1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőcsatár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. Az Önkormányzat kötelező feladatait jelen rendelet 1. melléklete, az Önkormányzat önként vállalt feladatait jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal Torony Község Önkormányzata, Dozmat Község Önkormányzata és Felsőcsatár Község Önkormányzata tekintetében látja el a közös önkormányzati hivatal hatáskörébe tartozó feladatokat.

(4) Az Önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere található, a köríven a „Felsőcsatár Község Önkormányzata”, „Felsőcsatár Község Polgármestere”, a „Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal” és a „Toronyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirat található. A bélyegzőket sorszámmal kell ellátni, azokról lenyomatukkal és a használó megjelölésével a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A pecsétek, bélyegzők készítésének, használatának rendjéről belső szabályzatot kell készíteni.

(5) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

(6) Felsőcsatár község hivatalos honlapja: www.felsocsatar.hu (a továbbiakban: honlap).

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a Képviselő-testületet illeti meg. A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

3. § (1) A Képviselő-testület a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot biztosítva kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot, intézi a község közügyeit, gondoskodik a helyi közhatalom gyakorlásáról, a helyi közszolgáltatásokról.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, 4 főt egyéni listás szavazólapon választanak meg, a polgármester közvetlenül kerül megválasztásra, és a megválasztásával válik a Képviselő-testület tagjává. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a hatásköreit a polgármesterre, bizottságra, jegyzőre, a társulásra ruházza át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az átruházott hatáskörök címzettje annak ellátásáról – az önkormányzati hatósági ügyek kivételével – köteles a Képviselő-testnek következő ülésén beszámolni.

(5) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében társulásban vesz részt. Az Önkormányzata tagja

(6) A Képviselő-testület feladatainak eredményes ellátása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a vármegyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.

4. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet megtenni.

(2) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a képviselő, a jegyző, a Hivatal szakügyintézője, illetve a polgármester, valamint a Képviselő-testület bizottsága.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:

(4) Az előterjesztést, a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 5 nappal a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek kell benyújtani.

(5) Az előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.

5. § (1) Az írásbeli előterjesztés főbb részei:

(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés alapján kerülhet a Képviselő-testület elé:

6. § (1) A képviselő-testület tagjai, bizottság és a jegyző javaslatot tehetnek előterjesztés, vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására. A sürgősségi javaslatot indokolni kell.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb a testületi ülést megelőző napon 12 óráig a polgármesternél – és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek megküldve – lehet benyújtani.

7. § (1) A beszámoló a Képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely önkormányzati szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

8. § (1) Tájékoztató benyújtására jogosult polgármester, bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(2) Tájékoztató formájában kell a képviselő-testület elé terjeszteni:

(3) A tájékoztató elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.

9. § (1) Interpelláció a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb az ülés előtt 2 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.

(3) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról az interpelláló a soron következő ülésen nyilatkozik. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat javaslattétel céljából a polgármester vagy a jegyző elé utalja. A kivizsgálást követően a javaslatot a következő rendes ülésen a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

10. § (1) Kérdésnek minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A napirendi előtti kérdést írásban, legkésőbb az ülés előtt 2 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a kérdezett a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő rendes testületi ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

11. § (1) A Képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – éves munkatervet készít.

(2) A munkatervet – legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

12. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, és ünnepi ülést tart.

(2) A Képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi ülést tart. Az ünnepi ülés összehívására, levezetésére a rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

13. § Az alakuló ülés menetét, a napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

14. § (1) A képviselő-testület az elfogadott munkaterv alapján tart ülést. A polgármester a testület ülését indokolt esetben a munkatervtől eltérő időszakban is összehívhatja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a testület ülését.

15. § (1) A polgármester a munkatervben nem szereplő, az Mötv. 44. §-ban meghatározott esetkörökön túlmenően, különösen indokolt esetben rendkívüli testületi ülést is összehívhat. Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melyben a döntéshozatal a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen indokolt ügy lehet:

(2) Rendkívüli esetben a rendkívüli ülés telefonon és elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(3) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(4) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

16. § (1) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt legalább 5 nappal a Képviselő-testület ülése előtt elektronikus úton kell megküldeni a testületi tagok által megadott elektronikus kézbesítési címre. Amennyiben az elektronikus megküldés sikertelen, vagy el nem hárítható technikai ok miatt nem lehetséges, a testületi ülés dokumentumait papír alapon kell megküldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről az ülés előtt 5 nappal az Önkormányzat a közterületi hirdetőtáblán és a település honlapján, a Hivatal a hivatali hirdetőtáblán értesíti a lakosságot.

17. § A Képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni:

18. § (1) A Képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján lehet nyilvános és zárt.

(2) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott esetekben zárt ülést tart, az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a testület – minősített többséggel meghozott döntéssel – zárt ülés tartásáról határozhat.

(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi pontokhoz tartozó előterjesztés tartalma és a vita során elhangzottak- a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – nem nyilvánosak.

(4) A zárt ülésen részvételre jogosult a zárt ülésen tudomására jutott adatot, információt a zárt ülésen részvételre nem jogosult személy tudomására nem hozhatja.

(5) Zárt ülésen mobiltelefon, vagy egyéb hangrögzítésre, adathordozásra alkalmas eszköz – a jegyzőkönyv elkészítéséhez szükséges hangfelvétel kivételével – nem használható.

19. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés megkezdésekor megállapítja és kimondja a határozatképességet, javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére. A polgármester a testület határozatképességét az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kíséri. A Képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést berekeszti, és az ülést új időpont kitűzésével elnapolja.

(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb polgármesteri intézkedésekről, és a folytatott tárgyalásokról.

(3) Az ülés vezetése során polgármester feladatai különösen:

20. § (1) A Képviselő-testület tagjai, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve ügy napirendre vételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) A napirenden nem szereplő, de a település életében nagy jelentőségű és halaszthatatlan ügyben – amennyiben nem tartozik minősül interpellációnak, kérdésnek – az ülés napirendi pontjainak elfogadása előtt a képviselők és az ülésen tanácskozási joggal résztvevők 5 percben felszólalhatnak. A megszólalási lehetőségről a polgármester dönt.

(3) Jelen rendelet betartásával, a tanácskozás rendjével kapcsolatos ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, majd az ügyrendi javaslat megtételét követően a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz a javaslatról.

(4) Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a döntéshozatalt megelőzően válaszolni kell.

(5) A polgármester mérlegelési jogkörében jogosult – legfeljebb 5 perc időtartamú – felszólalási lehetőséget biztosítani olyan személynek, szervezetnek, akik a település polgárait széles körben érintő témakörben adhatnak tájékoztatást.

21. § (1) Az ülésvezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a tanácskozás időtartama alatt végig törekszik a vita hatékony és érdemi eldöntésére. Ennek keretében:

(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000,- Ft.

(4) A rendbírság összege a kiszabást követő tiszteletdíjból, polgármesteri illetményből, illetve alpolgármesteri tiszteletdíjból kerül levonásra.

(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita szabályszerű menetét lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés elnöke – ha a figyelmeztetés nem jár eredménnyel – az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztheti és a hátralévő napirendek tárgyalását a következő ülésre elnapolhatja.

22. § (1) A napirendi pont előterjesztéseit a meghívóban megnevezett személy terjeszti elő.

(2) A napirendi ponthoz való hozzászólás időtartama és sorrendje a vita megnyitása előtt a napirendi pont előadója:

(3) A képviselőt a vita megnyitását követően:

(4) Ugyanazon napirendi pont keretében a képviselőt a fenti időkereten túl egy alkalommal legfeljebb öt perces hozzászólás illeti meg.

(5) A polgármester – személyes érintettség esetén – a képviselő számára soron kívüli hozzászólást engedélyezhet legfeljebb két percben.

23. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére az Mötv. 47. § (1) bekezdése, egyszerű többségű, illetve minősített többségű döntéshozatalra az Mötv. 47. § (2) bekezdése irányadó.

(2) Az Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározott ügykörökön túl minősített többség szükséges:

(3) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában – az elhangzás sorrendjében – elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntés törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.

(6) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a Képviselő-testület döntését.

24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A Képviselő-testület – az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken kívül – a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyedének kezdeményezésére név szerinti szavazást tarthat. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat.

(2) Titkos szavazást a polgármester, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás időpontját, helyét, a szavazatszámláló bizottság tagjait, a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

26. § (1) A Képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

27. § (1) Rendelet alkotását és módosítását kezdeményezheti a Képviselő-testület tagja, a jegyző, a helyi társadalmi szervezet, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.

(3) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:

(4) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(5) A jegyző az elfogadott rendeletet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki, és gondoskodik a rendeletnek a település honlapján történő közzétételéről és nyilvántartásáról.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az ülésen elhangzottak tartalmi lényegét rögzíti.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. §-ában rögzítetteken túl tartalmaznia kell:

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát - a mellékletekkel együtt - a Hivatal kezeli.

(5) A jegyzőkönyv felterjesztésére és a jegyzőkönyvekbe történő betekintési jog gyakorlására az Mötv. 52. § (2) és (3) bekezdése az irányadó.

29. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület dönt, erről az Önkormányzat a közterületi hirdetőtáblákon, valamint a Hivatal hirdetőtábláján legalább 5 nappal korábban értesíti lakosságot.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületen lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, illetve a jegyző vizsgálja, és 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók, a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

30. § (1) A Képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönt lakossági fórumok tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) Az Önkormányzat a lakossági fórumról a közterületi hirdetőtáblákon, valamint a Hivatal hirdetőtábláján legalább 5 nappal korábban értesíti lakosságot.

(3) A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

31. § (1) A Képviselő-testület tagjai Felsőcsatár település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit.

(2) A Képviselő-testület a képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjának mértékére, folyósításának feltételeire vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

32. § (1) A képviselő az Mötv.-ben meghatározottakon túl jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza, a szavazatát nem köteles megindokolni.

33. § (1) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjaiban meghatározottakon túl köteles:

(2) Igazoltan van távol a Képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt bejelentette, illetve fontos, méltányolható ok vagy betegsége miatt marad távol.

(3) Igazolatlanul van távol a képviselő, ha a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a Képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki. Az igazolatlan távollét következményeiről a helyi képviselők és képviselő-testületi bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) A képviselőt a Képviselő-testület, valamint annak bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni.

34. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó bizottságot választ és eseti bizottságokat választhat.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 57. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(3) A bizottság feladat- és hatáskörét jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

35. § A képviselő-testület az alábbi esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre:

36. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv.ben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túlmenően:

37. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

38. § (1) A jegyző – a közös hivatalt létrehozó polgármesterek irányításával – vezeti a Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) A jegyző az Mötv. és egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokon kívül gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

(3) A jegyzőt, akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. A közös hivatalt létrehozó polgármesterek a jegyzői és aljegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző és aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői pályázati eljárás befejezéséig, illetve az akadály megszűnéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátására.

39. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hozott létre.

(2) A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik.

40. § (1) Az Önkormányzat vagyonára, gazdálkodására az Mötv. 106-116. §-ai irányadóak.

(2) A Képviselő-testület rövid és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban foglalja össze.

(3) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

41. § (1) E rendelet 2025. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 11/2017. (X.20.) önkormányzati rendelet.

(3) Az SZMSZ mellékletei és függelékei:

42. § Ez a rendelet 2024. december 1-jén lép hatályba.