1. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

• a) Települési támogatás és rendkívüli települési támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a 2. melléklet,
• b) köztemetés iránti formanyomtatványt a 3. melléklet
• c) szociális étkeztetés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a 4. melléklet
• d) karácsonyi települési támogatás megállapításához szükséges formanyomtatványt a 6. melléklet,
• e) szociális célú tűzifa támogatás igényléséhez szükséges formanyomtatványt a 7. melléklet

tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Rumi Kirendeltségénél (9766 Rum, Béke u. 22.) kell benyújtani.

(3) A kérelmező - figyelemmel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

(4) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

2. § (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás – a 3. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

(3) A családsegítés, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani, (9700 Szombathely, Széll K. u. 4.), amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

(4) A települési és rendkívüli települési támogatás adható

• a) eseti jelleggel vagy
• b) meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

(5) A települési és rendkívüli települési támogatás adható

• a) természetben vagy
• b) pénzbeli ellátás formájában

3. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési és meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás összege –a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek kivételével –havonta nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától illeti meg.

(3) Az eseti jelleggel nyújtott települési és rendkívüli települési támogatás összege – a temetési támogatás kivételével – éves viszonylatban nem haladhatja meg családonként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át.

(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, esetén a képviselő-testület egyedi mérlegelés alapján kérelemre vagy hivatalból összeghatár megkötöttsége nélkül dönthet.

(5) Tartós létfenntartási gond esetén a polgármester egyedi mérlegelés alapján e rendeletben foglalt jövedelemhatároktól eltérhet.

(6) A megállapított eseti települési és rendkívüli települési támogatás legkésőbb a döntést követő 8 munkanapon belül, a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás minden hónap 5. napjáig kerül kifizetésre.

(7) Ha a rendszeres jelleggel nyújtott települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára eső támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

4. § Magas gyógyszerköltségre tekintettel nem állapítható meg települési támogatás annak a személynek, aki az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult.

5. § (1) A polgármester a települési és a rendkívüli települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.

(2) A polgármester települési és a rendkívüli települési támogatást megállapító határozatában meghatározhatja a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Amennyiben a támogatásban részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további támogatásra is jogosult lenne, a támogatás kifizetését fel kell függeszteni. Az elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további települési támogatásra nem jogosult.

6. § A polgármester az Szt. 17. §-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett települési támogatás összegének megtérítését – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át – a települési támogatást igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti vagy a települési támogatás összegének megtérítésére maximum tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

7. § Települési támogatás nyújtható:

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres és eseti költségek viseléséhez,
• b) gyógyszerköltségek enyhítésére,
• c) tanévkezdés alkalmával azoknak a település óvodájába, általános iskolájába járó, illetve nappali rendszerű középiskolai oktatásban részesülő gyermekek, tanulók, valamint felsőfokú oktatásban első diplomát szerző nappali tagozatos hallgatók részére 25 éves korukig, akiknek egyik vagy mindkét szülője legalább 3 éve rumi lakos.
• d) karácsonyi támogatásként azoknak a személyeknek, akik tárgyév január 1-jén betöltötték a 70. életévüket és legalább 3 éve rumi állandó lakóhellyel rendelkeznek, valamint azon gyermekek részére 0-3 éves korig, akik tanévkezdési támogatásban nem részesültek.

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, elsősorban a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez nyújtható.

(2) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a háztartás havi összjövedelmének a 15 %-át, vegyes tüzelés esetén az 5 %-át.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres települési támogatást természetben kell biztosítani akkor, ha a kérelmező fizető mérővel rendelkezik. Több fizető mérő esetén a támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatással kapcsolatos települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

9. § (1) Gyógyszerköltségek enyhítése céljából települési támogatásra jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 400 %-át, és a havi gyógyszerköltségének összege meghaladja a családban az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.

(2) Gyógyszerköltségre tekintettel személyenként évente legfeljebb 2 alkalommal adható támogatás, melynek összege alkalmanként nem haladhatja meg az igazolt gyógyszerköltség 85 %-át.

(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a havi gyógyszerszükségletet tanúsító háziorvosi igazolást, valamint ha a gyógyszerköltséget ez nem tartalmazza, a gyógyszertár igazolását a gyógyszerek értékéről.

10. § (1) Tanévkezdés alkalmával adható települési támogatás összege:

• a) a település óvodájába járók esetében maximum 5000 Ft
• b) a település általános iskolájába járók esetében maximum 7000 Ft
• c) középiskolai tanulók esetében maximum 7000 Ft
• d) felsőfokú tanulmányokat folytatók esetében maximum 8000 Ft.

(2) A támogatásra jogosult az a gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 350%-át nem haladja meg. A jövedelemről az igénylő köteles az 5. mellékletnek megfelelő nyilatkozatot tenni. Amennyiben valaki valótlan nyilatkozatot tesz, köteles a jogtalanul felvett támogatás összegét visszafizetni.

(3) A kérelemhez a helyben óvodai nevelésben és általános iskolai oktatásban részesülő gyermekeken kívül csatolni kell az általános és középiskolai iskolalátogatási igazolást, valamint a hallgatói jogviszony igazolást.

(4) Nem részesülhet az e § szerinti települési támogatásban az a gyermek, akinek családja gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása, illetve gyermek óvodakezdése okán rendkívüli települési támogatást kapott.

(5) A tanévkezdési támogatás minden év augusztus 15-től október 15-ig igényelhető.

11. § (1) Az 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti karácsonyi támogatás maximálisan adható összege 20 ezer forint.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás:

• a) 100 %-ra jogosult az egyedülélő, özvegyi nyugdíjjal nem rendelkező személy, valamint a 7. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott gyermekek esetében a törvényes képviselő;
• b) 85 %-ra jogosult az egyedülélő, özvegyi nyugdíjjal rendelkező személy;
• c) 75%-ra jogosult az a) és b) pontban nem szereplő személy.

(3) A támogatásra az jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum:

• a) 500%-át a (2) bekezdés a) és b) pontjában szereplő személy esetében,
• b) 400 %-át a (2) bekezdés c) pontjába szereplő személy esetében.

(4) A támogatás iránti kérelmet e rendelet 6. mellékletével megállapított kérelem nyomtatványon lehet benyújtani november 15-től november 30-ig.

12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatásban részesíti:

• a) Azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan létfenntartási vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
• b) Azt a személyt, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.
• c) A gyermeket szülő anyát.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult:

• a) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint az, akinek családjában, lakhatásra illetve közüzemi díjtartozásra tekintettel háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 120 ezer Ft-ot, egyedülélő esetén a 150 ezer Ft-ot. Kivétel elemi kár, baleset és lakhatás elvesztésének veszélye, amikor a támogatás jövedelemre tekintet nélkül állapítható meg.
• b) Az (1) bekezdés c) pontja szerint az, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 300 ezer Ft-ot.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

• a) elemi kár,
• b) baleset,
• c) jövedelem 3 hónapot meghaladó igazolt elvesztése;
• d) hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
• e) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• f) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• g) a lakhatás elvesztésének veszélye,
• h) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye díjtartozás miatt.

(4) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

• a) napi megélhetési gondok,
• b) aktív korúak ellátásában részesülő személy,
• c) nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
• d) 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
• e) gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő,
• f) f) munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlásának nehézsége,
• g) g) gyermek, fiatal felnőtt iskoláztatása, illetve gyermek óvodakezdése,
• h) h)óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
• i) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
• j) hátrányos és halmozottan hátrányos gyermek,
• k) fogyatékos vagy tartósan beteg családtag rehabilitációjának biztosítása;

(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen:

• a) kórházi vagy orvosi igazolást,
• b) lakhatási kiadásokkal összefüggő felhalmozott hátralék esetén a közüzemi szolgáltató, pénzintézeti tartozás esetén a pénzintézet által kiállított igazolást
• c) terhesgondozásról szóló igazolást
• d) elemi kár esetén nyilatkozatot a várható helyreállítási költségek összegéről
• e) étkeztetést biztosító intézmény igazolását a térítési díj, illetve a fennálló hátralék összegéről
• f) a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást,
• g) munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést, vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

13. § (1) Iskoláztatásra tekintettel kért rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak, aki jogszabály rendelkezése folytán vagy más forrásból ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

(2) A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő rendkívüli települési támogatás legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

14. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni az elhunyt rumi állandó lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját vagy a temetésről gondoskodó más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
• b) az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
• c) amennyiben a haláleset nem Rumban történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 300 000.- Ft.

(4) A támogatás legkisebb összege 30.000,-Ft, legnagyobb összege elérheti a temetési költségek teljes összegét, de maximum 200.000,-Ft-ot, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30 napon belül lehet benyújtani.

15. § (1) Pénzbeli és maximum 15 ezer Ft összegű természetbeni települési támogatásra jogosult a rumi állandó lakóhellyel rendelkező, gyermeket szülő anya.

(2) A pénzbeli támogatás összege minimum 20.000,-Ft, maximum 50.000,-Ft abban az esetben, ha az egyik szülő legalább 18 éve rumi lakos. A támogatás konkrét összegét a megállapított összeghatárokon belül a polgármester egyedi mérlegelési jogkörében jogosult differenciálni a településen állandó lakosként eltöltött idő és a közéleti szerepvállalás függvényében.

(3) A támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) jövedelemnyilatkozatot az abban szereplő igazolásokkal együtt
• b) és a születési anyakönyvi kivonat másolatát

16. § A települési támogatás és rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj) formájában is biztosítható, különösen akkor, ha a kérelmező háztartásában védelembe vett gyermek él, valamint ha a család, illetve a kérelmező esetében, különösen a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül megfizetésre.

17. § (1) A képviselőtestület háztartásonként legfeljebb 5 m3 szociális célú tűzifa támogatást nyújthat annak a kérelmezőnek, aki

• a) aktív korúak ellátására
• b) Időskorúak járadékára
• c) –tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására –települési támogatásra (elsősorban a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülő) jogosult.
• d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család;
• e) akinek háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 120.000 Ft-ot, egyedülélő esetében a 145.000 Ft-ot.

amennyiben az általa lakott lakás fűtését fatüzelésre alkalmas berendezéssel biztosítja.

(2) A támogatás megállapítása során előnyt élveznek az (1) bekezdés a.) – d.) pontjában felsoroltak.

(3) A szociális célú tűzifa támogatás forrása a központi költségvetés alapján a belügyminiszter által az Önkormányzat számára megállapított előirányzat, kiegészítve a pályázatban meghatározott Önkormányzati saját erővel. A forrás kimerülését követően beérkezett kérelmeket el kell utasítani.

(4) A rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó igény esetén az elbírálás során figyelembe kell venni a kérelmek beérkezési sorrendjét, valamint –az (1) bekezdés a-d) pontjában meghatározott jogosulti kört kivéve –azon belül a kérelmezők jövedelmi viszonyait.

(5) A képviselőtestület a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

18. § (1) A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat.

(2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónap 15. napja.

(3) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, létfenntartást veszélyeztető élethelyzete esetén a polgármester a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.

(4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

19. § (1) A képviselő-testület a szociális szolgáltatások keretében szociális alapszolgáltatásként:

• a) étkeztetést vállalkozóval kötött ellátási szerződés útján,
• b) házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján biztosít az arra rászorulók részére.
• c) a családsegítés a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján vehető igénybe

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes.

(3) Az ellátás az ellátott személy halálával megszűnik.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szűntetni, ha:

• a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel következtéig történt,
• b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 1 hónapig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki.
• c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza.
• d) a személyi téritési dij megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként köteles illetve képes lenne.

20. § (1) A polgármester a szociálisan rászoruló részére a Szoctv. 62. §-ában foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében.

(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Egyéb okból rászorulónak kell tekinteni az aktív korúak ellátásában részesülő, valamint a közfoglakoztatásban részt vevő személyt.

21. § (1) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

• a) a 20. § (2) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás
• b) a 20. § (3) és (5) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
• c) a 20. § (4) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat,
• d) A 20. § (6) bekezdése esetén a jogosultságot megállapító határozatot, valamint a közfoglalkoztatási szerződést.

(2) A 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.

(3) Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

(4) Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.

22. § Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az étkeztetésért fizetendő térítési díjak mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben az intézményvezető által megállapított, és a Szoctv. 116. § (3) bekezdésének figyelembevételével ténylegesen megfizetett személyi térítési díj és az ellátottra jutó normatíva együttesen nem fedezi az intézményi térítési díjat, a díjkülönbözetet az önkormányzat fizeti.

(3) A házi segítségnyújtásért és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjhoz kedvezményt és mentességet az önkormányzat nem biztosít.

24. § Hatályát veszti A szociális ellátások helyi szabályairól és a fizetendő térítési díjakról szóló 5/2015. (II.24.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2021. augusztus 16-án lép hatályba.