Ostffyasszonyfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A. § (1)- (3) bekezdésében, 45. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének a)-c) és g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátásokról és a gyermekek védelméről a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, illetve egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben. (a továbbiakban: Szt.) és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (a továbbiakban: Gyvt.) foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális és gyermekjóléti ellátásokról.

Pénzbeli, természetbeni ellátások

Általános eljárási szabályok

Eljárás megindítása

2.§

(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból.

A szociális ellátás iránti kérelmet – ha magasabb rendű jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik – szóban, vagy írásban, folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez /továbbiakban: jegyző/ kell benyújtani.

A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelemhez mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt dokumentumokat, igazolásokat, nyilatkozatokat.

(2) A kérelmező a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelem benyújtásakor köteles a saját és családja jövedelmi viszonyairól, illetve az Szt.-ben, Gyvt.-ben vagy e rendeletben meghatározott ellátásoknál a saját és családja vagyoni helyzetéről nyilatkozni, valamint azokat igazolni a következők szerint:

a) jövedelemigazolásnak a munkaviszonyból, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyból keletkező rendszeresen mérhető és folyósított jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónapban elért jövedelemből számított, egyéb jövedelmeknél a 12 hónapban elért jövedelemből számított 1 hónapra eső nettó jövedelmet kell tartalmazni,

b) egyéni és társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak jövedelmüket a NAV által kiadott igazolással igazolhatják,

c) amennyiben a kérelmező illetve családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal kell igazolni,

d) jogviszonyból keletkező ellátásokból – pl. nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli járadék stb. – származó jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolással, illetve nyugdíjszelvénnyel és a nyugdíjas igazolvánnyal kell igazolni.

(3) A nyilatkozattételi kötelezettség nemleges esetben – jövedelem hiányában – is fennáll.

A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére – a megfelelő határidőre – nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani.

(4) Ha jövedelmi viszonyaira más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedel-me nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére, vagyonára és annak hozzávetőleges értékére büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(5) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítására irányuló eljárásban azt is vizsgálni kell, hogy a kérelmező meg tesz-e minden tőle elvárhatót, hogy jövedelmi viszonyai javuljanak.

3.§

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátások folyósítása:

a) A havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. a kifizetés a jogosult kérelme alapján elsősorban annak bankszámlájára, vagy postai úton lakcímére, valamint az érintett szolgáltató számlájára utalással.

b) A nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az a) pontban maghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.

Jogosultsági feltételek, hatásköri szabályok

4.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati segély megállapításának hatáskörét –az 5.§ (3) bekezdésében megállapított kivétellel – polgármesterre ruházza.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntésekről negyedévente beszámol a képviselő-testületnek.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások

Önkormányzati segély

5.§

(1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

c) a (3) bekezdés, valamint az 6.§ alapján nyújtott önkormányzati segély esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át,

d) a 7.§ alapján nyújtott önkormányzati segély esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét.

(2) Az önkormányzati segély összege - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

Az alkalmanként nyújtható önkormányzati segély egy naptári éven belül legfeljebb három

alkalommal adható, melynek összege alkalmanként maximum a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegéig terjedhet, de ugyanazon személy /házastárs/ évi segélyezésének együttes összege a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át,

(3) Az önkormányzati segély többletkiadás, betegség, elemi kár, tűzkár, vízkár illetve természeti katasztrófa esetén, ha az ingatlan lakhatatlanná válik, vagy a család létfenntartásának biztosítása veszélybe kerül évente egy alkalommal a képviselőtestület egyedi döntése alapján adható.

(4) Az önkormányzati segély iránti kérelem az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszthető elő.

6. §

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegével egyezik meg.

(2) Aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 90 napon belül nyújthatja be.

(3) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát valamint a temetés költségeit igazoló számlát.

(4) A képviselő-testület a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét 115.000 Ft-ban állapítja meg.

7. §

(1) Önkormányzati segélyre jogosult

a) az ostffyasszonyfai lakosként anyakönyvezett újszülött gyermek szülője (szülési segély)

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát is.

(3) Az újszülött gyermek szülője részére nyújtott önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a, ezer forintra kerekítve.

Aktív korúak ellátása

8. §

(1) Az aktív korúak ellátásában részesülő személy köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására, különösen

• az udvar, kert, ingatlan előtti zöldterület rendszeres kaszálására, gyomtalanítására, parlagfű mentesítésére, hulladékmentesítésére,
  
• az ingatlan rovar- és rágcsálómentesítésére,
  
• az ingatlan előtti járdaszakasz síktalanítására.
  

(2) Az (1) bekezdés alapján előírt kötelezettség betartását a helyszíni szemle, környezettanulmány végzése során a jegyző ellenőrzi.

9.§

(1)  A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Szt-ben meghatározottakon túl – hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott és az együttműködésre kijelölt Népjóléti Szolgálat Családsegítő és Gyermekjóléti Csoportjával (továbbiakban: együttműködésre kijelölt intézmény).

(2) Az önkormányzat hivatala:

A kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

• a rendszeres szociális segély folyósításának feltételéről, valamint

• az együttműködésre kijelölt intézmény megnevezéséről, elérhetőségéről
  

• az együttműködési szerv számára a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatot a kiadásától számított 10 napon belül megküldi.

(3) Az együttműködési kötelezettség tartalma:

I. A nem foglalkoztatott személy köteles

• az együttműködésre kijelölt intézménynél a szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megjelenni nyilvántartásba vétel céljából,
  
• a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedési programról megállapodást kötni, illetve
• a megállapodásban foglaltak megvalósulása érdekében együttműködni és folyamatosan kapcsolatot tartani az együttműködésre kijelölt intézménnyel.
  

II. A nem foglalkoztatott személy köteles továbbá az együttműködésre kijelölt intézmény által szervezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó alábbi típusú beilleszkedést segítő programokban részt venni:

a)        életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson:

• életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó személyes megbeszéléseken
  
• háztartási ismeretek elsajátítására irányuló foglalkozáson.
  

b) munkavégzésre történő felkészülést segítő programokban:

• álláskeresési technikák elsajátítására irányuló oktatáson részvétel.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy

• a segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt intézményben,
• a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül nem köt megállapodást a beilleszkedést   segítő programról, továbbá
• a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,
• írásos felszólítás ellenére sem tesz eleget együttműködési kötelezettségének neki felróható módon,
• legalább 3 havonta nem keresi fel az együttműködésre kijelölt intézményt, vagy ha előre meghatározott időben nem jelenik meg az az együttműködés megszegésének minősül, melynek következménye az, hogy az Szt. 37/B.§ (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után.”

(5) Az együttműködésre kijelölt intézmény köteles a nem foglalkoztatott személy kötelezettségének megszegéséről 10 munkanapon belül értesíteni a rendszeres szociális segélyt megállapító önkormányzat jegyzőjét.

(6) A mennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát és az akadályoztatás indokát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – közölni az együttműködésre kijelölt intézménnyel.

Ápolási díj

10.§

(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem lehet magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 %-ánál.

(3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

11.§

Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási forma nyújtható.

• közgyógyellátás
  

Közgyógyellátás

12.§

Az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdésében szabályozottakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra az Szt. 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, akinek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át egyedül élő esetében 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri.”

IV. FEJEZET

A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátások

13.§

(1) Ostffyasszonyfa Község Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében a (2) bekezdésben felsorolt szociális alapszolgáltatásokat- a házi segítségnyújtás kivételével-, szakosított ellátásokat és gyermekjóléti alapellátásokat a Kemenesaljai Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Népjóléti Szolgálat útján biztosítja.

(2) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások:

I. Szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
  
• házi segítségnyújtás
• családsegítés,
  
• mint kötelező feladatok,

• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
  
• közösségi ellátások
  
• támogató szolgáltatás,
  
• mint önként vállalt feladatok.

II. Gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
  
• gyermekek napközbeni ellátása,
  

mint kötelező feladatok.

III. Szakosított ellátások:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás:

Gondozóház Szalóky S. u. 1.

b) bentlakásos ápolást, gondozást nyújtó ellátása:

Idősek Otthona II. Szalóky S. u. 1.

Idősek Otthona Nemesdömölki u. 15.

mint önként vállalt feladatok.

Házi segítségnyújtás

14.§

(1) A képviselőtestület az Szt. 63.§-ában meghatározott házi segítségnyújtást a törvényi szabályok szerint az alábbiakra is figyelemmel biztosítja.

(2) Az Szt. feltételeinek megléte mellett a házi segítségnyújtásban részesülő jogosult:

• az ebéd házhoz szállítására,
  
• egyéni szükséglet szerinti gondozásra.
  

(3) A házi segítségnyújtásra való jogosultságot jövedelemnyilatkozattal, valamint háziorvosi igazolással kell igazolni.

(4) A házi segítségnyújtás iránti írásos kérelmet a polgármester bírálja el és az ellátás biztosításáról értesíti az igénybevevőt.

(5) A házi segítségnyújtást hivatásos és díjazásban részesülő házi gondozónő biztosítja.

(6) A házi segítségnyújtás ingyenes.

(7) A házi segítségnyújtást a polgármester megtagadhatja, ismételt esetben pedig az ellátást megszűntetheti, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza.

(8)A segítségnyújtás megtagadásáról a polgármester jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Átmeneti rendelkezések

15. §

Aktív korúak ellátása tekintetében a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás felülvizsgálata során kell vizsgálni a 8. §-ban foglaltakat.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

16.§

(1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2013. december 31. után benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 6/2009.(IV.29.), a gyermekvédelmi ellátásokról szóló többször módosított 2/2006. (II.14) önkormányzati rendeletek.

Ostffyasszonyfa, 2013. december 10.

                       Mihácsi Szabolcs                                                                   Farkas Gábor

                          polgármester                                                                             jegyző