Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata az Alkotmány 44/A.§.(1) bekezdés a) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§.(1) bekezdés, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§.(3) bekezdés, a 13.§.(1) bekezdés alapján – e törvény 9.§.(3) bekezdésében meghatározott véleményeztetési eljárás lefolytatását követően, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§.(3) bekezdésében meghatározott rendelkezések figyelembevételével – a tervszerű településfejlesztés érdekében, a helyi építési szabályozásról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya
1. §

Jelen rendelet hatálya Ostffyasszonyfa község igazgatási területére terjed ki. Kivételt képeznek azon területegységek, amelyekre önálló szabályozási terv és helyi építési szabályzat kerül jóváhagyásra.

A rendelet alkalmazása
2. §

(1) A rendeletben foglalt előírásokat az 1. melléklet szerint SzT-1 jelű Szabályozási tervvel, valamint az ÚT-2 (2. melléklet), ÚT-3 (3. melléklet) és ÚT-4 (4. melléklet) jelű Mintakeresztszelvényekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, létesítmények elhelyezésére építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, út és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármely építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben (továbbiakban: OTÉK) foglaltaknak, az egyéb országos hatályú rendelkezéseknek, a szabályozási terven és a jelen rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően szabad.

Településszerkezeti tagozódás
3. §

(1) A belterületi határvonal választja el a belterületbe tartozó területeket a külterületi földrészektől. A község belterületébe tartoznak a jelenleg 1-721/2 helyrajzi számmal jelölt ingatlanok. A belterületi határ tervezett módosítására az alábbi ingatlanok belterületbe vonása révén kerül sor:
a) 099/2 - 099/5 hrsz. lakóterület és út céljára (6,6 ha);
b) 097/8, 097/9 hrsz. 097/12 hrsz. egy része gazdasági terület és út céljára (1,3 ha);
c) 088/2, 097/5, 097/13, 097/14 hrsz. gazdasági terület céljára (15,1 ha);
d) 097/2, 097/3 hrsz. gazdasági terület céljára (10,5 ha).

(2) Építési szempontból a község igazgatási területe
a) beépítésre szánt területekre és
b) beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

Beépítésre szánt területek
4. §

(1) A beépítésre szánt területek a Szabályozási terven a területfelhasználás jelével és római számmal, mint sorszámmal jelölt területegységekre tagozódnak.

(2) A beépítésre szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:
a) lakóterület (falusias), a Lf – I-XXVI sorszámú területegységek;
b) lakóterület (kisvárosias lakóterület), az Lk – I-X sorszámú területegységek;
c) gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató terület), a G – I-V sorszámú területegységek;
d) üdülőterület (üdülőházas üdülőterület) az Ü – I sorszámú területegység
e) különleges terület (sportpálya, szabadidős terület, temető stb.) a K – I-III jelű területegységek

(3) A beépítésre szánt területek növelési igényének kielégítése a vonatkozó jogszabályok betartásával és a mezőgazdasági rendeltetésű földrészletek védelmének figyelembevételével, a szükségletnek megfelelő ütemezéssel történhet.

Beépítésre nem szánt területek
5. §

(1) A 4. § (2) pontban nem szereplő területek beépítésre nem szánt területek.

(2) A beépítésre nem szánt területen belül az alábbi terület-felhasználási egységeket különböztetjük meg:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) egyéb terület.

(3) Beépítésre nem szánt területen építmények, épületek az OTÉK 26-30. §-ban, valamint a HÉSZ 6. és 14. §-ban meghatározott feltételek szerint helyezhetők el.

Építmények elhelyezésének és területek kialakításának általános szabályai
6. §

(1) Az egyes építmények elhelyezésére szolgáló építési telkek vagy építési területek méreteit a jelen előírásoknak megfelelően, valamint a létesítményre (területre) vonatkozó általános érvényű hatósági előírások, az OTÉK együttes alkalmazásával kell kialakítani. Egyedi esetekben az illetékes szakhatóságok eseti előírásai alapján kell méreteiket megállapítani.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékét és a zöldfelület előírt legkisebb mértékét az OTÉK 25. §-a határozza meg.

(3) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az árvízvédelmi, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

(4) Az egyes telkeken belül az építmények elhelyezésére szánt terület (építési hely) határát – az alkalmazandó beépítési mód, az előírt elő-, oldal- és hátsókert figyelembe vételével – az SzT-1 jelű Szabályozási terv jelöli.

(5) A Szabályozási terven eltérően van jelölve a csak telekalakítás (megosztás, összevonás) feltételével kialakuló építési terület.

(6) Ahol a Szabályozási terv zártsorú beépítést tesz lehetővé, az épületeket, épületszerkezeteket az összeépíthetőség és a tűzszakasz-határolás feltételeinek megfelelően kell kialakítani. Pince az oldalhatártól 3 m-en belül nem létesíthető.

(7) Állattartás céljára szolgáló épület, helyiség és melléképítmény építési telken történő elhelyezésénél, kialakításánál egyidejűleg be kell tartani az állattartással és környezetvédelemmel kapcsolatos helyi önkormányzati rendelet, ennek hiányában az egészségügyi szakhatóság eseti előírásait (védőtávolság, tartható állatok száma, egyéb építési feltételek) is.

(8) Az építmények elhelyezése (tervezett területfelhasználás) során, az országos közút jelenleg lakott területen kívüli szakaszai mellett csak az útkezelővel egyeztetett és jóváhagyott feltételek, valamint a vonatkozó védőtávolságok figyelembe vételével történhet.

(9) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben elhelyezhetők:
a) a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b) a köztárgyak,
c) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
d) a honvédelmet és a közbiztonságot szolgáló műtárgyak,
e) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

Lakóterületek kialakítása és lakóépületek elhelyezése
7. §

(1) Ostffyasszonyfa község területén lakóterületnek minősített területeket kisvárosias, illetve falusias lakóterületi építési övezetekbe soroljuk.
A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.
A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
1. szálláshely szolgáltató épület,
2. igazgatási épület,
3. termelő kertészeti építmény,
4. üzemanyagtöltő,
5. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(2) A kisvárosias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 1,5 a zöldfelület legkisebb aránya 20 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

Lk-K-K szabályozási jelű, kisvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, a kialakulthoz igazodó, a Szabályozási terv szerinti beépítésű, a magasabb szomszédos épület utcai homlokzatmagasságát meg nem haladó utcai homlokzatmagasságú épületek helyezhetők el, előkert nélkül, illetve a Szabályozási terven jelölt előkerttel. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Kossuth L. utca – Bajcsy-Zsilinszky E. utca – Március 15. tér által határolt terület.

Lk-O-4,5 szabályozási jelű, kisvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, a Szabályozási terv jelölése szerinti oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú intézményépületek helyezhetők el, előkert nélkül, illetve a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Bajcsy-Zs. E. utca – Petőfi S. utca – Táncsics M. utca – 500 hrsz. árok által határolt tömb,
- a Bajcsy-Zs. E. utca – Széchenyi I. utca közötti tömb,
- a Bajcsy-Zs. E. utca 516-519 hrsz. között,
- a Kossuth L. utca páros oldala a 428-442 és 585-591 hrsz. között, a páratlan oldala a 15/2-35 és 46-49 hrsz között,
- az Ady E. utca a 427-447 hrsz. között.

Lk-Sz-6,0 szabályozási jelű, kisvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lakóépületek intézményépületek helyezhetők el, előkert nélkül, illetve a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Bajcsy-Zsilinszky E. utca 368/3 hrsz. utca felőli része,
- a Bajcsy-Zs. E. utca – Március 15. tér között 501-503 hrsz,
- a Kossuth L. utca 36-45 hrsz. között.

Lk-Sz-K szabályozási jelű, kisvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, szabadon álló beépítésű, a kialakult homlokzatmagasságot meg nem haladó, de legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el, előkert nélkül, illetve a Szabályozási terven jelölt előkerttel. Az építési telek 3000 m2 alatt tovább nem osztható. A legnagyobb beépítettség 20 % lehet; az előírt legkisebb zöldfelület 40 %. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Károlyi kastély területe (Petőfi S. u. 1. 486/1 hrsz.),
- Niczky kastély területe (Kossuth L. u. 139. 106 hrsz.),
- Ajkay kúria területe (Bajcsy-Zsilinszky E. u. 22. 369 hrsz.).

Lk-Ikr-4,5 szabályozási jelű, kisvárosias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken egyedi telkes, a Szabályozási terv jelölése szerinti közös telekhatáron ikresen csatlakozó, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek és intézményépületek helyezhetők el, előkert nélkül, illetve a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 700 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Bajcsy-Zs. E. utca 493-494 hrsz.

(3) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
A falusias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő.

(4) A falusias lakóterületi építési övezetekbe tartozó területeken a telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 0,5 a zöldfelület legkisebb aránya 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

Lf-O-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, oldalhatáron álló és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül, vagy a Szabályozási terven feltüntetett méretű előkerttel. Az építési telek legkisebb területe 900 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Bajcsy-Zsilinszky E. utca páros oldala a 365/6 hrsz-tól, páratlan oldala a 330 hrsz-tól a községhatárig,
- a Táncsics M. utca páratlan oldala a 479 hrsz-ig.
- a Petőfi S. utca páros oldala, kivéve a 284-286 hrsz, páratlan oldala a 401-412 hrsz. és 423-476 hrsz. között,
- a Kis utca mindkét oldala,
- az Akác utca mindkét oldala,
- a Hegyalja utca mindkét oldala,
- az Ady E. utca páros oldala,
- a Kossuth L. utca páros oldala a 150-209 és az 592-602 hrsz, páratlan oldala az 50/1-144 és a 618-699 hrsz. között,
- a Március 15. tér a 448-461 hrsz. között,
- a Dózsa Gy. utca páratlan oldala, a páros oldal az 524-565 hrsz. között
- a Széchenyi I. utca páros oldala az 577-584 hrsz. között, páratlan oldalán az 528 hrsz, az 533-542/1 hsz, az 547-560 hrsz. között,
- a Kemenes utca páros oldala a 8-15/7 hrsz. között, páratlan oldala végig,
- az Újvilág utca mindkét oldala,
- a tervezett „A” utca mindkét oldala,
- a tervezett „B” utca mindkét oldala,
- a tervezett „C” utca mindkét oldala,
- a tervezett „D” utca mindkét oldala,
- a tervezett „E” utca mindkét oldala.

Lf-Z-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, a szabályozási terv jelölése szerint részben oldalhatáron álló, részben zártsorú és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Dózsa Gy. utca páros oldala az 557-565 hrsz. között,
- a Petőfi S. utca páros oldala a 284-286 hrsz, páratlan oldala a 415-420 hrsz. között.

Lf-Ikr-4,5 szabályozási jelű, falusias lakóterületi építési övezethez tartozó területeken lakótelkes, ikresen csatlakozó és max. 4,5 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el, előkert nélkül. Az építési telek legkisebb területe 900 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. Ebbe az övezetbe tartozik:
- a Petőfi S. utca páratlan oldala a 476-483 hrsz. között,
- a Széchenyi I. utca páratlan oldala az 529/2-530 és 543-546 hrsz. között.

Gazdasági területek kialakítása
8. §

(1) Gazdasági területen belül
a) a kereskedelmi, szolgáltató terület nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
b) A mezőgazdasági üzemi terület állattartási, terményraktározási, -feldolgozási célú épületek elhelyezésére szolgál.
A területen elhelyezhető még a tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakóépület (lakások), igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület-felhasználási egységbe soroljuk:
a) első sorban kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási célra:
- a Kossuth L. utca 609/1-610 hrsz. (G-V jelű) területet és
- a tervezett „A” utca nyugati oldalán kialakítandó (G- IV jelű) gazdasági területet.
b) környezetére nem jelentős zavaró hatású üzemek elhelyezésére:
- a Bajcsy-Zsilinszky E. utcai (géptelep) 367, 368/1-3, 370 hrsz. (G-I) jelű területet,
- a 381, 382 hrsz. (G-II jelű) területet,
- a Dózsa Gy. utca 567-572 hrsz. közötti (G-III jelű) gazdasági területet és
- a jelenleg külterületi majoron belül a 097/5, 097/13, 097/14 hrsz. területeket.

(3) A gazdasági területek beépítését a tervezett felhasználási cél pontos ismeretében készített, a szakhatóságok által véleményezett és elfogadott környezeti hatástanulmány alapján lehet engedélyezni.

(4) A gazdasági területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6; a legnagyobb beépítettség 30 % lehet, az előírt legkisebb zöldfelület 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legnagyobb beépítettsége, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

Gk-Sz-4,5 szabályozási jelű, kereskedelmi, szolgáltató területi építési övezethez tartozó területen egyedi telkes, szabadon álló és max. 4,5 m építménymagasságú, kereskedelmi, vendéglátási, szolgáltatási célú épületek helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 900 m2 lehet. Ebbe az övezetbe tartoznak:
- a Kossuth L. utca 609/1-610 hrsz. területek és
- a tervezett „A” utca nyugati oldalán kialakítandó gazdasági terület.

Gk-Sz-6,0 szabályozási jelű, kereskedelmi, szolgáltató területi építési övezethez tartozó területen egyedi telkes, szabadon álló és max. 6,0 m építménymagasságú, a környezetére jelentős zavaró hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 1100 m2 lehet. A lakóterület felé eső oldalon legalább 15 m szélességű védőfásítást kell telepíteni. Ebbe az övezetbe tartoznak:
- a Bajcsy-Zsilinszky E. utcai (géptelep) 367, 368/1-3, 370 hrsz. terület,
- a 381, 382 hrsz. (G-II jelű) terület és
- a Dózsa Gy. utca 567-572 hrsz. közötti gazdasági terület.

Üdülőterület
9. §

(1) Ostffyasszonyfa községben üdülőházas üdülőterület kategóriába soroljuk a kemping területét (613 hrsz).

(2) Az üdülőházas üdülőterületen üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el.

(3) Az üdülőházas üdülőterületen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,2; a legnagyobb beépítettség 10 % lehet; az előírt legkisebb zöldfelület 40 %. A telekalakítás és beépítés feltételeit (beépítési mód, építési telek legkisebb területe, legkisebb, legnagyobb építménymagasság) az alábbiak, illetve az OTÉK előírásai alapján kell megállapítani:

Üü-Sz-6,0 szabályozási jelű építési övezethez tartozó kemping területen szabadon álló és max. 6,0 m építménymagasságú, üdülési, kereskedelmi, vendéglátási, higiénés célú épületek helyezhetők el. Az előkert legalább 10 m, az oldal- és hátsókert legalább 15 m. Az oldal és hátsókertet 15 m szélességben fákkal kell betelepíteni, a kerítés mellé körben takaró hatású élősövényt kell ültetni. Ebbe az övezetbe tartozik a Kossuth L. utca 613 hrsz. terület.

Különleges terület
10. §

(1) Különleges területbe tartoznak a temetők, a nagy kiterjedésű sportolási célú területek, a vízmű-területek a nyilvántartott bányák és a mezőgazdasági üzemi területek. Különleges területen a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,6.

(2) A község területén lévő üzemelő temető (603 hrsz.) a község igényeinek megfelelő. Bővítése a 603-607 hrsz. terület terhére lehetséges.

Kt-Sz-4,5 szabályozási jelű, temető területen szabadon álló beépítéssel max. 4,5 m építménymagasságú, csak a temető üzemeléséhez kapcsolódó rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az építménymagasság kiszámításánál az épülethez emelt, 10 m2 bruttó alapterületnél nem nagyobb torony nem számít be, annak legnagyobb magassága legfeljebb 10 m lehet. A kialakult ingatlan tovább nem osztható, legnagyobb beépítettsége 10 % lehet. A legkisebb zöldfelület 30%.
A temető lakóterülettel határos oldalai mentén 30 m szélességű sávban a temetkezés nem folytatható, itt kegyeleti okokból, takaró jelleggel növényzetet kell telepíteni.

(3) Vízmű üzemi terület a 097/1 és 097/2 hrsz.

Kv-Sz-6,0 szabályozási jelű, vízmű üzemi területen szabadon álló beépítéssel max. 6,0 m építménymagasságú, a vízszolgáltatáshoz kapcsolódó épületek, valamint a biztonsági (dőlés)távolság figyelembe vételével toronyépítmények helyezhetők el. Az építési telek legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. A legkisebb zöldfelület 40 %.

(4) A község sportpályája a 78 hrsz-ú ingatlanon van, a község igényeinek megfelelő. További sportpályák, szabadidős létesítmények létesítése a 324/3 és 326/2 hrsz. ingatlan terhére lehetséges.

Ks-Sz-6,0 szabályozási jelű, sportpálya területen szabadon álló beépítéssel max. 6,0 m építménymagasságú, a sportpályát üzemelését szolgáló épületek, építmények helyezhetők el. A beépítettség 10 %, a sportpályák által elfoglalható a terület 70 % lehet, a zöldterület legalább 20 %.

(5) A Pannónia-ring motoros versenypálya (0179 és 0211 hrsz.) különleges területbe tartozik.

Ks-Sz-9,0 szabályozási jelű, verseny területen szabadon álló beépítéssel max. 9,0 m építménymagasságú, az autós-motoros sportot, a versenyzőket, az ott dolgozókat és nézőközönséget szolgáló építmények helyezhetők el. A beépítettség 10 %, a versenypályák által elfoglalható a terület 70 % lehet, a zöldterület legalább 20 %.

(6) Ostffyasszonyfa igazgatási területén a Pannónia-ring környezetében egy, az Ostffyasszonyfa-I (Vörös-cser dűlő) kavics bányatelek szerepel a nyilvántartásban. A bányatelek a következő hrsz. területeket érinti: 0193, 0194/1, 0200, 0201, 0202/1, 0203, 0204/2-5, 0206/2-5, 0208/2, 0212/1-12

Kb-Sz-6,0 szabályozási jelű, bánya üzemi területen szabadon álló beépítéssel max. 6,0 m építménymagasságú, a bányaműveléssel kapcsolatos, az ott dolgozók munkakörülményeit biztosító építmények helyezhetők el. Erre a célra építési telket kell kialakítani a bánya üzemi területen belül. Az építési telek legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége 30 % lehet. A legkisebb zöldfelület 40 %.

(7) Mezőgazdasági üzemi különleges terület-felhasználási egységbe soroljuk a mezőgazdasági szövetkezeti major 088/2 hrsz-ú területét, valamint tervezett területbővítésre a 074/1 hrsz. jelenleg szántó területet.

Km-Sz-6,0 szabályozási jelű, mezőgazdasági üzemi területi építési övezethez tartozó területen egyedi telkes, szabadon álló és max. 6,0 m építménymagasságú, zárt technológiájú állattartási és mezőgazdasági feldolgozó tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési telek legkisebb területe 3000 m2 lehet. A területen körben minden oldalon legalább 30 m szélességű védőfásítást kell telepíteni. Ebbe az övezetbe tartozik a 088/2 hrsz. major és a 074/1 hrsz. jelenleg szántó terület.

Zöldterületek kialakítása és zöldterületi létesítmények elhelyezése
12. §

(1) Zöldterületként kell kialakítani és fenntartani a közparkként és védőerdőként kijelölt területeket.

(2) A meglévő zöldfelületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról az új zöldfelületek megvalósításáról gondoskodni kell, területük más célra nem használható fel.

(3) A község közterületein, utcáiban lévő értékes növényanyag védelméről, karbantartásáról, szükséges pótlásáról és cseréjéről gondoskodni kell. Az utcafásítás korszerűsítését, a zöldsávok kialakítását és karbantartását biztosítani kell.

(4) Az intézmények területén lévő értékes növényanyag védelmét az intézményektől meg kell követelni.

(5) Az új utcák kialakításánál tervezett módon meg kell valósítani az utcafásítást.

(6) A zöldfelületek kialakításánál, közterületi növényzettelepítéseknél, utcafásításoknál, fafajták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a gyalogos- és járműközlekedés biztonságos feltételeinek (rálátási háromszög, űrszelvény) biztosítására, az épületek, a közmű- és villamos vezetékek biztonságára, közvilágítás zavartalanságára, egyéb zavaró körülményekre (pl. allergén hatású növények mellőzése).

Erdőterület
13. §

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Ide soroljuk az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágba tartozó, valamint a szerkezeti terven erdőtelepítésre tervezett területeket.

(2) Erdőterületek más célú felhasználására csak indokolt esetekben és az erdészeti hatóság előzetes felhasználási engedélye birtokában kerülhet sor.

(3) Az erdőterületek növelését, a véderdők telepítését – a Településszerkezeti terven jelölt helyeken – a levegőtisztaság védelme és javítása érdekében szorgalmazni kell, illetve meg kell követelni.

(4) Erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §-ban meghatározott feltételekkel lehet, kivéve a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket.

Mezőgazdasági terület
14. §

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. Mezőgazdasági területbe tartoznak a település külterületén lévő földrészletek, kivéve a 4. § (1) pont szerinti beépítésre szánt területeket, a 12. § szerinti közlekedési területeket, a zöldterületeket, az erdőterületeket és az egyéb területeket (árkok, vízfolyások medre stb.)

(2) Mezőgazdasági területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. §-ban foglalt feltételek betartása mellett és az alábbi szabályok szerint lehet:
a.) A Településszerkezeti terven Mt jellel ellátott külterjes mezőgazdasági területegységeken (rét, legelő) belül táj- és környezetvédelmi okokból épület nem létesíthető.
b.) A Településszerkezeti terven Mk jellel ellátott mezőgazdasági területek kert, gyümölcsös, szőlő művelésre szánt területek. Ezeken a földrészleteken 720 m2 területméret alatt épület nem építhető. Az e feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel egy tájba illő, 3,0 m-nél nem nagyobb építménymagasságú gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető. Az Mk jelű területen birtokközpont nem létesíthető.
c.) A Településszerkezeti terven M jellel ellátott belterjes mezőgazdasági területek szántóföldi növénytermesztésre, legeltetésre és kaszáló hasznosításra és állattartásra szánt területek. Ezeken a földrészleteken 1 ha területméret alatt épület nem építhető. Az 1 ha feletti földrészleten legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, egy csoportba rendezve helyezhetők el építmények, kivéve a Lánka-pataktól nyugatra lévő és a tájképvédelmi övezetbe tartozó területeket. Az építmények csoportját legalább 10 m szélességű, többszintes védőfásítással kell körülvenni. A védőfásítást az építési engedélyben kötelezően elő kell írni és a használatba vételig a telepítést el kell végezni.
d.) Állattartó telepet, környezetre zavaró hatású vagy nagy szállítási igénnyel járó mezőgazdasági létesítményt csak a Településszerkezeti tervben jelölt, lakóterületi védelmi zónán kívül, illetve – előzetes környezeti hatásvizsgálattal igazolt, az állattartásról és környezetvédelemről szóló helyi rendelet feltételeinek teljesülése esetén – lehet létesíteni.

(3) A termőföldön történő beruházások során a környező mezőgazdasági területek minőségében kár nem keletkezhet. Gondoskodni kell a termőréteg megmentéséről.

(4) A termőföldek más célú hasznosítására csak az indokolt szükségletnek megfelelő mértékben kerülhet sor. Termőföldet érintően építési engedélyt kiadni csak az illetékes földhivatal engedélyének birtokában lehet.

(5) A külterületi ingatlanok esetében a közút tengelyétől mért 50 m távolságon belül csak az útkezelő előzetes hozzájárulásával és kikötéseinek betartása mellett lehet építményt elhelyezni.

(6) A vízfolyások külterületi szakaszán a meder szélétől mért 50 m távolságon belül építmény nem helyezhető el, kivéve a vízgazdálkodást, árvízvédelmet és közlekedést szolgáló építmények. Trágya vagy egyéb, az élővíz szennyezését okozó anyag tárolása, felszíni terítése a meder szélétől mért 100 m-en belüli távolságban tilos.

Közműellátás, közműlétesítmények elhelyezése
16. §

(1) A belterületen lévő, illetve tervezett közműlétesítmények elhelyezéséről a közműellátási tervek és a vonatkozó szakági előírások szerint kell gondoskodni.

(2) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó szabványokat és előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületen kerül elhelyezésre, az elhelyezéshez az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulása szükséges.

(3) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb nyomvonalú fektetési helyet szabadon kell hagyni.

(4) Vízhálózat bővítésnél az üzemelésbiztonsági és vízminőségvédelmi szempontok miatt körvezetékeket kell kialakítani.

(5) Épületet a közműves vízellátásba bekötni csak akkor szabad, ha a szennyvizet közcsatornába vezetik el. A meglévő épületeket kötelezően a csatornára rá kell kötni, a korábban megépített szennyvízgyűjtőket – tisztítást követően – meg kell szüntetni.

(6) A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a minta-keresztszelvények szerinti szakaszokon zárt csapadékvíz-csatornával, másutt a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell. A fejlesztési területek felhasználásával párhuzamosan gondoskodni kell a csapadékvíz-elvezető hálózat kapacitásának bővítéséről.

(7) Új telekalakítások, jelentősebb fejlesztések tervezése kezdetén tisztázni kell a közműellátás kapacitásának feltételeit, a lehetséges műszaki megoldását, illetve annak tulajdonjogi A község belterületén az utak mentén a csapadékvíz elvezetését és folyamatos továbbvezetését a befogadóig kiépített és folyamatosan karbantartott árkok és átereszek segítségével biztosítani kell.

Környezetvédelmi előírások
17. §

(1) A vízminőség védelme érdekében meg kell akadályozni, hogy szennyező anyagok, szennyvizek a község területén lévő élővízfolyásokba, használaton kívüli kutakba kerülhessenek. Fokozott szigorúsággal kell megkövetelni a mezőgazdasági eredetű szennyvizek kezelésére, illetve a műtrágyák és növényvédőszerek tárolására és felhasználására vonatkozó előírások betartását.

(2) Az élővízfolyások mentén 50 m távolságon belül állattartás, trágya- és hulladéktárolás nem folytatható, hígtrágya- és szennyvízgyűjtő nem létesíthető. Ebben a sávban csak szelektív permetet, növényvédelmi szereket szabad használni, amelyeknek minősítését csak növényvédelmi szakember végezheti. Gyomirtószer az övezetben nem alkalmazható. Szerves és műtrágya is csak különös gondossággal használható. E területeket lehetőség szerint gyepesíteni kell, illetve fenn kell tartani a kialakult természetes növénykultúrát.

(3) A település területén keletkező kommunális szilárd hulladékok elhelyezése szervezett szemétszállítással, a jogszabályi előírásoknak megfelelően műszaki védelemmel rendelkező lerakóhelyen kell biztosítani. A gyűjtést lehetőség szerint szelektíven kell végezni.

(4) A település területén bármilyen tevékenység csak a vonatkozó jogszabály(ok)ban rögzített, a védelmi kategóriának megfelelő határértékek betartásával folytatható. A gazdasági, mezőgazdasági területek lakóterületek felé eső részén, a Településszerkezeti terven és Szabályozási terven jelölt helyeken és megadott szélességű több szintű növényzetből (fák, cserjék) kialakított véderdő-sávokat kell telepíteni.

(5) Káros légszennyezést okozó létesítmény a község belterületén és környezetében nem helyezhető el.

(6) Bányászati tevékenységet Ostffyasszonyfa közigazgatási területén, illetve annak környezetében csak úgy szabad végezni, hogy a természeti értékek és környezet nem károsodhat. A bányanyitás engedélyezési eljárását megelőzően az ezt igazoló hatásvizsgálatokat a Községi Önkormányzatnak be kell mutatni. A bányászattal érintett területeken az ásványanyag kitermelésének – több szakaszban történő kitermelés esetén az egyes szakaszok – befejezését követően a terület rekultivációjáról gondoskodni kell. A rekultivációt erdőtelepítéssel kell megvalósítani, melynek módját e célra készült tervdokumentációban kell bemutatni, és a jogszabályi előírások szerint, a bányanyitást megelőzően engedélyeztetni. A tevékenységgel összefüggésben esetlegesen okozott károk megtérítésére valamint a rekultiváció megvalósítására megfelelő garanciát kell igazolni.

(7) Ostffyasszonyfa kül- és belterületének nagy része a Rábapaty, Csönge, Ostffyasszonyfa távlati ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületen van. (Kijelölő határozat száma: 10853/2002.) A fejlesztéseknél a kijelölő határozatban részletezett korlátozásokat figyelembe kell venni.

Táj- és természetvédelmi előírások
18. §

(1) A község igazgatási területén az élővilág-, táj- és természetvédelem kötelezően kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre.

(2) Ostffyasszonyfa területét érinti két, az EU ökológiai hálózat részét képező, NATURA 2000 néven jelzett, kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület, a Rába és Csörnöc völgy (HUON-20008) és az Ostffyasszonyfa csöngei legelők (HUON-20009).

Záró rendelkezések
19. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti 2011. november 12-én az Ostffyasszonyfa Község Összevont Rendezési Tervéhez készült szabályozási előírásokról szóló 3/1992.(IV.27.) számú önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2000.(VI.27.) számú önkormányzati rendelet.

Ostffyasszonyfa, 2011. október 12.

Gecse József                                                                                         Bagicsné Sebestyén Zsuzsanna
polgármester                                                                                                          körjegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2011. október 13.

Ostffyasszonyfa, 2011. október 13.

Bagicsné Sebestyén Zsuzsanna
                körjegyző