Vasszécseny község Képviselő Testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében,  a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

1.§ A Képviselő Testület ezen rendeletben Vasszécseny Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: szabályzat), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterület Szabályozási tervlapját (továbbiakban. szabályozási tervek) közzéteszi és kötelező alkalmazását elrendeli.

2.§ (1) A rendelet hatálya Vasszécseny község (továbbiakban: a község) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, használatba venni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK), valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései és egyéb vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával szabad.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott hatósági engedély kiadása során a szabályzat előírásaitól eltérni abban az esetben lehet, ha természeti katasztrófa, természeti csapás következtében válik szükségessé az engedélyezési eljárás alá tartozó helyreállítási, illetve újjáépítési tevékenység, és ez csak ilyen módon valósítható meg, továbbá a központilag kiadott többször használatos tervek alapján történik.

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból:

(4) A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre van felosztva, a bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

(5) A belterület határát és a belterületbe vonandó telkek helyrajzi számát a 1. számú melléklet tartalmazza.

Szabályozási elemek

3.§ (1) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) belterület és külterület határát

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat (szabályozási vonal)

c) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d) az övezeti jellemzőket

e) a kötelező építési vonalat

f) területfelhasználási módok határát

g) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat.

(2) Az irányadó jelleggel szabályozott, valamint az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek.

(3) Az a), b), c), pontokba felsorolt elemek csak a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes módosításával, a d), e), f), g) pontokba felsorolt elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók meg, az f.) pont esetén akkor, ha a tömbön belül a változó telekhatárt követi.

(4) Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Területfelhasználás

4.§ A község területének tagolása Szabályozási Terv szerint:

(1) A község területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:

• Lakóterület:

                        - Falusias                                                        Lf jelű

           - Kertvárosias                                                Lke jelű

• Vegyes terület     

           - Településközponti vegyes                           Vt jelű

• Üdülő terület

           - Üdülőházas                                                 Üü jelű

• Gazdasági terület                                                         Gksz jelű

• Különleges terület                                                              

                        -Temető                                                        K-T jelű

                        -Kastély                                                         KK jelű

                        - Sport                                                            KS jelű

területfelhasználási egységekbe sorolja.

(3) A Szabályozási Terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:

• Közlekedési terület
• Közmű terület                                                                 KM jelű
• Zöldterület.                                                      

                        - Közpark                                                      Z-Kp jelű

                        - Sport terület                                                Z-S jelű

•  Erdőterület

                        - Védelmi célú                                                Ev jelű

                        - Gazdasági célú                                            Eg jelű

•  Mezőgazdasági terület:

                        - Kertes                                                          Mk-1, Mk-2 jelű

                        - Árutermelő                                                  Má jelű

•  Vízgazdálkodási terület                                                  V jelű

területfelhasználási egységbe sorolja.

5. § (1)A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden telekre és területre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi, vagy külterületi fekvésétől függetlenül.

(3) A község területén az OTÉK 42.§-ban előírt számú személygépkocsi elhelyezésének lehetőségét lakó, gazdasági, sport területen saját telken belül kell biztosítani. Egyéb területfelhasználási egységek esetén a parkolást közlekedési területen az OTÉK 42.§(11) bekezdésének figyelembevételével kell megoldani.

(4) Bányászati tevékenységet csak az országos előírásokkal, a szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal összhangban, a helyi jegyző hatóságként való egyedi elbírálása alapján lehet végezni.

(5) Garázs a belterület beépítésre szánt területén a különleges terület kivételével az övezetben megengedett legnagyobb beépítési % mértékéig létesíthető, belterület beépítésre nem szánt területein nem létesíthető.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

​

6. § (1) A település közforgalomnak megnyitott közlekedési, közmű, zöldterületei a település közterületeit alkotják.

(2) A település közterületein elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék,

e) távbeszélőfülke

f) szelektív hulladékgyűjtő sziget

7. zöldterület e rendelet 30.§-a szerinti építményei.

(3) A műemléki és helyi védelem alatt álló területen, csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között - az erre vonatkozó helyi rendelet hatálybalépéséig - környezetvizsgálat és egységes koncepció alapján helyezhető el.

(4) A műemléki és helyi védelem alatt álló építmények telkén és a hozzájuk tartozó közterületszakaszon  az A1-es ívméretet (840x597mm) meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó- ún. „óriás reklám”- nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot ideiglenes jelleggel.

(5) Közterületen csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus utcabútor és egyéb köztárgy csak a közvetlen környezetet is magába foglaló vizsgálat alapján, az illetékes szakhatóságok egyetértésével helyezhető el, a vonatkozó egyéb hatályos rendelkezések keretei között.

(6) Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembe helyezés csak a - kertészeti terv alapján megvalósuló - növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető.

(7) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(8) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, növényzettel takarva lehet elhelyezni.

II. fejezet

Beépítésre szánt terüeltfelhasználásui egységek

építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

7.§ Általános előírások:

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Minden építési telek és közút között általában csak egy járműközlekedésre alkalmas kapcsolat létesíthető, legfeljebb 6,5  m szélességben. Amennyiben a telken elhelyezett funkció személy és teher forgalmának elválasztása azt indokolttá teszi, legfeljebb két kapcsolat létesíthető.

(3) A területen épület akkor helyezhető el, ill. építési és használatbavételi engedély akkor adható, ha a tervezett épület az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) építmény eleget tesz az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak.

b) az épülethez a teljes közművesítettség az üzemeléshez szükséges mértékben a használatba vételig biztosított,

c) kialakult jellegzetes területfelhasználatot, a táji és természeti értékeket nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel.

Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.

(4) Állattartásra szolgáló építmény, vagy helyiség csak azokon az övezetekben és olyan célra létesíthető, ahogy az önkormányzat állattartási rendelete azt megengedi.

(5) A telekre előírt zöldterület kialakítása, növényzet telepítése, véderdő telepítése, lakóépület kivételével a használatba vételi engedély megadása feltétele. A véderdő a beépítési szabályok alkalmazásával a telekhez nem tartozó területnek tekintendő.

8.§ Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelezõ telket alakítani, legkésõbb az ingatlant érintõ építéssel vagy rendeltetésváltással egyidejűleg. A telek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelõ övezeti besorolást kapja.

(2) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének gépjárműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy közforgalom elől el nem zártmagánúthoz kell csatlakoznia.

(3) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.

(5) A szabályozási terven nem szereplő telekalakítások csak akkor engedélyezhetők, ha az érintett telkek területe, és beépítési mutatói (beépítettség mértéke, zöldfelületi fedettség) telekalakítás után is megfelelnek az övezeti előírásoknak.

(6) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatása az előírt méretekhez közelít, vagy azoknak megfelel.

(7) Telekcsoport újraosztás esetén, illetve ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik telekalakítási tervet kell készíteni. Telekalakítás csak jogerős telekalakítási engedély alapján végezhető. A telekalakítás feltételeként az építésügyi hatóság, külön megállapodás alapján a telekalakítás kezdeményezőjét az utak és közművek létesítésére, vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti.

(8) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telek újraosztásnál a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(9) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – közforgalom céljára megnyitott területként és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és művelési ága „út” megjelöléssel.

(10) A 12,0 m-es, vagy szélesebb, új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 15,0-15,0 m-es sávban elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, a domborzati viszonyok és a talajmechanikai állapotok, vagy a forgalomtechnikai megoldások indokolttá teszik.

9.§ Kerítés létesítés szabályai:

(1) A telek határvonalain kerítés létesíthető.

(2) Kerítést ott kötelező létesíteni, illetve elbontani, ahol azt az élet és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44.§ (2) alapján az építési hatóság elrendeli vagy megtiltja.

(3) A telek utcavonalán áttört és tömör kerítés is létesíthető legfeljebb 1,80 m magassággal, az áttört kerítés magasságán belül max. 60 cm magas tömör lábazattal. Áttört kerítés: felületének legalább 50 %-ban faléc, farács, fémháló kitöltõ mezõvel, átszellőzést biztosító kerítés.

(4) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5) A telek oldalsó és hátsó határán a szomszédos telkek vonalán tömör kerítés létesíthető 1,4-2,0 m közötti magassággal, áttört kerítés 1,2-1,8 m közötti magassággal.

(6) A telken belül csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonos társak hozzájárulásával.

(7) Amennyiben a korábban kialakult beépítési oldalhatár utcán belül megváltozik, - kerítés létesítésének esetén a tulajdonos (kezelő, használó) továbbra is a korábban kialakult rendnek megfelelő telekhatáron köteles kerítést építési és fenntartani.

10. § Építmények elhelyezésének és kialakításának általános szabályai:

(1) A telek utcai határvonalát, illetve ahol az övezeti előírás előkertre méretet határoz meg az előkert méretével azonos távolságra fekvő, az utcai telekhatárral párhuzamos vonalat építési vonalnak kell tekinteni a szabályozási tervnek megfelelően.

(2) Épületeket a telken a 2. sz. mellékletben megadott, vonatkozó mintalap szerint építésre kijelölt helyen, ill. a szabályozási terven jelölt módon kell elhelyezni.

(2) Építési vonal előtti előkertben csak terepszint alatti építmény, hirdetőtábla, 60 cm-t meghaladó előlépcső, zárthulladékgyűjtő helyezhető el, épületrész a telek beépített területének számításánál meghatározott módon nyúlhat be. Építési vonal előtti előkertben: kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel - nem létesíthető. Gazdasági területen előkertben az előzőeken túl, az épületek rendeltetéséhez szükséges porta, információ, kerékpártároló, közműcsatlakozás, stb. mellékhelyiségek elhelyezésére szolgáló, indokolt nagyságú építmény, gyalogos és járműforgalmi terv alapján elhelyezhető.

(3) Oldalkert mérete nem lehet kisebb, oldalhatáron álló kialakult beépítésnél 16,0 m-nél keskenyebb telek esetén 4,5 m-nél, 16,0 m-nél szélesebb telek esetén 6,0 m-nél, szabadon álló beépítésnél, mint az előírt építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, függetlenül a szomszédos épület elhelyezésétől.

(4) Övezethatáron elhelyezkedő oldalkert méretét 6,0 m-ben kell meghatározni új beépítés esetén, kialakult 16,0 m-nél keskenyebb telkek esetén 4,5 m-ben.

(5) Utcai homlokzaton elhelyezett gépkocsitároló bejárata előtt legalább 5 m előkertet kell biztosítani.

(6) A község területén a gazdasági területek kivételével csak magas tetős épület létesíthető 15-45° közötti tető hajlásszöggel.

(7) Telekhatáron álló, a rendelet hatálybalépésekor meglévő épület falazatának utólagos hőszigetelése és homlokzat burkolása együttesen – az oldalhatáronálló falat kivéve – az elő, oldal, és hátsókert méretét legfeljebb 10-10 cm mértékig csökkentheti. A telek beépítése ennek megfelelően módosulhat.

(8) Lakókocsi, és sátor csak az OTÉK 43.§-ban meghatározott mértékig az Lf jelű falusias építési övezetekben, már beépített lakótelken állítható fel. Szálláshely szolgáltatásként lakókocsi, vagy sátor csak építési engedély alapján helyezhető el. Lakóterületen szálláshely szolgáltatásként négynél több lakókocsi vagy sátorhelyet csak hátsó kertben lehet elhelyezni, és annak területén a szomszédos telkek irányában 3 m széles zöldsáv (bokorsor) telepítésével kell védeni. A lakókocsi vagy sátorverőhely által az OTÉK előírásai szerint számított – elfoglalt terület – burkolt felületnek számít.

Kertvárosias lakóterület

11. § Általános előírások:

(1)  A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m^[1]-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)  A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

1. telkenként max. 1 db legfeljebb kétlakásos lakóépület

2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31.§(2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:^[2]

1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény

2. sportépítmény

3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági építmény.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

1. szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével.

2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület

3. önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúly nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 30 m lehet.

(6) A új építmények esetén kialakítható legnagyobb utcai homlokzathossz szabadon álló beépítés esetén 18,0 m, oldalhatáros beépítés esetén 16,0 m.

12.§ Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság építési vonalon épületként megvalósuló építmény esetén 3,0 m.

(2) Előkert létesítését a rendelet 10.§.(3) szabályozza.

(3) Az Lke lakóterületre vonatkozó övezeti előírás:

(4) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(5) A telek területére előírt zöldfelület 30 %-át fásítva kell kialakítani. 

Falusias lakóterület

13. § Általános előírások:

(1)  A falusias lakóterület, lakóépületek, mező,- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)  A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési    egységek helyezhetők el:

1. telkenként max. 1 db legfeljebb kétlakásos lakóépület

2.mezőgazdasági és erdőgazdasági (üzemi) létesítmények

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

4.szálláshely szolgáltató épület

5.kézműipari építmény

6.egyházi, egészségügyi, szociális épület

7.sportépítmény

8.üzemanyagtöltő.

A temető 50,0 m-es védőtávolságán belül lakó épület, egészségügyi, szociális, élelmezési tevékenységet folytató épület nem helyezhető el!

(3) A lakóterületen a tömbök szabályozási tervtől eltérő belső felosztása esetén a telek utcafrontjának hossza maximum 25 m lehet. 

14.§ Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1)  A megengedett legkisebb építménymagasság építési vonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2) Előkert létesítése az új tervezett lakóterületek esetén kötelező: 5,0 m. A település egyéb területén előkert helyét a szabályozási terven jelelölt beépítési vonalnak, annak hiányában az utca kialakult beépítési vonalának megfelelően, de legfeljebb 5,0 m-ben kell meghatároznia.

(3) Kialakult esetben az előírtnál magasabb építménymagasságú épület megtartható, felújítható, bővíthető.

(4) A lakóterületekre vonatkozó övezeti előírás:

(5) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a telek beépítési mintalapok, valamint a Szabályozási Terv együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(6)   A szabályozási terven jelölt műemléki környezethez tartozó ingatlanokat esetén, építési tevékenység során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal-t, mint szakhatóságot be kell vonni.

Településközpont vegyes terület

15.§ Általános előírások:

(1) Elsődlegesen településszintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális és egyházi célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el:

1.lakás

2.igazgatási épület

3.kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

4.egyházi, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális épület

5.sportépítmény 

16.§ Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2)^[3] A településközpont vegyes területekre vonatkozó övezeti előírás:

(3)^[4] A településközponti vegyes területen az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsorolt melléképítmények közül -a, -c, -d, -e, -f, -j  pont alatt felsoroltak építhetők.

Üdülőházas üdülőterület

17.§ Általános előírások:

(1) A területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására alkalmasak.

(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(3) A megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(4) A megengedett legkisebb zöldfelület aránya 70 %.

(5) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

18.§ Építési övezetre vonatkozó előírások:

(1) A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet az Üü jelű építési övezetbe sorolja.

(2) A Üü-SZ-10-7,5-2500 üdülőházas területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        előkert:                                                          15,0 m

                        oldalkert:                                                      15,0 m

                        saroktelek estén:                                          15,0 m (az utcával párhuzamosan)

                        telek min. szélessége:                                    30 m

                        telek min. mélysége:                                     50 m

                        min telek terület:                                          2500 m²

                        beépítési %:                                                  10 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 7,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             70 %

                        szintterület sűrűség                                      0,6.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

19. § Általános előírások:

(1) Elsődlegesen nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(2) A területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben az alábbi rendeltetésű egységek helyezhetők el: 1.minden nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú egység

2.lakás csak gazdasági célú épületben

3.igazgatási egység

4.parkolóház, üzemanyagtöltő

5.sportépítmény.

20.§ Építési övezetekre vonatkozó előírások:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő építmény esetén 3,0 m.

(2) A Gksz-SZ-40-7,5-5000 kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        előkert:                                                          14,0 m

                        oldalkert:                                                      10,0 m

                        saroktelek estén:                                          10,0 m (az utcával párhuzamosan)

                        telek min. szélessége:                                    25 m

                        telek min. mélysége:                                     60 m

                        min telek terület:                                          5000 m²

                        beépítési %:                                                  40%

                        legnagyobb építménymagasság:                 7,5 m

                        szintterület sűrűség                                      2,0

                        legkisebb zöldfel. aránya                             20 %

(3) Az övezetek területén építmények a szabályozási előírások és a SZT együttes alkalmazásával helyezhetők el.

(4)^[5] A Gksz-SZ-30-5,5-2000 kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                               szabadonálló

                        előkert:                                                          minimum 5,0 m

                        oldalkert:                                                       5,50 m

                        saroktelek estén:                                            5,0 m (az utcával párhuzamosan)

                        telek min. szélessége:                                     25 m

                        telek min. mélysége:                                      kialakult

                        min telek terület:                                           2000 m²

                        beépítési %:                                                   30%

                        legnagyobb építménymagasság:                   5,5 m

                        szintterület sűrűség                                       2,0

                        legkisebb zöldfel. aránya                               20 %.

A 394 hrsz ingatlan megközelítését szolgáló gépjármű-közlekedésre alkalmas közúti kapcsolat csak a 80/1 hrsz Széchenyi utca felől létesíthető.”

Különleges terület

21.§ Általános előírások:

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 11.§; 12.§; 13.§; 14.§; 15.§; 16.§; 17; 18.§-ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) Az egyes területeket csak az ott megjelölt célra lehet felhasználni:

            K-T temető terület,

            KK kastély terület

            KS sport terület.

(3) A temető különleges területen elhelyezhető építmények:

1.kegyeleti célú építmények

2.egyházi épület

3.terület fenntartását szolgáló épület

4.szobor, dísztárgy

5.pihenést szolgáló.

(4) A kastély területen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató vendéglátóépület, szálláshely szolgáltató épület, oktatás, egészségügyi, szociális épület létesíthető.

(5) A sportterületen mindenfajta sportépítmény, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület létesíthető.   

22. § Építési övezetekre vonatkozó előírások:

A Szabályozási Terv a területfelhasználási egységet tervezett vagy meglévő hasznosítás figyelembevételével:

(1) A megengedett legkisebb építménymagasság utcavonalra kerülő főépítmény esetén 3,0 m.

(2) A K-T temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                             szabadonálló

                        beépítési %:                                                  20%

                        legnagyobb építménymagasság:                 4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             40%

                        szintterület sűrűség                                      0,05.

(3)  A KK-SZ-10-K-1500 kastély területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        min telek terület:                                          1500 m²

                        beépítési %:                                                  10 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 kialakult

                        legkisebb zöldfel. aránya                             70 %

                szintterület sűrűség                                      1,0

(4) A KK-SZ-8-K-2500 kastély területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        min telek terület:                                          2500 m²

                        beépítési %:                                                  8 %

                        legnagyobb építménymagasság:                 kialakult

                        legkisebb zöldfel. aránya                             80 %

                        szintterület sűrűség                                      0,5.

(5) A KS-SZ-5-6,0-5000 sport területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        előkert:                                                          14,0 m

                        oldalkert:                                                      6,0 m

                        telek min. szélessége:                                    20 m

                        telek min. mélysége:                                     60 m

                        min telek terület:                                          5000 m²

                        beépítési %:                                                  5%

                        legnagyobb építménymagasság:                 6,0 m

                        szintterület sűrűség                                      0,5

                 legkisebb zöldfel. aránya                             70 %.

(6) A KS-SZ-15-6,0-15000 sport területre vonatkozó övezeti előírás:

                        beépítés módja                                             szabadonálló

                        előkert:                                                          15,0 m

                        telek min. szélessége:                                    50 m

                        telek min. mélysége:                                     60 m

                        min telek terület:                                          15000 m²

                        beépítési %:                                                  5%

                        legnagyobb építménymagasság:                 7,5 m

                        szintterület sűrűség                                      0,5

                 legkisebb zöldfel. aránya                             70 %.

Épületet elhelyezni a kijelölt építési helyen belül lehet.

(7) A KK jelű területen építészeti tevékenység csak a meglévő értékek  feltárása, és konzerválása mellett végezhető. Mindegyik kastély műemlék, ezért engedélyhez kötött építési tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával lehet végezni.

III. fejezet

Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek

övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

23.§ Általános előírások:

(1) Beépítésre nem szánt területen építmény a területekre előírt beépíthetőség mértékében akkor helyezhető el, ha a tervezett építmény az OTÉK és egyéb jogszabályok előírásainak megfelel, továbbá:

a) az építmény rendeltetése, az építési terület vagy telek nagysága az övezeti előírásoknak   megfelel

b) épülethez víz, villany, szennyvízcsatorna közműcsatlakozás vagy közműpótló  berendezés az üzemeléshez szükséges mértékben biztosított

c) a beépítés a kialakult jellegzetes területhasználatot, a táji és természeti értékeket az indokoltnál nagyobb mértékben nem károsítja, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szakhatósági előírásoknak megfelel

(2) Az egyes övezetek területén csak az ott megjelölt építmények helyezhetők el.

(3) A telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez kell csatlakoznia, valamint a telkek méreteinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak.   

Közlekedési és közmű területek

24.§ Általános előírások:

(1)  E rendelet alkalmazásában közlekedési és közmű terület a szabályozási tervlapon ilyen célra jelölt közterület, illetve közforgalomnak átadott magánterület és telek.

(2) A közlekedési terület elsődlegesen a közúti közlekedés, kerékpáros és gyalogos közlekedés, közművek, hírközlés, vízelvezető rendszer, környezetvédelem építményeinek, valamint esővédők, szobrok, térbútorok és a terület fenntartásához szükséges gazdasági építmények elhelyezésére kijelölt terület.

(3) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint közlekedési és KM jelű közműterületbe sorolja.

(4) Az egyes övezetekben csak annak rendeltetési célját szolgáló építmények és OTÉK 26.§ bekezdésében meghatározott építmények helyezhetők el, az elhelyezéshez az övezet kezelőjének hozzájárulását meg kell szerezni.

(5) Építménymagasság a toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

(6) Utak alatt, a közművek elhelyezésénél, a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni.

25.§ A közlekedési és közmű területek kategorizálása, a biztosítandó építési területek szélessége:

(1)

(2) A meglévő utak előírástól eltérő kisebb szélességét a Területi Főépítészi Iroda 414/2001. számú eltérési engedélye alapján alkalmazza a terv.

(3) Az OTÉK 26.§(2) bekezdésében szereplő építési területeknél kisebb szélességű utcák esetében az eltérésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

(4) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 12,0 méter kell legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség legfeljebb 6,50 méterig csökkenthető, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza.

(5) A KM jelű terület közművekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgáló terület, amely a közművek rendeltetésszerű működését biztosítja (tervezett szennyvízátemelő). Építményeket szabadon álló módon kell elhelyezni. Maximális építmény magasság 4,5 m.

Zöldterület és övezetei

26.§ Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területek elsődlegesen a pihenés, testedzés célját szolgáló, növényzettel borított zöldfelületek.

(3)   A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint KP és S jelű övezetekbe sorolja.

(4)   A KP jelű övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5)   A S jelű övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(6) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(7) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Erdőterületek

27.§ Általános előírások:

(1) E rendelet alkalmazásában erdőterület a Szabályozási Tervlapon ilyen célra jelölt terület vagy telek

(2) Az erdőterületeket a Szabályozási Terv elsődleges rendeltetésük szerint:

• Eg jelű gazdasági célú;
• Ev jelű védelmi célú.

(3) Védelmi célú erdőterületek a területen keletkező káros hatások elleni védelem, vagy település védelmét szolgáló területek. Az övezet területén épület építése tilos. Véderdő a Szabályozási Terven megadott méretekkel, az Állami Erdészeti Szolgálat által jóváhagyott kiviteli tervek alapján telepíthető és újítható fel.

(4) Gazdasági célú erdőterületek erdőművelés és vadgazdálkodás céljára és az ezeket szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt területek.

Ha a terület nagysága a 100.000 m²-t meghaladja, az övezetben

1.erdő fenntartás

2.vadgazdálkodás

3.védelem

4.szállítás

rendeltetési egységek helyezhetők el, legfeljebb a terület 0,5 %-ának beépítésével. Épületet, építményt elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes engedélyét be kell szerezni.

(5) Védelmi rendeltetésű erdőterület elsősorban a keletkező káros hatások elleni védelem, településkép védelmét szolgálja. Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni tilos!(6) Erdőterület rendeltetésének megváltoztatásához, más célú igénybevételéhez a szabályozási terv módosítása szükséges, melyhez ill. építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóság előzetes hozzájárulását be kell szerezni.

(7) Épületek építési telken, szabadonálló beépítési móddal helyezhetők el, építménymagasság a magaslesek és egyéb toronyszerű műtárgyak kivételével a 7 m-t nem haladhatja meg.  

Mezőgazdasági területek

28. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termény, termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A Szabályozási Terv a mezőgazdasági területeket használatuk és a rajtuk elhelyezhető építmények alapján MÁ jelű általános, Mk jelű kertes övezetbe sorolja.

(3) Mezőgazdasági területen épület, építmény elhelyezéséhez az illetékes hatóságok előzetes hozzájárulását illetve engedélyét is meg kell szerezni. Az építésügyi eljárás során a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 17.§-sa szerint építési engedélyt - termőföldet ill. belterületi mezőgazdasági művelés alatt álló területet érintően - kiadni csak a földhivatali engedély birtokában lehetséges.

(4) A település területén birtoktestet, birtokközpontot csak az Má jelű területen lehet kialakítani.

29.§ (1) Má jelű általános mezőgazdasági területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

Az építmények elhelyezésének, kialakításának feltételei:

                        lakóépület épület:                             3 ha

                        gazdasági épület:                              3 ha

                        beépítés módja                                  szabadonálló

                        előkert:                                              10,0 m

                        beépítési %:                                         3%

                        legnagyobb építménymagasság:     lakóépület esetén 4,5 m , gazdasági épület esetén  elvi építési                                                                                                   engedély alapján 7,5 m lehet.

                        közművesítettség:                             részleges

(2) Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági övezet telkein telkenként egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület (présház, szerszám, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), ill. egy földdel borított pince helyezhető el.

Lakóépület, továbbá állattartó épület, építmény az övezetben nem létesíthető.

Az építmények elhelyezésének, kialakításának feltételei:

• Beépíthető telek terület szántó művelési ágnál 6000 m², kert művelési ága esetén 1500 m². Szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m² alatti telek nem építhető be.
• Beépítettség: max 3%, de max 90 m² alapterületű épület (pince) építhető. Elvi építési engedély kötelező!
• Építménymagasság: max  4,5 m lehet.
• Beépítési mód szabadon álló, előkert: min 10 m, oldalkert 3,0 m.
• A szomszédos telken álló épületek között min. 10 m távolságnak kell lennie.

(3) Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet területén elsődlegesen mezőgazdasági, lakóépület, továbbá állattartó épület létesíthető.

Az építmények elhelyezésének, kialakításának feltételei:

• Beépíthető telek terület szántó művelési ágnál 6000 m², kert művelési ága esetén 1500 m². Szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén 3000 m² alatti telek nem építhető be.
• Beépítettség: max 3%, de max. 200 m² alapterületű épület (pince) építhető.
• Építménymagasság: max  4,5 m lehet.
• Beépítési mód szabadon álló, előkert: min 10 m, oldalkert min 3,0 m.

A szomszédos telken álló épületek között min. 10 m távolságnak kell lennie.

Zöldterület

30. § Általános előírások:

(1) A rendelet alkalmazásában zöldterületek a Szabályozási Terven ilyen célra jelölt közterületek.

(2) A területeket a Szabályozási Terv rendeltetésük szerint:

1.közkert, közpark                                  Z-Kp jelű

2.sport                                                    Z-S jelű.

(3)   A Z-Kp jelű zöldterületi közkert övezetben csak annak rendeltetését szolgáló:

1. sportolási, testedzési célú

2. pihenést szolgáló

3. a terület fenntartását szolgáló

4. szobor, dísztárgy

5. reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(4)   A Z-S jelű sport övezetben csak annak rendeltetését szolgáló

1.sportolási, testedzési célú

2.pihenést szolgáló

3.vendéglátó

4.a terület fenntartását szolgáló

5.szobor, dísztárgy

6.reklám

célú építmények helyezhetők el, az övezet területének legfeljebb 2 %-os beépítésével.

(5) A területfelhasználási egység területén épületek szabadonálló beépítési módon helyezhetők el.

(6) A területek kialakítása parképítési terv alapján történhet, építménymagaság toronyépítmények és egyéb műtárgyak kivételével legfeljebb 4,5 m.

Vízgazdálkodási terület

31.§ (1) Az övezet jele V.

(2) Az övezetbe az OTÉK 30§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

(3) Az építmények elhelyezésénél, és kialakításánál a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a 120/1999.(VII. 6.) és 46/1999. (III.18.) Korm. rendeletek rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(4) A település a 123/1997.(VII.18.) Korm. Rendelet alapján „B” hidrogeológiai védőövezetben fekszik, ezért a Kormány rendelet 5.sz. mellékletében meghatározott tevékenységek elhelyezését egyedileg vizsgálni kell.

Zöldfelületek

32.§ (1) A előírásai a közparkokra, közterületi zöldfelületekre, fasorokra és telken belüli zöldfelületekre vonatkozik.

(2) Utcafásítás:

• Meglévő 12-16 m közti szélességű utcákban a közművektől függően, tervezett utcákban mindenesetben legalább egyoldali
• a 16 m, vagy a feletti szélességű utcákban a közművek függvényében, tervezett utcákban

minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

(3) A telkeken belüli zöldfelületekre az adott területfelhasználási övezet előírásai vonatkoznak.

Természetvédelem, Környezetvédelem

33.§ (1)Az 1996. évi LIII A természetvédelemről szóló törvény alapján védett:

• Óebergényi kastély és környéke (földvár);
• Új Ebergényi Kastély – Margitsziget.

(2)A település teljes közigazgatási területén állattartás a községi állattartásról megalkotandó rendelet, valamint a jelen előírások és vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével engedélyezhető.

(3)A település igazgatási területén, ahol állattartó telepek létesítése és üzemeltetése a vonatkozó szabályozás szerint lehetséges, csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya, trágyalé kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott.

(4)Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak intézményes formában, a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(5)A település levegőtisztasági szempontból a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

(6)Zaj- és rezgésvédelem szempontjából a vonatkozó határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet vonatkozó mellékletei és a területkategóriának megfelelő területfelhasználásai alapján kell meghatározni.

(7)A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát stb., csak fedett szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni, az illegális szemét lerakásokat fel kell számolni.

(8)A hidrogeológiai védőövezet „B” besorolása alapján a 123/1997.(VII.18.) Korm. Rendeletben 5. Sz. mellékletében meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.

(9)A termál kút hasznosításából származó hulladékvíz elhelyezése a kút üzembe helyezése előtt külön környezetvédelmi vizsgálatot igényel.

(10)A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális és egyéb hulladék ártalom mentes tárolásáról. Az önkormányzat feladata a településen keletkező hulladék  összegyűjtéséről, elszállításáról, annak a vonatkozó  jogszabályoknak megfelelő módon való megsemmisítéséről gondoskodni, közvetlenül vagy valamely gazdasági szervezet közreműködésével.

(11)Élővízfolyásokba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet elhelyezni, illetve bevezetni tilos!

(12)A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett telek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(13)Veszélyes hulladék az üzemek, létesítmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

Épített környezet védelme

34.§ Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) Műemlékek és egyedileg védett régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal I. fokú építési hatóságként, műemléki környezetben és régészeti lelőhelyen szakhatóságként jár el.

(2) Vasszécseny község területén műemlékileg védett:

• a 519 hrsz telken álló lipárti római katolikus templom. -             TSZ: 8119       Műemlék
• a 2 hrsz telken álló szécsényi római katolikus templom -           TSZ: 8122       Műemlék
• a 291 hrsz telken álló Új-Ebergényi kastély -                              TSZ: 8118       Műemlék
• a 344 hrsz telken álló Ó-Ebergényi kastély -                               TSZ: 8120       Műemlék
• a 329 hrsz telken álló volt magtár -                                             TSZ: 8121       Műemlék.

(3) Régészeti örökség védelme érdekében a 2001.évi LXIV törvény II. Rész; 1. Fejezetében leírtakat (A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME c.) be kell tartani.

(4) A falusias karakter védelme érdekében:

• Lipárt utcában előkert nélküli oldalhatáros beépítési mód
• Kossuth L. utcában előkert nélküli oldalhatáros beépítési mód
•  Széchenyi utcában előkert nélküli oldalhatáros beépítési mód.

Sajátos jogintézmények

35.§ (1) A község az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

• településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget.

(2) A kötelezettség határa alá az alábbi telkek Szabályozási Terven meghatározott területei tartoznak:

• 5; 6; 7; 8; 9; 10 hrsz telkek szabályozási terven jelölt részeire 10,0 m szélességben a temető körült,
• 040/6; 040/3 hrsz telkekből kialakítandó gazdasági területen 14 m szélességben,

(3) A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani: 

- terület gyepesítését,

- a telepítési sáv keresztmetszetének közepe felé emelkedő növényszintű, részben örökzöld növényzet telepítését ültetési terv alapján.

(4) Az ültetést 3 éven belül kell elvégezni.

Védőtávolságok

36.§ (1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni

(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:

-  A nagynyomású gázvezeték mentén 25-25 m;

-  Szécseny falurész temetőjétől (1; 2 hrsz) mért 50 m-es környezetben lakó és szállásépület nem helyezhető el;

-  20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m;

-  87. o.m.r. főút külterületi szakaszán úttengelytől 100-100 m;

            -  8703 j. összekötő út úttengelytől 50-50 m;

            -  tervezett összekötő út úttengelytől 50-50 m;

            -  tervezett M9 gyorsforgalmi út mentén 100-1000 m;

            -  nagyobb árhullámmal veszélyeztetett vízfolyások mellett 10-10 m (Gyöngyös-patak);

            -  kisebb vízfolyások part éleitől (Boláta-patak) 6-6 m;

-  önkormányzati kezelésű árkok part éleitől 3-3 m;

- vízbázisok védelme érdekében a 123/19997.(VII.18.) Korm. Rendelet 5. sz. mellékletében foglaltak az irányadók;

- az állattartó telepek védőtávolságát a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint kell meghatározni.

(3) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. tv 42/A.§.(1) bek., ill. a tv végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet 31.§.(3). bekezdését figyelembe kell venni.

Záró rendelkezések

37.§ (1)^[6] Vasszécseny község Szabályozási Terve az alábbi tervlapokat tartalmazza, azokat a Helyi Építési Szabályzattal együtt kell alkalmazni:

       - Vasszécseny község  10. Szabályozási Terv Belterület jóváhagyandó M =1 : 3000 002/2010 munkaszámon

       - Vasszécseny község  11. Szabályozási Terv Külterület jóváhagyandó M =1 : 20000

011/99 munkaszámon.

(2)  A rendelet mellékletei :

            1. sz. melléklet     A belterület határáról, valamint a belterületbe vonandó telkek

                                        helyrajzi számáról

2. sz. melléklet     Beépítési mintalapok

(3)^[7] A rendelet 2010.november 17-én lép hatályba, de a rendelkezéseit a jogerősen el nem bírált illetve folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.