Szeleste Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011.(XI.7.) önkormányzati rendelete

Szeleste község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2017. 03. 30- 2022. 03. 31

Szeleste Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011.(XI.7.) önkormányzati rendelete

Szeleste község helyi építési szabályzatáról

2017.03.30.

Szeleste Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1)¹

(2)²

(3)³

(4)⁴

(5) A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek nem alakítható ki. A már beépült telek nem osztható meg, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladja.

(6)⁵

2. § (1) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.

(2) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez az illetékes földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén az illetékes földtani hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.

3. § (1)⁶ Haszonállattartás céljára szolgáló épületet és trágyatárolót a telek hátsókert felöli részén kell elhelyezni.

(2) A település közigazgatási területén lakókocsi (a kemping területének kivételével), lakókonténer és konténer csak ideiglenesen, felvonulási létesítményként helyezhető el.

(3)⁷ Az igazgatási területen a 7,5 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (antennatartó-torony, átjátszó állomás), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények tervezésekor látványtervet kell készíteni.

(4) Az igazgatási területen térségi hulladéklerakó-hely nem létesíthető. A külterület egy részén – a külterület szabályozási terven jelölt területen – szélerőmű elhelyezhető.

(5) A település igazgatási területén növényzetet telepíteni csak a 3. számú mellékletben meghatározott távolságok figyelembe vételével szabad.

(6) Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A terület kialakítása csak ennek megfelelően történhet.

II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

4. § (1) A település igazgatási területének

a)beépítésre szánt területei – építési övezetei:

aa)lakóterület, ezen belül

-kertvárosias lakóterület (Lke)

-falusias lakóterület (Lf)

ab)gazdasági terület, ezen belül

-kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

-egyéb ipari gazdasági terület (Gip)

ac)üdülőterület, ezen belül

-üdülőházas üdülőterület (Üü)

-hétvégi házas üdülőterület (Üh)

ad)különleges terület, ezen belül

-temető (Kü-T)

-sportterület (Kü-S)

-általános iskola (Kü-Á)

-arborétum (Kü-Ar)

-szálloda (Kü-Sz)

-termálfürdő (Kü-Te)

-kemping (Kü-Ke)

-idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)

-oktatási-nevelési központ (Kü-O)

-mintagazdaság (Kü-Mi)

-mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Kü-M)

b)beépítésre nem szánt területei – övezetei:

ba)közlekedési és közműterület, ezen belül

-közút (Köu)

-parkoló (Köp)

-közlekedési terület-zöldfelület (Köz)

-kötöttpályás (vasút) (Kök)

bb)zöldterület, ezen belül

-közpark (Z)

bc)erdőterület, ezen belül

-védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev)

-gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg)

bd)mezőgazdasági terület, ezen belül

-általános mezőgazdasági terület (Má)

-szélerőművek elhelyezésére figyelembe vehető általános mezőgazdasági (Má-sz)

-kertes mezőgazdasági terület (Mk)

be)vízgazdálkodási terület, ezen belül

-folyó- és állóvizek medre és parti sávja (V)

-a viziközmű ellátást biztosító területigényes létesítmények (vízmű, vízműkút, víztározó) (V-kv)

bf)különleges beépítésre nem szánt egyéb terület a volt HM ingatlanokon tervezett ökoturisztikai központ területe (Kük-Ö).

(2)A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket, valamint az építési övezetek és övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Beépítésre szánt területek

5. § (1) A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, valamint megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak.

(2) Az építési övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók. (Ha a telek jelenlegi mérete nem felel meg az építési övezeti előírásnak, akkor – a szabályozási terven kelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető.)

(3) Az építési övezeti előírástól eltérően, az épületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek, valamint az építési határvonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők.

(4) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb beépítettségű meglévő állapot adottságként kezelendő; az épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, de a beépítettség tovább nem növelhető.

(5) Az építési övezeti előírásban meghatározottnál nagyobb építménymagasságú meglévő épület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, de bővíteni csak az előírásoknak megfelelően lehet.

(6) Csarnok jellegű épület építése a településkép és tájkarakter védelme érdekében – látványtervvel igazoltan – tájba illesztve, illetve növényzettel takartan történhet.

(7) Különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a lakóterületen létesíthető, a többi területfelhasználási egység területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy nem korlátozhatja a szomszédos ingatlanok beépítését. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mély (-3,5 m járószint) lehet.

(8) Az elő-, oldal- és hátsókert méretét

a) ahol a szabályozási terv jelöli, annak megfelelően

b) ahol a szabályozási nem jelöli, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint

kell biztosítani.

Kertvárosias lakóterület

6. § (1)⁸ A kertvárosias lakóterületen:

a)legfeljebb négylakásos lakóépület,

b)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c)szálláshely szolgáltató épület

helyezhető el.

(2)⁹ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

a)Lke1 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 5,5 m, telekterület minimuma 900 m2.

b)LKe2 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 25%, építménymagasság maximum 5,5 m, telekterület minimuma 1800 m2.”

(3)A kertvárosias lakóterületen:

a)a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet. Meglévő telek megosztásakor 16 m-nél keskenyebb átlagos szélességű telek nem alakítható ki

b)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet

c)az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények elhelyezhetők a különálló kirakatszekrény és a föld feletti gáztároló kivételével.

(4)A kertvárosias lakóterületen

a)legalább a részleges közműellátás és

b)a burkolt út

biztosítandó.

(5)A kertvárosias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50% kell legyen.

(6)A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály² hatálya alátartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

Falusias lakóterület

7. § (1)¹⁰ A falusias lakóterületekre (Lf) vonatkozóan az OTÉK előírásait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület létesíthető,

b) nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás

(2)¹¹ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint, azzal, hogy a beépíthető területnagyság számításakor a telekterület 1000 m² feletti része 50 %-ban számítható be.

a) Lf1 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 5 m, telekterület minimuma 600 m2.

b) Lf2 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 5 m, telekterület minimuma 800 m2.

c) Lf3 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 5 m, telekterület minimuma 1000 m2.

d) Lf4 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 25%, építménymagasság maximum 5 m, telekterület minimuma 1200 m2.

e) Lf5 jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 20%, építménymagasság maximum 5 m, telekterület minimuma 1500 m2.”

(3) A falusias lakóterületen:

d) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy új lakóterület kialakításánál a legkisebb átlagos telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet. A már kialakult telekállapotú területeken meglévő telek megosztásakor 16 m-nél keskenyebb átlagos szélességű telek nem alakítható ki

e) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, pala, bitumenes zsindely, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú gazdasági épületek csarnokszerkezete alacsony hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

f) az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények elhelyezhetők a különálló kirakatszekrény és a föld feletti gáztároló kivételével.

(4) A falusias lakóterületen

a)legalább a részleges közműellátás és

b)a burkolt út

biztosítandó.

(5)A falusias lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 40% kell legyen.

(6)A falusias lakóterületen nem helyezhető el a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály² hatálya alátartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

8. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre (Gksz) vonatkozóan e rendelet 5. § előírásait és az OTÉK 19. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a)nem helyezhetők el az OTÉK 19. § (3) bekezdésben felsorolt létesítmények

(2)¹² A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

a)Gksz1 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 3000 m2, legkisebb zöldfelület 30%.

b)Gksz2 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 7,5 m, telekterület minimuma 5000 m2, legkisebb zöldfelület 30%.

c)Gksz3 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 7,5 m, telekterület minimuma 10000 m2, legkisebb zöldfelület 30%.

(3)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. A gazdasági terület átlagos telekszélességének legalább 30 méternek, a magánút telekszélességének legalább 16 méternek kell lennie.

(4)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen

a) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

b) maximum 25 m² alapterületű portaépület az előkertben, illetve a beültetési kötelezettséggel érintett területen is építhető

c)¹³ az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki) kell alkalmazni.

(5)A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

biztosítandó.

(6)A területen beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 300 m²-e után 1 db min 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

Egyéb ipari gazdasági terület

9. § (1) Az egyéb ipari gazdasági területre (Gip) vonatkozóan e rendelet 5. § előírásait és az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) nem helyezhetők el az OTÉK 20. § (3) és (5) bekezdésben felsorolt létesítmények

(2)A település területén egyéb ipari gazdasági területek a biodízel alapanyag gyártó üzem (Gip1), valamint – a szélerőművek által termelt villamosenergiát fogadó – villamos alállomás (Gip2) területe.

(3)¹⁴ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

a)Gip1 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 7,5 m, siló és egyéb – üzemtechnológiától függő – toronyszerű építmények esetén 16 m, telekterület minimuma 10000 m2, legkisebb zöldfelület 30%.

b)Gip2 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 3150 m2, legkisebb zöldfelület 30%.”

(4)Az egyéb ipari gazdasági területen

a)az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

b)maximum 25 m² alapterületű portaépület az előkertben is építhető

c)¹⁵az épületek homlokzatszínezésénél semleges (szürke, drapp) vagy természetes földszíneket (drapp, barna, keki) kell alkalmazni.

(5)Az egyéb ipari gazdasági területen

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

biztosítandó.

Üdülőházas üdülőterület terület

10. § (1)¹⁶ Az üdülőházas üdülőterületen (Üü)

a) terepszint alatti, fedett kialakítással sem helyezhető el állattartó épület, és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény,

b) nem helyezhetők el üdülőtáborok és kempingek,

c) telkenként egy társas-üdülőépület helyezhető el.

(2)¹⁷ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

a) Üü1 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 7,5 m, telekterület minimuma 4000 m2, legkisebb zöldfelület 50%.

b) Üü2 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 7,5 m, telekterület minimuma 2500 m2, legkisebb zöldfelület 50%.

(3) Az üdülőházas üdülőterületen

a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy a legkisebb átlagos telekszélesség 40 m-nél kevesebb nem lehet

b) az épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet.

(4)Az üdülőházas üdülőterületen

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

biztosítandó.

Hétvégi házas üdülőterület

11. § (1)¹⁸ A hétvégi házas üdülőterületen (Üh)

a) telkenként egy üdülőépület helyezhető el, legfeljebb két üdülőegységet tartalmazóan,

b)a területe csak a hétvégi házas üdülőépületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(2)¹⁹ A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

a)Üh jelű terület beépítési módja oldalhatáron álló, beépítési % maximuma 20%, építménymagasság maximum 5,5 m, telekterület minimuma 800 m2, legkisebb zöldfelület 60%.

(3)A hétvégi házas üdülőterületen

a) a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet úgy, hogy a legkisebb átlagos telekszélesség 20 m-nél kevesebb nem lehet

b) az épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45º lehet.

(4)A hétvégi házas üdülőterületen

a) legalább a részleges közműellátás és

b) a burkolt út

biztosítandó.

Különleges terület

12. § (1) A különleges területekre vonatkozóan e rendelet 5. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) A település területén különleges területek a temető (Kü-T), a sportterület (Kü-S), az általános iskola (Kü-Á), az arborétum (Kü-Ar), a szálloda (Kü-Sz), a termálfürdő (Kü-Te), a kemping (Kü-Ke), az idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I), az oktatási-nevelési központ (Kü-O), a mintagazdaság (Kü-Mi) és a mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep (Kü-M) területe.

(3) A Kü-T építési övezeti jelű temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeléséhez szükséges építmények, egyházi építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(4) A Kü-S építési övezeti jelű sportterületen sportolásra szolgáló és a sporttal kapcsolatos építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(5) A Kü-Á építési övezeti jelű általános iskola területén oktatási és sportépítmények, illetve az oktatási-nevelési központ megépülte után az idegenforgalmi fogadóhelyre meghatározott funkciók és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el a meglévő értékes növényzet figyelembe vételével és megtartásával.

(6) A Kü-Ar építési övezeti jelű arborétum területén az annak fejlesztésével, fenntartásával és kezelésével kapcsolatos épületek, építmények, kulturális létesítmények, „szolgálati” lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el a meglévő értékes, védett növényzet figyelembe vételével és megtartásával.

(7) A Kü-Sz építési övezeti jelű szálloda területen kereskedelmi szállásférőhelyek, sport- és szabadidős, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi létesítmények, a tulajdonos (használó) és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(8) A Kü-Te építési övezeti jelű termál(gyógy)-fürdő területén a gyógyászattal kapcsolatos, sport és szabadidős, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi létesítmények, a tulajdonos (használó) és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(9) A Kü-Ke építési övezeti jelű kemping területén kereskedelmi szállásférőhelyek, szociális, sport és szabadidős, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi létesítmények, „szolgálati” lakás, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(10) A Kü-I építési övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhely területén, kulturális, sport és szabadidős létesítmények, egészségügyi, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és egyéb közösségi épületek, kereskedelmi szállásférőhelyek, a tulajdonos (használó) és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(11) A Kü-Iá építési övezeti jelű idegenforgalmi fogadóhely területén a Kü-I építési övezeti jelű területen elhelyezhető létesítmények, valamint az idegenforgalmi célú állattartással (lovassport, állatbemutató és állatsimogató, stb.) kapcsolatos építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(12) A Kü-O építési övezeti jelű oktatási, nevelési központ területén oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények, „szolgálati” lakás, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(13) A Kü-Mi építési övezeti jelű mintagazdasági területen a mezőgazdasági és kézműipari termeléssel, feldolgozással és raktározással kapcsolatos épületek, építmények, a tulajdonos (használó) és a személyzet számára szolgáló lakások, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(14) A Kü-M építési övezeti jelű mezőgazdasági üzemi területen (major, állattartó telep) a mezőgazdasági termények feldolgozásával és raktározásával, valamint az állattartással kapcsolatos épületek, építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(15)²⁰ A különleges területekre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a szabályozási tervek is tartalmazzák az alábbiak szerint:

a) Kü-T jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 10%, építménymagasság maximum 4,5 m telekterület minimuma 4000 m2, zölddel való fedettség: 50%.

b) Kü-S jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 10%, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 6000 m2, zölddel való fedettség: 70%.

c) Kü-Á jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 25 %, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 10000 m2, zölddel való fedettség: 50%.

d) Kü-Ar jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 10%, építménymagasság maximum 4,5 m telekterület minimuma 125000 m2, zölddel való fedettség: 80%.

e) Kü-Sz1 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 7500 m2, zölddel való fedettség: 50%.

f) Kü-Sz2 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 25 %, építménymagasság maximum 9 m, telekterület minimuma 150000 m2, zölddel való fedettség: 50%

g) Kü-Sz3 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum K, telekterület minimuma 3400 m2, zölddel való fedettség: 40%.

h) Kü-Te jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 25%, építménymagasság maximum 7,5 m, telekterület minimuma 10000 m2, zölddel való fedettség: 50%.

i) Kü-Ke jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 25 %, építménymagasság maximum 4,5 m, telekterület minimuma 15000 m2, zölddel való fedettség: 40%.

j) a) Kü-I1 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 7,5 m telekterület minimuma 1200 m2, zölddel való fedettség: 40%.

k) Kü-I2 jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30%, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 3000 m2, zölddel való fedettség: 40%.

l) Kü-Iá jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30 %, építménymagasság maximum 7,5 m, telekterület minimuma 2000 m2, zölddel való fedettség: 40%

m) Kü-O jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 25%, építménymagasság maximum 6 m telekterület minimuma 25000 m2, zölddel való fedettség: 50%.

n) Kü-Mi jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 10%, építménymagasság maximum 6 m, telekterület minimuma 5000 m2, zölddel való fedettség: 60%.

o) Kü-M jelű terület beépítési módja szabadonálló, beépítési % maximuma 30 %, építménymagasság maximum 7,5 m; szárító, siló, és egyéb - üzemtechnológiától függő -toronyszerű építmények esetén 12 m, telekterület minimuma 10000 m2, zölddel való fedettség: 40%.

(16) A Kü-I2, Kü-Iá, Kü-Mi és Kü-M építési övezeti jelű különleges terület feltárása és kiszolgálása magánútról is biztosítható. Ilyen esetben a magánút helyét és nagyságát a terület egészére vonatkozó telekalakítási eljárás keretében kell meghatározni. A Kü-I2 és Kü-Iá építési övezeti jelű területen a magánút telekszélességének legalább 9,0 méternek, a Kü-Mi és Kü-M építési övezeti jelű területen a magánút telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie.

(17) A különleges területen az épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, a tetőidom hajlásszöge 30-45º közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – sportcsarnok, uszoda, stb. – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel, valamint lapostetővel (esetleg zöldtetős kialakítással) is építhetők.

(18) A különleges területeken

a) legalább a részleges közműellátás és

b)a burkolt út

biztosítandó.

(19)A különleges területeken beültetési kötelezettségként a teljes telekméret minden 300m²-e után 1 db, minimum 16/18 törzskörméretű fa ültetendő, illetve azzal egyenértékű famennyiség biztosítandó. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a növénysáv fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

13. § (1) A beépítésre nem szánt területeken a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni. A 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban¹ meghatározott látványtervet kell készíteni.

(3) Terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg, és legfeljebb 1 szint mély (-3,5 m járószint) lehet.

(4) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, melyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de a tulajdoni lap szerint meglévő lakó- és gazdasági épületek vannak, az épületek adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a lakóépületek – ahol ezzel a lehetőséggel még nem éltek – egy alkalommal, legfeljebb nettó 25 m²-rel bővíthetők.

Közlekedési és közműterület

14. § (1) A közlekedési és közműterületekre – közút (Köu), parkoló (Köp), zöldfelület (Köz), kötöttpályás (vasút (Kök) – vonatkozóan e rendelet 9. § előírásait és az OTÉK 26. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A közlekedési terület övezetbe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik föl.

(3) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.

(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési hatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban³ meghatározott módon telepíthetőek.

(5) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály³ szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez. A települést érintő gyorsforgalmi út és főút külterületi szakasza mentén ez a területsáv az úttengelyektől mért 100-100 m, a 8446 j. országos mellékút mentén a tengelytől mért 50-50m.

(6) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől mért legkevesebb 6-6 m távolságon kívül helyezhető el.

(7) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály³ szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

(8) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani. A saját telken kívüli parkoló/rakodóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat az OTÉK-ban meghatározott módon megalkotott helyi parkolási rendeletben határozza meg.

(9) A Hegyeshalom-Porpác vasútvonal számára a jelenlegi területét kell fenntartani. A vasútvonal mellett a szélső vágánytól mért 50-50 méteres távolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az üzembentartó hozzájárulásával történhet. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban¹⁵ meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

Zöldterület

15. § (1) A zöldterületekre (Z) vonatkozóan e rendelet 9. § előírásait és az OTÉK 27. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.

(4)²¹ A területen a zölddel való fedettség minimum 70% kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 40% legyen.

Erdőterület

16. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan e rendelet 13. § előírásait és az OTÉK 28. § előírásai közül a védelmi (Ev) és a gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat együtt kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Ev – védelmi rendeltetésű erdőterület

-Eg – gazdasági rendeltetésű erdőterület

-Ev-1 – magterület, ökológiai folyosó övezet, valamint Natura 2000 terület (a továbbiakban: természetvédelmi övezet) által érintett védelmi rendeltetésű erdőterület

-Ev-2 – tájképvédelmi terület övezete (a továbbiakban: tájképvédelmi övezet) által érintett védelmi rendeltetésű erdőterület

-Ev-3 – természetvédelmi és tájképvédelmi övezet által érintett védelmi rendeltetésű erdőterület

-Eg-2 – tájképvédelmi övezet által érintett gazdasági rendeltetésű erdőterület

-Eg-3 – természetvédelmi és tájképvédelmi övezet által érintett gazdasági rendeltetésű erdőterület

(3)A meglevő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.

(4)Az erdőterületen és annak környezetében dőléstávolságon (torony és lapát magassága együtt) belül szélerőmű nem helyezhető el.

(5)Az erdők szabad látogathatóságát a tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell.

(6)Kerítést létesíteni – a véderdők kivételével – csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve ideiglenesen erdőgazdálkodási célból szabad.

(7)Az erdőterületen

a)vadaskert nem létesíthető

b)terepmotorozás, terepautózás nem végezhető.

(8)Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(9)A természetvédelmi övezet által érintett – Ev-1 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)–(8) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) az Ev-1 övezeti jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

b) új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.

c) 7,5 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – csarnok jellegű épület nem létesíthető, reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el

d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet

e) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

f) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el

g) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet

h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

i) energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

j) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

(10)A tájképvédelmi övezet által érintett – Ev-2 és Eg-2 övezeti jelű – erdőterületeken az (1)–(8) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a)az Ev-2 övezeti jelű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. Az Eg-2 övezeti jelű erdőterületen a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el a tájképi értékek sérelme nélkül. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból kell kialakítani, az építménymagasság 4,5 méternél nem lehet nagyobb.

b)új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet

c)csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

d)a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

e)a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében lehetséges.

f)a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait az építészeti tervezés és az építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez – a tájba illeszkedés ellenőrzéséhez – látványtervet is kell készíteni.

(11)A természetvédelmi és tájképvédelmi övezet által érintett – Ev-3 és Eg-3 övezeti jelű – erdőterületen az (9) és (10) bekezdés előírásait együttesen kell alkalmazni.

Mezőgazdasági terület

17. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan e rendelet 13. § előírásait valamint az OTÉK 29. § előírásait együtt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 29. § (3) – (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

-Má – általános mezőgazdasági terület

-Má-2 – tájképvédelmi övezet által érintett általános mezőgazdasági terület

-Má-3 – természetvédelmi és tájképvédelmi övezte által érintett általános mezőgazdasági terület

-Má-sz – szélerőmű elhelyezésre figyelembe vehető általános mezőgazdasági

-Mk-0 – építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület (belterületi kert).

Általános mezőgazdasági terület

18. § (1) Az Má övezeti jelű általános mezőgazdasági területeken e rendelet 17. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az általános mezőgazdasági területen 0,5 ha-nál kisebb és átlagosan 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad.

(3) Az Má övezeti jelű általános mezőgazdasági területen

a)²² 0,5 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át nem haladhatja meg

b) 1 ha és azt meghaladó telekméret a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 3 %-át, valamint az 1000 m²-t nem haladhatja meg

(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakófunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is – toronyszerű építmény (szárító, siló) esetében max 12 m – lehet.

(5) Az általános mezőgazdasági területen

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal

b) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők

c) a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszineket kell alkalmazni.

(6)A tájképvédelmi övezet által érintett – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az (1)–(6) bekezdésben leírtakon túl az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a)a szántó művelési ágú területen épület nem helyezhető el

c)csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény nem helyezhető el.

(7)²³ A természetvédelmi és tájképvédelmi övezet által érintett – Má-3 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen:

a) a szántó művelési ágú területen épület nem helyezhető el

d) birtokközpont nem alakítható ki

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet

f) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni

g) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Közlekedési építmények a terepadottságokhoz alkalmazkodva tájba illesztve helyezhetők el

h) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet

j) külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető

k) energetikai célú növénytelepítés nem végezhető

l) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

Szélerőmű elhelyezésére figyelembe vehető

általános mezőgazdasági terület

19. § (1) Az Má-sz övezeti jelű – szélerőmű elhelyezésére figyelembe vehető általános mezőgazdasági – területen az e rendelet 18. § (1)–(6) bekezdésében leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ezen a területen szélkerekek és azok kiszolgáló létesítményei is elhelyezhetők, telekalakítási kötelezettség nélkül, a széltornyoknál maximum 160 m, a kiszolgáló építményeknél maximum 3,5 m építménymagassággal.

(2) A szélerőművek telepítésével kapcsolatos előírások:

a)szélerőmű nem helyezhető el:

1) a magterületen és annak 500 m-es környezetében

2) az ökológiai folyosó területen és annak környezetében dőléstávolságon belül

3) az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete által érintett területen

4) a Natura 2000 területen és annak 500 m-es környezetében

5) a belterületen és a külterületi beépítésre szánt területen (a gazdasági területek és a mezőgazdasági üzemi területek (majorok, állattartó telepek) kivételével), és azok 700 m-es környezetében

6) a külterületi gazdasági területek és mezőgazdasági üzemi területek területén és azok 300 m-es környezetében

7) a közlekedési hálózatok (közút (a legalább településszerkezeti terv szinten elfogadott tervezett közutak nyomvonalát is ideértve), országos/térségi kerékpárút, vasút) környezetében dőléstávolságon belül

8) a közmű-, elektronikus hírközlési hálózatok és járulékos berendezéseik környezetében szélerőmű-dőléstávolságon belül

9) a hírközlési átjátszó sávok védősávjában

10) a vízgazdálkodási területen (vízfolyások területén, valamint azok fenntartási sávjában)

11) az 1., 2. és 3. minőségi osztályú szántókon

a) a szélerőművek környezetében lakófunkciót is magába foglaló tanya- és farmgazdasági épület, birtokközpont 300 méteren belül, gazdasági és egyéb épület, mezőgazdasági építmény dőléstávolságon belül nem létesíthető

b) a szélerőműveket úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó jogszabály⁴ szerinti zaj és rezgésterhelési határértékek teljesüljenek

c) a szélerőművek és járulékos létesítményeik lehetőség szerinti tájbaillesztéséről gondoskodni kell oly módon, hogy azokat a háttérbe olvadást elősegítő felületi kezeléssel, bevonattal kell ellátni

d) a szélerőművet befogadó telket legalább a K.VI.C. útkategóriának megfelelő közúthoz, vagy a közúthálózathoz kapcsolódó (ugyanilyen útkategóriának megfelelő), legalább 10m telekszélességű magánúthoz kell csatlakoztatni. A befogadó telken belüli megközelítő út, aminek a vízelvezetését is meg kell oldani, legfeljebb 7 m koronaszélességű lehet

e) a termelt villamosenergia elszállítására szolgáló 20 kV-os hálózatot föld alatt kell elhelyezni.

Kertes mezőgazdasági terület

20. § (1) Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az e rendelet 17. § előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.

(2) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen (belterületi kert) épületet építeni nem lehet, azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok alapján.

Vízgazdálkodási terület

21. § (1) Az igazgatási területen levő vízgazdálkodási területekre (V, V-kv) vonatkozóan az OTÉK 30. §, valamint a vonatkozó külön jogszabályok^5,6 előírásait kell alkalmazni.

(2) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül új építmény vízgazdálkodási, halászati és horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények kivételével nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

a)az állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 6-6 m,

b)a nem állami tulajdonú vízfolyások és tavak esetében 3-3 m

szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(4)A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Külterületi vízfolyásoknál feltöltés nem, mederburkolás csak természetes anyagokkal végezhető.

Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület

22. § (1) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területre – ökoturisztikai központ (Kük-Ö) – vonatkozóan az OTÉK 30/B § előírásait kell alkalmazni.

(2) Az ökoturisztikai központ (Kük-Ö) területén – elsősorban a „bakancsos”, kerékpáros, természet-, lovas- és horgászturizmust kiszolgáló – szállásférőhelyek (sátortábor), szociális és vendéglátó épületek, kulturális, sport és szabadidős létesítmények, ornitológiai megfigyelőhelyek, tanösvények, kilátó, horgász- és lovassport létesítmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el, szabadonálló beépítési móddal, 3,0 m max építménymagassággal, 2 % max beépítettséggel.

(3) A különleges beépítésre nem szánt egyéb területen

a) a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű, anyaghasználatú és szinezésű épületek helyezhetők el

b) az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsupszalma; a tető hajlásszöge 35-45 ^o közötti lehet

c) az épületek és építmények csak a területen meglévő védendő növények megtartásával helyezhetők el, az illetékes természetvédelmi kezelő és hatóság hozzájárulásával.

V. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

23. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési- és közműterületek és a zöldterületek (közterületek) a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja. A rendeltetéstől eltérő használathoz a terület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

(3) A közterületen elhelyezhető:

-autóbusz-váróhelyiség

-telefonfülke

-közműépítmény (transzformátorház, gázfogadó és szennyvízátemelő kivételével)

-köztárgy, valamint

-zöldterületen az OTÉK 27. § szerinti építmények.

VI. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés

Általános előírások

24. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

a)vízellátás,

b)vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),

c)energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),

d)elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. (Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi vezetékjog bejegyzésével kell fenntartani.)

(2)A közművesítésre kerülő területen

a)telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,

b)közművek elhelyezésénél:

ba)a településképi megjelenésre,

bb)a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),

bc)a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre

bd)a közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére

be)a közművek fektetésére vonatkozó ágazati előírásokra

figyelemmel kell lenni.

(3)Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a)a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b)a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c)a csapadékvizek elvezetéséről,

d)beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről

gondoskodni kell.

(4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a)a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b)az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(5)A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a)az utak alatt a közművek elrendezésénél az összes közmű távlati elhelyezésére helyet kell biztosítani,

b)a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok

ba)12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb)12 m szabályozási szélességet elérő és azt meghaladó szélességű utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg,

bc)8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

(6)A településen közművek nyomvonalát érintő területen tereprendezési és feltárási munkát végezni csak hatósági engedély birtokában, az érintett közmű-üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad.

Közművesítettség mértéke

25. § (1) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a)a belterületen rendelkezésre áll, illetve biztosított:

aa)a villamosenergia-ellátás,

ab)a vezetékes ivóvíz-ellátás,

ac)a földgázellátás,

ad)jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

b)a külterület beépítésre szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:

aa)a villamosenergia-ellátás,

ab)a vezetékes ivóvíz-ellátás:

-a közüzemi hálózatról,

-ivóvíz minőségű vízbeszerzésre alkalmas (közegészségügyi hatóság és vízügyi felügyelőség által elfogadott), saját kútról kiépített hálózatról,

ac)a gázellátás:

-a közüzemi hálózatról,

-helyi kistartályos bázisról vezetékkel

ad)jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

ae)az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;

c)a külterület beépítésre nem szánt területein rendelkezésre áll, illetve biztosított:

ba)a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,

bb)a villamosenergia-ellátás,

bc)jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bd)az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

Vízellátás

26. § (1) Közterületen új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,

b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,

c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni,

d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni,

e) az azbesztcement vezetékeket – rekonstrukciójuk során – műanyag csővezetékre kell átépíteni.

(2) Beépítésre szánt területen a település közcsatorna hálózatának kiépítését követően új vízhálózat:

a) csak a szennyvíz közcsatorna-hálózattal együtt építhető,

b) szennyvíz közcsatorna-hálózat üzembe helyezését megelőzően nem helyezhető üzembe

(3) Vízmű kutak védőterületein belül az ágazati előírásokat be kell tartani.

(4) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető.

(5) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható, akkor a beruházás terhére

a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, vagy

b) az épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, vagy

c) a közhálózat kapacitásbővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.

Szennyvízelvezetés

27. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem alkalmazható.

(3) Szennyvíz bevezetés:

a)nyílt árokba,

b)időszakos, vagy állandó vízfolyásba,

c)felhagyott kutakba,

tilos. Ilyen eset előfordulásakor azt azonnal meg kell szüntetni.

(4)A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:

a)az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára.

b)kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet:

ba)amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna-hálózat kivitelezését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik, továbbá

bb)a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.

(5)Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna-hálózatra való csatlakozás kötelező, a használatbavétel feltétele a csatlakozás megléte.

Szennyvízelvezetési mód

28. § (1) A belterületen – a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültét követően – új épületet építeni csak a csatornahálózatra történő csatlakozással lehet.

(2) A belterületen a közcsatorna-hálózat kiépítését megelőzően új építést, beruházást megvalósítani a (4) bekezdés előírásainak megfelelően lehet.

(3) A külterület beépítésre szánt területein új építést, beruházást megvalósítani csak akkor lehet:

a) ha a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető közvetlenül a közcsatorna-hálózatra, vagy annak továbbépítésével megvalósításra kerülő csatornára, vagy

b) a beépítésre nem szánt területi szennyvízelvezetésre vonatkozó előírások teljesülnek.

(4) A külterület beépítésre nem szánt területein keletkező szennyvizeket:

a)ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t, és:

aa)a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a település közcsatornázásának kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni.

ab)a közcsatorna hálózat kiépítése a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanoknak egy éven belül rá kell csatlakozni a közcsatorna hálózatra.

b)ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t és:

ba)a közcsatorna-hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna-hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható

-ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,

és

-ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes hatóságok hozzájárulnak,

bb)a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken

bc)a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes hatóság meghatároz

bd)ha bármelyik illetékes hatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.

(5)Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közútkapcsolat biztosított.

Szennyvízkezelés, elhelyezés

29. § (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség-mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.

(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

(3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez hatósági engedélyek beszerzése is szükséges.

(4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:

a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m,

b) nem bűzzáró és zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m.

(5) Védőtávolságon belül:

a) beépítésre szánt terület nem alakítható ki

b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.

(6) A kistérségi új szennyvíztisztító-telep létesítésének vagy a jelenlegi telep korszerűsítésének megvalósulásáig üzemelő szelestei szennyvíztisztító telep

a) védőtávolság igénye 150 m, melyre az (5) bekezdés szerinti előírások vonatkoznak

b) a létesítendő térségi szennyvíztisztító-telep üzembehelyezését követően a szelestei szennyvíztisztító-telep helyén átemelő műtárgy létesítendő, melyet bűzzáróan és zajvédelemmel ellátva kell kivitelezni

c) a telep korszerűsítése esetén megvalósítandó technológia kiválasztásánál korlátozó feltétel, hogy a telep védőtávolsága a lakótelkeket ne érje el.

Felszíni vízrendezés

30. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót végezni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

(2) Karbantartási célra:

a)állami karbantartású vízfolyások, vízfelületek (Répce) mentén 6 m-es,

b)önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák, tavak, tározók part-éleitől min 3-3 m-es sávot

a karbantartás számára szabadon kell hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(3)Belvizes területen építeni csak a vízrendezést és a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.

(4)Jellemzően magas talajvízállásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

(5)A rétegvizek útját nem szabad lezárni, annak továbbvezetéséről telken belül gondoskodni kell.

(6)Talajerózió csökkentésére beépítésre nem szánt és beépítésre szánt terület határán – ha azt a topográfiai viszonyok szükségessé teszik – övárok létesítendő.

Csapadékvíz elvezetés

31. § (1) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat

a) kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni,

b) a parkoló felületekről és a szénhidrogén-szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer),

c) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal létesíteni tilos.

(2) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(3) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 4,0 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása tilos, kivéve, ha munkagépek közlekedése ennek növelését igényli.

(4) A beépített területen nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító-képességét nem korlátozhatják, ezért

a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,

b) a vízszállítás akadálymentes legyen,

c) egy telekre (saroktelek kivételével) csak egy áteresz létesíthető, melynek szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb,

d) a nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

Villamosenergia ellátás

32. § (1) A belterületen új:

a)középfeszültségű,

b)kisfeszültségű,

c)közvilágítási

villamosenergia-ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)A küllterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia-ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek új

a)villamosenergia elosztási,

b)közvilágítási vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.

c)Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.

(3)A külterület beépítésre nem szánt területén – a szélerőművek által termelt villamos-energiát elszállító 20 kV-os földkábelek kivételével – (kivéve a (4) bekezdésben levőket) egy oldali közös oszlopsoron kell a villamos-energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4)Beépítésre nem szánt területen elhelyezendő szélturbinákkal termelt villamosenergia elvezetését földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(5)Új villamos-energia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

Földgázellátás

33. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Vezetékes elektronikus hírközlés

34. § (1) A belterületen új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) A külterület beépítésre nem szánt területén új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb közforgalmú épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

35. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:

a) a belterületen,

b) a külterületi különleges területeken,

c) az ökológiai hálózat részét képező magterületen,

d) az ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,

e) a Natura 2000 területen,

f) a tájképvédelmi övezet által érintett területen.

(2) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

VII. Fejezet

Kommunális létesítmények

36. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtők kivételével – közterületen – a szállítás napja kivételével – nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2) Az állati tetemeket feldolgozóhelyre kell szállítani.

VIII. Fejezet

Környezetvédelem

37. § (1)²⁴

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok⁷^,⁸ és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül.)

(3) Levegő védelmi szempontból, a levegő védelme érdekében az érvényes jogszabályokban⁹^,¹⁰ foglaltakat be kell tartani.

(4) A levegő védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és a kerti hulladék belterületen történő égetésének szabályaira.

(5) A település közigazgatási területe felszíni szennyeződésre nem érzékeny terület övezetébe tartozik. A település a vonatkozó jogszabály¹¹ alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő település. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem végezhető.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) A településen a zajvédelem országos előírás^4,12szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 86 sz. főút menti lakóterületeken 65/55 dB, a 8446 j. mellékút mentén 60/50 dB, a kiszolgáló utak menti lakóterületeken 55/45 dB, a termálfürdő környezetében 50/40dB.

(8) A területen a 20fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A település közigazgatási területén új üzemanyagtöltő állomás csak gazdasági területen, valamint külterületi közlekedési terület mentén helyezhető el.

(10) A lakóterületeken az alábbi tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag, termék gyártása [20], kőmegmunkálás [2370], csiszoló termék gyártása [2391], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [2410], öntött cső gyártás [2420], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [2431], alumíniumgyártás [2442], ólom, cink, ón gyártása [2443], rézgyártás [2444], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [2511], fémtartály gyártása [2511], fémalakítás, porkohászat [2550], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [2561], gépgyártás [2822- 2830, 2893- 2896], autófényező, karosszérialakatos, [4520], hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, ártalmatlanítás, hulladékanyag hasznosítás [381-383], építőanyag-kereskedés [4673].

Természet- és tájvédelem

38. § (1) A településen a magterület és az ökológiai folyosó övezete által érintett területeket, a Natura2000 területeket, az országos védelem alatt álló természetvédelmi területet és annak javasolt bővítését, a védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területet, valamint a helyi jelentőségű védett természeti emlékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. függelék és a 4. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Az ökológiai hálózathoz tartozó magterület és az ökológiai folyosó övezetén belül a vonatkozó jogszabály¹³ előírásait kell alkalmazni.

(3) A helyi jelentőségű védett természeti emlék csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki – az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján – ha azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti emlék a helyén azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

(4) Táj- és településkép-védelmi okokból

- a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint

- útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

- a szélerőmű tornyokat, illetve a kapcsolódó műszaki berendezéseket a tájba illesztés érdekében, háttérbe olvadást elősegítő felületi kezeléssel, bevonattal kell ellátni,

- a szélerőművek belső vezetékhálózatát, illetve tájképvédelmi területen a villamos hálózati csatlakozását földkábel kiépítésével kell megoldani,

- a szélerőművekhez vezető utat a terepszintből kiemelni abban az esetben szabad amennyiben az út szükséges teherbírása csak kiemeléssel biztosítható.

Művi értékek védelme

39. § (1)²⁵ Az országos és a helyi védelem alatt álló művi értékek a szabályozási terven jelöltek, tételes felsorolásukat az 5. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi értékvédelmi területen a történeti fejlődés során kialakult térszerkezet, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartandók, illetve – fejlesztés esetén – az ezekhez való igazodás és illeszkedés feltétlen biztosítandó.

(3) A helyi értékvédelmi területen lévő épületeken parabolaantenna, parapet-konvektor, klímaberendezés és közművezeték – közterületről látható módon – nem helyezhető el.

(4) A helyi védelem alá helyezést, illetve megszüntetését bármely természetes személy, vagy jogi személy, jogi személyiséggel rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A döntéshez okleveles építészmérnök által készített szakvélemény és értékvizsgálat szükséges.

(5) A helyi védettséget az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(6) A helyi védett művi értéken csak olyan építési munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(7) A védett épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A védett épület bővítése során az eredeti épülettömeg és utcai homlokzat nem változtatható meg, illetve csak az örökségvédelmi hatástanulmányban szereplő korrekciós javaslatnak megfelelő mértékig. A tervezett bővítés az eredeti épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával, színvilágával összhangban legyen, ahhoz illeszkedjen.

(8) A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra. Az építési tevékenység során az örökségvédelmi hatástanulmány értékvizsgálati lapjain szereplő korrekciós javaslatokban leírtakat alkalmazni kell.

(9) A helyi védett épületeken parabolaantenna, parapet-konvektor, klímaberendezés és közművezeték – közterületről látható módon – nem helyezhető el.

(10) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

(11) A helyi védett művi érték teljes lebontása csak a védelem megszüntetése után történhet.

(12) A bontásra kerülő művi érték felmérési és foto-dokumentációjának elkészíttetéséről és a levéltárban történő elhelyezéséről gondoskodni kell.

(13) A helyi védett művi érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.

(14) A védelem alatt álló emlékmű, kereszt javítását, felújítását szakképzett restaurátor végezheti el.

(15) A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(16) A régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

(17) A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos jogszabály¹⁴ előírásait be kell tartani.

(18) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal az örökségvédelmi hatóság által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni kivéve, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg. A beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző ásatásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummal kell szerződést kötnie a vonatkozó jogszabály¹⁴ alapján.

(19) Amennyiben a település közigazgatási területén belül bárhol – építés vagy művelés kapcsán – régészeti emlék, illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály¹⁴szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni a jegyzőt, aki az illetékes múzeum és örökségvédelmi hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges, haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.

(20) A régészeti területeken minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz – művelési ág váltáshoz – telekalakításhoz, építkezéshez, földmunkához az illetékes örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulása szükséges.

IX. Fejezet

Sajátos jogintézmények

40. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében alkalmazható – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézménye.

(2) A beépítésre szánt területeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai – az Étv által meghatározott – útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselőtestülete hatósági határozatban dönt.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége – képviselőtestületi hatósági határozattal – előírható.

(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.

(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

a) az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával, külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhetők el

b) a közmű- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó.

Záró rendelkezések

41. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(2)²⁶ E rendelet 2012. június 1-én lép hatályba, annak rendelkezéseit 2012. január 1-től kell alkalmazni.

1. melléklet

2. melléklet

3. melléklet

NÖVÉNYTELEPÍTÉSI TÁVOLSÁGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1./ A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

a)belterületen és külterületen a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen:

- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 méter

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

b)külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén:

- gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter

- minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,00 méter

- birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter

- törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa estén 3,50 méter

- vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter

- cseresznyefa estében 5,00 méter

- dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter

c)külterületnek a kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területen kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kert, szőlőt és gyümölcsfát a b./ pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

- 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter

- 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében1,20 méter

- 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter

- fa esetében 8,00 méter

2./ Közút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és kerttől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter , 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

4. melléklet

TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM

Helyi jelentőségű védett természeti emlékek

Szám hrsz faj

1* 0282/2a Tilia cordata (kislevelű hárs) - mesgye

2* 342 a telek területén található összes fa

3 361 Taxus baccata (közönséges tiszafa) -két tiszafa

összenőve

4 368/17 Aesculus hippocastanum (közönséges vadgesztenye)

5* 371 Tilia cordata (kislevelű hárs) - a templomkert hársai

6* 370 Chameacyparissus lawsoniana (oregoni álciprus) fasor

7 419 Tilia cordata (kislevelű hárs)

8 0242 Aesculus hippocastanum (közönséges vadgesztenye)

9 0242 Aesculus hippocastanum (közönséges vadgesztenye)

10 0242 Alnus glutinosa (enyves éger)

11 0224/2 Aesculus hippocastanum (közönséges vadgesztenye)

12 0224/2 Juglans regia (közönséges dió)

13 0248/1 Pyrus pyraster (vadkörte)

14 368/5 Sophora japonica (japánakác)

15 368/5 Taxus baccata (közönséges tiszafa)

16* 291 Carpinus betulus (gyertyán) - sövény

17 67 Tilia cordata (kislevelű hárs)

18* 208/2, 209 Platanus x hybrida (közönséges platán) - fasor

19* 150/5, 150/6 Platanus x hybrida (közönséges platán, Aesculus

hippocastanum (közönséges vadgesztenye), Tilia

cordata (kislevelű hárs) - kétoldali vegyes fasor 20-25 31/2 Corylus colurna (török mogyoró) - 6 fa

5. melléklet

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME

1. Helyi területi védelem

hrsz.-ok: 417, 416, 415, 414, 412, 411, 410, 409, 413 Petőfi S. utca közterület,

408 út, 407, 406, 405, 404, 402, 401, 396, 394, 397/1, 393/1, 393/2, 392, 391/1,

391/2, 397 egy része

2. Helyi jelentőségű művi értékek

	cím	hrsz.	funkció	védelem
1	Fenyő u.	120	iskola	H2
2	Berzsenyi D. u.	117	r.k. templom	H1
3	Berzsenyi D. u. 10.	189	lakóház	H1
4	Berzsenyi D. u. 16.	192	lakóház, gazd. ép.	H2
5	Berzsenyi D. u. 24.	202	lakóház, gazd. ép.	H2
6	Berzsenyi D. u.	183	művelődési ház	H2
7	Berzsenyi D. u. 40-44.	209	községháza	H2
8	Berzsenyi D. u. 90.	355	lakóház tornáca	H2
9	Berzsenyi D. u. 133.	544	lakóház	H2
10	Berzsenyi D. u. 146.	419	lakóház	H2
11	Felső-Szeleste	371	r.k. templom	H1
12	Petőfi S. u. 15.	409	lakóház	H2
13	Petőfi S. u. 17.	407	lakóház, gazd. ép.	H2
14	Kossuth L. u. 24.	291	lakóház	H2
15	Temető u. 5.	21	lakóház	H2
16	temető	027/4	kereszt	H1
17	Berzsenyi D. u. közterület	65	kereszt	H1
18	Berzsenyi D. u. csomópont, közter.	518	kereszt	H1
19	Felső-Szeleste	0242	Szent Család szobor	H1
20	Felső-Szeleste külterület	0224/2	kereszt	H1
21	külterület, 86.sz. út mellett	02/42	kápolna	H1
22	temető	0221	kereszt	H1
23	kastélypark	183	arborétum emléktábla	H1
24	Alsó-Szeleste	116	emlékmű	H1
25	Felső-Szeleste	371	emlékmű	H1

Hatályon kívül helyezte: 4/2017.(III.29.) Ör, 16-a, hatálytalan: 2017. 03.30-tól

⁴

Hatályon kívül helyezte: 4/2017.(III.29.) Ör, 16-a, hatálytalan: 2017. 03.30-tól

⁵

Hatályon kívül helyezte: 4/2017.(III.29.) Ör, 16-a, hatálytalan: 2017. 03.30-tól

⁶

Módosította: 4/20017.( III.29.) Ör., hatályos 2017.03.30-tól.

⁷