1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti örökség:

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. § (1) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(2) A helyi védelem egyedi és területi védelem lehet.

(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek kimutatását rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Helyi védett területen a területi védelem célja a területrész kialakult szerkezetének, úthálózatának, telekosztásának, a telek utcai határvonalának, a telkek méretének, a kialakult domborzati viszonyoknak és természetes növényzetének megőrzése.

(5) A helyi védett terület lehatárolását és kimutatását rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését bárki kezdeményezheti írásos formában, Szeleste Község Önkormányzatánál.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánítás, vagy védettség törlése tárgyában e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.

(4) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(5) Helyi védettséget megállapító, vagy védelem alóli törlés esetén a módosított rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a jogi jelleg törését.

5. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló művi értékek nyilvántartása a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) szóló Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján tartalmazza:

(2) A nyilvántartás E-Térben történő naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. § Védettség megszűnése esetén az utolsó ismert állapotot ábrázoló fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a nyilvántartás részét kell képezze.

7. § A helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő módon megóvni, a használat továbbá nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9. § Szeleste település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

10. § A 9. §-ban meghatározott településrészek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

11. § Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon kétoldali fasorokat kell telepíteni.

12. § Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál a fasort alkotó azonos fafajt, fafajokat kell telepíteni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

13. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt tilos ültetni. .

14. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

15. § Oromzat fedetlen OSB lappal történő szigetelése csak ideiglenesen, felújítás, új építés ideje alatt megengedett.

16. § Többszörösen összetett kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

17. § Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.

18. § Közterületi telekhatárt képező támfal borítása csakis természetes anyagok felhasználásával, úgy mint terméskő, tégla készülhet.

19. § (1) Lakóépületek kizárólag magas-tetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, valamint 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Lakóépületeken, azok közterületről, közhasználatú területről látható részén a natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

(3) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetőek.

20. § (1) Lakóépületek tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet (lapostető esetén zöldtető kialakítása is megengedett).

(2) Lakóépületeken, azok közterületről, közhasználatú területről látható részén a natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

21. § Meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon lehet kialakítani.

22. § Épületeken, azok közterületről, közhasználatú területről látható részén a natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

23. § A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel, valamint lapostetővel (esetleg zöldtetős kialakítással) is építhetők.

24. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb nem lehet.

25. § (1) Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb és 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Az épületeken, azok közterületről, közhasználatú területről látható részén a natúrbarnától a középvörösig terjedő, valamint antracitszürke, szürke és zöld színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

26. § Az épületek közterületről, közhasználatú területről látható részének homlokzatszínezésénél semleges, vagy természetes földszíneket kell alkalmazni (úgy mint: RAL 1000- RAL 1002; RAL 1012-RAL 1015; RAL 1019, RAL 1024, RAL 1024, RAL 6000- RAL 9018).

27. § Közterületi telekhatárt képező kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

28. § (1) Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, zsindelytető, nád és zsupszalma lehet.

(2) A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, valamint 45°-nál meredekebb nem lehet.

29. § Az épületek és építmények csak a területen meglévő védendő növények megtartásával – a településkarakterhez illeszkedő módon – helyezhetők el.

30. § (1) Épületek, mellékrendeltetésű építmények csak magastetővel létesíthetők.

(2) Tetőhéjazatként az égetett cseréptől eltérő anyag alkalmazása nem megengedett.

31. § (1) Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

(2) Közterületi telekhatárt képező kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

(3) Élősövény kerítést elsősorban őshonos fajok (úgy mint borostyán, babérmeggy, berkenye) felhasználásával kell kialakítani.

32. § (1) Épületek tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, valamint 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek – alacsony hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetőek.

33. § Az épületek közterületről, közhasználatú területről látható részének homlokzatszínezésénél semleges, vagy természetes földszíneket kell alkalmazni (úgy mint: RAL 1000- RAL 1002; RAL 1012-RAL 1015; RAL 1019, RAL 1024, RAL 1024, RAL 6000- RAL 9018).

34. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt épületek esetében a meglévő utcai homlokzat, védett oldaltornác jellegét, az épületek tetőformáját és tetőalakítását, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani

(2) Helyi területi védelem területén álló épület és helyi egyedi védelem alatt álló épület utcai homlokzatán, továbbá helyi egyedi védelem alatt álló épület védett oldaltornácán és helyi egyedi védelem alatt álló gazdasági épületen nem helyezhető el

35. § Helyi védett területen a területen történetileg kialakult telekstruktúra, telepítés módja és utcakép megőrzendőek..

36. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek közül az Egyéb külterület alkalmas.

37. § A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

38. § „Természeti terület” elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével alakítható ki.

39. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

40. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy, mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

41. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

42. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, magánszemély saját lakhatását biztosító építési tevékenységtől eltérő esetben az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

43. § (1) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő és a településképi szempontból meghatározó karakterű terület építészeti arculatához illeszkedő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el.

44. § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

45. § (1) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése illeszkedjen a környezethez

(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

46. § Tilos 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó, vibráló forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

47. § (1) A településképi rendelet tartalmával, a településképi kötelezések értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy az általa megbízott tervező településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kezdeményezhet.

(2) Kérelem esetén az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor - átruházott hatáskörében eljárva - a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

48. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(2) Szakmai konzultáció során az átruházott hatáskörben eljáró polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az említett terveket is.

49. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat. Ennek tényét az emlékeztetőben szintén meg kell állapítani.

50. § A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

51. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez nem kötött alábbi tevékenységek esetében:

52. § Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le

53. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által az átruházott hatáskörben eljáró polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

54. § Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesíti.

55. § (1) Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester jogszerűtlen állapot megállapítása esetén településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi követelmények érvényesítése érdekében.

(2) A jogszerűtlen tevékenység elkövetőjét az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetésére hívja fel, határidő megjelölésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében új határidő megjelölésével az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettel szemben természetes személy esetében, 100.000 Ft-tól 200 000 Ft-ig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében 100.000 Ft-tól 2 000 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(6) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

56. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

57. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 6/2018.(V.30.) önkormányzati rendelet.