Rum Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X.20.) önkormányzati rendelete
Rum Község Önkormányzata Képviselő-testületének10/2014. (X. 20.) önkormányzati rendeleteRum község Önkormányzata Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2019. 09. 13- 2020. 05. 15Rum Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X.20.) önkormányzati rendelete
Rum község Önkormányzata Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2019-09-13-tól 2020-05-15-ig
Rum Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a 17. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében működésének részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rum Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 9766 Rum, Béke u. 22.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Rum Község közigazgatási területe.
(4) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11; Kirendeltség: Rum, Béke u. 22.)
(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat lapja Zsennye Község Önkormányzatával közösen a Rába Parti Sorok, amely alkalmanként jelenik meg és közérdeklődésre számot tartó információkat tartalmaz.
(4) Az önkormányzat lapját a lakosság térítésmentesen kapja.
(5) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.rumkozseg.hu
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
- közösségi és versenysport támogatása
- civil szerveződések támogatása
- közbiztonság fenntartásának támogatása
- első lakáshoz jutás támogatása
- vérszállítás támogatása
- További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.
A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
3/A. §
(1) A Képviselő-testület a következő feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza át:
- Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött, átmenetileg szabad pénzeszközeinek betétként történő lekötéséről.
- Hitel igénybevételének kivételével dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
- Dönt az önkormányzat alkalmazottainak egy havi munkabére és járulékai erejéig történő hitelfelvételről.
- A költségvetési tartalék terhére - utólagos beszámolási kötelezettség mellett az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg utalványozhat.
- Rendelkezik az önkormányzat gépjárművei felett, használati jogukat, igénybevételüket szabályozza.
- Közterület használati engedélyt, illetve közútkezelői engedélyt ad ki.
- Dönt az önkormányzat szociális rendeletében meghatározott hatáskörök vonatkozásában.
(2) A képviselőtestület a következő feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulására ruházza át:
- háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátása
- központi orvosi ügyeleti feladatok ellátása.
(3) A képviselő-testület az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott hatáskörök gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(4) A polgármester - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.
3. A képviselő-testület működése
4. § (1)[1] A képviselő-testület 7 főből áll.
(2) A képviselőtestület – ide nem értve a közmeghallgatást – évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára szükség szerint munkamegbeszélést is tarthat, amelyen határozat nem születik, róla jegyzőkönyv nem készül.
(4) A képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.
(5) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(6) A falugyűlést – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester hívja össze.
5. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető. Sürgős esetekben az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.
(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: a) pénzügyi tervek és beszámolók, b) rendelet tervezetek, c) átfogó programtervek.
(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal, az előterjesztéseket legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.
(5) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(6) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.
6. § (1) A képviselő-testületi ülésen – a törvényben meghatározottakon túl – tanácskozási joggal vesznek részt:
a) az érintett napirendi pontok előadói,
b) akit a polgármester megjelöl.
(2)[2] A községben működő önszerveződő közösségek vezetőit – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalására. Felsorolásukat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) A képviselőtestület ülésének vezetése során a polgármester:
a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, ha az ülés határozatképtelen, 5 napon belül újabb ülést kell összehívni.
b) előterjeszti a napirendi javaslatot, a napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz;
c) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,
e) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,
f) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,
g) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,
h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,
i) berekeszti az ülést.
(4) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a kép- viselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.
(5) A képviselőtestület nem hoz döntést a polgármester beszámolójának elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
7. § (1) A képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a döntéshozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a döntéshozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a döntéshozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.
4. Vita és a döntéshozatal módja
8. §. (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: a) az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet. b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A vita lezárása után, - a döntés előtt - a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 4 képviselő-testületi tag egybehangzó szavazata szükséges.
(5) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
a) Hatáskör gyakorlásának átruházásához és visszavonásához,
b) Helyi népszavazás kiírásához,
c) Díszpolgári cím adományozásához,
d) Hitel felvételéhez,
9. § (1) A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt.
(2) Név szerinti szavazás tartását –melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz –a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazással eldöntendő kérdést,
b) a szavazás helyét, idejét,
c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
10. § (1) A képviselőtestület:
a) rendeletet alkot
b) határozatot hoz
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselőtestület ülésén napirendre kell tűzni.
(3) A rendelet alkotását a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartásával kezdeményezhetik továbbá: a) a jegyző, b) a településen működő civil szervezetek.
(4) A képviselőtestület rendeletét az önkormányzat hirdetőtábláján (Rum, Béke u. 22.) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos web lapján is közzé kell tenni. (5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) a két ülés között végzett munkáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló (6.§.(5) bekezdés), elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.
(6) A képviselő-testület határozatát külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …./201... (….hó… nap) sz. képviselő-testületi határozat. A zárójelben a határozat meghozatalának hónapját és napját kell feltüntetni.
5. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
11. § (1) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét 1 példányban kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) az ülésről távolmaradt önkormányzati képviselő neve,
b) a képviselő írásban leadott hozzászólása,
c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,
d) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv(ek)
e) hitelesítéshez szükséges aláírások
6. A képviselőtestület bizottságai
12. §[3] (1) A Képviselő-testület tagjaiból állandó bizottságként három fős ügyrendi bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság feladata:
a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján,
b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,
c) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.
(3) A Képviselő-testület által konkrét feladat ellátása érdekében létrehozott ideiglenes bizottság hatásköréről és összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.
(4) A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert említ, ott a bizottság elnökét-; ahol a Képviselő-testület tagját említi, ott a bizottság tagját kell érteni.
13. § (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Rumi Kirendeltségének hivatali helyiségében tekinthető meg.
(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.
(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.
6/A. Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás[4]
13/A.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a konkrét képviselő megnevezésével és a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények pontos megjelölésével kell benyújtani. A vizsgálatot mellőzni kell, ha a bejelentés nem tartalmazza a bejelentő személy nevét, lakcímét és aláírását.
(2) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Amennyiben a bejelentő a hiánypótlásnak nem tesz eleget, a kijelölt bizottság a rendelkezésre álló információk alapján dönt. Döntéséhez meghallgathatja az érintett képviselőt és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.
(3) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.
(4) A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
7. Polgármester, alpolgármester, jegyző
14. § (1)[5] A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:
a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,
e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,
f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.
15. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester helyettesítési feladatain túlmenően segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.
(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a legidősebb képviselő (korelnök gyakorolja). Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.
16. § (1) A jegyző a képviselőtestület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítésre jogosult személy a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző I. beosztású közszolgálati tisztviselője.
(3) A jegyző vagy megbízottja a társközségekben hetente egy alkalommal, kedd délelőtt tart ügyfélfogadást.
7/A. Közös Önkormányzati Hivatal[6]
16/A.§ (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Társulás[7]
16/B.§ (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása
b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
(2) a) A Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása feladatai:
aa) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet szervezése és ellátás
b) A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás feladatai:
ba) hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes feladatok koordinálása
9. Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések
18. § (1) A képviselő-testület Vasszécseny, Tanakajd, Csempeszkopács, Rábatöttös és Zsennye községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.
(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg. Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek előre megállapodnak. Amennyiben nincs egyezség, úgy a levezető személyének meghatározásához az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.
(3) Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.
(4) Az ülés összehívására, vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
10. Záró rendelkezések
19. §. (1) Ez a rendelet 2014. október 20-án 17 óra 45 perckor lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rum Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.1.) rendelete.
Módosította a 7/2019.(IX.12.) önkormányzati rendeet 1.§-a. Hatályos: 2019. szeptember 13-tól
Módosította a 7/2019.(IX.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2019. szeptember 13-tól
Módosította a 7/2019.(IX.12.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2019. szeptember 13-tól
Megállapította a 7/2019.(IX.12.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2019. szeptember 13-tól
A 14.§ (1) bekezdése a 7/2019.(IX.12.) önkormányzati rendelet 8. §-a szerint módosított szöveg. Hatályos: 2019. szeptember 13-tól.
Megállapította a 7/2019.(IX.12.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos 2019. szeptember 13-tól.
Megállapította a 7/2019 (IX.12.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2019. szeptember 13-tól
A 17.§-t a 13/2017.(IX.27.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 2017. szeptember 28-tól.