Rábahídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (továbbiakban: Mötv.) 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

Az önkormányzat

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Rábahídvég Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Rábahídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Illetékességi területe: Rábahídvég közigazgatási területe

(5) ^xA képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának elnevezése: Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatal, címe: 9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13.

3. §

 Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, a középen a magyar címer, a köríven pedig

„Rábahídvég Község Önkormányzata *Rábahídvég*” felirat található.)

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

4. §

Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. [Ötv. 1. § (6) bek.] Ennek megfelelően:

a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül részt vesz vállalkozásban,

b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adó politikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.

5. §

(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben [Ötv. 2. § (3) bek.]. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben– a polgármester indítványára – a képviselő-testület - csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására

– bizottsága,

• a polgármester,
• társulás

valamint

b) a helyi népszavazás hozhat.

6.§

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében - együttműködik  a megyei önkormányzattal, kistérség önkormányzataival, Vasi Hegyhát Többcélú kistérségi társulással. A koordináció keretében közvetlen cél a fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás – a jegyző közreműködésével – a polgármester feladata.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

7.§

 Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

8.§

„(1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi –átruházhatja:

a) a polgármesterre;

b) a bizottságra;

c) társulásra

(2)A Prinz Gyula ÁMK intézménye vezetőjének kinevezését, megbízását a testület az annak működtetésére létrehozott intézményfenntartó társulásra ruházza át.

(3) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl az éven belüli, 50.000,-Ft feletti hitel felvétele.”

9. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja [Ötv. 9. § (3) bek.]. Az átruházott hatáskörben eljáró köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók [Ötv. 9. § (3) bek.].

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

10. §

(1)  A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart.

(2) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést.

11. §

 A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a jegyzőt;

 c) Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Vöröskereszt és a Bertha György Közalapítvány képviselőjét,

g) Rábahídvégi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

h) a napirend előadóját,

i) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja.

12. §

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve lehetőleg  az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezésével tájékoztatja.

13. §

A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezésével nyilvánosságra kell hozni.

Gazdasági program és munkaterv

14. §

(1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól [Ötv. 91. § (1) bek.].

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő  hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

15. § ^x

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

16. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános [Ötv. 12. § (3) bek.]. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével, felszólalhat. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve rendelhet el az Ötv. 12.§. (4) bek. a.) és b.) pontjaiban felsorolt esetekben.

(3) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

17. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti [Ötv. 12. § (2) bek.]. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti [Ötv. 31. §].

(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel, kíséri azt;

d) előterjeszti az ülés napirendjét;

e) tájékoztatás adása a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámolás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

Napirend előtti témák és a napirend

18. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az előterjesztés

19. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagja;

d) a jegyző

e.) Társulási Tanács elnöke

(3) Az előterjesztést írásban vagy szóban lehet benyújtani a testületi ülésre.

(4) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

– a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

– a tárgykört érintő jogszabályokat,

– az előkészítésben részt vevők véleményét,

– mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

– az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

– a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét

21. §

(1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

 (3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

22. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

 (2) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

 (3) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

23. §

 A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg [Ötv. 12. § (6) bek.].

24.§

(1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a.) ha azt törvény előírja

b.) azt a képviselő-testület négy tagja indítványozza

c.) azt  polgármester kéri

Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

 (2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A nyílt szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

25. §

(1) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(2) A titkos technikai feltételeit a jegyző biztosítja

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

– a szavazás helyét,

– a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

– a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető.

Kérdés

27. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. Egy kérdező legfeljebb egy ügyet érinthet. A testületi ülésnek ez a része tíz percet nem léphet túl.

(3) Amennyiben a kérdés bonyolultsága ezt indokolja, a kérdésre adott választ az ülést követő 15 napon belül kell minden képviselőhöz eljuttatni. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül a soron következő ülésén dönt.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy annak kivizsgálását ideiglenes bizottságra bízza.

A tanácskozás rendje

28. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetés után megvonja tőle a szót;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében - ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel – felfüggesztheti az ülést;

 (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

 (3) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

29. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, hozzászólások lényegét, a határozathozatal módját, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket, külön indítványra a kisebbségi véleményt, a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket és az azokra adott válaszokat.

(2) A nyílt testületi ülésekről három példányban kell a jegyzőkönyvet készíteni. Ebből egy példányt a jegyző kezel, egy példányt a Vas Megyei Kormányhivatalhoz kell felterjeszteni, egy példányt a helyi könyvtárnak kell megküldeni.

(3)  A zárt ülésről a jegyzőkönyv két példányban készül. Ebből egy példányt a jegyző kezel, egy példányt a Vas Megyei Kormányhivatalhoz kell felterjeszteni.

 (4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket,  az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző, és jegyzőkönyv hitelesítőként  egy jelenlévő képviselő írja alá.

(6) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv jegyző által kezelt példányait évente kell lefűzni és elhelyezni a polgármesteri hivatal irattárában;

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

30. §

A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében [Ötv. 16. § (1) bek.].

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

31. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) a polgármester, az alpolgármester; a jegyző;

c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői;

d) önkormányzati társulás tagjai;

e) választópolgárok

 (2) A rendelet-tervezet elkészítése

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a jegyző készíti el. Az előkészítéssel ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is megbízható;

(3) A rendelet-tervezet véleményezése:

a) a rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges formái lehetnek:

- a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye;

- lakossági közvélemény-kutatás.

b) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat. Az előkészítéssel ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő is megbízható.

(4) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé  terjesztése és elfogadása:

 a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá [Ötv. 16. § (3) bek.].

(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Rábahídvég Község Önkormányzatának ...../..... (.....)  számú rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

32. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell kihirdetni.

 (2) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről [Ötv. 16. § (3) bek.], nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek, személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása

33. §

(1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a legfontosabb tapasztalatokról.

(2) A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzése eseti bizottság hatáskörébe utalható.

(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

34. §

A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

35. §

A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §‑a szerint esküt tesz [Ötv. 16. § (3) bek.]. Az eskü szövege a következő:

 „Én ......................... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Rábahídvég javát szolgálom. Az esküt tevő meggyőződése szerint: Isten engem úgy segéljen.”.

A képviselő főbb jogai

37. §

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében [Ötv. 19. § (1) bek.].

(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont].

(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni [Ötv. 19. § (2) bek. a) pont].

(4) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre tizenöt napon belül köteles érdemi választ adni [Ötv. 19. § (2) bek. e) pont].

(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat [Ötv. 19. § (2) bek. c) pont].

(6)  A képviselő-testület által külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

A képviselő kötelezettségei

38. §

A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll;

e) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

f) személyes érintettségét bejelenteni.

38/A. §

 (1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi  Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

39. §

 A képviselő-testület tagjai sorából, 2 tagból és elnökből álló három fős Ügyrendi Bizottságot választ.

40.§

Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

–  Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, közreműködik a titkos szavazások lebonyolításában.

• Előterjeszti a polgármester tiszteletdíjára és jutalmazására vonatkozó javaslatot.
• Ellátja a polgármester, alpolgármester és a képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatával, továbbá összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat.

40. §

Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

• Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, közreműködik a titkos szavazás lebonyolításában.
• Előterjeszti a polgármester tiszteletdíjára és jutalmazására vonatkozó javaslatot.

Döntésre előkészíti a képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit;

Biztosítja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát, megtekinthetőségét,

Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, továbbá a 38/A §-ban ismertetett eljárást. Az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet;

41. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

A bizottságok működése

42. §

 Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

VI. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

43. §

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

 (2) A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

44. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit [Ötv. 12. § (2) bek.];

b) képviseli az önkormányzatot [Ötv. 9. § (1) bek.];

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt [Ötv. 35. § (3) bek.];

 (2) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri feladatok:

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;

d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében [Ötv. 35. § (2) bek.].

 (3) A polgármester a polgármesteri hivatalban minden hónap első hétfő 8 órától 9 óráig fogadóórát tart.

Az alpolgármester

45. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ [Ötv. 34. § (1) bek.].

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A polgármester, alpolgármester helyettesítése

46. §

(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

 (2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) harminc  napot meghaladó betegség, külszolgálat;

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;

A közös önkormányzati hivatal

48.§^x

1. A képviselő-testület a Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Püspökmolnári, Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
   

48/A. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a  szociális- igazgatási ügyintéző, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

VII. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

49. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít ki társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

 (2) A társulás célja és rendeltetése:

a) tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése;

b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;

c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása;

 (3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel  támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

49/A §.^x

1. A képviselő-testület Püspökmolnári Község Önkormányzatával közösen intézményfenntartó társulást  működtet. A közösen fenntartott intézmény neve:  Prinz Gyula Általános Művelődési Központ.  
2. A közösen fenntartott intézmény fenntartója: Püspökmolnári-Rábahídvég Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulása.
3. A képviselő-testület a Prinz Gyula ÁMK vezetőjének megbízásával, megbízásának visszavonásával, valamint az intézményfenntartó társulás létrehozásáról szóló megállapodás III. fejezetében foglalt általános- és szakmai hatáskörökkel kapcsolatos döntések meghozatalát  átruházza a társulási tanácsra.
   

VIII. Fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK RENDJE

Közmeghallgatás

50. §

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt, közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább öt nappal tájékoztatni;

51. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

Falugyűlés

52. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003.(VII.14.) számú rendelete és az azt módosító 12/2004. (XI.16.) számú rendelet.

(3) A képviselő-testület az önkormányzat szakfeladat rendjét e Rendelet 1. számú melléklete alapján állapítja meg.

X. Fejezet^x

ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

54. §

A képviselő-testület a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek biztosítása céljából

1. a feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt irodahelyiség ingyenes használatát biztosítja annak székhelyén, a Rábahídvég, Bertha Gy. u. 42. szám alatt.
2. Viseli az irodahelyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

c. Végzi a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és a tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat

4. Ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
5. A nemzetiségi önkormányzat testületének működésével összefüggő feladatok (ülések előkészítése, jegyzőkönyvvezetői, gépelési, sokszorosítási, kézbesítési feladatok ellátása) a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Az ezzel járó költségek az önkormányzatot terhelik.
   

Rábahídvég, 2007. március 13.

Kissné Mátyás Éva

jegyző