Rum Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a 17. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében működésének részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rum Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 9766 Rum, Béke u. 22.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Rum Község közigazgatási területe.

(4) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11; Kirendeltség: Rum, Béke u. 22.)

(5) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat lapja Zsennye Község Önkormányzatával közösen a Rába Parti Sorok, amely alkalmanként jelenik meg és közérdeklődésre számot tartó információkat tartalmaz.

(4) Az önkormányzat lapját a lakosság térítésmentesen kapja.

(5) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.rumkozseg.hu

2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

1. közösségi és versenysport támogatása
2. civil szerveződések támogatása
3. közbiztonság fenntartásának támogatása
4. első lakáshoz jutás támogatása
5. vérszállítás támogatása

2. További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le. 

A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

3/A. §

(1) A Képviselő-testület a következő feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza át:

1. Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött, átmenetileg szabad pénzeszközeinek betétként történő lekötéséről.
2. Hitel igénybevételének kivételével dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
3. Dönt az önkormányzat alkalmazottainak egy havi munkabére és járulékai erejéig történő hitelfelvételről.
4. A költségvetési tartalék terhére - utólagos beszámolási kötelezettség mellett az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg utalványozhat.
5. Rendelkezik az önkormányzat gépjárművei felett, használati jogukat, igénybevételüket szabályozza.
6. Közterület használati engedélyt, illetve közútkezelői engedélyt ad ki.
7. Dönt az önkormányzat szociális rendeletében meghatározott hatáskörök vonatkozásában.
   

(2) A képviselőtestület a következő feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulására ruházza át:

1. háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátása
2. központi orvosi ügyeleti feladatok ellátása.

(3) A képviselő-testület az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott hatáskörök gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(4) A polgármester - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

3. A képviselő-testület működése

4. § (1)^[1] A képviselő-testület 7 főből áll.

(2) A képviselőtestület – ide nem értve a közmeghallgatást – évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára szükség szerint munkamegbeszélést is tarthat, amelyen határozat nem születik, róla jegyzőkönyv nem készül.

(4) A képviselőtestület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.

(5) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(6) A falugyűlést – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester hívja össze.

5. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető. Sürgős esetekben az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: a) pénzügyi tervek és beszámolók, b) rendelet tervezetek, c) átfogó programtervek.

(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők legalább 5 nappal, az előterjesztéseket legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják.

(5) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét legalább 5 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

6. § (1) A képviselő-testületi ülésen – a törvényben meghatározottakon túl – tanácskozási joggal vesznek részt:

a) az érintett napirendi pontok előadói,

b) akit a polgármester megjelöl.

(2)^[2] A községben működő önszerveződő közösségek vezetőit – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalására. Felsorolásukat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A képviselőtestület ülésének vezetése során a polgármester:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, ha az ülés határozatképtelen, 5 napon belül újabb ülést kell összehívni.

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, a napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz;

c) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót;

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

e) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

f) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,

g) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,

i) berekeszti az ülést.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a polgármester:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a kép- viselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

(5) A képviselőtestület nem hoz döntést a polgármester beszámolójának elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

7. § (1) A képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a döntéshozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a döntéshozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a döntéshozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.

4. Vita és a döntéshozatal módja

8. §. (1) A polgármester a napirendek felett külön-külön nyit vitát, amelynek során: a) az előterjesztő a vita előtt kiegészítést tehet. b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A vita lezárása után, - a döntés előtt - a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(4) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 4 képviselő-testületi tag egybehangzó szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) Hatáskör gyakorlásának átruházásához és visszavonásához,

b) Helyi népszavazás kiírásához,

c) Díszpolgári cím adományozásához,

d) Hitel felvételéhez,

9. § (1) A képviselőtestület a nyílt szavazás során kézfelemeléssel dönt.

(2) Név szerinti szavazás tartását –melyről a képviselőtestület vita nélkül határoz –a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazással eldöntendő kérdést,

b) a szavazás helyét, idejét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

10. § (1) A képviselőtestület:

a) rendeletet alkot

b) határozatot hoz

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselőtestület ülésén napirendre kell tűzni.

(3) A rendelet alkotását a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartásával kezdeményezhetik továbbá: a) a jegyző, b) a településen működő civil szervezetek.

(4) A képviselőtestület rendeletét az önkormányzat hirdetőtábláján (Rum, Béke u. 22.) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos web lapján is közzé kell tenni. (5) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a két ülés között végzett munkáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló (6.§.(5) bekezdés), elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.

(6) A képviselő-testület határozatát külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …./201... (….hó… nap) sz. képviselő-testületi határozat. A zárójelben a határozat meghozatalának hónapját és napját kell feltüntetni.

5. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

11. § (1) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét 1 példányban kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) az ülésről távolmaradt önkormányzati képviselő neve,

b) a képviselő írásban leadott hozzászólása,

c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

d) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv(ek)

e) hitelesítéshez szükséges aláírások

6. A képviselőtestület bizottságai

12. §^[3] (1) A Képviselő-testület tagjaiból állandó bizottságként három fős ügyrendi bizottságot hoz létre. 

(2)  A bizottság feladata: 

a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján, 

b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása, 

c) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, 

d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése. 

(3)  A Képviselő-testület által konkrét feladat ellátása érdekében létrehozott ideiglenes bizottság hatásköréről és összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.

(4) A bizottságok működésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert említ, ott a bizottság elnökét-; ahol a Képviselő-testület tagját említi, ott a bizottság tagját kell érteni.

13. § (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Rumi Kirendeltségének hivatali helyiségében tekinthető meg.

(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.

(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.

6/A. Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás^[4]

13/A.§ (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a konkrét képviselő megnevezésével és a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények pontos megjelölésével kell benyújtani. A vizsgálatot mellőzni kell, ha a bejelentés nem tartalmazza a bejelentő személy nevét, lakcímét és aláírását.

(2) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Amennyiben a bejelentő a hiánypótlásnak nem tesz eleget, a kijelölt bizottság a rendelkezésre álló információk alapján dönt. Döntéséhez meghallgathatja az érintett képviselőt és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(3) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

(4) A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5)  A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.

7. Polgármester, alpolgármester, jegyző

14. § (1)^[5] A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

15. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester helyettesítési feladatain túlmenően segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.

(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a legidősebb képviselő (korelnök gyakorolja). Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.

16. § (1) A jegyző a képviselőtestület működésével kapcsolatban köteles a jogszabálysértésekre a figyelmet felhívni, és erre utaló jelzését jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítésre jogosult személy a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző I. beosztású közszolgálati tisztviselője.

(3) A jegyző vagy megbízottja a társközségekben hetente egy alkalommal, kedd délelőtt tart ügyfélfogadást.

7/A. Közös Önkormányzati Hivatal^[6]

16/A.§ (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.

 (2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

Társulás^[7]

16/B.§ (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

a) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása

b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

(2) a) A Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása feladatai:

aa) az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet szervezése és ellátás

b) A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás feladatai:

ba) hulladékgazdálkodással kapcsolatos egyes feladatok koordinálása

8. Helyi népszavazás

17. ^[8]

9. Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések

18. § (1) A képviselő-testület Vasszécseny, Tanakajd, Csempeszkopács, Rábatöttös és Zsennye községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.

(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg. Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek előre megállapodnak. Amennyiben nincs egyezség, úgy a levezető személyének meghatározásához az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.

(3) Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.

(4) Az ülés összehívására, vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

10. Záró rendelkezések

19. §. (1) Ez a rendelet 2014. október 20-án 17 óra 45 perckor lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rum Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.1.) rendelete.