Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1), (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1), (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I.FEJEZET

1. Általános rendelkezések
   

1.§

A rendelet hatálya kiterjed Rábahídvég község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személyekre az Szt. 3. § és 4. §-ának figyelembe vételével.

2. Hatásköri rendelkezések
   

2.§

A képviselő-testület a polgármesterre ruházza

1. az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről való gondoskodás,
2. a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez e rendelet 5. §-a alapján nyújtott települési támogatás megállapítására vonatkozó,
   
3. a rendelet 7. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott települési támogatás,
   
4. az étkeztetés megállapítására és megszüntetésére

vonatkozó hatáskörét.

3. Az ellátások igénylésének, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

3. §

1. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ellátás iránti kérelmeket a Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatalban kell előterjeszteni e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon.

(2) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles  a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani, az alábbiak szerint:

a)         a keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről munkáltatói igazolást;

b)         rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt;

c)         a Vas Megyei Kormányhivatal Vasvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségén igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozóan;

d)        a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvényt és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatát, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

e)         a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről  az Szt. 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot;

f)         az alkalmi munkából származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az alkalmi munkavállalói könyv másolatát, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát;

g)         a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet;

h)         az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a kérelem benyújtását   megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot;

i)          a családi pótlékról a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását vagy postai kézbesítési szelvényt vagy átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

j)          az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását.

(2)Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv. 17. §-ban meghatározottak szerint visszafizetni. 

(3)       A jegyző a döntés-előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről, életkörülményeiről környezettanulmányt készíthet, az ellátás jogosultsági feltételeinek fennállását pedig jogosult ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, az ellátás megszűntetése iránt intézkedik.

(4) A megállapított ellátás összegének kifizetéséről, utalásáról a jegyző gondoskodik a határozatban megjelölt személy részére. A kifizetés történhet bankszámlára utalással, házipénztárból történő kifizetéssel vagy postai úton.

(5) Az ellátás felhasználását a jegyző ellenőrzi, ennek keretében kötelezi a kérelmezőt, hogy a támogatás felhasználását igazoló számlát mutassa be a támogatás felhasználását követő 30 napon belül.

4. §

(1)   A települési támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására,

b) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.

(2) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző ötnapos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölése mellett – felszólítja a kötelezettség teljesítésére.

(3) Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított települési támogatást meg kell szüntetni.

(4) Amennyiben a települési támogatás iránti kérelem a (3) bekezdés szerinti okból elutasításra kerül, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatás megszüntetetésre kerül, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet.

II. FEJEZET

4. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez
   

 nyújtott települési támogatás

5. §

(1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A képviselő-testület támogatást nyújt a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás költségeihez.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és a kérelem benyújtását megelőző hónapban az (1) bekezdésben megjelölt díjakra fizetett kiadása meghaladja a család az egy főre jutó havi jövedelmének 20%-át, egyedül élő esetén 10%-át.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben megjelölt közüzemi szolgáltatások kérelem benyújtását megelőző havi számláit vagy az előrefizetős fogyasztásmérő feltöltéséről szóló bizonylatot.

6. §

 (1) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 3.500,- Ft, egyedül élő esetén 5.000,- Ft.

(2) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Nem jogosult e rendelet alapján járó lakásfenntartási támogatásra az a személy, aki az Sztv.  38. §-a alapján megállapított lakásfenntartási támogatásban részesül a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig.                                                   

5. Rendkívüli települési támogatás

7. §

(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható különösen

a) annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy betegsége miatt megélhetését veszélyeztető mértékű gyógyszerkiadása merült fel,

b) annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került,

c) annak a személynek, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre  jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt támogatási forma esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt jogcím  esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,  egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(3) A 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a halálesethez kapcsolódó, kérelmező nevére kiállított számlákat és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

(5) ) A 7. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a rendkívüli települési támogatás összege  20.000,- Ft.

(6) Ha a kérelmező olyan élethelyzetbe kerül, amely azonnali intézkedést igényel – elemi kár, baleset - és a Képviselő-testület nem hívható össze, a polgármester rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a 7. § (2) bekezdés a. pontjában rögzített jövedelem figyelembevételével. A támogatás összege az 50 ezer forintot nem haladhatja meg.

 (7) Amennyiben a kérelmező élethelyzete indokolja a rendkívüli települési támogatás természetben is nyújtható elsősorban tűzifa biztosításával.

7/A. §

1. A képviselő-testület szociális célú tűzifa támogatást biztosít annak a  kérelmezőnek, aki

1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. -33. §-aiban, a  45. § (1) bek. a. pontjában rögzített   ellátásra jogosult, vagy
2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, illetve  halmozottan hátrányos helyzetű, vagy hátrányos helyzetű gyermeket nevel

 és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem  haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42.750,- Ft-ot).

2. A kérelmeket a Rendelet 1. sz. mellékletének  nyomtatványán  a Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.
3. A támogatás megállapítása az (1) bekezdésben megállapított ellátásokhoz becsatolt  iratok alapján történik, azzal, hogy a kérelmezőnek egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy háztartásának jövedelmi viszonyaiban változás nem történt.
4. A képviselő-testület szociális célú tűzifa támogatást biztosíthat az (1) bekezdésben  foglaltakon túl azoknak a kérelmezőknek is akiknek  háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42.750,- Ft-ot) nem haladja meg.
   

6. Kamatmentes kölcsön

8. §

1. A képviselő-testület a kérelmezőt évente egy alkalommal rendkívüli élethelyzet miatt – betegség, haláleset, természeti kár – visszatérítendő támogatásban részesítheti, azt a személyt, akinek  családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élőnél pedig annak 150 %-át nem haladja meg és a visszafizetés fedezete biztosított.
   
2. A támogatás összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének max. tízszereséig terjedhet.

III. FEJEZET

7. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

9. §

(1) Az önkormányzat

1. a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a Vasvári Szociális Gyermekjóléti Központ;
2. a házi segítségnyújtáshoz való hozzáférést Vasvári Szociális Gyermekjóléti Központ;
3. az étkeztetést az Atroplusz Közétkeztetési és Szolgáltató Kft.,
4. a gyermekek napközbeni ellátását óvodások esetében a Prinz Gyula ÁMK Óvodája, valamint az  általános iskola útján biztosítja.

(2)Az önkormányzat által nyújtott ellátások közül írásban kell kérelmezni

1. családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást a családgondozónál vagy a családsegítő szolgálatnál,
2. a házi segítségnyújtást a Vasvári Szociális és Gyermekjóléti Központnál.
   

10. §

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül  tartósan (legalább két hétig)  nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

8. Étkeztetés

11.§

(1) A képviselő-testület a szociális étkeztetés megállapításának hatáskörét átruházza a polgármesterre.

(2) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(3) Étkeztetésre jogosult az a személy, aki önmaga, illetve eltartottjai részére napi egyszeri meleg étkezésről személyi körülményei miatt tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tud gondoskodni, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük,

e) hajléktalanságuk miatt.

12. §

(1) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt  a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3)Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(4) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

9. Térítési díj

13.§

1. A szociális  étkeztetés igénybevételéért valamint a  gyermekek napközbeni ellátása keretében ellátási naponként a nyersanyagnormával megegyező  intézményi térítési díjak összegét  külön rendeletben állapítja meg a képviselő-testület.
2. A térítési díj megállapításra az Szt.116-117 §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.
3.  Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételéért.
   

14. §

(1) A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének

a) a szociális ellátásokról szóló 5/2009. (IV.09.) önkormányzati rendelete és

b) a gyermekek védelméről szóló 2/2007.(I.24.) önkormányzati rendelete.

(3) Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve ha a kérelem jelen rendelet szerint az ügyfélre nézve hátrányosabban bírálandó el, mint a kérelem beadásakor hatályos jogszabály alapján.

Rábahídvég, 2015. február 09.

                        Borsits Zoltán                                                            Kissné Mátyás Éva

                        polgármester                                                                     jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetése 2015.február 25. Napján megtörtént.

A rendelet kihirdetése 2015. november 03. napján megtörtént.

                                                                                              Kissné Mátyás Éva

                                                                                                          jegyző