Vasszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete
Vasszécseny Község Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2020. 05. 26- 2022. 09. 25Vasszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete
Vasszécseny Község Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Vasszécseny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vasszécseny Község Önkormányzata.
2. § Az önkormányzat székhelye: Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11.
3. § Az önkormányzat kormányzati funkcióit a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. § Az önkormányzat hivatalának neve: Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).
5. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
6. § (1) [1] Az önkormányzat lapja a Vasszécsenyi Üzenet, amely évente 4 alkalommal, tavasszal, nyáron, ősszel és télen jelenik meg és tartalmazza a képviselő-testület üléseiről készített összefoglalót és egyéb közérdeklődésre számot tartó információkat.
(2) Az önkormányzat lapját a lakosság térítésmentesen kapja.
(3) Az önkormányzat lapját évenként be kell köttetni és egy bekötött példányt a községi könyvbárban el kell helyezni.
(4) [2] Az önkormányzat lapját elektronikus formában a település honlapján, a www.vasszecseny.hu weboldalon is meg kell jelentetni.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) [5]
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára szükség szerint munkamegbeszélést is tarthat, amelyen határozat nem születik, róla jegyzőkönyv nem készül.
11. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető. Sürgős esetekben az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket
(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: - pénzügyi tervek és beszámolók, - rendelet tervezetek, - átfogó programtervek.
(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot a polgármester hirdetmény útján értesíti.
12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülésen tanácskozási joggal az írásos meghívóval rendelkezők vehetnek részt.
(2) A községben működő önszerveződő közösségek közül - tanácskozási joggal - minden esetben meg kell hívni a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására:
a) a községi vöröskeresztes szervezeteket,
b) a helyi sportegyesületet, illetve
c) a Vasszécsenyért Egyesületet, valamint a helyi Egyházközség képviselőit a községet érintő hosszú távú fejlesztési célkitűzések, rendezési tervek tárgyalására.
(3) Az ülésen megjelent - írásos meghívóval nem rendelkező - választópolgárnak hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
13. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) Az ülés vezetésével a polgármester (alpolgármester) feladatai:
a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,
b) javaslatot tesz a jelenlévő képviselők közül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására.
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót.
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,
f) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd - a 18. § (1) bekezdésben foglaltak szerint - szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,
g) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,
h) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedések- ről.
i) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,
j) berekeszti az ülést.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, e körben:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.
14. § (1) A képviselő-testület a napirendek megtárgyalását követően a polgármester előterjesztése alapján dönt:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról,
b) az átruházott hatáskörök gyakorlásról szóló beszámoló elfogadásáról,
c) a két ülés között végzett tevékenységről, fontosabb feladatokról, eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról, ha a beszámoló kapcsán további intézkedéseket tart szükségesnek.
(2) Nem hoz döntést a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámoló elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
(3) Amennyiben a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámolót nem fogadja el, meghatározza a témával kapcsolatos további feladatokat.
(4) [6] A képviselő-testületi ülés időtartama legfeljebb 2 óra lehet.
(5) [7] A képviselő-testület ülését el kell napolni és az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására 8 napon belül újra össze kell hívni, amennyiben a napirendi pontok tárgyalásának időtartama a 2 órát meghaladta.
15. § (1) képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a döntéshozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a döntéshozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a döntéshozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.
Vita és a döntéshozatal módja
16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) [8] Az előterjesztő a napirendi ponthoz, annak megvitatása előtt írásos előterjesztés esetén legfeljebb 5 perc, szóbeli előterjesztés esetén legfeljebb 10 perc szóbeli kiegészítést tehet.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz először a tanácskozási joggal résztvevők részéről kérdések intézhetők, ezt követően következhetnek a hozzászólások.
(5) [9] A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a kérdezés és a hozzászólás jogát a polgármester adja meg. A tárgyalt napirendi ponthoz hozzászólni, ahhoz kérdést intézni egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban lehet. A viszontválaszra legfeljebb 5 perc áll rendelkezésre. A vita lezárása után a napirend előadója 5 perc időkeretben válaszolhat az elhangzottakra.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
17. § (1) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
a) hatáskör gyakorlásának átruházása és visszavonása esetén,
b) helyi népszavazás kiírásához,
c) díszpolgári cím adományozásához,
d) hitel felvételéhez.
18. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, aki - téves szavazatszámlálás esetén - elrendelheti a szavazás megismétlését.
(3) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság látja el.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(6) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
19. § (1) Név szerinti szavazás tartását – melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz - a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
20. § (1) A képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselő-testület ülésén napirendre kell tűzni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) napirend meghatározásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) a két ülés között végzett munkáról, időszerű feladatokról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló, elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.
(4) Az ülés levezetője kérheti, hogy a képviselők konkrét kérdésről szavazással nyilvánítsanak véleményt. E szavazás eredményét – mely során döntés nem születik - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A képviselő-testület határozatait évenként újrakezdődő sorszámmal törve az évszámmal kell jelölni (pl.: .../... számú képviselő-testületi határozat)
21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága
c) a településen működő civil szervezetek.
(2) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - előzetesen elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek esetében a képviselő-testület dönthet a rendelet tervezetének közszemlére bocsátásáról, vagy közmeghallgatáson történő előzetes megvitatásáról.
(4) Az észrevételeket a jegyző összegezi és terjeszti a képviselő-testület elé.
22. § (1) [10]
(2) A rendelet kihirdetése a rendelet - vagy a közszemlére tételről szóló értesítés - községi hirdetőtáblán (Vasszécseny, Petőfi S. u. 11.) történő kifüggesztésével történik.
(3) A hatályos rendeletek nyilvántartása a jegyző feladata.
A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
23. § (1) A képviselő-testület üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni, melyről a jegyző gondoskodik. A hangfelvétel adatainak kezelésére, megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Iratkezelési Szabályzatában foglaltak irányadók.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek első példányainak kezeléséről, évenkénti beköttetéséről, második példányainak a polgármester részére történő átadásáról.
(5) A polgármester gondoskodik a jegyzőkönyvek második példányainak lefűzéséről.
(6) A választópolgárok a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyveket, illetve hangfelvételeket - a zárt ülések jegyzőkönyveinek és hangfelvételeinek kivételével - hivatali időben a polgármesternél vagy a jegyzőnél megtekinthetik, illetve meghallgathatják.
24. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl tartalmazza:
a) a távolmaradt önkormányzati képviselők nevét;
b) a tanácskozási joggal résztvevők nevét;
c) az ülés berekesztésének idejét;
d) a hitelesítéshez szükséges aláírásokat,
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az írásban kiküldött előterjesztések,
b) a képviselő írásban leadott hozzászólása,
c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,
d) a jelenléti ív,
e) a képviselő-testület által elfogadott rendeletek.
25. § (1) A közmeghallgatásra az önkormányzat helyzetéről, a képviselőtestület tevékenységéről, illetve a következő évi terveiről szóló tájékoztatót kell előterjeszteni.
(2) A képviselőtestület esetenként határozza meg a közmeghallgatás intézménye elé kerülő egyéb ügyeket.
(3) A közmeghallgatás elé kerülő ügyeket a képviselőtestület előzetesen - a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal - megtárgyalhatja.
(4) A közmeghallgatásról a lakosságot írásos meghívóval a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel értesíteni kell.
(5) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.
(6) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(7) A falugyűlés összehívása – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester feladata.
A képviselő-testület bizottságai
26. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt feladatok végrehajtására, működésének megkönnyítésére három tagú ügyrendi bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság feladata különösen:
a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján,
b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,
c) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.
(3) [11]
(4) [12] A Képviselő-testület az önkormányzati rendezvények előkészítése, programjainak összeállítása és megszervezésére három tagú kulturális bizottságot hoz létre.
(5) [13] A kulturális bizottság feladata különösen:
a) összeállítja, majd a Képviselő-testületnek jóváhagyásra ajánlja a Pungor Ernő Művelődési Ház éves programját;
b) előkészíti, megszervezi az önkormányzat rendezvényeit, a Művelődési Ház programjait;
c) a község kulturális életével kapcsolatos tevékenységet koordinálja és ellenőrzi;
d) véleményezi a működési területén a kulturális tevékenységet ellátó intézmény létesítését, megszüntetését, az intézményvezető kinevezését;
e) ellátja a munkatervében és a képviselő-testület által határozatban meghatározott feladatokat, gyakorolja a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket;
26/A. § [15] (1) A bizottság szükség szerint tart ülést.
(2) A bizottság az üléseit a Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11. szám alatt található Községházában tartja.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.
(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(11) A bizottság ülésére előterjesztést a bizottság tagjai mellett a 6. §-ban meghatározott személyek tehetnek.
(12) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(13) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
27. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A bizottságok tagjaira a polgármester és bármely képviselő javaslatot tehet.
(3) [16]
(4) [17] A képviselő-testület által konkrét feladat ellátása érdekében létrehozott ideiglenes bizottság feladatáról, határköréről és összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.
28. § (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.
(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.
Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás[18]
28/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A kijelölt bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(7) A kijelölt bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(8) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(9) Ha a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(10) A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Polgármester, alpolgármester, jegyző
29. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:
a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,
e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,
f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
(4) [19]
30. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) A helyettesítési feladatain túlmenően az alpolgármester segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.
(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze, illetőleg vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.
31. § (1) A jegyző feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:
a) köteles a képviselő-testület jogszabálysértő működésére, döntéseire felhívni a figyelmet és az erre utaló jelzést a jegyzőkönyvbe foglalni,
b) ellátja a testület és a polgármester tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
c) igény szerint tájékoztatást ad a képviselő-testület munkáját, feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokról,
d) az Mötv-ben előírtakon túl is igény szerint tájékoztatást ad a hivatal munkájáról.
e) a képviselő a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, melynek keretében igénybe veheti a Községháza I. emeletén kialakított, szükséges informatikai felszereltséggel ellátott képviselő irodát.
(2) A jegyző fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) [20]
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítésre jogosult személy a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző I. beosztású közszolgálati tisztviselője.
Közös Önkormányzati Hivatal[21]
31/A. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Társulás[22]
31/B. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Vasszécseny, Tanakajd és Csempeszkopács Községek Óvodai Intézményfenntartó Társulása,
b) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása,
c) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
(2) a) Vasszécseny, Tanakajd és Csempeszkopács Községek Óvodai Intézményfenntartó Társulás feladatai:
Helyi népszavazás
Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések
33. § (1) A képviselő-testület Tanakajd, Csempeszkopács, Rum, Rábatöttös és Zsennye községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.
(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg. Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek előre megállapodnak. Amennyiben nincs egyezség, úgy a levezető személyének meghatározásához az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.
(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az együttes ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
34. § Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.
35. § Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e Szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
36. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vassszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V.5.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
1. melléklet
kormányzati funkció |
megnevezés |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081045 |
Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082091 |
Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
2. melléklet