
c) Falfülkével ellátott lakóházak:
1. Széchenyi utca 64. – 310/1 hrsz;
2. Köztársaság tér 24. – 214 hrsz;
3. Petőfi utca 7. – 343 hrsz;
Hunyadi utca 20. – 118 hrsz.
2. melléklet
