1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(2) A helyi egyedi védett művi értékeket rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Helyi értékvédelmi területen a területi védelem célja a területrész kialakult szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének, a kialakult domborzati viszonyoknak és természetes növény megőrzése.

4. § (1)³ A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy egyaránt kezdeményezheti írásos formában, Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A kezdeményezésben érintett örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, az önkormányzatnak jogszabályban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

5. § (1) A helyi védett értékekről Hosszúpereszteg Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. § Védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.

7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9. § (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

(2) A bontást megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.

10. § Hosszúpereszteg település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

11. § A 10. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

12. § Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.

13. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek természetesen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.

14. § Közterületen álló közmű kapcsolószekrénye csak természetes anyagokkal (különösen kő, bontott tégla, kerámia cserép) takart módon építhető.

15. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

16. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt a 4. mellékletben foglaltak alapján tilos ültetni.

17. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

18. § Összefüggő rendeltetésű területek, adott esetben az egyes közparkok beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani.

19. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

20. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

21. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való illeszkedést.

(2) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél tilos a RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) színtartományba tartozó színárnyalatok.

(3) Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.

22. § Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.

23. § Az utcai és a közterület felőli homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.

24. § Meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.

25. § (1) Épület tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 60°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(3) Tetőfedő anyagként csak kerámiacserép, vagy palafedés alkalmazható.

(4)⁴ Többszörösen összetett kúpos, tornyos tető, kupolás tető nem alakítható ki.

26. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

27. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

28. § Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

29. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

30. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós, drótfonatos, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

31. § Épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 60°-nál meredekebb nem lehet.

32. § Stégekek álló tárolók, horgász pihenőhelyek, egyéb közjóléti berendezések tetőfedése csak kerémiacseréppel, vagy ragasztott zsindelyes megoldással lehetséges.

33. § Stégeken álló tárolók szerkezete csak fa felhasználásával épülhet.

34. § Épületek, melléképítmények csak magas-tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb,60°-nál meredekebb nem lehet.

35. § Meglévő épület, építmény bővítése, átépítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.

36. § (1) Épület esetében tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(2) Tetőfedő anyagként csak kerámiacserép és betoncserép alkalmazható.

37. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

38. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.

39. § Épületnél, mellékrendeltetésű építménynél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő anyag alkalmazása nem megengedett.

40. § (1) Épületek, melléképítmények csak magas-tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 60°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Épületek, melléképítmények tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

41. § Főhomlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

42. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

43. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

44. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek: Természeti területek, egyéb külterület, a 3. melléklet szerinti országosan védett területek, valamint védett földvárak területének kivételével.

45. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése helyi művi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető

46. § (1) Új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(2) A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

47. § Természeti területek, egyéb külterület településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (úgy, mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

48. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

49. § (1)⁶

(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő és a településképi szempontból meghatározó karakterű terület építészeti arculatához illeszkedő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó berendezés műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

(5)⁷ A helyi védett épületen az épületben működő cég felirata legfeljebb 0,5 m² méretű lehet.

50. § (1)⁸

(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

51. § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(2)⁹

52. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

53. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

54. § Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

55. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, magánszemély saját lakhatását biztosító építési tevékenységtől eltérő esetben az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

56. § (1)¹⁰ Kérelem esetén az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

57. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(2)¹¹ Szakmai konzultáció során az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.

58. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.

59. § A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

60. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

61. §¹² Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesít.

62. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet alapján az alábbi építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetében:

63. §¹³ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének vagy a rendeltetési egységek számának megváltozása, továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

64. § (1)¹⁴ Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.

(2)¹⁵ Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az első alkalommal átruházott hatáskörben a polgármester az eljárás alá vontat figyelmeztetésben részesíti, és a jogsértő állapot megszüntetésére hívja fel határidő megjelölésével.

(3)¹⁶

65. § (1)¹⁷ Amennyiben a 64. § (2) bekezdésben meghatározott felhívásban foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben legkevesebb 100 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szab ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével.

(2)¹⁸ Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél az átruházott hatáskörben eljáró polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

(3)¹⁹ A bírság mértékének meghatározásakor az átruházott hatáskörben eljáró polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.

(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

(5) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

66. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba. 67. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hosszúpereszteg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII.08.) önkormányzati rendelete A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról, és a településképi bejelentési eljárásról