Csehimindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (VII. 24.) önkormányzati rendelete

Csehimindszent község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 03. 23

Csehimindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (VII. 24.) önkormányzati rendelete

Csehimindszent község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint Helyi Építési Szabályzatáról

2017.03.23.

Csehimindszent Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

egységes szerkezetben a 9/2011. (V.20.), 8/2015. (XI.6.) és az 5/2017. (III.23) önkormányzati rendeletekkel
I. Fejezet

1.§

2. § 1

2

3 A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák. A belterületbe vonandó földrészletek helyrajzi számát az 1. melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3 § Területfelhasználás

4 § A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Az igazgatási terület

a) beépítésre szánt területeit az építéshasználatuk általános jellege, valamint sajátos építéshasználatuk szerint:

1. lakóterület:

1.1 falusias Lf jelű
2. vegyes terület
2.1. településközponti vegyes Vt jelű
3. gazdasági terület
3.1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz jelű
4. üdülő terület
4.1 üdülőházas Üü jelű
5.különleges terület
5.1. temető K-T jelű
5.2 kastély K-K jelű
5.3 rendezvény K-R jelű
b) beépítésre nem szánt területeit:
1. közlekedési és közmű terület
1.1. közlekedési terület
1.2. közmű terület KM jelű
2. zöldterület.
2.1 zöldterületi közkert Z-Kk jelű
2.2 sport terület Z-S jelű
3. erdőterület
3.1 egészségügyi, turisztikai Ee-b jelű
3.2 gazdasági célú Eg-jelű
3.3 védelmi erdő Ev_h; Ev-i; Ev-b jelű
4. mezőgazdasági terület:
4.1 általános Má jelű
4.2. kertes Mk jelű
4.3 korlátozott használatú Mko jelű
5. Vízgazdálkodási terület V jelű
területfelhasználási egységbe sorolja.
Telekalakítás

5 § Telekalakítás szabályai:

1

2

3

4 A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

5

6

7 Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan-nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, út művelési ággal kell bejegyezni.

8 A község belterületén nyeles telek nem alakítható ki.

Építési övezetek általános előírásai

6 § 1 A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

2 Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

3

4 A zöldfelületek legkisebb arányát az OTÉK 25. §, és a helyi sajátosságok alapján a rendelet az egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.

5 Terepszint alatti építmények mindegyike elhelyezhető a községben.

6

7 § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet 27. §-ban meghatározottak.

2 A helyi védelem alatt álló területen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatályba lépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

3 A helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon az A1-es ívméretet (840x597 mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. "óriás reklám"- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot, tájékoztató táblát ideiglenes jelleggel.

4

5

6 A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeken, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

7

8 Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

Környezetvédelem

8 §

9 § 1

2

3 Régészeti érdekű terület: Az ismert csehimindszenti lelőhelyek a Kutyori- és Széplaki-patak völgyét követő alacsony kiemelkedések oldalán vagy tetején helyezkednek el. A hasonló adottságú helyek a régészeti korokban alkalmasak voltak a megtelepülésre, ezért a két patak és a Szakotai-patak völgye melletti 200-500 m széles sáv a lelőhelyeken kívül is bel- és külterületen egyaránt régészeti érdekű terület.

4 A település értékeinek megőrzésének érdekében helyi egyedi védelmet élvez:

a) Helyi értékvédelmi terület: Fő utca 2-23. hrsz. és a 253-276 hrsz. közötti terület.

b ) Utcakép védelem: Fő utca 24-88 hrsz. és 141-174 hrsz. közötti útszakasz, a templom látványa a tér felől.

c) Helyi egyedi védelem: Fő utca 7. hsz. - 8 hrsz; Fő utca 27. hsz. - 20. hrsz; Fő utca 61. hsz. - 55 hrsz; Fő utca 34. hsz. - 255 hrsz (Mindszenty lakóháza); Petőfi utca 7. hsz. - 205/2 hrsz.; Petőfi utca 9. hsz. - 206 hrsz.

5 Helyi védelmet élvező területre és építményekre esetén az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:

a) Védett területen lévő hagyományos épületek formavilágának és hagyományának megőrzéséről gondoskodni kell.

b) A településszerkezetileg védett területen a kialakult utcaképhez (előkert, épületszélesség, építménymagasság, tetőforma stb.) illeszkedni kell, ennek bizonyítására az építési engedélykérelmekhez minden esetben csatolni kell a szomszédos két-két ingatlant is ábrázoló 1:200 méretarányú utcaképet és az épületek fotóit.

c) Az épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat.

d) Közműcsatlakozások, vezetékek vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet.

e) a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,

f) utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni.

g) toronyszerű tetőkialakítás - vallási célú építmények kivételével - nem megvalósítható,

h) védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor stb.).

i) nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,

j) Amennyiben a szomszédos épületek oromfalas tetőkialakításúak, akkor kialakult állapot kivételével csak illeszkedő tetőforma és utcai lezárás engedélyezhető.

k) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,

l) A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú (pl: sárga, narancssárga, okker stb.) lehet;

m) Az épületek kialakításánál az égetett cserépfedést, a falazott szerkezeteket és a vakolt homlokzatkiképzést kell alkalmazni.

6 Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén az illeszkedés szabályai és a tradicionális építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni.

7

10 § Általános előírások

1

2 Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolat(ok) létesíthető(k), egyenként legfeljebb 6,5 m szélességben.

3 A területen épület akkor helyezhető el, ha e rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá

a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak,

b) teljes közművesítettségnek megfelel;

c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

4

5

11 § Kerítés létesítés szabályai:

1

2 A telek utcavonalán csak áttört kerítés létesíthető, és annak magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal.

3 Helyi védelem alatt álló utcaképben és területen utcavonalon tömör kerítés is létesíthető, tömör kapuzattal.

4 Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

5 A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés is létesíthető 1,40-1,80 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,20-1,80 m közötti magassággal.

6 Áttört kerítés: felületének legalább 80 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel, átszellőzést biztosító kerítés.

7 A telken belül csak áttört kerítés létesíthető.

12 § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m . A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelölt építési vonalnak vagy előírt előkert méretnek, annak hiányában az utca kialakult építési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(2)

(3) Építési határvonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, előlépcső, zárt hulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. melléképítmények elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(4)

5 Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét legalább 4,5 m-ben kell meghatározni.

6 Az OTÉK hatálybalépésekor meglévő építmény utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen - az oldalhatároló falat kivéve- az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

Falusias lakóterület

13 § Általános előírások

1

2 A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1.telkenként max. 1 db lakóépület legfeljebb 2 lakásegységgel
2. mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények
3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4.szálláshely szolgáltató épület
5.kézműipari építmény
6.helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
7.sportépítmény.
A területeken a felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám), háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.
3 A lakóterületen csak magas tetős épület létesíthető 30-45o közötti tető hajlássszöggel.
4 Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál magasabb építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén a meglévő épület építménymagassága nem növekedhet, illetve a toldalék jellegű bővítmény építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
5 Az övezetek területén a kialakult építészeti hagyományok alapján az övezeti előírásnál kisebb telekterülettel rendelkező, kialakult építési telkek továbbra is építési telkeknek számítanak. Ezen telkeken telekalakítás során a telek méretét szabályozási vonallal érintett, út céljára átadandó terület kivételével nem csökkenthető tovább.
6 Az új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

14 § Építési övezetekre vonatkozó előírások

1 A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületeként megvalósuló építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (3) bekezdés szerint.

2 Előkert létesítését a rendelet 10. § (1) szabályozza.

3 Az Lf lakóterületekre vonatkozó övezeti előírást a 2. melléklet tartalmazza.

Építési övezetek:
4 Az Lf jelű övezetben az építési zónára előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.
5 A telkek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani.
Településközpont vegyes terület

15 § Általános előírások:

1

2 A Vt jelű területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1. lakóépület

2. igazgatási épület

3 kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges

5. egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

6. sportépítmény.

3 A Vt jelű településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhetők:

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b) termelő kertészeti építmény.

4 A területeken felsorolt rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát kiegészítő vagy kiszolgáló tároló (gépkocsi, tüzelő, szerszám) háztartási (nyárikonyha, fűtő, barkácsműhely), gazdasági (fészer, magtár, pajta, szín, kemence) épületek elhelyezhetők melléképületként.

16 § Építési övezetre vonatkozó előírások:

1 A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

2 A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

Gazdasági terület

17. § 1 A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

2 A gazdasági terület lehet:

1. kereskedelmi, szolgáltató terület

2 egyéb ipari terület.

3 A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell megtartani.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

18 § Építési övezetre vonatkozó előírások:

1

2 A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

3 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeti előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

4 Építmények elhelyezésénél a kialakult építmények figyelembevételét, a vonatkozó tűztávolság megtartását biztosítani kell. Az oldalkert mérete kialakult esetben a 6,0 m vagy az építménymagasság, új beépítés esetén min. 8,0 m, a hátsókert mérete minimum 6,0 m legyen.

Üdülőterület

19 § 1

2

3 Az üdülőterületen álltartó épület vadaspark és lovasturizmust szolgáló épület kivételével nem helyezhető el.

4 Üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető a terület kiszolgálást biztosító vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épületek.

5

6

7 Többszintes növényállomány telepítése esetén sem csökkenthető az előírt legkisebb zöldfelület mértéke.

8 Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

Üdülőházas terület

20 § Építési övezetre vonatkozó előírások:

1 A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság utcavonalon lévő építményeknél a (2) bekezdés szerint.

2 Az üdülőházas üdülő területre vonatkozó övezeti előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

3 A telekstruktúra, a beépítési jelleg megőrzése érdekében az övezetben a kialakult és előírt legkisebb telek területénél 50 %-ban nagyobb, s az övezetre megengedett legnagyobb beépítettség legalább 75 %-ban kihasználásra kerül, a beépítést egynél több épületben kell megvalósítani.

Különleges terület

21 § Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11-19. §-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

1. Kastély K-K jelű

2. Temető K-T jelű
3. Rendezvény K-R jelű
(3) A K-T jelű temető különleges területen elhelyezhető építmények:
1.kegyeleti célú építmények
2.egyházi épület
3.terület fenntartását szolgáló épület
4.szobor, dísztárgy
5.pihenést szolgáló.
(4) A K-K különleges kastély területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:
1. lakás
2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
3 egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
4. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
5. igazgatási épület
6. sportépítmény.
(5) A K-K különleges kastély területen kivételesen elhelyezhetők:
a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
b) termelő kertészeti építmény.
A K-R különleges rendezvény területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el:
a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
b) közösségi szórakoztató, kulturális épület
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d) igazgatási épület
e) sportépítmény
f) területfenntartását szolgáló épület.

22 § Építési övezetekre vonatkozó egyedi és részletes előírások:

1 A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,5 m.

Temető
2 A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:
a) beépítés módja: szabadonálló
b) beépítési %: 10 %
c) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
d) legkisebb zöldfel. aránya 80 %
e) szintterület sűrűség telekre 0,05.
3 A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 40 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
4 A temetőben 100 m2-ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).
Kastély terület
5 A K-K jelű különleges kastély terület egyedi és részletes előírásait a 6. melléklet tartalmazza.
6 A Mesterházy-kastély területe út céljára történő lejegyzés kivételével tovább nem osztható, csak bővítéssel növelhető.
7
8 A K-R jelű különleges rendezvény terület egyedi és részletes előírásait a 7. melléklet tartalmazza.
9

23 § Általános előírások:

1

2 Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

3

24 § Általános előírások:

7

25 § 1 A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége előírásait a 8. melléklet tartalmazza.

2

3 A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában - 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

4 Külterületi főút tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 100-100 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

- 8. számú Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes országos elsőrendű főút.
5 Külterületi mellékutak tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belüli építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:
- 7359 j. Zalabér-Kám összekötő út
- 7382. j. Csehi-Csehimindszent összekötő út
6 A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (szennyvíztisztító). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.
7

26 § Általános előírások

1 A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani

2

3 Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgy- építés stb) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások, valamint az érintett közmű-üzemeltetők üzemeltetői hozzájárulása szerint kell kivitelezni.

4

5 Új út építésekor, útrekonstrukció során a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

6 Korszerű közműpótló kialakítására csak a birtokközpont, vagy közműre csatlakozni nem tudó területeken a rendelet 26 .§ (14) c. pontjának megtartásával van lehetőség.

7

8

9

10

Vízellátás
11 A mértékadó tüzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell. Beépítésre szánt területen már 100 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.
12
13
Vízelvezetés
14 A szennyvizekkel a környezet szennyezni nem szabad, ezért:
a)
b) A településen a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.
c) A település beépítésre nem szánt területén és a külterületi lakott területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető korszerű közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan - ellenőrzötten - zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt szennyvíztisztítóba kell szállítani. A napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat.
Vállalkozási, gazdasági tevékenységű területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
15 Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A maximális hordalék visszatartásáról a Zala-Balaton I. osztályú vízminőség védelem szerint gondoskodni kell.
Villamosenergia-ellátás
17
18
Földgáz ellátás
19
20
Elektronikus hírközlés
21
Zöldterület

27 § Általános előírások:

1 A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

2 A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1. közkert Z-Kk jelű

2. sport Z-S jelű.

3 A Z-KK jelű zöldterületi közkert és közpark övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

4 A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. vendéglátó

4. a terület fenntartását szolgáló

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

5 A területfelhasználási egység területén épületek szabadon álló beépítési módon helyezhetők el.

6

Erdőterület

28 § Általános előírások:

1 ) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

1. Egészségügyi, turisztikai Ee jelű

2. gazdasági célú Eg jelű

3. védelmi célú Ev jelű.

(4) Ee-b jelű egészségügyi erdőterületen 10.000 m2-t meghaladó teleknagyságú telken a rendeltetésnek megfelelő építmények, illetve a tó kiszolgálását biztosító építmények: csónakház, vendéglátó épület helyezhető el legfeljebb 5 %-os beépítéssel.

(5) Gazdasági célú Eg jelű erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 10.000 m2-t meghaladja, az övezetben
1.erdő fenntartás
2.vadgazdálkodás
3.védelem
4.szállítás
rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével.
Épületek építései telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7,0 m-t nem haladhatja meg.
(6) Védelmi célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:
Ev-h jelű településvédelmi erdő
Ev-i jelű tájképvédelmi erdő.
(7) A védelmi erdőterületek elsődlegesen a tájkép megőrzését, a gazdasági tevékenységből, valamint a közlekedésből eredő káros hatások csökkentését szolgálják. Építményt elhelyezni nem szabad.
(8) Ev-h jelű településvédelmi erdőt kell telepíteni a mezőgazdasági területek védelme érdekében legalább 25 m szélességben, illetve a tervezett M8 gyorsforgalmi út környezetet terhelő hatásainak csökkentésére.
(9) Ev-i jelű tájképvédelmi erdő a temető és a lakóterület elválasztását, valamint az egykori anyaggödör beültetését szolgálja.
Mezőgazdasági terület

29 § 1 A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználat és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján:

1.1 Má jelű általános
1.2 Mk jelű kertes
1.3 Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területek.
(3) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezet
Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági területen:
- a területen nem folytatható olyan tevékenység, nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő természetközeli élőhelyeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.
- A kialakult gyep művelési ágat fenn kell tartani (fenntartó gazdálkodás folytatása).
- A vízfolyásokat védő zóna minimális szélessége 50 m, vízfolyásnál partjainak szélétől kell számítani.
- A gyepterületek évente legalább egyszeri kaszálásának elvégzése.
- Környezetkímélő gazdálkodást kell folytatni, növényvédő szerek felhasználása csak a vonatkozó jogszabályokban előírtak figyelembevételével lehetséges.

30 § 1 Átalános mezőgazdasági (árutermelő) övezetben Má:

- beépíthető telek területe:
lakóépület és vegyes rendeltetésű: min. 1 ha telekterület esetén
gazdasági épület: min. 6.000 m2 telekterület esetén.
- beépítettség max 3 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 500 m2, lakóépület és vegyes rendeltetésű épület alapterülete max. 200 m2 lehet.
- megengedett legnagyobb építmény magasság lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén 4,5 m.
- beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m.
2 Kertes mezőgazdasági övezet területe Mk:
- beépíthető telek területe:
lakóépület és vegyes rendeltetésű épület: kialakult esetben vagy min. 3000 m2 telekterület esetén létesíthető.
gazdasági épület:
- min. 720 m2-t el ne érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
- a 720-1500 m3 közötti területen nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3 %-os beépítettséggel elsősorban tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el;
az 1.500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.
- beépítettség max. 3 %.
- megengedett legnagyobb építmény magasság 4,0 m.
- beépítési mód szabadon álló, előkert min. 10,0 m, oldalkert minimum 2,0 m. A szomszédos telkeken álló épületek között min. 10,0 m távolságnak kell lenni.
4 Csehimindszent község területén birtoktest és birtokközpont a település közigazgatási területén általános mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő mezőgazdasági területekre terjeszthető ki. A birtokközpont területén a beépítés nem haladhatja meg a 40 %-ot.
5 Korlátozott használatú mezőgazdasági Mko jelű övezetben:
a) Lakó és vegyes rendeltetésű épület nem építhető.
b) Nagy létszámú állattartásra szolgáló építmény nem helyezhető el.
c) Gazdasági épületként csak gyepgazdálkodást szolgáló ideiglenes építmények (szénatároló, karám) létesíthetők.
d) Beépíthető telek területe minimum 1 ha telekterület esetén.
e) Beépítettség max. 0,5 %, de gazdasági épület maximális alapterülete telkenként max. 300 m2 lehet.
f) Megengedett legnagyobb építmény magasság 4,5 m.
g) Beépítési mód szabadon álló, épületnek vízfolyástól min. 50,0 m távolságban kell lennie, elvi építési engedélyezés kötelező.
Az övezetben hígtrágyás állattartásra szolgáló épület nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási terület

31 § 1 A vízgazdálkodás területei sajátos használatuk alapján:

1. V jelű elsősorban a vízmedrek és azok parti sávja, vízjárta területek.
2 A V jelű övezetben az OTÉK 30. § (1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.
3
4
5 A csapadékvizek élővízfolyásba csak a Zala-Balaton vízgyűjtő I. osztályú vízminőségi követelmények teljesülése után vezethetők, teljes körű hordalék visszatartásának biztosításával.
6 A felszín alatti vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása a földhasználó kötelessége.
Zöldfelületek, természetvédelem

32 § 1

2 A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a beépítésre szánt területeken és közcélú zöldfelületeken (parkok, fasorok):

a) meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban minden esetben legalább egyoldali, a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, a tervezett utcákban minden esetben kétoldali fasor létesítendő.

3 Az utcafásítás csak egységes megjelenést biztosító ésa tájjelleghez igazodó fafajokkal valósítandó meg.

4 A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználás övezeti előírásai vonatkoznak.
Természetvédelem
5 A folyók, patakokat és a hozzájuk kapcsolódó, természethez közeli állapotban lévő részek határvonalától számítva 50 m széles vízvédelmi övezet létesül. Az 50 m széles sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Ugyancsak ezen 50 m-es sávban gyomirtószer nem alkalmazható. Szerves műtrágya is csak különös gondossággal használható. Ezen előírásokat a lakott területi szakaszra is érvényesnek kell tekinteni. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását, ezért a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység céljára szolgáló építményt elhelyezni tilos!
6 Egyedi tájértékek:
Településsel kapcsolatos vallási emlék:
1. Feszület: a 7359 j. ök. út Kám felé vezető szakszának nyugati oldalán;
2. Szűz Mária szobor: a Csehi felé vezető 7382. j. ök.út délkeleti oldalán áll;
3. 1495 hrsz. Kishegyen lévő feszület.
Az egyedi tájértékeket eredeti megjelenésük biztosításával, annak hiányában helyreállításával kell azokat jelenlegi földrajzi helyükön megőrizni.
7 A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterdő növényzetét meg kell őrizni.
8 A vízfolyások, patakok, csatornák karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni.
9 A nem természetes mederállapotú patakok, vízfolyások mederszélétől legalább 6,0 m szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében.
Sajátos jogintézmények

33 § 1 A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29. § (4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

- településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.
2 A beültetési kötelezettség hatálya alá az alábbi telkek Szabályozsi Terven meghatározott területei tartoznak:
a) 093/13. hrsz. tervezett gazdasági terület É-i határán 25 m szélességben;
b) 093/15 hrsz. tervezett gazdasági terület D-i határán 25 m szélességben;
c) 95; 96; 97; 98; 99; 100/2; 101; 102; 103; 104; 105; 106; 107; 108; 109; 110; 111; 112 hrsz. lakóterületen a 7359. j. ök. út zavaró hatásának csökkentésére 25 m szélességben szabályozási terv szerint.
d) 2 hrsz. közműterület - szennyvíztisztító területén a telekhatárok, vagy elkerítésre kerülő védőzóna mentén legalább egy, takarást biztosító fasor telepítendő.
3 A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
- terület gyepesítését.
- a telepítési sávben lakóterület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal megvalósítandó növénytelepítéssel, gazdasági-, közműterület esetében vegyes faállományú fásítással, a jelölt terület legalább 80 %-án.
4 Az ültetést a telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl. tavasz, ősz).
Védőtávolságok

34 § Záró rendelkezések

35 § 1

2 A HÉSZ mellékleteinek megnevezése:

a) 1. melléklet: A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számáról

b) 2. melléklet: LF lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás

c) 3. melléklet: A településközpont vegyes területre vonatkozó övezeti előírások

d) 4. melléklet: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeti előírása

e) 5. melléklet: Az üdülőházas üdülő területre vonatkozó övezeti előírások

f) 6. melléklet: Kastély terület K-K jelű különleges kastély terület egyedi és részletes előírásai

g) 7. melléklet: A K-R jelű különleges rendezvény terület egyedi és részletes előírásai

h) 8. melléklet: A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége

i) 9. melléklet: Beépítési mintalapok

j) 10. melléklet: Csehimindszent község 10. Szabályozási Terv Belterület M=1:2000; 04/2010. munkaszámon; 10. rajzszámon.
k) 11. melléklet: Csehimindszent község 11. Szabályozási Terv Nagyhegy M=1:2000; 038/03 munkaszámon, 11. rajzszámon.
l) 12. melléklet: Csehimindszent község 12. Szabályozási Terv Bükföldi Szőlők M=1:2000; 038/3 munkaszámon, 12. rajzszámon.
m) 13. melléklet: Csehimindszent község 13. Szabályozási Terv Mesterházy kastély M=1:2000; 038/03 munkaszámon; 13. rajzszámon.
n) 14. melléklet: Csehimindszent község SZT-M/14. Szabályozási Terv Külterület M=1:30000; 005/2015. munkaszámon; 14. rajzszámon.
3 A rendelet 2006. szeptember 1. napján lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
4 A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Csehimindszent község községrendezési tervének helyi építési előírásairól szóló 4/1969. (VII.3.) és az azt módosító 1/1981. (XI.27.) rendeletek hatályukat vesztik.