Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. Évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 45-46.§-aiban, 50. § (3) bekezdésében, 56. §-ában, 62. § (2) bek., a 92. § (1)-(2) bekezdésében és a 132. § (4) bek. a. és d. pontjaiban kapott^x felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I.FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat  által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját feltételeit és garanciáit.

.

A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

Eljárási rendelkezések

(Sztv. 10.§ (1) bekezdés, 32.§(1)bekezdés)

3. §

1. A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban a körjegyzőségen  kell előterjeszteni.
   

(2) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, akkor a jövedelem az Szt. 10. § (6) bekezdésében, illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak szerint vélelmezhető.

(3) A körjegyzőség  a kérelmező által benyújtott kérelmeket és igazolásokat, valamint a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet.

^x

(5) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4.§ /1/ bekezdésének a.) és b.) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül.

(6) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

(7) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv. 17. §-ban meghatározottak szerint visszafizetni.  

II. FEJEZET

 Pénzbeli ellátások

4. §.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Sztv. 33-35. §-ai alapján kell megállapítani.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult, az Sztv. 37/B. §. (1) bekezdése szerint rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:

      a./ a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Kistérségi Alapszolgáltatási Központnál nyilvántartásba vetetni magát és

b./ a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedés programról a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül írásban megállapodni,

c./ az esetleges akadályoztatásáról a Kistérségi Alapszolgáltatási Központot értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 15 napon belül igazolni,

d./ a beilleszkedési programban foglaltakat teljesíteni.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

a./ tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,

c./ a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,

 d./ jelzi a jegyzőnek a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint, ha a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi, 

e./ évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet a  jegyzőnek megküld.

(4) A beilleszkedési program típusai (lehetnek csoportosak, vagy egyénre szabottak):                                 

     a./ egyéni képességeket fejlesztő programok,     

     b./ életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások,

     c./ munkavégzésre történő felkészülési programok,

     d./ iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetének minősül, ha a rendszeres szociális segélyezett:

a./ nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél,

b./ a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ által előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja,

                  c./ nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,

       d./ a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre.

(6) Az az aktív korúak ellátására jogosult  személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt

a) az 52. életévét betöltötte és a legmagasabb iskolai végzettsége az általános iskola 5. osztálya,

b) állapotot (terhes) nők,

c) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézet (továbbiakban: ORSZI) vizsgálata szerint legalább 40 %-os egészségkárosodása áll fenn,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(7) ^xA rendszeres szociális segély kérelemhez mellékletként csatolni kell

a) a (6) bekezdés a. pontjában foglalt mentesítési feltétel megállapításához iskolai végzettséget igazoló dokumentumot, ennek hiányában a kérelmező nyilatkozatát,

b) a (6) bekezdés b.pontjában foglalt állapot fennállásához a nőgyógyász szakorvos szakvéleményét,

c) a (6) bekezdés c. pontjában foglalt állapot fennállásának igazolásához ORSZI szakvéleményt,

d) a (6) bekezdés d. pontjában foglalt állapot fennállásának igazolásához a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ véleménye szükséges, mely részletesen kitér a kérelmező munkaerőpiacra való visszatérés akadályozó tényezőire, együttműködésük elhárítására vonatkozó megállapodásuk tartalmára.

4/A. § Aktív korúak ellátása

(1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki bérpótló juttatásra válik jogosulttá, az Szt. 33 §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata,

c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
f) állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartása.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3) Az Szt. 34 § (2) valamint 36 § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 4/A §. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként e rendelet 4/A §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a jegyző  útján ellenőrzi.

Átmeneti segély

(Sztv.45.§)

9. §

1. ^x A képviselő-testület átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. Átmeneti segélyben elsődlegesen azt részesíti, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élőnél pedig annak 150 %-át nem haladja meg.

2. Az átmeneti segély egy esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedhet, de éves szinten nem haladhatja meg annak kétszeresét.
3. Amennyiben a kérelmező kéri, vagy a segély rendeltetésszerű felhasználása úgy biztosított, az átmeneti segély pénzbeli támogatás helyett természetbeli ellátásként is nyújtható az alábbi formában:

 - közüzemi díjak és lakbér kifizetése,

- élelmiszer, tüzelő,

- egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

4. A természetben nyújtott ellátást a képviselő-testület által meghatározott természetes vagy jogi személy részére utalhatja ki, illetve fizettetheti ki készpénzben.

9/A. §

1. A képviselő-testület a kérelmezőt évente egy alkalommal rendkívüli élethelyzet miatt – betegség, haláleset, természeti kár – visszatérítendő támogatásban részesítheti, azt a személyt, akinek  családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élőnél pedig annak 150 %-át nem haladja meg és a visszafizetés fedezete biztosított.

2. A támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének max. tízszereséig terjedhet.
   

9/B. §

1. A képviselő-testület szociális célú tűzifa támogatást biztosít annak a  kérelmezőnek, aki

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. -38. §-aiban rögzített   ellátásra jogosult, vagy
2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel

 és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem  haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át (42.750,- Ft-ot).

2. A kérelmeket az átmeneti segélykérelmek nyomtatványán  a Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.
3. A támogatás megállapítása az (1) bekezdésben megállapított ellátásokhoz becsatolt  iratok alapján történik, azzal, hogy a kérelmezőnek egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy háztartásának jövedelmi viszonyaiban változás nem történt.
   

10. §

Temetési segély

(Sztv.46.§)

A képviselő-testület az Sztv. 46. §-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

11. §

 (1)A képviselő-testület – átruházott hatáskörében a polgármester - temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családban az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300 %-át nem haladja meg.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 200.000  forint.

(3)^x A temetési segély összege a (2) bekezdésben rögzített legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, minimum 20.000,- Ft, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti

(4) A temetési segélyt a temetés napját követő 60 napon belül lehet igényelni, a kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló számlák eredeti példányait. Amennyiben a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátás

Közgyógyellátás

(Sztv.50.§(2) bekezdése)

12.§

Közgyógyellátásra jogosult az a személy – az Sztv. 50. §. (1)-(2) bekezdésében foglaltakon kívül – akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj 200 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

(Sztv.56.§)

13.§

1. ^x Az önkormányzat szociális alapszolgáltatásként:

a. étkeztetést,

b. házi segítségnyújtást,

c. családsegítést, biztosít.

2. ^x Az önkormányzat az (1) bekezdés b. és c. pontjában foglalt feladatokat a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.
   

14.§

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2)^x  A 13. § (1) bekezdésében foglalt szolgáltatások igénylése iránti kérelmet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon a Körjegyzőségen kell előterjeszteni.

15.§

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül  tartósan (legalább két hétig)  nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Étkeztetés

(Sztv.62.§(2)bekezdés)

16.§

(1) A képviselő-testület a szociális étkeztetés megállapításának hatáskörét átruházza a polgármesterre.

(2) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(3) Étkeztetésre jogosult az a személy, aki önmaga, illetve eltartottjai részére napi egyszeri meleg étkezésről személyi körülményei miatt tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tud gondoskodni, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük,

e) hajléktalanságuk miatt.

16/A. §^x

(1) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt  a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3)Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

Térítési díj

(Sztv. 92.§ (1)bekezdés)

17.§

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért valamint az intézményi térítési díjak összegét  külön rendeletben állapítja meg a képviselő-testület.

(2) Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés igénybe vételéért.

IV/A. FEJEZET^x

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTHATÓ PÉNZBELI  ELLÁTÁSOK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK, KIFIZETÉSÉNEK, FOLYÓSÍTÁSÁNAK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK SZABÁLYAI

(1) A szociális rászorultságon alapuló támogatás odaítélése a Képviselő-testület hatásköre, melyet jogcímenként átruházhat a polgármesterre.

 (2) A megállapított pénzbeli ellátást az önkormányzat a kérelmező részre postán vagy a házipénztárból készpénzben fizeti ki, vagy bankszámlára folyósítja.

 (3) A szociális rászorultság alapján nyújtott rendszeres pénzbeli támogatás felhasználásának ellenőrzését elrendelheti a hatáskör gyakorlója, továbbá évente beszámol a Képviselő-testület előtt a nyújtott támogatásokról.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

18.§

1. Ez a  rendelet – a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályairól szóló 1/2008. (I.30.) számú rendelet és annak 12/2008. (VII.24.),14/2008. (IX.16.) és 16/2008. (XI.65.) számú módosításai.
2. E rendelet 11. §-a 2009. január 01. napján lép hatályba.
   

Rábahídvég, 2009. március 31.

                        Borsits Zoltán                                                Kissné Mátyás Éva

                        polgármester                                                              körjegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése 2009. április 09. Napján megtörtént.

                                                                                              Kissné Mátyás Éva

                                                                                                          körjegyző