Acsád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (VI. 14.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat Acsád település közigazgatási területére
Hatályos: 2007. 06. 14
Acsád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (VI. 14.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat Acsád település közigazgatási területére
2007.06.14.
Acsád település Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1999. Évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról szóló 1997. Évi LXXVIII. Törvény 6. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a következő Önkormányzati Rendeletet alkotja: (továbbiakban: Rendelet)
1. § (1) A szabályozási előírások Acsád település teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A szabályozási terv Acsád település teljes közigazgatási területére terjed ki.
(3) E Rendelet a szabályozási tervvel együtt érvényes, amely ábrázolja a település bel- é külterületi határait.
(4) A település teljes közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK), valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendezési és egyéb vonatkozó országos és más helyi előírások, valamint e Rendelet szerint lehet.
(5) Külön jogszabály által védett – műemlékvédelem, országos jelentőségű védett terület – területeket, építményeket érintő felhasználását, építési munkát engedélyezni és végezni a védett értékek figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezése szerint szabad.
(6) A település belterületbe vonandó területeit az alább felsorolt földrészletek:
a 010/7 hrsz, a 010/8 hrsz, a 010/9 hrsz, 010/25 hrsz, a 010/26 hrsz, 012/1 hrsz, 012/2 hrsz, a 0118/7 hrsz, a 0118/8 hrsz, 0118/16 hrsz és a 0118/17 hrsz.
(7) A környezetvédelem vonatkozásában a15/2004.(XII.27.) számú önkormányzati határozattal jóváhagyott Acsád település környezetvédelmi programjában szerepló elhatározások az irányadók!
(8) Jelen rendeletnek nem képezi részét a dőlt betűkkel szedett és zárójelben rögzített törvények és rendeletek, így ezek módosítása nem vonja maga után a jelen rendelet – a Helyi Építési Szabályzat – módosítását!
2. § (1) A Helyi Építés Szabályzattal együtt érvényes Szabályozási terv alaptérképi elemei az alábbiak:
a.) közigazgatási terület határa
b.) meglévő belterület határ
c.) meglévő telekhatárok, helyrajzi számok és az utcanevek
d.) épületek, építmények és műtárgyak határvonalai
e.) létesítmények megnevezései és a házszámok
(2) A szabályozási terv kötelező és egyben megtartandó elemei:
a.) a belterület és külterület határa
b.) a közterületet nem közterülettől elválasztó szabályozási vonal és a szabályozási vonalhoz tartozó szabályozási szélesség
c.) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó vonal
d.) a területfelhasználási módok határai
e.) az övezeti határok az övezeti jellemzőkkel
f.) kizárólagos területfelhasználási módok területfelhasználása
g.) közhasználat céljára átadandó területek
h.) védett területek határa és ezen területekre vonatkozó előírások
i.) védőterületek határa és ezen területekre vonatkozó előírások
j.) beültetési kötelezettséggel jelölt területek.
(3) A szabályozási terv kötelező elemeit megváltoztatni csak a hatályos törvény
(Étv.9. §.) szerint a szabályozási terv módosításával lehet, a jelen paragrafus
(2) bekezdés a.) c.) d.) és f.) pontokban meghatározottak módosításához a településszerkezeti terv módosítása is szükséges.
(4) A szabályozási terv kötelező elemeitől a mindenkor érvényes OTÉK előírásainak keretein belül, el lehet térin a kulturális örökség és a természeti értékek védelme érdekében.
(5) A szabályozási tervben irányadó elemek:
a.) telekhatár
b.) irányadó szabályozási vonal
c.) a javasolt telekhatár megszüntetések
(6) Ahol szabályozási terv új szabályozási vonalat nem jelöl, ott a meglévő közterület határát kell szabályozási vonalnak tekinteni!
(7) Az irányadó szabályozási elemek módosítása vagy az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt egyéb rendelkezések megtartása mellett jelen rendelet a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
Az építés általános feltételei
3. § (1) Építési telken és területen az egyes tájszerkezeti és településszerkezeti egységek részletes előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a.) a rendeltetésszerű használathoz szükséges teljes vagy részleges közművesítettség biztosított vagy az építmény használatbavételéig biztosítható, a közművek tekintetében a hatályos rendeletben rögzítetteket kell betartani. (az OTÉK 8. § (2) bekezdése)
b.) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes háztartási hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének lehetősége biztosítható.
c.) az építmény nem befolyásolja károsan a földalatti és föld feletti vizek tisztaságát.
d.) a levegő minőségét
e.) a vonatkozó zajvédelmi rendeletben és e Rendeletben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz
f.) a vonatkozó tűzvédelmi előírások teljesülnek
g.) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése biztosítható (OTÉK 42. §)
(2) A telkekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, védőzöld telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.
4. § (1) A kerítés létesítés szabályai:
a.) A telkek határvonalain kerítés létesíthető
b.) Kerítést ott kötelező létesíteni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja vagy a hatályos rendelet (OTÉK 44. § (2) bekezdése) alapján az építési hatóság elrendeli. A kerítés építési engedélyezése során az illeszkedés szabályát kell alkalmazni!
c.) A telkek utcavonalán tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető legfeljebb 2,00 méter magassággal.
d.) A telkek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán kerítés létesíthető, legfeljebb 2,00 méter magassággal.
A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények
5. § (1) Acsád település a településrendezési feladatok megvalósításának érdekében az alábbi sajátos jogintézmények elrendelését teszi.
a.) településrendezési kötelezettség
(2) A település önkormányzata a temető védelme érdekében, 30 méter mélységben beültetési kötelezettséget ír elő védőzöld megvalósításának céljából a 038/1 hrsz-ú külterületi mezőgazdasági területre.
(3) Acsád Település Önkormányzata az alább felsorolt területre ültetési kötelezettséget rendel el:
a.) a 010/7 hrsz-ú és a 010/8 hrsz-ú földterületre összesen 50,00 méter szélességben a szabályozási terven jelöltek szerint, a 8638. jelű összekötő út tengelyétől mérten
b.) a 036/1 hrsz-ú major területre a telekhatártól mért 20,00 méter szélességben a szabályozási terven jelöltek szerint
c.) a 405 hrsz-ú gazdasági terület- kereskedelmi szolgáltató területre lakóterületek védelme érdekében a hátsó kert egy részén és az oldalkertre 15,00 méter szélességben a szabályozási terven jelöltek szerint
(4) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:
a.) terület gyepesítését
b.) a telepítési sáv keresztmetszetének közepe felé emelkedő növényszintű, vegyes lombos-örökzöld növényzet telepítését
(5) Az ültetést a megvalósuló terület felhasználás kezdetétől számított 3 éven belül kell elvégezni!
(6) A sajátos jogintézmény elrendelése megszűnik, ha a településrendezési feladatok az elrendeléssel érintett területeken megvalósultak.
III. Fejezet
Településszerkezet-területfelhasználás
6. § (1) A település igazgatási területét építési szempontból:
a.) beépítésre szánt területre
b.) beépítésre nem szánt területre
tagozódik.
(2) A beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:
a.) lakóterület:
a.1.) falusias lakó jele: FL
a.2.) tartalék falusias lakóterület jele: FLt
a.3.) falusias lakóterület – helyileg védett terület szabályozása jele: FLv
b.) vegyes terület:
b.1.) településközpont vegyes jele: VT
c.) gazdasági terület:
c.1.) kereskedelmi szolgáltató jele: GK
e.1.) temető területe jele: KT
e.2.) egyedi jelentőségű intézményközpont jele: KI
e.3.) szállás, vendéglátó és sport terület jele: KV
e.4.) nagy zöldfelülettel rendelkező sportter. jele: KSp
e.5.) közműterület: jele: KK
területként, - területfelhasználási egységentként - lehet megkülönböztetni.
(3) A beépítésre nem szánt területek:
a.) közlekedési- és hírközlés
a.1.) közúti közlekedési terület jele: K
a.2.)kötöttpályás közlekedési terület jele: Kö
b.1.) gazdasági erdő jele: Eg.
c.1.) zöldterület – közpark jele: Zkp
c.2.) védő zöldterület jele: Zv
d.1.) általános mezőgazdasági jele: MÁ
d.2.) majorság területe jele: MM
e.1.) vízgazdálkodási terület jele: V
területként, - területfelhasználási egységként – lehet megkülönböztetni.
7. § (1) A település lakóterülete:
a.) falusias lakóterület jele: FL
(2) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egység elsősorban lakóépületek továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari és mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgálnak. A területfelhasználási egységben az alábbi épületek és építmények helyezhetők el:
a.) lakóépület
a.1.) maximum két önálló lakóépület egy-egy lakással, vagy
a.2.) maximum egy önálló egység két lakással
b.) mező-, és erdőgazdasági építmény
c.) oktatási, egészségügyi és szociális épület
d.) kézműipari építmény
e.) kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület
(3) Az előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező 5,00 méter. A település egyéb területén az előkert helyét az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,00 méterben kell meghatározni.
(4) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) telekalakítás:
a.1.) kialakítható legkisebb telekszélesség:
a.1.a.) új teleknél: 16,00m
a.1.b.) meglévő teleknél: kialakult
a.2.) kialakítható legkisebb telekmélység:
a.2.a.) új telkeknél: 35,00 m
a.2.b.) meglévő telkeknél: kialakult.
a.3.) kialakítható legkisebb telekterület méret:
a.3.a.) új teleknél: 700,00 m2
a.3.b.) meglévő telkeknél: kialakult, új telekalakítás min. 700,00 m2
b.) beépítési mód:
b.1.) az FL1 és FL2 jelű övezetben: 30,00 %
b.2.) az FL3 jelű övezetben: szabadonálló
c.) a beépítettség legnagyobb mértéke: minden övezetben 30,00 %
d.) a megengedett építmény magasság:
d.1.) kialakult, meglévő foghíjak beépítése esetén – FL1 jelű övezetben – az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni a szomszédos két – két épület párkánymagasságokhoz igazodva maximum 0,60 cm-t lehet eltérni
d.2.) új lakóterületi egységeknél – az FL2 és az FL3 jelű övezetetekben: maximum +4,50 m
e.) a terület minimum résleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 40,00%
g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 0,5
h.) a terület övezeti jele:
h.1.) FL1-O-30-K-K
h.2.) FL3 -O-30-4,50- 700 m2
h.3.) FL3-SZ-30-4,50-700 m2
(5) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben burkolt parkoló (zöldbeton, betonaszfalt) létesíthető. A területen a lakóegység igényén túl annyi személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, anmennyi az adott terület rendeltetési egysége(i) és funkcionális igénye(i) megkövetel(nek).
(6) A lakóterületi zöldfelületeket az övezeti jellemzők ( min 30,00 %-os zöldfelületi arány) figyelembevételéve, intenzív fenntartás előirányzásával, szükség szerint játszó és pihenőhelyek kialakításával, és legalább 50%-os borítottságot eredményező fás növényzettel beültetve kell (kertrendezési terv alapján) megvalósítani.
Tartalék falusias lakóterület
8. § (1) A tartalék falusias lakóterület felhasználásához és az építési feltételek szabályozásához szabályozási tervet kell készíteni.
Falusias lakóterület- helyi építészeti értékvédelem
9. § (1) A település falusias – helyi építészeti védelem területe – lakóterülete:
a.) falusias lakóterület jele: FLv
(2) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználás egység elsősorban lakóépületek továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, kézműipari és mezőgazdasági építmények elhelyezésére szolgálnak. A területfelhasználási egységben az alábbi épületek és építmények helyezhetők el:
a.) a lakóépület
a.1.) maximum két önálló lakóépület egy-egy lakással vagy
a.2) maximum egy önálló egység két lakással
b.) mező-, és erdőgazdasági építmény
c.) oktatási, egészségügyi és szociális épület
d.) kézműipari építmény
e.) kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület
(3) A település falusias – helyi építészeti védelem területe – lakóterülete az alábbi övezetekre tagozódik:
a.) telekszerkezetével, építészeti megjelenésével és beépítési vonalával együtt szabályozott terület jele: FLv1
b.) beépítési vonalával és meghatározó telekszerkezet – szalagtelek védett terület jele: FLv2
(4) Az
(1) bekezdésben rögzített területek általános építési feltételei és szabályozási előírásai a jelen rendeletben rögzített
7. § alapján történik azzal, hogy az egyes övezetek előírásai az alábbiakkal egészülnek ki:
a.) az
(5) bekezdés a.) pontjában rögzített
FLv1 jelű övezet a település Kossuth Lajos utcája a területen az épületek építmény magasságát, építészeti megjelenését meg kell tartani, a telkek tovább nem oszthatóak, az épület bontása során az érvényben lévő előírásokon túlmenően fotó dokumentáció készítése szükséges.
b.) az
(5) bekezdés b.) pontjában rögzített
FLv2 jelű övezet a település Béke utcája az övezetben az úgynevezett „zártsorú” beépítési vonalat meg kell tartani, az épülete építménymagasságát és építészeti megjelenését meg kell őrizni, a telkek tovább nem oszthatók, valamint az épületek arányait egymáshoz való illeszkedését meg kell őrizni.
(5) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület övezeti jele:
a.) FLv1.-O-30-4,50-kialakult
b.) FLv2-O-30-4,50 kialakult
Településközpont vegyes terület
10. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épülete, valamint sport építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területén az alább felsorolt épületek és építmények helyezhetőek el:
a.) a laképület
b.) igazgatási épület
c.) kereskedelmi, szolgáltató, szállás és vendéglátó épület
d.) egyéb közösségi szórakoztató épület
e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
(2) A településközpont vegyes területét a szabályozási terve határolja körül. Jele: VT.
(3) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának megfelelően az alábbi követelményeket kell betartani.
a.) kialakítható legkisebb telekterület méret:
a.1.) meglévő telkeknél: kialakult, új telekalakításkor minimum 800,00 m2
b.) beépítési mód:
b.1.) szabadon álló
b.2) oldalhatáron álló
c.) a beépítettség legnagyobb mértéke: 60,00 %
d.) a megengedett építmény magasság:
d.1.) kialakult, meglévő beépítése esetén az építmény magasságot a meglévő építményekhez viszonyítva kell meghatározni.
d.2.) új területi egységeknél: maximum +6,00 m
e.) területet minimum részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 20,00%
g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 2,4
h.) a terület övezet jele:
h.1.) VT1- SZ-60-K-K
h.2.) VT2-O-60-6,00-800
(4) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben annyi személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, amennyit az adott terület rendeltetési egysége(i) és a funkcionális igénye(i) megkövetel(nek).
(5) A vegyes terület településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyenek szállító járművek számára.
Kereskedelmi gazdasági szolgáltató terület
11. § (1) A település – kereskedelmi, szolgáltató területei elsősorban gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgálnak, melyek a környezetükre káros, zavaró hatással nem bírnak.
(2) A település kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területét a szabályozási terv határolja körül. Jele: GK
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az alábbi épületek helyezhetőek el:
a.) mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b.) igazgatási, egyéb iroda épület
c.) üzemanyagtöltő
d.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(4) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterület méret:
a.1) új teleknél: 800,00 m2
a.2.) meglévő telkeknél: kialakult, telekalakításkor minimum 800,00 m 2
b.) beépítési mód: szabadon álló
c.) a beépítettség legnagyobb mértéke: 60,00 %
d.) a megengedett építmény magasság:
d.1.) kialakult, meglévő beépítése esetén az építmény magasságot a meglévő építményekhez viszonyítva kell meghatározni
d.2.) új területi egységeknél: maximum +5,50 m
e.) a terület minimum részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 20,00%
g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 2,0
h.) a terület övezeti jele:
h.1.) GK1-SZ-60-5,50-800m2
h.2.) GK2-SZ-60-K-800m2
(5) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben annyi gépjármű elhelyezését kell biztosítani, amennyit az adott terület rendeltetési egysége(i) és a funkcionális egysége(i) megkövetel(nek).
12. § (1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 7.§ 8.§ 9.§ 10.§-ok szerinti területektől eltérő területek.
(2) A település különleges területeit a szabályozási terv határolja körül.
(3) A település különleges területfelhasználási egységébe az alábbi terület tartozik:
a.) temető területe jele:KT
b.) egyedi jelentőségű intézményközpont jele: KI
c.) szállás, vendéglátó és sport terület jele: KV
d.) jelentős zöldfelülettel rendelkező sport ter. jele: KSp
e.) közműterület jele:KK
(4) A
(3) bekezdés a.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – temető területe – a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterület: kialakult – tovább nem osztható
b.) beépítési mód: szabadonálló
c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 5,00 %
d.) megengedett építmény magasság: maximum +4,50 m
e.) a területet minimálisan: részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 40,00%
g.) megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 0,5
h.) a terület övezeti jele: KT-SZ-5-4,50-K
(5) Az
(3) bekezdés b.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – egyedi jelentőségű intézmény terület – a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterület: kialakult – tovább nem osztható
b.) beépítési mód: szabadon álló
c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 30,00 %
d.) megengedett építmény magasság:
d.1.) kialakult, meglévő beépítése esetén: az építmény magasságot a meglévő építményekhez viszonyítva kell meghatározni úgy, hogy az épületek párkánymagassága között maximum 60 cm méretkülönbség lehet
e.) a terület minimálisan: részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 40,00%
g.) megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 1,0
h.) a területi övezeti jele: KI-SZ-30-K-K
i.) az intézmény területen: csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
(6) Az
(3) bekezdés c.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – szállás, vendéglátó és sport terület – a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500m2 -3000 m2
b.) beépítési mód: szabadonálló
c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 40,00%
d.) megengedett építmény magasság +7,50 m
e.) a terület minimálisan: részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 40,00%
g.) megengedett legnagyobb szintterületsűrűség
h.) a terület övezeti jele:
h.1) KV1-SZ-40-7,50-1500 m2
h.2) KV2-SZ-40-7,50-3000 m2
i.) a vendégváró területen: csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
(7) Az
(3) bekezdés d.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – sport terület – a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterületek: kialakult
b.) beépítési mód: szabadonálló
c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 5,00 %
d.) megengedett építmény magasság: 5,50 m
e.) a terület minimálisan: részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 80,00 %
g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 0,5
h.) a terület övezeti jele: KSp-SZ-5-5,50-k
i.) a sport területen: csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
(8) Az
(3) bekezdés e.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – közmű terület – a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterület: kialakult
b.) beépítési mód: szabadon álló
c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 20,00 %
d.) megengedett építmény magasság: +4,50 m
e.) a terület minimálisan: részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 60,00%
g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 2,0
h.) a terület övezeti jele: KK-SZ-20-4,50-K
i.) a közmű területen: csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
(9) Az
(3) bekezdés e.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – közmű terület – a tájképvédelmi terület vonatkozó előírásait – jelen rendelet
27. § (7) bekezdésében rögzítetteket - be kell tartani!
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közmű terület
13. § (1) A közlekedési- és közmáterületeket a szabályozási terv határolja le. jele: K
(2) A közúti közlekedési övezetben elsősorban az alább felsorolt elemek tartoznak:
a.) forgalmi út – országos összekötő út
b.) helyi kiszolgáló út
c.) kerékpárút
d.) gyalogút
e.) parkoló
f.) közmű
g.) járda
h.) vasút
i.) a közlekedési területhez tartozó zöldfelület
(3) A közlekedési és közmű-elhelyezésre szolgáló közterületet és országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gyalogos-utak és járdák, a gépjármű várakozó helyek (a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével) -, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(4) A szabályozási tervben rögzített építési területet – szabályozási szélességet – a közutak és közterületek részére biztosítani kell!
(5) A szabályozási terven és a jelen rendeletben meghatározott szabályozási szélességen belül csak a közűt létesítményei, az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezések és közművek létesíthetők.
(6) A vonatkozó rendeletekben rögzítettek szerint – a szabályozási terven és a jelen rendeletben meghatározott szabályozási szélességen belül emlékmű, köztéri képzőművészeti alkotás, utcabútor, hirdető-berendezés, reklámberendezés és növényzet telepíthető.
(7) A közúthasználat számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:
Sorsz. út jele(száma, neve, hrsz-a) útkategória közterületi szélessége úthálózati szerepe tulajdonos
a.) belterületi utak
1. 8635 jelű Vát-Acsád ök. B.V.C.B 30,00 m országos m. út á. Közútkezelő
2. 8635 jelű Acsád- Kőszeg ök. B.V.C.B 30,00 m országos m. út á. Közútkezelő
3. 8638 jelű Söpte-Csepreg K.V.A. 30,00 m országos m. út á. Közútkezelő
3. 86324 jelű Acsád vasútállomáshoz
vezető út B.V.C.B 30,00 m országos m. út á. Közútkezelő
4. Béke utca B.V.C.B 11,00 m-18,00 m gyűjtő út önkormányzat
5. Semmelweis tér B.V.C.B 16,00 m-20,00 m gyűjtő út önkormányzat
6. Petőfi utca B.V.C.B 12,00 m- 14,00 m gyűjtő út önkormányzat
7. Szombathelyi utca B.V.C.B 12,00 m-20,00 m gyűjtő út önkormányzat
8. Vörösmarty utca B.VI.d.B 18,00 m kiszolgáló út önkormányzat
9. Arany János utca B.VI.d.B 16,00 m kiszolgáló út önkormányzat
10. Táncsics Mihály utca B.VI.d.B 16,00 m kiszolgáló út önkormányzat
11. Kossuth utca B.VI.d.B 12,00 m-14,00 m kiszolgáló út önkormányzat
12. 404 hrsz utca B.VI.d.B 12,00 m -12,00 kiszolgáló út önkormányzat
13. 377 hrsz utca B.VI.d.B 12,00 m kiszolgáló út önkormányzat
14. 96 hrsz utca B.VI.d.B 18,00 m kiszolgáló út önkormányzat
15. 95 hrsz utca B.VI.d.B 12,00 m kiszolgáló út önkormányzat
b.) külterületi utak
16. 053 hrsz-ú K.VIII. 6,00-7,00 m mezőgazd. út önkormányzat
17. 049 hrsz-ú K.VIII. 12,00-16,00 M mezőgazd. út önkormányzat
18. 040 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
19. 044/1 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
20. 044/2 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
21. 046 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
22. 068/2 hrsz-ú K.VIII. 15,00 m mezőgazd. út önkormányzat
23. 078 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
24. 077 hrsz-ú K.VIII. 16,00 m mezőgazd. út önkormányzat
25. 071 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
26. 073 hrsz-ú K.VIII. 7,00 m mezőgazd. út önkormányzat
27. 022/1 hrsz-ú K.VIII. 12,00 m-14,00 m mezőgazd. út önkormányzat
28. 022/2 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m-10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
29. 024 hrsz-ú K.VIII. 12,00 m-18,00m mezőgazd. út önkormányzat
30. 026 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m-18,00 m mezőgazd. út önkormányzat
31. 083 hrsz-ú K.VIII. 18,00 m mezőgazd. út önkormányzat
32. 086 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
33. 093 hrsz-ú K.VIII. 12,00 m mezőgazd. út önkormányzat
34. 012 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
35. 0119 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m-12,00 m mezőgazd. út önkormányzat
36. 035 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
37. 0112 hrsz-ú K.VIII. 22,00 m mezőgazd. út önkormányzat
38. 0117 hrsz-ú K.VIII. 18,00 m mezőgazd. út önkormányzat
39. 0121 hrsz-ú K.VIII. 15,00 m mezőgazd. út önkormányzat
40. 084 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
41. 0127 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
42. 0123 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
43. 0107 hrsz-ú K.VIII. 5,00 m-8,00 m mezőgazd. út önkormányzat
44. 097 hrsz-ú K.VIII. 12,00 m mezőgazd. út önkormányzat
45. 0100 hrsz-ú K.VIII. 10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
46. 0102 hrsz-ú K.VIII. 8,00 m-10,00 m mezőgazd. út önkormányzat
(8) Az új közutak elhelyezése céljára a következő szabályozási szélességet, építési területet kell biztosítani:
a.) tervezett új összekötő út – országos összekötő út a Söpte – Csepreg 8638 jelű összekötő út nyomvonalának korrekciója – szabályozási szélessége (építési területe) a település közigazgatási területén:
Tervezési osztály jele: KV.A
Hálózati funkció: b.
Környezeti körülmény: B.
Tervezési sebesség: vt= 50 km/ó
Szabályozási szélesség: 30,00 m
b.) az új lakó utak szabályozási szélessége, építési területe:
Tervezési osztály jele: BVI.
Hálózati funkció : d.
Környezeti körülmény: BC.
Tervezési sebesség: vt= 30 km/ó
Szabályozási szélesség: 12,00 m
c.) mezőgazdasági utak szabályozási szélessége, építési területe:
Tervezési osztály jele: BVI.
Hálózati funkció : d.
Környezeti körülmény: B.
Tervezési sebesség: vt= 40 km/ó
Szabályozási szélesség: 12,00 m
(9) A közlekedési területekre a vonatkozó szabályozottak alapján építési engedélyt kell kérni a Vas Megyei Közlekedési Felügyelettől!
(1988. évi I. trv. 29. §) (10) A
(2) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben építményt, köztárgyat, berendezést csak az OTÉK
26. § (3) bekezdése és a Közúti Közlekedésről szóló törvény alapján lehet.
(1988. évi I. Törvény) (11) Az országos közutakhoz kapcsolódó bekötőút – országos mellékút beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén (külterületen) – az út tengelyétől számított, valamint az egyvágányú vasút esetén a vasútvonal szélső vágányától számított 50-50 méteren belül épület nem helyezhető el, létesítményt is csak az út és vasút kezelőjének hozzájárulásával lehet elhelyezni, külön jogszabályban előírt feltételek szerint.
(12) Az ingatlan csatlakozások – kapubejárók kialakítása csak a vonatkozó ágazati szabályozások és az útkezelők előírási szerint történhet.
(13) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen területen semmiféle növényzet, létesítmény nem helyezhető el.
(14) Az új közlekedési területek kijelölésénél és felhasználásánál melyek a tájképvédelmi területbe tartoznak jelen rendelet 26. §(3) bekezdésében rögzítetteket be kell tartani.
(15) Az utak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál jelen rendelet
30. § (5) bekezdésében rögzítetteket – vízerózióval érintett területek- be kell tartani!
(16) A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdát kell biztosítani!
(17) Közút és vasút szintbeli kereszteződésénél az utak forgalomszabályozásáról s a közúti jelzések elhelyezéséről szóló rendeletben meghatározott rálátási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50,00 cm-nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.
(18) A Szombathely- Sopron 15. sz. vasútvonal (GySEV), kötött pályás közlekedési terület kialakítása és használata:
a.) A vasútvonal szabályozási szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 10,00 méter
b.) Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50,00 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezni!
c.) A vasúti területen és annak állomási szakaszán a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el, valamint a tulajdonos vagy fenntartó részére szolgálati lakások
d.) A vasúti területen és annak állomási szakaszán kivételesen elhelyezhető raktározási, karbantartási, igazgatási, kereskedelmi, vendéglátási és szociális épület.
e.) A vasúti területen és annak állomási szakaszán az épület elhelyezés és kialakítás feltételei:
e.1.) legnagyobb építménymagasság: + 7,50 m
e.2.) beépítési mód: szabadon álló
(19) A szabályozási terven jelölt 12,00 méter vagy azt meghaladó szabályozási szélességű új utcák mentén legalább egyoldali fasor létesítendő. Meglévő út menti hiányos fasorok szükség szerint kiegészítendők.
(20) Gépkocsi parkolónál (10 férőhely felett) legalább 4 férőhelyenként 1 db fát kell ültetni.
(21) Útkereszteződésekben a rálátási háromszög biztosítása érdekében semmiféle növénytelepítés nem helyezhető el.
14. § (1) A zöldterületet a szabályozási terv határolja le.
(2) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark, közkert.
(3) A (2) bekezdés szerinti területfelhasználási egységet rendeltetése szerint az alábbiak alapján különböztetjük meg:
a.) zöldterület jele. Z-kp
b.) védő zöldterület jele: Zv
(4) A
(3) bekezdés a.) pontja szerinti területfelhasználási egységekben az alábbi építményeket és épületeket lehet elhelyezni:
a.) pihenést, testedzést szolgáló építmény, illetve az ezt kiszolgáló szociális épület – sétaút, pihenőhely, tornapálya és gyermekjátszótér
b.) vendéglátó és szolgáltató épület
c.) a terület karbantartására szükséges épület
(5) A
(3) bekezdés a.) pontja szerinti területeken legfeljebb 2,00 % beépítettséggel helyezhetők el az épületek.
(6) A
(3) bekezdés b.) pontja szerinti területeken épületet elhelyezni tilos!
(7) A
(3) bekezdés a.) pontjában meghatározott területfelhasználási egység területén az azt igénybe vevők számára szükséges személygépjármű parkoló csak terepszinten, fásítva, zöldbeton burkolattal létesíthető, maximum a közpark területének 5,00%-án.
(8) A zöldterület területét érintő építési, kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény vagy kertépítészeti terv is szükséges.
(10) A szabályozási terven jelölt zöldterületeket (közpark területeket) a funkcionális igények szerint sport, játszó és pihenőhelyekkel kell kialakítani, intenzív fenntartás biztosításával, kertrendezési terv alapján.
(11) A védő zöldfelület funkciójú, beültetési kötelezettségű területeket legalább 70,00 %-os borítottságú, lehetőleg többszintes fás növényzettel kell beültetni.
15. § (1) Az erdő területet a szabályozási terv határolja körül.
(2) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(3) Az erdő műveléságú gazdasági elsődleges rendeltetéssel rendelkező földrészletek szabadidős- turisztikai erdőként való hasznosítását csak az Állam Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának engedélye alapján lehet, melyet a hatályos törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet határoz meg. (1996. Évi LIV. törvény)
a.) gazdasági erdő jele: Eg
(5) A
(4) bekezdés a.) pontja szerinti területfelhasználási egységben az alábbi építményeket és épületeket lehet elhelyezni:
a.1.) köztárgyak
a.2.) ismeretterjesztésre szolgáló, épületnek nem minősülő építmények
a.3.) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak
a.4.) az erdő rendeltetésének megfelelő épület
(6) A
(4) bekezdés a.) pontja szerinti területen az alábbi építési követelményeket kell betartani:
a.) A 10 ha alatti területeken épületet elhelyezni tilos
b.) a 10 ha és 20 ha közötti területnagyságú földrészleten az erdő rendeltetésének megfelelő épület 0,50% beépítettséggel elhelyezhető
c.) a 20 ha területnagyságú földrészleten az erdő rendeltetésének megfelelő épület 0,20 %-os beépítettséggel elhelyezhető
(7) Acsád település közigazgatási területén lévő tájképvédelmi területbe tartozó erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatás-oktatást szolgáló épületek helyezendők el, a természeti értékek sérelme nélkül.
(8) Acsád település közigazgatási területén lévő az ökológiai zöld folyosó területébe tartozó erdőterületen jelen rendelet
23. §-ban rögzítetteket be kell tartani.
(9) Acsád település közigazgatási területén lévő természeti területébe tartozó erdőterületen jelen rendelet
25. §-ban rögzítetteket be kell tartani.
(10) Acsád település közigazgatási területén 26.-ban rögzítetteket be kell tartani.
(11) A
(2) bekezdés szerinti terület felhasználási egységben annyi személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, amennyit az adott terület rendeltetési egysége(i) és a funkcionális igénye(i) megkövetel(nek).
16. § (1) A hagyományosan mezőgazdasági területet a szabályozási terv határolja le.
(2) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
a.) általános mezőgazdasági terület jele: MÁ
b.) majorság területe jele: MM
(4) A
(3) bekezdés a.) pontjában meghatározott területet a szabályozási terv határolja körül.
(5) A
(3) bekezdés a.) pontjában meghatározott területen birtokközpont kialakítása megengedett.
(6) A
(3) bekezdés a.) pontja szerinti területfelhasználási egységben annyi gépjármű elhelyezését kell biztosítani, amennyit a területen kialakítható építési telkek és az ezeken elhelyezhető funkció(k) megkövetel(nek).
(7) A
(3) bekezdés b.) pontja szerinti területfelhasználási egységben – majorság terület – a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:
a.) kialakítható legkisebb telekterület: 5.000,00 m2
b.) beépítési mód: szabadonálló
c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 30,00%
d.) megengedett építmény magassága: +4,50 m
e.) a területet minimálisan: részleges közművel kell ellátni
f.) a legkisebb zöldfelület: 40,00 %
g.) megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 0,5
h.) a terület övezeti jele: MM-SZ-30-4,50-5000 m2
i.) a majorság területén: csak a terület igényei szerinti gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el, amiket a major területén kell biztosítani.
(8) Azon mezőgazdasági területek felhasználásánál és beépítésénél, melyek az ökológiai zöld folyosó területébe tartoznak jelen rendelet
23. § -ban rögzítetteket be kell tartani.
(9) Azon mezőgazdasági területek felhasználásánál és beépítésénél, melyek a tájképvédelmi területbe tartoznak jelen rendelet
26. §-ban rögzítetteket be kell tartani.
17. § (1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő, az OTÉK 30. § (1) bekezdésében felsorolt tartalommal.
a.) vízgazdálkodási terület jele: V
(3) Az
(1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben az alábbi építmények helyezhetők el:
a.) vízkárelhárítás
b.) vízi sport és a sporthorgászás céljára szolgáló közösségi építmények
(4) A
(3) bekezdésben felsorolt építmények elhelyezésénél, kialakításánál és hatósági engedélyezésénél a Vízgazdálkodásról szóló törvény, továbbá a hatályos korm. rendeleteket kell figyelembe venni.
(1995. évi LVII. Törvény, továbbá a 123/1977 (VII,18.) Korm. Rendelet valamint a 49/1999. (III.18.) Korm Rendelet) (5) Hullámtérben, nem mentett területen építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával lehet.
IV. Fejezet
18. § (1) Levegőterhelést okozó létesítmény csak akkor engedélyezhető, ha védelmi övezete nem korlátozza a saját és más övezetek területének megengedhető hasznosítását
(2) A település közigazgatási területén kellemetlen szagot, bűzt okozó, új gazdasági célú, termelő, szolgáltató vagy raktározó tevékenységet szolgáló építmény nem helyezhető el, kivéve a közműveknek, közszolgáltatásoknak a település és térsége ellátásához szükséges létesítményei, továbbá jogszabályoknak megfelelő ( A levegőtisztaság védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (III. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt tevékenységek) állattartás létesítményei.
(5) A település védett területei és a településközpont területén hulladék, kerti avar nyílt téri égetése nem engedélyezhető.
(6) Új, nagy számú állattartó telep a lakóterülettől mért 1.000,00 méteren belül nem létesíthető, állattartó telepek védőtávolságát a hatályos rendeletben rögzítettek szerint be kell tartani! (21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 2. számú melléklete)
Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem
19. § (1) Zaj elleni védelem szempontjából Acsád közigazgatási területén a hatályos szabályok, rendelete szerint (8/2002 (III.22.) Köm-EüM együttes rendelete) kategóriákba (területi funkciókba) az alábbiak szerint kell besorolni a területeket, illetve az övezeteket:
1. sorszámú területi funkció: védett természeti területek és a Kulturális Örökségvédelem alatt álló ingatlanok
2. sorszámú területi funkció: az összes lakóterületi övezet, az összes különleges terület övezetei és a zöldterületek övezetei
3. sorszámú területi funkció: településközpont övezete
4. sorszámú területi funkció: gazdasági területek övezete, mezőgazdasági területek övezete (kivéve, amik természeti védelem alatt állnak), közlekedési területek övezete, közműterületek övezete és az egyéb területek övezete
(2) A településen lévő oktatási-nevelési létesítmények környezetében csak olyan tevékenység engedélyezhető, amely azok területén a nappal 50 dB mérhető határérték túllépést nem okoz!
(3) Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépjárműforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető, az éritett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (speciális nyílászárók beépítése, falburkolás…stb) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző egységeken belül érvényes megengedett határértékek ne kerüljenek túllépésre.
(4) A zajterhelési határértékeket épületek zajtól védendő helyiségeiben a hatályos rendelet és a hozzákapcsolódó mellékletek szerinti területi funkcióknak megfelelően kell megállapítani
(8/2022.(III.22.) Köm-Eüm együttes rendelet és a 4. Sz. melléklete) (5) Az emberre ható rezgés terhelési határértékelt épületekben a hatályos rendelet és a hozzá kapcsolódó mellékletek szerinti épület, helyiség funkcióknak megfelelően kell megállapítani. (8/2022.(III.22) Köm-Eüm együttes rendelet és a 5.Sz. melléklete)
20. § (1) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.
(2) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket közcsatornába vezetés előtt előtisztítani szükséges. A terület szennyvizeit közcsatornába kell elvezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek a kormányrendelet által előírt küszöbértékek. (204/2001. (X.26.) kormányrendelet) A csatornahálózat megépüléséig a településen zárt szigetelt szennyvíztárolóba kell gyűjteni a szennyvizet. Abban az esetben, ha a településen megvalósul a szennyvízcsatorna, úgy az a kibocsátó, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, az a hatályos törvény szerint talajterhelési díjat köteles fizetni! (2003. évi LXXXIX. tv.)
(3) Acsád település közigazgatási területe a 33/2000. (III.17.) Kormány rendelet szennyeződés érzékenységi besorolása szerint a „B” érzékeny kategóriába tartozik.
(4) Területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal ( kőzet, föld, homok és építési törmelék) történhet.
(5) Szennyvíz, szennyezet csapadékvíz és egyéb szennyező anyag a nyílt árkokba, vízfolyásokba, valamint tavakba nem vezethető.
(6) Épületek, utak egyéb létesítmények kialakításakor az érintett területen lévő termőföld, humusz termőréteg védelméről, összegyűjtéséről (deponálásáról) és újrahasznosításáról a beruházónak, építtetőnek kell gondoskodnia.
(7) A felszíni vizekbe csak a hatályos rendeletnek megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető. (a módosított 9/2002. (III.222.) KöM-KöVIM együttes rendelet 3. vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő)
(8) A Hosszúvíz patak felszíni vízvédelmi területének határait a szabályozási tervlap rögzíti.
(9) A keletkező szennyvizekkel a környezetet szennyezni TILOS!
(10) A településen található élővizek védelmében az alábbi előírásokat kell betartani:
a.) a vízfolyások mentén 50,00 méteres sávban csak szelektívpermetet és növényvédelmi szereket lehet használni.
b.) élővízfolyás 50,00 méteres sávjában gyomírtószer nem alkalmazható
c.) az élővízfolyások mellett kialakult természetes növényzetet megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet.
(11) Jelen Rendelet a település Környezetvédelmi Programjával együtt érvényes.
21. § (1) Acsád település területén a közüzemi háztartási hulladékszállítást biztosítani kell. A keletkezett háztartási hulladék csak zárttérben illetve gyűjtőedényekben tárolható. A veszélyes hulladékok kezelése csak a hatályos jogszabályok szerint történhet. (a 98/2001. (VI.15.) Korm. Rendelet)
(2) A szennyvízhálózat kiépítésével az a egyedi szennyvízgyűjtőket a szennyvízhálózat használatbavétele után egy éven belül meg kell szüntetni!
(3) A település közigazgatási területén veszélyes hulladék lerakóhely vagy égető nem létesíthető!
(4) A különleges kezelést igénylő egészségügyi hulladék gyűjtését és elszállítását szerződéses keretek között kell biztosítani!
(5) A településen illegális szemét- és törmeléklerakás tilos, a hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényzetben tárolható.
V. Fejezet
22. § (1) Acsád település közigazgatási területén lévő mezőgazdasági-, erdő és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleségét nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
(2) Acsád település közigazgatási területén az országos területrendezési terv alapján az országos ökológiai hálózat részét képezik az alábbi területek:
a.) Ökológiai zöld folyosó
b.) Védett természeti terület
c.) Természeti terület
Ökológiai zöld folyosó területe
23. § (1) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai zöld folyosó területén lévő ökológiai zöld folyosó területét a szabályozási terv rögzíti.
(2) Acsád település közigazgatási területén lévő Natura 2000 hálózaton belül a HUON 20003 Ablánc patak völgye megnevezés alatt felsorolt területek, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek találhatók:
a.)046 hrsz, 049 hrsz,051 hrsz, 052 hrsz, 059 hrsz, 060 hrsz, 054/2 hrsz, 054/3 hrsz, 054/4 hrsz, 054/5 hrsz, 054/6 hrsz, 054/7 hrsz, 054/8 hrsz, 054/9 hrsz, 055/1 hrsz, 055/2 hrsz, 055/5 hrsz, 055/7 hrsz, 055/8 hrsz, 055/9 hrsz, 055/10 hrsz, 064/1 hrsz, 064/2 hrsz és a 068/1 hrsz.
(3) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai területén lévő ökológiai zöld folyosó területein a hatályos kormányrendeletben foglaltakon túl az alábbiakat kell érvényesíteni: (275/2004. (X.8.) kormányrendelet)
a.) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területébe eső területek használatánál és fejlesztésénél az extenzív gazdálkodást kell alkalmazni.
b.) Acsád település közigazgatásit területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében a kialakult tájhasználat megváltoztatása tilos.
c.) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területébe eső mezőgazdasági területek birtokközpont nem létesíthető.
d.) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében az ökológiai folyosók hézagait pótolni szükséges.
f.) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területébe eső erdőterületek védelmi rendeltetésű erdők.
g.) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében új építményt létesíteni nem lehet.
h.) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény kialakítása nem lehet.
(4) Acsád település közigazgatási területén lévő ökológiai zöld folyosó területén bármely tevékenység csak a védetté nyilvánító határozattal összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján, az adott települési önkormányzat engedélyével, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság véleményének figyelembe vételével lehet végezni.
Védett természeti terület
24. § (1) Acsád település közigazgatási területén lévő védett természeti területbe a hatályos törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterületek tartoznak. (természet védelméről szóló 1996. évi LIII.tv.)
(2) Acsád település helyi jelentőségű természetvédelmi területébe az alább felsorolt területek – mint védett természeti területek – tartoznak:
a.) Szegedy kastély parkja – 3,2 ha 111 hrsz. alatt – műemlék
b.) Platán fasor – 4021 m2 96 hrsz alatt
(3) Acsád település közigazgatási területén lévő helyi védett természeti területen bármely tevékenység csak a védetté nyilvánító határozattal összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján, az adott települési önkormányzat engedélyével, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság véleményének figyelembe vételével lehet végezni.
(4) Acsád település közigazgatási területén lévő helyi védett természeti területre kezelési és fenntartási tervet szükséges készíteni.
(5) Acsád település közigazgatási területén lévő helyi védett természeti területbe tartozó területek bővítése csak korlátozott mértékben, a hagyományos településszerkezethez és úthálózathoz szervesen igazodva lehetséges – erdő, vagy más természetközeli élőhely igénybevétele nélkül - .
(6) Acsád település közigazgatási területén lévő helyi védett természeti területen távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény valósítható meg.
25. § (1) Acsád település közigazgatási területén lévő természeti területek közé azon területek tartoznak, melyek valamennyi olyan földterületek, amelyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek, azaz az élőhelyen, illetve a tájban végbemenő folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak (potenciálisan minden gyep, erdő, nádas és művelés alól kivett – nem építmény elhelyezésére szolgáló földterület) (1996. évi LIII. tv.)
(2) Acsád település közigazgatási területén lévő természeti területekhez az alább felsorolt erdőterületek tartoznak. Ezek az erdőterületek szervesen kapcsolódnak az ökológiai zöld folyosóhoz, annak folytatásaként alkotnak egységes egészet.
a.) Vágás dűlő: a 070/1 hrsz, a 068/2 hrsz. a 083 hrsz, a 070/2 hrsz, a 070/3 hrsz, a 072 hrsz, a 074 hrsz, a 078/1 hrsz, a 076/3 hrsz, a 075 hrsz, a 076/4 hrsz, 092/1 hrsz és a 092/2 hrsz.
b.) Erdő dűlő: a 091/1 hrsz, a 094/1 hrsz,094/2 hrsz, a 094/3 hrsz, a 096/1 hrsz, 096/2 hrsz és a 098 hrsz.
(3) Acsád település közigazgatási területén lévő természeti területbe tartozó erdőterületek védelmi-védett erdőterületek.
(4) Acsád település közigazgatási területén lévő természeti területbe új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül létesíthető.
(5) Acsád település közigazgatásit területén lévő természeti területbe potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény kialakítása nem lehetséges.
26. § (1) Acsád település közigazgatási területén lévő tájképvédelmi területet az ökológiai zöld folyosó területeinek és a természeti területek összessége adja, a tájképvédelmi területet a szabályozási terv rögzíti. A területen lévő tájképvédelmi területébe a jelen rendeletet 23. § (2) bekezdésében és a 25. § (2) bekezdésében rögzített területek tartoznak
(2) Acsád település közigazgatási területén lévő tájképvédelmi területbe tartozó mezőgazdasági területein a művelési ágak kialakult arányait meg kell tartani, a kialakult és meglévő művelési ágakat és módokat meg kell őrizni.
(3) Acsád település közigazgatási területén lévő tájképvédelmi területében kiépítendő közlekedési utat (Acsád-Gór tervezett településközi út) és a vasutat (Szombathely – Sopron 15 számú vasútvonal) a tájba illesztés követelményei szerint a domborzati és ökológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon szükséges vezetni.
27. § (1) A település országos jelentőségű védett épületei, műemlékei:
a.) r.k. templom MTsz: 7607, 364 hrsz
b.) volt Szegedy-kastély és kastélypark MTsz:7606 ,111 hrsz és 96 hrsz
(2) A település közigazgatási területén az alábbi nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók:
sorszám lelőhely neve helyrajzi szám
1.) Semmelweis tér templom 362 hrsz
2.) Szegedy kastély kastély 111 hrsz
3.) Arany J. kelet 466 hrsz
4.) Arany J. dél 425/5 hrsz, 464 hrsz, 46561 hrsz és 465/2 hrsz
5.) Csepregi úti dűlő 025/6 hrsz
6.) Cikota erdő alatt 010/2 hrsz, 010/9 hrsz, 010/10 hrsz, 010/25 hrsz, 011 hrsz, 94 hrsz és 95 hrsz
7.) Hetes dűlő 0118/7 hrsz, 0118/8 hrsz és a 0118/17 hrsz
8.) Belső rétszer 0104 hrsz
(3) A település közigazgatási területén lévő műemlékileg védett területeken és a műemlékileg védett épületeknél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóságként jár el.
(4) Műemléki környezetben és a nyilvántartott régészeti lelőhelyen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el!
(5) Régészeti örökségvédelem érdekében
a 2001. évi LXIX. törvény II. Rész : I.Fejezetében leírtak (RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME c.) be kell tartani!
(6) Az építkezések megkezdése előtt a régészeti lelőhelyeket fel kell tárni (megelőző feltárás)
a 2001. évi LXIV Tv. 22. § (1) - (2) bekezdés alapján. A régészeti tevékenység költségeit a hatályos jogszabályok alapján a beruházó köteles viselni
a 2001. évi LXIV. Tv. 22. § (3) a 19. § (3) bekezdései alapján. (7) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes Savaria Múzeumot és Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
(8) Acsád település közigazgatási területén a kulturális örökség szempontjából érzékeny területeket az alábbi területek:
a.) A Béke utca páros és páratlan oldala
b.) A Semmelweis tér
c.) A Kossuth utca páratlan oldala
d.) A Vörösmarty utca páratlan oldala
e.) A Petőfi Sándor utca 85. hrsz-től a 93 hrsz-ig húzódó területe
f.) A Petőfi Sándor utca 96 hrsz-től a 110 hrsz-i húzódó területe
g.) A Petőfi Sándor utca és az Arany János utca által határolt területek az alábbi helyrajzi szám alatt: a 414/1 hrsz, a 414/2 hrsz, a 410 hrsz, 413 hrsz, valamint a 415 hrsz-től a 424 hrsz-ig.
28. § (1) A helyi értékvédelem területét és tárgyait a szabályozási tervlap határolja körül, a helyi értékvédelem az alábbiakra terjed ki:
a.) területi építészeti értékvédelem
b.) egyedi építészeti értékvédelem
c.) zöldfelületi értékvédelem
(2) Az
(1) bekezdés a.) pontjában rögzített területi értékvédelem a hagyományosan kialakult telekkel – térrel -, jellemző beépítéssel és mértékkel valamint jellemző épülettípussal együtt őrzendő meg együttesként.
(3) A település területi építészeti értékvédelmét a szabályozási terv határolja körül, ezen területek az alábbiak:
a.) Az Ablánc major területe a 053 hrsz, a 062 hrsz, a 063/1 hrsz, a 063/2 hrsz, a 064/1 hrsz és a 064/4 hrsz.
b.)A Béke utca páros oldala – utcakép védelem.
(4) Az
(1) bekezdés a.) pontjában rögzített területi építészeti értékvédelem:
a.) telkével és beépítésével, épületkarakterükkel, épületarányukal együtt értéket képviselő, önmagában esetleg kevéssé értékes épületek és környezetük.
b.) egyedi épületek, melyek egyedi építészeti, esztétikai, jellege kifejezi a település múltjának sajátosságát, egyéni kultúráját, hagyományait és a település számára megőrzendő, védendő értéket képvisel.
(5) Az egyedi építészeti védelem alá tartozó épületek az alábbiak:
a.) Kossuth utca: Kossuth Lajos utca 4. szám – 304/3 hrsz, Kossuth Lajos utca 5 szám – 282 hrsz, Kossuth Lajos utca 8 szám – 302 hrsz, Kossuth Lajos utca 14 szám – 296 hrsz és a Kossuth Lajos utca 16 szám – 295 hrsz.
b.) Béke utca: Béke utca 23 szám – 130 hrsz, Béke utca 24 szám - 342 hrsz, Béke utca 27 szám – 132 hrsz, béke utca 28 szám – 336 hrsz, Béke utca 29 szám – 133 hrsz, Béke utca 30 szám – 335 hrsz, Béke utca 31 szám – 137 hrsz, Béke utca 55 szám – 154 hrsz és a Béke utca 59 szám – 157/1 hrsz.
c.) Vörösmarty utca 6 szám – 405 hrsz – volt major épületei.
(6) Az
(5) bekezdésben meghatározott ingatlanokra a jelen rendeletben rögzítetteken túlmenően az alábbiakat kell alkalmazni:
a.) a védett épület vagy épületrész csak igen indokolt, a gazdasági indokon túl is megalapozott esetben bonthatók csak el.
b.) abban az esetben, ha az épületet érintő bárminemű beavatkozás történik annak megkezdése előtt az épületet meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét a tervezés során oly módon kell figyelembe venni, hogy a feltárt értékek megőrzésre és lehetőség szerint bemutatásra kerüljenek
c.) a vizsgálat eredményét fotókkal dokumentálni kell
d.) homlokzat felújítás, átalakítás csak teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet
e.) a védett épületek, épületrészek szerkezeti és homlokzati részletei megőrzendők, hiány esetén pótolandók, felújítás és átalakítás csak az épületeredeti szerkezeteinek lehetőség szerinti legnagyobb mértékű magtartásával és eredeti formavilágának megfelelően végezhető.
(7) Az
(5) bekezdés c.) pontjában rögzített zöldfelületi értékvédelem:
a.) a közterületi zöldfelületek (közparkok, fasorok és a közlekedési területek zöldfelületei) növényállományának lehetőség szerinti maximális védelmét megóvását biztosítani kell, ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolás, illetve fa kivágás csak kertészeti szakember véleménye után végezhető, fakivágás és csonkolás engedélyezhető közvetlen baleset veszély elhárítása érdekében vagy a fa biológiai pusztulása esetén.
b.) a településen csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn
c.) védett fasorokban a fasor pótlása, rekonstrukciója a fasor jellemző fafajához igazodóan azonos fafajjal történjen
(8) Helyi védelem alapján védett zöldfelületnek minősülnek az alábbi területek:
a.) a temető zöldfelülete
b.) az Arany János utca, a Táncsics Mihály utca és a Kossuth Lajos utca közlekedési területei mellett lévő fasorok és közparkok
c.) a 408 hrsz-ú, a 410 hrsz-ú és a 411 hrsz-ú közparkok
d.) az Ablánci vendégváró terület zöldterülete.
VI. Fejezet
29. § (1) Acsád település közigazgatási területe szélerőművek telepítése szempontjából a preferálható területek közé tartozik.
(2) Acsád település közigazgatási területén a szélerőmű telepítésére alkalmas megvizsgálandó területet a településszerkezeti terv rögzíti.
(3) Acsád település közigazgatási területe a szélerőművek telepítéséhez az alábbi feltételeket kell biztosítani:
a.) megfelelő erősségű, gyakoriságú és magasságú szélenergia potenciái jelenléte,
b.) az áramszolgáltató képes fogadni a megtermelt elektromos energiát (nyilatkozat beszerzése szükséges)
c)környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, ami kitér a következőkre: természetvédelem, mezőgazdaság (különös tekintettel a meliorált területekre és repülőgépes növényvédelemre), bekötő utak, rendezési terv, erdészet, geológia (alapozási problémák és ásvány vagyon védelem), vízgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, közúti közlekedés, légi közlekedés, zaj- és rezgés ártalom, építészet, erőműgépészet, légszennyezés és meteorológia,
d.) a megtermelt elektromos energiát kábelen kell vezetni a meglévő rendszerbe,
e.) a földtulajdonosokkal bérleti szerződést kell kötni (vagy adás-vételi szerződést), ami kitér a terület rekultivációjára (újrahasznosítására) a felhagyás után.
(4) Acsád település közigazgatási területén a szélerőművek telepítésénél az alább felsorolt kizáró okokat maradéktalanul figyelembe kell venni:
b.) belterület, és az azon kívüli beépített és beépítésre kijelölt terület (kivéve a gazdasági területeket) és ezek 10h m-es körzete (ahol h a szélkerekek teljes magassága)
c.) gazdasági, tehát ipari és kereskedelmi területek, tanyás térségek és ezek 6h m-es környezete (ahol h a szélkerekek teljes magassága), kivéve a tanyák saját energiaellátását szolgáló, legfeljebb 20 kW teljesítményű szélkerekeit, melyeket a jogszabályok szerint méretezni kell, s a dőléstávolság megtartása mellett telepíthetők a tanyák közelébe,
d.) utak és közművezetékek h m-es /dőléstávolság/ környezet (ahol h a szélkerekek teljes magassága)
e.) a település három oldala
f.) erdőterület
(5) Acsád település közigazgatási területén a szélerő elhelyezésének az alábbi szempontokat kell kielégíteni a jelen paragrafus
(3) és
(4) bekezdéseiben rögzítettekkel együtt:
a.) maximum 160,00 méter magas, fehér színű szélkerék telepíthető
b.) a szükséges környezetvédelmi és külön jogszabályban meghatározott vizsgálatokat, hatástanulmányokat el kell
(6) A szélkerekek telepítésére alkalmas terület egészét nem kell művelésből kivonni, csak a műtárgyak által elfoglalt, s üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket.
(7) A környezeti hatásvizsgálatról szóló hatályos kormányrendeletet be kell tartani és környezetvédelmi engedélyt kell kérni! (314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében a szélerőmű MW összteljesítménytől, védett természeti területeken 200 kW összteljesítménytől)
30. § (1) Acsád település vízeróziónak kitett területe azon terület, ami az Ablánc patak vonzási területe, amely a település közigazgatási területével határos. A területet a településszerkezeti terv rögzíti.
(2) Acsád település vízeróziónak kitett területe védelmi-védett erdő terület
(3) Acsád település közigazgatási területét érintő vízeróziónak kitett területen vízgyűjtőnként olyan komplex vízgazdálkodási kistérségi tervek készítése szükséges, amelyek alapján meghatározhatóvá válnak az egyes vízfolyások vízgyűjtő területein szükséges melliorációs, és műszaki beavatkozások.
(4) Acsád település közigazgatási területét érintő vízeróziónak kitett terület övezetében kiemelt célkitűzés a növényzettel való borítottság megőrzése, illetve növelése.
(5) Acsád település közigazgatási területét érintő vízeróziónak kitett területeken az utak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése.
31. § (1) A Rendelet 12. § (3) a.) pontja szerinti területfelhasználási egységben, a temető területének telekhatáraitól számított 30,00m belül a 038/1 hrsz-ú külterületi mezőgazdasági terület területén, védőzöld kialakítása kötelező. A zöldterületi sávba épület nem építhető!
(2) Vízvezetékek védőtávolsága a vonatkozó szabályzatban rögzítettek szerint.
(3) Az élővízfolyások mindkét partja mentén az alábbi széles sávot kell biztosítani az élővízfolyások megfelelő karbantartása miatt.
a.) nagyobb árhullámmal veszélyeztetett vízfolyások mellett: 10,00 – 10,00 méter
b.) kisebb vízfolyások partéleitől: 6,00 – 6,00 méter
c.) önkormányzat kezelésében lévő árkok partéleitől: 3,00 – 3,00 méter
d.) árvízvédelmi létesítmények védett oldalától mért: 10,00 méter
(4) A települési összekötő út – országos mellék út – külterületi szakaszán, az út tengelyétől számított 50-50 méteren belül épület elhelyezése tilos! Ezen területek a közút védőterületei.
(5) A település közigazgatási területén lévő vasút szélső vágánytól számított 50-50 méteren belül épület elhelyezése tilos! Ezen területek a közút védőterületei.
(6) A település mezőgazdasági major területét feltáró út külterületi szakaszán, az út tengelyétől számított 20 – 20 méteren belül épület elhelyezése tilos! Ezen terület az út védőterülete.
(7) A település nyugati vonulatában lévő új lakóterületen a 8638. jelű összekötő úttól északra 50,00 méter mélységben épület elhelyezése tilos! Ezen terület az út védőterülete.
32. § (1) A nagyközépnyomású földgázvezeték tengelyétől mért 7,00 – 7,00 méteres védőterületében építeni illetve fásítani nem lehet! Ez a meglévő és a tervezett nagyközépnyomású földgázvezetékekre egyaránt vonatkozik!
(2) A középnyomású földgázvezeték tengelyétől mért 4,00 – 4,00 méteres védőterületében építeni illetve fásítani nem lehet! Ez a meglévő és a tervezett középnyomású földgázvezetékekre egyaránt vonatkozik!
(3) A nagyközépnyomású és a középnyomású földgázvezetékek javára szolgalmi jogot kell bejegyeztetni az állami ingatlan nyilvántartásba.
(4) Földfeletti villamos vezeték védőtávolsága 100-100 kV névleges feszültségszint között 13,00 méter, 1-35 kV névleges feszültségszint között 5,00 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesül, 2,50 méter. (122/2004. (X.15.) kormány rendelete szerint)
(5) A vízvezeték védőtávolsága a vonatkozó rendeletben rögzítettek szerint. (123/1997. (VII.18.) Kormány rendelet 4. számú melléklete)
(6) Vízközmű védőtávolsága víztorony esetén 24,00 méter a meglévő hálózat 1,50 méter szakaszon betartottan.
(7) Új, nagy számú állattartó telep a lakóterülettől mért 1.000,00 méteren belül nem létesíthető, állattartó telepek védőtávolságát a hatályos rendeletben rögzítettek szerint be kell tartani! (21/2001. (II.14.) kormányrendelet 2. számú melléklete)
33. § (1) Jelen rendelet 1. § (1) bekezdésében rögzített terület Szabályozási Tervét és az ehhez kapcsolódó Helyi Építési Szabályzatot együtt kell alkalmazni.
a.) Szabályozási terv – jóváhagyandó m=1:4000, m=1-8000 Tsz:2006-2
(2) Jelen rendelet mellékletei a Helyi Építési Szabályzat részét képezik és ezek együttes használat érvényes a település teljes közigazgatási területére!
(3) Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Belterületbe vonandó területek
a.) Beépítésre szánt terület
a.1.) lakóterület céljára:
a.1.a.) falusias lakóterület kialakításánál a 010/7 hrsz-ú, a 010/8 hrsz-ú, a 010/9 hrsz-ú mezőgazdasági területek felhasználásával!
a.1.b.) falusias lakóterület bővítése – a Kossuth utca páratlan számozása mögötti terület – 023/13 hrsz-ú mezőgazdasági terület egy részének felhasználásával
a.2.) gazdasági terület céljára:
a.2.b.) Kereskedelemi szolgáltató terület kialakítása a 0118/7 hrsz-ú, a 0118/8 hrsz-ú, a 0118/16 hrsz-ú és a 0118/17 hrsz-ú mezőgazdasági területek felhasználásával.
a.3.) különleges terület céljára:
a.3.a.) Különleges terület kialakítása a 010/9 hrsz-ú, a 010/10 hrsz-ú, a 010/25 hrsz-ú és a 010/26 hrsz-ú mezőzgazdasági területek felhasználásával – vendégváró terület.
a.3.b.) Különleges terület kialakítása a 012/1 hrsz-ú és a 012/2 hrsz-ú mezőgazdasági területek felhasználásával – sport terület
b.) Beépítésre nem szánt terület
b.1.) zöldterület céljára:
b1.a) Zöldterület, közpark kialakítása a 010/8 hrsz-ú és a 010/9 hrsz-ú mezőgazdasági területek felhasználásával