Rábahídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Rábahídvég Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított  szervezet: Rábahídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Rábahídvég község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat hivatala: Rábahídvégi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9777 Rábahídvég, Bertha Gy. u. 13. (továbbiakban: Hivatal).

(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön  rendeletben állapítja meg.

3. §

 Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, a középen a magyar címer, a köríven pedig

„Rábahídvég Község Önkormányzata *Rábahídvég*” felirat található.)

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat és hatásköre

4. §

(1) Az önkormányzat  ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókhoz tartozó szakfeladat rend szerint az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül részt vehet vállalkozásban,

b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.

(4) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szervezetek támogatása,

b) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester és a jegyző az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről – eltérő rendelkezés hiányában – a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni köteles.

(7) A képviselő-testület a Prinz Gyula ÁMK intézményvezetőjének kinevezését, megbízását a Püspökmolnári-Rábahídvég Intézményfenntartó  Társulás Tárulási Tanácsra ruházza át.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület ülése

5. §

(1)  A képviselő-testület munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést.

6. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a napirend előadóját,

b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja,

c) önszerveződő közösségeket tevékenységi körük szerint: az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Községi Sportkör, a Vöröskereszt és a Bertha György Közalapítvány képviselőjét.

7. §

(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve  az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezésével kell tájékoztatni.

8. §

A közmeghallgatást, igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a meghívó hirdetőtáblán történő elhelyezésével nyilvánosságra kell hozni.

9. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá. 

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

Napirend előtti témák és a napirend

10. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

11. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(4) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

12. §

(1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

 (3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

13.§

A tanácskozás rendjének fenntartása

(1) A levezető elnök gondoskodik  a  tanácskozás  rendjének  a fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Nyílt szavazás

14. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.

(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

Név szerinti szavazás

15. §

(1) Név szerinti szavazást a  képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.  

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A  szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

Titkos szavazás

16. §

(1)Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás lefolytatása az Ügyrendi Bizottság feladata.

(3) A  szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazás eredményét az Ügyrendi Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A titkos szavazásról felvett jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének melléklete.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

- a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

- a szavazás eredményét.

(7) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás végeredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést.

17. §

(2) Az egyedi és normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(3) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:

...../...... (... ...)  számú  határozat

18. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) a polgármester, az alpolgármester; a jegyző;

c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői;

d) önkormányzati társulás tagjai;

e) választópolgárok.

 (2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé  terjesztése és elfogadása:

 a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....)  önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának  megjelölésével.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése  a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

19.§

(1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket,  az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző, és jegyzőkönyv hitelesítőként  egy jelenlévő képviselő írja alá.

Képviselő személyes érintettsége

20. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

 (2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi  Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti

Képviselő kötelezettségszegése

20/A §.

Az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az Mötv-ben előírt kötelezettségeinek megszegése esetén a képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

20/B §. A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

21. §

(1) A képviselő-testület tagjai sorából, 2 tagból és elnökből álló három fős Ügyrendi Bizottságot választ.

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

1. Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, közreműködik a titkos szavazás lebonyolításában.
2. Előterjeszti a polgármester tiszteletdíjára és jutalmazására vonatkozó javaslatot.
3. Döntésre előkészíti a képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit;

d) Biztosítja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát, megtekinthetőségét;

e) Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, továbbá a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt kezdeményezett  eljárást. Az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

22. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

23. § Összeférhetetlenséggel és méltatlansággal kapcsolatos eljárás

(1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja az Ügyrendi Bizottság elnöke  részére.

(3) Az Ügyrendi Bizottság az átvételt követő 15 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

(5) A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

A polgármester

24. §

(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

 (2) A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester a Hivatalban minden hónap első hétfő 8 órától 9 óráig fogadóórát tart.

 (4) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

25.§

(1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2)A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a  szociális- igazgatási ügyintéző, felsőfokú végzettségű köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

A közös önkormányzati hivatal

26.§

A képviselő-testület az Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Püspökmolnári, Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

VI. Fejezet

A társulások

27. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

1. Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás (Vasvár),
2. Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás (Szombathely)
   

(2)A képviselő-testület Püspökmolnári Község Önkormányzatával közösen intézményfenntartó társulást  működtet. A közösen fenntartott intézmény neve:  Prinz Gyula Általános Művelődési Központ.  

(3) A közösen fenntartott intézmény fenntartója: Püspökmolnári-Rábahídvég Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó Társulása.

VII. Fejezet

Közmeghallgatás

28. §

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt, közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább öt nappal tájékoztatni.

Falugyűlés

28/A. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.

29. §

Helyi népszavazás

Helyi népszavazást a település  legalább 180 választópolgára kezdeményezhet.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

30. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Rábahídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2007.(III.14.) önkormányzati rendelete.

Rábahídvég, 2017. február 08.

Borsits Zoltán                                                Kissné Mátyás Éva

polgármester                                                              jegyző

Záradék: A rendelet kihirdetése 2017. február 28.  napján megtörtént.

Kissné Mátyás Éva

jegyző

1.sz. melléklet

Kormányzati funkciók

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320            Köztemető-fenntartás és- működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237            Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120            Út, autópálya építése

045150            Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051020                       Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

051030            Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

061020            Lakóépület építése

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

074031            Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

082042            Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044            Könyvtári szolgáltatások

082091            Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

096015            Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025            Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037            Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106010            Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

107051            Szociális étkeztetés

2. sz. melléklet

A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

1.Közérdekű foglalkoztatással kapcsolatos feladatok ellátása;

2. elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését;

3. dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben.

4. dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt segélyezési és egyéb szociális ellátási ügyekben.

5. dönt a közterület-használatáról és a település védelméről szóló rendeletben  meghatározott ügyekben.

6. nyilatkozik a nem önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási jogokkal  kapcsolatban,

7. tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben,

9. dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői feladatok ügyében.

A képviselő-testület a következő hatásköröket ruházza át a társulási tanácsra:

1. Prinz Gyula ÁMK vezetőjének kinevezése, megbízása és megbízásának visszavonása
2. Intézményfenntartó Társulás létrehozásáról szóló megállapodás III. fejezetében foglalt általános- és szakmai hatáskörökkel kapcsolatos döntések meghozatala