Vasszécseny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)  a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (2), 12. § (1), 15. § (1), 16. § (2), 18.§ (1), 22. § (1), (3), 40. § (5), 47. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdésében, illetve 49. § (2)  bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vasszécseny Község Önkormányzata.

3. § Az önkormányzat székhelye: Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11.

4. § Az önkormányzat szakfeladat-rendjét a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

4/A. § Az önkormányzat hivatalának neve: Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

5. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

6. § (1) Az önkormányzat lapja a Vasszécsenyi Üzenet, amelyévente legalább 4 alkalommal jelenik meg és tartalmazza a képviselő-testület üléseiről készített összefoglalót és egyéb közérdeklődésre számot tartó információkat.

(2) Az önkormányzat lapját a lakosság térítésmentesen kapja.

(3) Az önkormányzat lapját évenként be kell köttetni és egy bekötött példányt a községi könyvbárban el kell helyezni.

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

7 .§ (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi  önkormányzati feladatok különösen:

a) a településfejlesztés, a településrendezés;

b) településüzemeltetés ( köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kilakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása;

c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások

e) környezet-egészségügy ( köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóírtás);

f) óvodai ellátás

g) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

h) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

i) lakás- és helyiséggazdálkodás;

j) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

k) helyi környezet- és természetvédelem;

l) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

m) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

n) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

o) sport, ifjúsági ügyek;

p) nemzetiségi ügyek;

q) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

r) helyi közösségi közlekedés biztosítása;

s) hulladékgazdálkodás;

t) távhőszolgáltatás;

u) víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű- szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

8. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg azzal, hogy azokat - az Ötv. 10.§.(1) bekezdésében foglaltak kivételével - a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint a polgármesterre vagy bizottságára átruházhatja.

9. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végre- hajtásának az (1) bekezdésben előírt részletes feltételeit.

10. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10.§.(1) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a/ az önkormányzat alkalmazottainak 1 havi munkabére és járulékai összegét meghaladó hitelfelvétel.

(2) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskor gyakorlójának utasításokat adhat, döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(6) A Képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:

a) Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő el- helyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével.

b) Dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.

c) A költségvetés terhére - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg a költségvetési tartalék terhére az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között utalványozhat.

d) Rendelkezik az önkormányzat gépjárművei felett, használati jogukat, igénybevételüket Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban szabályozza.

e) Közterület használati engedélyt, illetve közútkezelői engedélyt ad ki.

(7) A polgármester - az át nem ruházható hatáskörök kivételével - döntést hozhat valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott dönrtést, valamint két ülés között a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben. Mindkét esetben a polgármester utólag tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

A képviselő-testület működése

11. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1.számú függeléke tartalmazza.

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testületi ülés időtartama maximum 2 óra.

(3) Amennyiben a napirendi pontok tárgyalásának időtartama a 2 órát meghaladják, akkor az ülést el kell napolni

(4) A képviselő-testületi ülést 8 napon belül az elmaradt napirendi pontok tárgyalására újra össze kell hívni.

13. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket

(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: - pénzügyi tervek és beszámolók, - rendelet tervezetek, - átfogó programtervek.

(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot a polgármester hirdetmény útján értesíti.

14. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülésen tanácskozási joggal az írásos meghívóval rendelkezők vehetnek részt.

(2) A községben működő önszerveződő közösségek közül - tanácskozási joggal - minden esetben meg kell hívni a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására:

a) a községi vöröskeresztes szervezeteket,

b) a helyi sportegyesületet, illetve

c) a Vasszécsenyért Egyesületet, valamint a helyi Egyházközség képviselőit a községet érintő hosszú távú fejlesztési célkitűzések, rendezési tervek tárgyalására.

(3) Az ülésen megjelent - írásos meghívóval nem rendelkező - választópolgárnak hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés vezetésével a polgármester (alpolgármester) feladatai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) javaslatot tesz a jelenlévő képviselők közül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására.

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót.

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

f)döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd - a 15.§.(1) bekezdésben foglaltak szerint - szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

g) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,

h) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedések- ről.

i) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,

j) berekeszti az ülést.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, e körben:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a kép- viselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

16. § (1) A képviselő-testület a napirendek megtárgyalását követően a polgármester előterjesztése alapján dönt:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról,

b) az átruházott hatáskörök gyakorlásról szóló beszámoló elfogadásáról,

c) a két ülés között végzett tevékenységről, fontosabb feladatokról, eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról, ha a beszámoló kapcsán további intézkedéseket tart szükségesnek.

(2) Nem hoz döntést a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámoló elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámolót nem fogadja el, meghatározza a témával kapcsolatos további feladatokat.

16/A. § (1) A képviselőtestület tagjait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a határozathozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a határozathozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a határozathozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a határozathozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.”

Vita és a döntéshozatal módja

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, mely idő tartama nem haladhatja meg a 10 percet. (3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új (kiegészítő) információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz először a tanácskozási joggal résztvevők részéről kérdések intézhetők, ezt követően következhetnek a hozzászólások.

(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a kérdezés és a hozzászólás jogát a polgármester adja meg, legfeljebb 10 perc időtartamra. A viszont válaszra legfeljebb 5 perc áll rendelkezésre. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra 2 perc időkeretben.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

18. § (1) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Ötv. 15.§-ában, 18.§.(3) bekezdésében, valamint a 33/C.§.(1) bekezdésén túlmenően:

a) hatáskör gyakorlásának átruházása és visszavonása esetén,

b) az évente kötelezőn túl további közmeghallgatás összehívásához,

c) helyi népszavazás kiírásához,

d) díszpolgári cím adományozásához,

e) hitel felvételéhez,

f) alapítvány rendeléséhez,

g) zárt ülés elrendeléséhez,

h) titkos szavazás elrendeléséhez.

19. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság látja el.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

20. § (1) Név szerinti szavazás tartását a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti.

Név szerinti  szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Név szerinti szavazás alkalmával a körjegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, aki - téves szavazatszámlálás esetén - elrendelheti a szavazás megismétlését.

21. § (1) A képviselő-testület

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a két ülés között végzett munkáról, időszerű feladatokról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló (14.§.(2) bekezdés), elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.

(3) Az ülés levezetője kérheti, hogy a képviselők konkrét kérdésről szavazással nyilvánítsanak véleményt. E szavazás eredményét – mely során döntés nem születik - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (4) A képviselő-testület határozatait évenként újrakezdődő sorszámmal törve az évszámmal kell jelölni (pl.: .../... számú képviselő-testületi határozat)

22. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága

c) a településen működő civil szervezetek.

(2) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - előzetesen elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek esetében a képviselő-testület dönthet a rendelet tervezetének közszemlére bocsátásáról, vagy közmeghallgatáson történő előzetes megvitatásáról.

(4) Az észrevételeket a jegyző összegezi és terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A hatályos rendeletek nyilvántartása a jegyző feladata.

23. § (1) képviselő-testület rendeleteinek jelölése: a képviselő-testület megnevezése, a rendelet sorszáma törve az évszámmal, a kihirdetés dátumának megjelölése és a rendelet címe. (pl.: Vasszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../... (hó, nap) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról).

(2) A rendelet kihirdetése a rendelet - vagy a közszemlére tételről szóló értesítés - községi hirdetőtáblán (Vasszécseny, Petőfi S. u. 11.) történő kifüggesztésével történik.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

24. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléseiről 3, zárt üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni, melyről a jegyző gondoskodik. A hangfelvétel adatainak kezelésére, megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Iratkezelési Szabályzatában foglaltak irányadók.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, hangrögzítés és jegyzet alapján.

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek első példányainak kezeléséről, évenkénti beköttetéséről, második példányainak a kormányhivatal részére történő felterjesztéséről, harmadik példányainak a polgármester részére történő átadásáról.

(5) A polgármester gondoskodik a jegyzőkönyvek harmadik példányainak lefűzéséről.

(6) A választópolgárok a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyveket, illetve hangfelvételeket - a zárt ülések jegyzőkönyveinek és hangfelvételeinek kivételével - hivatali időben a polgármesternél vagy a jegyzőnél megtekinthetik.

25. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent, illetve távolmaradt önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak, illetve tanácskozási joggal résztvevők nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g)  az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselők nevét, és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntések szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás idejét;

n) az ülés berekesztésének idejét;

o) a hitelesítéshez szükséges aláírásokat.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) az írásban kiküldött előterjesztések,

b) a képviselő írásban leadott hozzászólása,

c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

d) a jelenléti ív,

e) a képviselő-testület által elfogadott rendeletek.

26. § (1) Az Ötv. 13. §-ában előírt évenkénti közmeghallgatásra az önkormányzat helyzetéről, a képviselőtestület tevékenységéről, illetve a következő évi terveiről szóló tájékoztatót kell előterjeszteni.

(2) A képviselőtestület esetenként határozza meg a közmeghallgatás intézménye elé kerülő egyéb ügyeket.

(3) A közmeghallgatás elé kerülő ügyeket a képviselőtestület előzetesen - a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal - megtárgyalhatja.

(4) A közmeghallgatásról a lakosságot írásos meghívóval a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel értesíteni kell.

(5) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.

(6) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(7) A falugyűlés összehívása – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester feladata.

A képviselő-testület bizottságai

27. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt feladatok végrehajtására, működésének megkönnyítésére három tagú ügyrendi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság feladata különösen:

a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján,

b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,

c) összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.

28. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok tagjaira a polgármester és bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) A bizottságok működési rendjüket maguk alakítják ki.

29.§ (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.

(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

30. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

(4) A polgármester fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.

31. § (1) A képviselő-testület által megválasztott társadalmi megbízatású alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

(2) A helyettesítési feladatain túlmenően az alpolgármester segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze, illetőleg vezeti az ülést.

32. § (1) A jegyző feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

a) ellátja a testület és a polgármester tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,

b) igény szerint tájékoztatást ad a képviselő-testület munkáját, feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokról,

c) az Ötv-ben előírtakon túl is igény szerint tájékoztatást ad a hivatal munkájáról.

d) a képviselő a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, melynek keretében igénybe veheti a Községháza I. emeletén kialakított, szükséges informatikai felszereltséggel ellátott képviselő irodát.

(2) A jegyző fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, valamint a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, a jegyzői állás betöltetlensége esetén a jegyző hatáskörében eljár.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére egy alkalommal – legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester – az alkalmazási és képesítési előírások figyelembevételével a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői közül kijelöli a jegyzői, illetve aljegyzői feladatokat ellátó személyt.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

33. § (1) A helyi népszavazás, népi kezdeményezés indítványozása érdekében minden választópolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, valamint szervezőmunkát végezni.

(2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezhetik az Ötv. 47.§.(1) bekezdésében foglaltak, illetőleg a település választópolgárainak legalább 10, de legfeljebb 25 %-a.

(3) A Képviselő-testület köteles kiírni a népszavazást, ha azt a (3) bekezdésben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte

(4) A képviselő-testület az Ötv. 46.§.(1) bekezdésében foglaltakon túlmenően esetenként - minősített többséggel - határoz népszavazás kiírásáról.

(5) A népszavazás eredményét - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselő-testület a szavazást követő legközelebbi ülésen határozatba foglalja.

(6) A népszavazást lehetőség szerint vasárnapi napon 6 - 19 óra között kell tartani.

34. § A népi kezdeményezés benyújtásához a település választópolgárai legalább 5, de legfeljebb 10 %-ának indítványa szükséges.

35. § A helyi népszavazás elrendeléséről, a népszavazás és népi kezdeményezés eredményéről a lakosságot a község hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a helyi újságon keresztül tájékoztatni kell. A döntések kihirdetéséről a polgármester gondoskodik.

36. § A helyi népszavazás lebonyolításánál a választási eljárásról szóló 1997.évi C. örvénynek a választók nyilvántartásáról, a szavazókörökről, a választási szervekről, a szavazásról szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések

37. § (1) A képviselő-testület Tanakajd, Csempeszkopács, Rum, Rábatöttös és Zsennye községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.

(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg, az ülésre szóló meghívót közösen írják alá.

(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az együttes ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(4) Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek esetenként állapodnak meg, amihez az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.

38. § Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.

39. § Az együttes ülés vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e Szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Szabályzat hiteles példányát ügyfélfogadási idő alatt a jegyzőnél bárki megtekintheti.

(3) A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek folyamatos naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület 3/2011. (III. 8.) számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.